EURÓPAI UNIÓ ÉS GYAKORLATI MŰKÖDÉSE

- Montánunió

- Euratom

- EGK

szerződései adják + két kiegészítő szerződés.

1987. EU-I egység okmány

1992. Mastrichti szerződés ( = EURÓPAI UNIÓS  szerződés )

---- az integrálódás feladatainak, követelményeinek megfogalmazása

Európai Egyesült Államok megvalósítását fogalmazza meg

                   - közös pénz

                   - bel- és igazságügyi együttműködés határok nélkül, stb.

Két egymással szembenálló világ volt, amikor ezek a szerződések létrejöttek --- ma már nem mind aktuális.

I. Ma már nincs se pol-I, se gazd-I, se katonai szembeszállás

2. Németo. egyesülése --- kinyílt NyEU. határa kelet felé

3. USA viszonya Európához jelentősen megváltozott

A világ 3 nagy gazdasági növekedési pólusa közül az egyik az EURÓPAI UNIÓ

Táblázat : 1991-es adatok

EURÓPAI UNIÓ társadalmi össztermék : 5514 millió dollár

USA társadalmi össztermék : 5446 millió dollár

---- kb. megegyezik az EU tagországok által előállított társadalmi össztermék az USA által előállított társadalmi össztermék. ( + azóta az EU-nak van 3 új tagja  - Au, Svéd, Finno )

A népességet tekintve is az EU a legnagyobb. 16 ezer dollár az egy főre eső GDP az USA-ban 22 ezer dollár.

17887 EKÜ az egy főre eső GNP az új  tagokkal együtt.

+ 32%-os eltérés Dániában

+ 29 %                  Németo    

+ 9%                      Fro

+ 4%                       I   ,  több, mint az átlag

94% NB

77% E

40% Port.

36% Görögo   , az európai átlagot nem érik el

Az EURÓPAI UNIÓ létrehozásának egyik alapcélja a technikai rés leküzdése. Az USA-val és Japánnal szemben fennálló technikai fejlettségek különbsége.

1973. Olajválság

USA, Japán gyorsan felismerte --- átalakította a gazdaság egész struktúráját ( NYEU-nak évekbe telt a felismerés. )

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS PERIÓDUSAI :

I. 1961-73 - növekedés időszaka NYEU-ban, jóléti államok és jóléti szolgáltatások megszervezésének időszaka. Jelentős állami beavatkozás gazdasági növekedés.

II. 1973 - 1984 - struktúra váltásra volt szükség, de Európa nem hajtotta végre. ---- gazdasági szerkezet válsága jellemző NYEU-ra

Recessziós időszakok : 1974 - 75

                                        1980 - 83  növekvő infláció és munkanélküliség, beruházási ráta csökkenése, külkereskedelmi mérleg hiánya.

III. 1984 - 1991 - élénkül a gazdaság, növekedés ( nem nagy, inkább csak stabilizáció) Felismerték, hogy szükség van a gazdasági változásokra. --- anyagi alapok megteremtése. Az állami beavatkozás nem tartható fenn olyan mértékben, mint eddig.

IV. 1991 - 1994 - a megindult növekedést egy recesszió követi.

Ma :  Transznacionalizálódás a NYEU-I gazdaságban . ---- A világ legnagyobb multinacionális vállalatai között egyre több az európai. A gazdasági fejlődés motorja Németo. ---- gazdaságnövelő  hatása kiterjed több európai országra. ---- Megkönnyíti azoknak az országoknak a helyzetét, amelyek be akarnak jutni az EU-ba. Egy növekedési ciklussal előbbrébb  tart NYEU, mint mi.

NYEU ÉS MI :

( táblázat )

Kornai János közgazdász - az elmúlt 4 évtized szakaszai

GAZDASÁGI SZFÉRA SZAKASZAI : 

1960-as évek elejétől - 1989-ig reformszocialista bázis.

1989-től : posztszocialista bázis. Rendszerváltástól eltelt időszak, 1995. Márc. 12-ig. ( BOKROS CSOMAG )

BOKROS CSOMAG JELNTŐSÉGE :

1. 60-as évektől kiépül egy jóléti állami szolgáltatás ( a megtermelt nemzeti össztermék 70%-ot osztották szét jóléti szolgáltatások formájában.

