A
nyelvújítók leggyakoribb szóalkotási módja a szóképzés. Mintájául a nyelvben
természetes módon létrejött képzett szavak szolgáltak, de az újítók nemcsak az
élő, termékeny képzőket használták fel, hanem a már nem produktív, csak a
szavakból kielemezhető képzőket is felelevenítették, sőt, egészen újakat is
alkottak.
A
legkedveltebb produktív igeképzők között szerepelt az igéből igét alkotó
műveltető -szt (fogyaszt, illeszt), a gyakorító -g és a vele alakult -log,-leg,
ill. -ng képzőbokor (társalog, érzeleg, forrong, mereng), a névszóból igét
formáló -ít (egyesít), a -z (adományoz, véleményez) és a -kodik,-kedik,-ködik
(jeleskedik, kegyeskedik). A leggyakoribb névszóképzők pedig az igéből névszót
alkotó -alom,-elem (érzelem, rejtelem), -mány,-mény (élmény, festmény),
-vány,-vény (kiadvány, ígérvény), -at,-et (munkálat, lelet), -ék (jegyzék,
pótlék), -ékony, -ékeny (folyékony, féltékeny), -atag,-eteg (roskatag, zuhatag).
Képzők összekapcsolásával új képzőbokrokat hoztak létre, így született a -sít
(hiúsít, tanúsít), az -ászat,-észet (szobrászat, bölcsészet), az -ias,-ies és
ellentéte, az -iatlan,-ietlen (nyárias, népies, emberietlen, költőietlen), a
szóvég téves tagolásával (az utolsó mássalhangzót a képzőhöz ragasztva) a
-zat,-zet és a -lat,-let (kapuzat, növényzet, szigorlat, címlet). A túl
hosszúnak, nehézkesnek érzett képzőbokrokat viszont (például
-hatatlan,-hetetlen,-atatlan,-etetlen és -dalom,-delem) megpróbálták
lerövidíteni: a lakhatatlan így lakhatlan lesz, az okvetetlen okvetlen, a
bizodalom bizalom, a türedelem türelem.
A
felelevenített, produktívvá tett képzők között többnyire a különböző
szófajokból névszót alkotó képzők találhatók: -ár,-ér (hordár, üzér), -g (adag,
köteg), -cs (uracs, labdacs), -am,-em (állam, üzem), -tyú,-tyű (dugattyú,
billentyű), -ály,-ély (apály, szenvedély), -ány,-ény (nyitány, puhány).
Az új képzők
úgy keletkeztek, hogy a nyelvújítók leválasztották azokat a szóvégeket, amelyek
több szóban azonosak voltak, képzőfunkcióval látták el őket, és átvitték más
szavakra is. Ezzel mesterségesen alkalmazták a szóvégmegelevenedést (ráértést),
ami a képzők természetes keletkezésének is egyik módja. Így lett képzővé az -nc
(fegyenc, újonc), a -c (élc, bohóc), a -da,-de (cukrászda, uszoda), a -ma,-me
(gyurma, kelme), a -ca,-ce (álca, mérce), az -ar,-er (lovar, jogar), a -v (érv,
terv).
A
szóképzésnek azonban egyéb módjai is léteztek. Az új képzők leválasztásának
némiképpen az ellentéte, amikor úgy hoztak létre új szót, hogy egy már meglévő
képzőt egy másik szó pontatlanul megállapított tövéhez illesztettek (a szótő
kikövetkeztetésével az elvonás jelenségét alkalmazták mesterségesen); így
keletkezett például a figyel, alkot, erény, csomag szó a figyelem, alak, erő,
csomó szótő megcsonkításával. A már említett tévesen kikövetkeztetett
képzőbokrok születése a képzőbokrok természetes létrejöttére emlékeztet. A
szokatlan szófajú alapszóból - mint azonos, előny, fölöttes, önző, újráz,
utánoz, eddigi, alábbi - vagy ragos alapszóból való képzések közül - mint
láttamoz, éljenez, kézbesít, kiakolbólít, hátrány, nagybani - az előbbieknek
számos természetes úton létrejött előzménye van. Előfordult, hogy eredetileg
inkább igékhez járuló képzőket névszók is megkaptak, és viszont; így lett az
olvasmány után az okmány és a körülmény, a maradvány után a jelvény, a rejtély
után az ünnepély, illetve a fegyvernek után a mérnök, a futár után a csatár -
ez a kettősség azonban sok képzőnknek eleve is sajátja.
Ezek a
képzésmódok tehát, ha nem is szorosan véve hagyományőrzők, általában nem is
tipikusan példa nélküliek a nyelvben. Nincsen értelme ezért a nyelvújítás egyes
képzéseit utólag helyeselni, másokat helyteleníteni - a nyelvszokás azóta amúgy
is alaposan megrostálta a nyelvújítók képzett szavainak tömegét. S ki is
emlékszik ma már az afféle szavakra, mint restnök ('lajhár'), lomhár
('szamár'), naplony ('napló'), unadék ('unalom'), hozzány ('tartozék'), mozgony
('gép'), möglet ('háttér'), útnaklat ('küldetés'), dolgász ('üzletember'),
dalastyán ('agg énekes'), festékeny ('festői'), monyorú ('ovális'), göreb
('lombik'), tudósítalom ('tudósítás'), mindeményedelem ('egyetem'), őséged
('uraságod'), szabda ('szabály'), lengenye ('gyöngyvirág'), emléz
('emlékezik'), éldel ('élvez').
Megjegyzés küldése