   - ingyenes oktatás

   - ingyenes eü

   - teljes foglalkoztatottság

   - stb. )

A lakosság jövedelmének jelentős hányada állami pénz volt --- fiananszirozása külső forrásokból, kölcsönökből történt, alapját a magyar gazdaság nem tudta megteremteni.

2. rendszerváltás :  politikai struktúraváltás, + gazdasági struktúraváltás is az Antall- kormány elkezdte a struktúraváltást.

Benzináremelés --- taxissztrájk

A kormány lemondott a reformokról a hatalmon maradás érdekében. kb. 20%-kal csökkent a munkából származó jövedelem. A kormány tovább növelte a társadalmi juttatásokat. --- a nemzeti termelés nem tudta biztosítani a jóléti szolgáltatások alapjait.

NYEU : A struktúraváltás idején nőtt a munkanélküliség és az infláció. --- o-n is meg kell fizeti a reform árát.

             ( - segélyek - PHARE, stb.

               - külföldi nagy tőkeberuházások )

Ma: Az ország népességének nem egész 1/3-a tartja el az ország 2/3-t. Növekszik a nyugdíj, ingyenes oktatás, ingyenes eü, munkanélküli segély. --- alapját meg kell keresni <-> a termelés nem növekszik ---- népesség jövedelmének nagyobb arányú elvonása.

Végre kell hajtani a struktúraváltást ahhoz, hogy ne süllyedjünk ennél is mélyebbre. ---- Nincs más út, mint a jóléti állami szolgáltatások jelentős  csökkentése --- kiváltja a társadalom ellenállását. 

EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSÁNAK MŰKÖDÉSE

Döntéshozó :  egyes szakminiszterek

Állandóan működnie kell, de a miniszterek nem lehetnek mindig jelen ----

ICOREPER RENDSZER = állandó képviselők bizottsága

180 munkacsoport tartozik ezekhez. A minisztereket a megbízottak képviselik az üléseken.

EURÓPAI UNIÓ

Mastrichi szerződés 1992.

- az addig meglévő szerződéseket lette meg az Európai Unió pillérének.

- elhatározták, hogy a szervezet neve Európai Unió

Pillérei : 1. Európai Közösségek összessége

               2. Kül - és Biztonságpolitika

               3. Bel - és igazságügyi együttműködés

KETTÉVÁLT EURÓPA FEJLŐDÉSE

Európa országainak nagy része EU tagok.

Gazdasági fejlődés elmúlt 50 éve.

II. v.h. utáni szakasz két nagy periódusra lehet osztani.

I. periódus : 45 -70-es évek elejéig tart

NÉPESSÉG TÖMÖRITÉS - Európa

1.) A gyári nagyipar létrejöttekor : a kőszén és a vasérc lelő helyekre vonzották az embereket. ( Saar, Ardennek, Pennine, Szilézia, Donyec-medence, Románia, Spanyolo )

EURÓPA BENÉPESÜLÉSE

Az Afrikai kontinensről 200 ezer évvel ezelőtt érkeztek ide.

Ázsia felől 50 -60 ezer évvel ezelőtt.

Ezek keveredéséből alakultak ki a mai népcsoportok. 

TERMÉSZETI TÉNYEZŐK - EURÓPA

Éghajlat : Európa partjai mentén fut végig a Golf-áramlat. Eu Ny-I partja rendelkezik a föld egyik legnagyobb pozitív hőmérsékleti anomáliájával. Norvégia egész évben hajózásra alkalmas. Nyugati légáramlások behatolása. ( Egyenlítői légkörzés, PASSZÁT , Nyugati szélrendszer, Északi szélrendszer. )

EURÓPA SZERKEZETI FELÉPITÉSE

Az ókort megelőző képződmények. :

 - Balti-pajzs : merev, szilárd kéregdarabja Eu-nak. Mozgásra kevésbé hajlandó, ezért a környezetében lévő mozgásokat befolyásolja. Ez a felszínen van. ( Finno.)

Az ókori hegység tagjai : -Kaledoniai - hegység rendszer

                                          - Armnikai - hegység rendszer  ( Norvégia )

                                          - Vareszkuszi - hegység rendszer ( Fr, Német, Cseh )

EURÓPA REGIONÁLIS FÖLDRAJZA - GAZDASÁGFÖLDRAJZ

EURÓPA :

területe : 10 mill 508ezer Km

lakosság száma: 700 mill., ha az orosz és török részt is beleszámolom, viszont ezek nélkül 500 mill fő.

népsűrűsége : 74,5 fő/km a legsűrűbben lakott földrész.

Gea istenasszony teremtette. A legszebb földrész.

Európa, Ázsiának egy félszigete, sőt két félszigete. ( Európa a törzs + a Skandináv félsziget ) A Földközi-tenger és a Vörös-tenger valaha összefüggőt.--- Most a Szuezi-csatorna köti össze.

Gibraltár egy hegycsúcs a tenger alatt.

A Napfogyatkozásról...

                    

A teljes napfogyatkozás az egyik leglátványosabb természeti jelenség. Sajnos a Föld felszínének egy adott pontjáról ritkán látható. Hazánkból utoljára 1842. július 8-án látszott teljes napfogyatkozás, és az 1999. augusztus 11-i jelenség  után legközelebb 2081. szeptember 3-án lesz megfigyelhető. A teljes napfogyatkozás ritka jelenség,  látványa lenyűgöző, és egy életre szóló emlékkel szolgál.A napfogyatkozások alkalmával a Föld felszínének egy adott területéről nézve a Hold részben vagy egészen eltakarja a Napot -- azaz a Hold árnyéka a Földre vetül. Ehhez megfelelő geometriai körülmények kellenek, melyek nem adódnak gyakran. Emellett a holdárnyék a Föld felszínének csak egy kis területére esik. Emiatt egy adott helyről viszonylag ritkán -- statisztikailag 410 évente -- látszik teljes napfogyatkozás.

A földrengések elõfordulása a Földön

A megfigyelések szerint a földrengések elõfordulása nem teljesen véletlenszerû, hanem bizonyos szabályszerûséget mutat. A földrengések döntõ része a Föld ugyanazon vékony sávszerû területeire koncentrálódik. Ezek a szeizmikusan aktív zónák hatalmas nyugodt (ún. aszeizmikus) területeket vesznek körül. A tapasztalat szerint ugyan kisebb (M<6 span="">Richter-méretû) rengések a Földön bárhol és bármikor elõfordulhatnak, azonban ezek gyakorisága a rengésmentes (aszeizmikus) területeken igen kicsi.

Magyarország földrajzi helyzete

Hazánk Kelet-Közép-Európában, az Alpok keleti végződésétől a Keleti-Kárpátok íveléséig terjedő Közép-Duna-medence északi és középső részén fekszik.

A Gizai piramisok

A piramis az Óbirodalom (i.e.2575-2465) jellemző királysír típusa. Az egyiptomiak a földi életet rövid átmenetnek tekintették, házaik de még a tehetősek palotái is sokkal kevésbé nemes anyagokból készültek mint síremlékeik, el is mosta őket az idő.

A befejezetlen obeliszk

A híres asszuáni gránitbányában található a befejezetlen obeliszk, mely ismeretlen fáraó számára készült, de félbemaradt.

Az Edfui templom

A templom tájolásáról fennmaradt egy leírás. “Megragadtam egy kis fakereket és a pálca (jogar) nyelét, együtt tartom a fonalat Szesattal (az istennővel), arcom követi a csillagok járását, szemem a zeniten nyugszik, homokórám mellett az időt jelző isten állt, kijelöltem a templom négy sarkát.”

A Hórusz templom építője nagy elődjének névrokona Imhotep volt.

A Szfinksz

E titokzatos, a felkelő nap felé néző szobor a Rejtély, a Megfejthetetlen szinonimája lett.

A Philaei templom

Maga Philae szigete már a régi gát 1898-as megépítésével időszakosan, az áradás idejére (júliustól novemberig) víz alá került. Az új gát építése idején az UNESCO elrendelte egy védőgát építését, ami megvédte volna a templomot. A gáttal körülvett szigetről elkezdték a vizet kiszivattyúzni, ez azonban folyamatosan hatalmas költségekkel járt, ezért végül is a templom 700 m-re, az Agilkia szigetre történő áttelepítése mellett döntöttek.

A Memnon kolosszusok

III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) tett talán a legtöbbet Thébáért, szerényebb számban, de annál impozánsabban építkezett a Nílus nyugati partján is.

Az online oktatásé a jövő?

Online oktatás. Valóban felváltja az intézményekben zajló oktatást? Mi lesz az egyetemi kultúrával, ha mindenki otthonról tanul? A professzorok feleslegessé válnak, vagy csak átköltöznek a cyber térbe? Egyáltalán mi az e-learning pontosan? Kell nekünk? Valljuk be, senkinek nincs pontos elképzelése arról, mit lesz a jövőben, ha az e-learning kérdéskörét vizsgáljuk. Míg várjuk, mit hoz a jövő, adjunk helyzetjelentés a jelenről, a mai magyar e-learning kultúráról. 

Mit ért egy alakzat egyenletén?

Egy alakzat egyenlete olyan egyenlet, amelynek megoldáshalmaza az alakzat pontjainak koordinátáiból áll; vagyis olyan egyenlet, amelyet az alakzat minden pontjának koordinátái kielégítenek, más pontok koordinátái viszont nem.

Mit ért egy függvény értelmezési tartományán, ill. értékkészletén?

Mit ért egy függvény értelmezési tartományán, ill. értékkészletén?

Mit értünk a másodfokú egyenlet diszkriminánsán?

Mit értünk a másodfokú egyenlet diszkriminánsán?

Egy valós szám N-edik gyöke

Mit értünk egy valós szám  N-edik gyökén [ahol n egy pozitív egész szám]?

Két vagy több szám közös osztója

Két, vagy több szám közös osztója az a legnagyobb egész szám, amely az adott számok mindegyikének osztója, azaz maradék nélkül meg van bennük.

Mikor egyenlő két vektor?

Mit nevezünk vektornak? Mikor egyenlő két vektor?

Vektor abszolútértéke

Mit ért egy vektor abszolútértékén? Hogyan határozható meg egy vektor abszolútértéke a vektor koordinátái segítségével?

Nevezetes szögek szögfüggvényei

A 30 fokos és a 60 fokos szögek szögfüggvényeit a 2 egység oldalú szabályos háromszög segítségével számoljuk ki:

Párhuzamosság, merőlegesség

Adja meg két egyenes párhuzamosságának, illetve merőlegességének – a koordinátageometriában használatos – szükséges és elégséges feltételét!

Ponthalmazok meghatározása

Határozza meg a következő ponthalmazokat:

A. Két adott ponttól egyenlő távolságra lévő pontok halmaza a síkban és a térben!
B. Két adott egyenestől egyenlő távolságra lévő pontok halmaza a síkban!

Pontkörüli forgatás

A sík melyik transzformációját nevezzük pontkörüli forgatásnak? Sorolja fel a tulajdonságait!

Prímszám, relatív prím

Milyen számot nevezünk prímszámnak? Mikor mondjuk, hogy két, vagy több szám relatív prím?

JÓZSEF ATTILA (1905. ÁPRILIS 11 - 1937. DECEMBER 3.) ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja szappanfőző munkás volt, aki hamar elhagyta családját. (Úgy tudták Amerikába vándorolt jobb megélhetést keresni, de csak Romániáig jutott, ahol új családot alapított, s Magyarországon holttá nyilvánították.) Az egyedül maradt anyának mindent meg kellett tennie, hogy magát, két lányát (Etus és Jolán, aki idősebb) és fiát (Attila) ellássa. Szótlanul, komoran dolgozott. Jolán ezt írja róla: "a gond megkövesedett anyánkban, (...). Vékonyka lett, kicsi, lerágtuk a húsát, elszívtuk a vérét..."

Síknégyszögek

Osztályozza a síknégyszögeket

A. Az oldalak párhuzamossága!

B. Az oldalak egyenlősége szerint!

József Attila Curriculum vitae

1905-ben születtem, Budapesten, görög-keleti vallású vagyok. Apám - néhai József Áron - három esztendôs koromban kivándorolt, engem pedig az Országos Gyermekvédô Liga Öcsödre adott nevelôszülôkhöz. Itt éltem hét éves koromig, már ekkor dolgoztam, mint általában a falusi szegénygyerekek - disznópásztorkodtam. Hét esztendôs koromban anyám - néhai Pôcze Borbála - visszahozott Budapestre s beiratott az elemi iskola II. osztályába.

Szakasz felező és harmadolópontjának koordinátái

Írja fel egy szakasz felezőpontjának, illetve harmadolópontjának koordinátáit a szakasz végpontjainak koordinátáival, és igazolja a felírt formulákat!

József Attila gondolati költészete

(1905, Budapest - 1937, Balatonszárszó) A magyar költészet egyik legnagyobb egyénisége. A Ferencvárosban, munkáscsaládban született, (fél)árvaként nevelkedett, sok kudarcot élt át; csak egy-egy rövid időszakra tudott képességeihez és költői hivatásához méltó életkörülményeket teremtei. Magányából, nehézségeiből az öngyilkosságba menekült. Arra a felismerésre jutott, hogy belső vágyaink és a környezet igényei ellentmondanak egymásnak, illetve csak a szeretet oldhatja fel ezt az ellenmondást. A szeretet és a rend hiánya és keresése, a teljes emberi lét vágya, az egyén fájdalma alkotják költészetének gondolatiságát.

Szinusztétel

A szinusztétel kimondja, hogy bármely háromszögben két oldal aránya egyenlő az oldalakkal szemközti szögek szinuszainak arányával.

Távolság

Távolság

Mit ért
A. Pont és egyenes távolságán?
B. Párhuzamos egyenesek távolságán?
C. Pont és sík távolságán?
D. Párhuzamos síkok távolságán?

József Attila lírája, tragikus önsors

a) A tragikus önsors és a végső számadás költeményei József Attila lírájában

b) József Attila tájverseinek sokszínűsége

c) A magyarság sorskérdései József Attila kései korszakának közéleti verseiben

Tengelyes tükrözés

A sík melyik transzformációját nevezzük tengelyes tükrözésnek? Sorolja fel a tengelyes tükrözés tulajdonságait!

Adott a sík egy t egyenese. Ez a tengelyes tükrözés tengelye. A t tengelyre vonatkozó tengelyes tükrözés a sík tetszőleges t-re nem illeszkedő P pontjához azt a P’ pontot rendeli, amelyre fennáll, hogy a két P -P’ szakasz felezőmerőlegese a t tengely. A t egyenes képe saját maga.

Bizonyítsa be, hogy a parabola egyenlete (x^2 =2*p*y)!

A P paraméterű F(0,p /2) fókuszpontú parabola tengelypontja a koordinátarendszer kezdőpontja, tengelye az ordinátatengely. Bizonyítsa be, hogy a parabola egyenlete (x^2 =2*p*y)!

Jel - EMBER ÉS NYELV

A jel definíciója: a jel egy önmagán túlmutató, érzékszervekkel fölfogható tárgy vagy jelenség. A legegyetemesebb, mindenki által leggyakrabban használt jelrendszer a nyelv.

A NYELVÚJÍTÁS MÓDSZEREI - Szóösszetétel

A szóképzés után valószínűleg a legtermékenyebb szóalkotási mód. Főleg alárendelő összetételek születtek; megtalálható közöttük az összes gyakoribb típus: a jelzős (helyesírás), a tárgyas (hőmérő) és a határozós (alvajáró) alárendelés. A legtermékenyebb elő- és utótagok között voltak a következők: egy-, elő-, erő-, ész-, fény-, had-, kör-, köz-, mű-, nép-, nyelv-, ön-, rend-, szín-, túl-, vég-; -szomj, -tár, -tan, -ügy, -vágy, -véd, -zár.

Szóelvonás - nyelvújíás

A képzéssel ellentétes jelenség. Lényege, hogy a szó végéről leválasztották a képzőt vagy a képzőnek érzett végződést, és használni kezdték az így megmaradt - és egykor önmagában is létezett (vagy inkább csak ilyennek feltételezett) - szót. Így keletkezett a dics (a dicsérből), a gyönyör (a gyönyörűből), a vizsga (a vizsgálból), az emlék (az emlékeztetőből), a pír (a pirosból), a szomj (a szomjazikból), az ék (az ékesből), az űr (az üresből), a tan (a tanítból). 

Szóképzés - nyelvújítás

A nyelvújítók leggyakoribb szóalkotási módja a szóképzés. Mintájául a nyelvben természetes módon létrejött képzett szavak szolgáltak, de az újítók nemcsak az élő, termékeny képzőket használták fel, hanem a már nem produktív, csak a szavakból kielemezhető képzőket is felelevenítették, sőt, egészen újakat is alkottak.

Az új szavak - nyelvújítás

A nyelvújítás - bár a nyelv összes szintjét érintette - a szóalkotás terén hozta a leglátványosabb eredményeket. Az eddig szórványosan említett nyelvújítási példák főként képzett, ritkábban összetett szavak voltak - ezekből született a korszakban a legtöbb: azóta is meglévők, időközben elavultak vagy soha meg nem honosodottak szótárnyi tömege. A nyelvújítók azonban egyéb módszerekkel is éltek a szókincsbővítés terén, amikor a sokezres új szóállományt létrehozták. Szily Kálmán 1902-ben és 1908-ban megjelent kétkötetes Nyelvújítási Szótárának mutatója - a teljesség igénye nélkül - mintegy nyolc és félezer új szót tartalmaz. Mielőtt végigtekintenénk főbb módszereiket, érdemes néhány dolgot megemlíteni.

A nyelvújítás eredményei

A nyelvújítás legfőbb eredménye az a felbecsülhetetlen méretű és értékű szókincs- és kifejezéskészletbeli bővülés, amely nélkül ma - legalábbis művelten - aligha tudnánk magyarul megszólalni. Nélkülözhetetlen szavak hosszú sorával gyarapodott nyelvünk többek között a művészetek, a politikai élet, az érzelmi és értelmi működések, a tudományok, a kereskedelem, az ipar és a mindennapi élet területén. Ezzel párhuzamban megújult a stílus, és változatossága révén alkalmazkodott a különböző műfajokhoz.

A nyelvújítás győzelme után

A nyelvújítási harc elcsitulta után megszokottá vált, hogy továbbra is rengeteg újonnan alkotott szóval gyarapodik a nyelv, amelyek közül a használatban sok fennmaradt, másokat elfelejtettek. A reformkorban az új szókincs már nemcsak az irodalom, hanem az úri középosztály és a polgárság társalgási nyelvének is részévé lett. A század elejének nyelvhasználati szokásaira mi sem jellemzőbb, mint az, hogy Széchenyi is csak ifjú felnőttként tanult meg magyarul. Igaz, a Pesti művelt társalgó e tekintetben még 1857-ben is megszorítással élt: "Hazánkban némely köröket kivéve magyarul társalognak; azért fő feladata legyen minden ifjúnak, ki művelt névre igényt tart, hogy szép anyanyelvünket tökéletesen magáévá tegye." 

Kazinczy Ferenc, az első nagyhatású nyelvművelő

Kazinczy munkásságának kezdetén (a 18. század végén) fordítani kezdett, és ennek során a stílusra és a nyelvre terelődött a figyelme. Fontosnak vélte, hogy idegen nyelvi minták alapján áttett szavakkal és kifejezésekkel, fordulatokkal bővüljön a magyar nyelv készlete, de nem volt híve a szófaragásnak. Mindeközben azért olykor maga is használt régről felelevenített vagy újonnan alkotott szavakat. A szófaragványokkal kapcsolatban viszont - mint fentebb már szóba került - megírta az első ortológus (!) kritikát, amelyben megszabta az újító lehetőségeit, stiláris korlátait.

Művek és ellenművek

A szorosabb értelemben vett nyelvújítási harc kezdetét megelőzően - melynek a legfontosabb írásokból összeállított kronológiája alább olvasható - már zajlottak különféle viták. Az ypszilonháborúban (1805-1806) az "ypszilonista" Verseghy Ferenc a bánnya, láttya-féle (kiejtés szerinti) írást szorgalmazta, míg a "jottista" Révai Miklós a (szóelemzés szerinti) bánja, látja írásmódot tartotta helyesnek. A vitában az élő nyelv primátusát hangsúlyozó Verseghyvel szemben a nyelvtörténeti beállítottságú Révai győzött, amiben nagy szerepe volt annak, hogy Kazinczy (más írókkal együtt) mellé állt. A két nyelvész egyébként többféle grammatikai és nyelvhelyességi kérdésben is szembekerült egymással. Bár mind a ketten a nyelvhasználatot állították vizsgálódásaik középpontjába, saját rendszerüket kizárólagosnak tekintették, és szerették volna - országgyűlési törvénnyel is szentesítve - kötelezően betartandó normaként elfogadtatni. Így érthető, hogy a későbbiekben Kazinczy mindkettejükkel szembekerült.