20. B) ILLÉS PRÓFÉTA

• Próféta=nabi=látó 
• Próféta feladata (Úr szavának közvetítése...) 
• Igaz és hamis próféták 
• Illés a kettészakad országrész északi részén (Izrael) prófétált Áháb király idején. A nép az Isten iránti hűtlenség tetőpontjára ér Áháb idején (ok: felesége egy szidóni asszony, 
• Jezabel, aki behozza Isten népe közé a Baál kultusz imádatát - pogány Isten) 
• Baál papokat hozat a feleség és Baál-templomokat épített szerte az országban 

A Gileádban lakó Illés ezt mondta Ahábnak: 

Az élő Úrra, Izráel Istenére mondom, akinek a szolgálatában állok, hogy ezekben az esztendőkben nem lesz sem harmat, sem eső, amíg én azt nem mondom. 

Ezután így szólt hozzá az Úr igéje: 

Eredj el innen, menj kelet felé, és rejtőzz el a Kerít-patak mellett, a Jordántól keletre! A patakból majd ihatsz, a hollóknak pedig megparancsoltam, hogy gondoskodjanak ott rólad. Elment tehát, és az Úr igéje szerint járt el. Odaérve letelepedett a Kerít-patak mellett, a Jordántól keletre. 

A hollók hordtak neki kenyeret és húst reggel, kenyeret és húst este, a patakból pedig ihatott. Egy idő múlva azonban kiszáradt a patak, mert nem volt eső az országban. Üldözötté válik az országban, de Isten gondoskodik róla 

Történet: 2Kir 18,20-40. (Istenítélet a Karmel-hegyen) 

Összegyűltek a Karmel-hegyen a népek és a próféták. Illés megkérdezte a néptől, hogy még meddig sántikálnak még kétfelé? Ha az Úr az Istenük, akkor kövessék őt, ha pedig Baal akkor őt kövessék. De a nép nem szólt egy szót sem erre. Illés kért két bikát. A Baabok darabolják, fel fahasábokra rakják rá, de tűzet, ne gyújtsanak! Ő is elkészíti a másik bikát és tűzet, ő sem gyűjt. Ezután hívják segítségül a Baal Istent, hogy gyújtsa, meg a tűzet és én is segítségül hívom az én Uram nevét. Amelyik isten tűzzel felel az az Isten. Erre a nép így felel Jó lesz így! Baal próféták fogták az egyik bikát, elkészítették és segítségük hívták Baalt reggeltől egészen délig, de nem jött válasz. Illés gúnyolni kezdte őket. Kiáltsatok hangosabban, talán elmélkedik, vagy a dolgát végzi, vagy úton van, vagy tán alszik, majd fölébred. Erre elkezdtek hangosabban kiáltani. De nem figyelt és nem felelt nekik senki. Illés azt mondta a népnek gyertek ide hozzám! Odamentek. Illés fogott 12 követ és oltárt épített belőle az Úr nevébe. Árkot húzott az oltár körül. Elhelyezte a bikát és a fahasábokat. Azt mondta négy vödör vizet öntsenek rá és ezt még háromszor ismételjék meg a víz már folyt az oltár körül és az árok is megtelt vízzel. Illés segítségül hívta az Urat és ő segített meggyújtotta a tüzet. Amikor látta a nép akkor arcra borult, és ezt mondták az Úr a Isten, az Úr az Isten.

20.A) ESETELEMZÉS

Szempontok, javasolt igék a kitalált történet magyarázatához, értelmezéséhez: 

EMBER TEREMTÉSE:
„Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat. Mély álmot bocsátott azért az Úristen az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordáját, és húst tett a helyére. Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az Úristen, és odavitte az emberhez. Akkor ezt mondta az ember: Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfiemberből vétetett. Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.” (1Mózes 2,18-24.) 

HÁZASTÁRSAK INTÉSE:
„Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, mint az Úrnak; mert a férfi feje a feleségnek, ahogyan Krisztus is feje az egyháznak, és ő a test üdvözítője is. Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte, Hasonlóképpen a férfiak is szeressék a feleségüket, mint a saját testüket. Aki szereti a feleségét, az önmagát szereti. „A férfi ezért elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté.” Nagy titok ez, én pedig ezt Krisztusról és az egyházról mondom. De ti is, mindenki egyenként úgy szeresse a feleségét, mint önmagát, az asszony pedig tisztelje a férjét.” (Efézus 5,21-33.) 

SZERETET HIMNUSZA
„A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik.” (1Korinthus 13,1-7.) 

EGY AKARAT:
„Bizony, mondom néktek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám.” (Máté 18,19.) 

KÖLCSÖNÖS EGYETÉRTÉS:
„A türelem és vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy kölcsönös egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint, hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek a mi Urunk Jézus Krisztus Istenét és Atyját.” (Róma 15,5-6.) 

MEGBOCSÁTÁS:
„Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottjai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsátsátok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is.” (Kolossé 3,12-13.) 

VÁLÁS:
„Ekkor farizeusok mentek oda hozzá, hogy kísértsék, és megkérdezték tőle: „Szabad-e az embernek bármilyen okból elbocsátania a feleségét?” Ő így válaszolt: „Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdettől fogva férfivá és nővé teremtette őket?” Majd így folytatta: „Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Úgyhogy már nem két test, hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza.” (Máté 19,3-6.) 

VII. PARANCSOLAT: „Ne paráználkodj!” (2Mózes 20,14.) 

HARAG KEZELÉSE: „Ha haragusztok is, ne vétkezzetek: a nap ne menjen le a ti haragotokkal.” (Efézus 4,26.) 

HIBÁZTATÁS:
„Miért nézed a szálkát a testvéred szemében, a saját szemedben pedig még a gerendát sem veszed észre? Vagy hogyan mondhatod testvérednek: Hadd vegyem ki a szálkát a szemedből! - miközben ott a gerenda a saját szemedben? Képmutató, vedd ki előbb saját szemedből a gerendát, és akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd testvéred szeméből a szálkát.” (Mt 7,3-5.) 

KÉRÉS ISTENTŐL:
„Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik. (Mt 7,7-8.) 

IMÁDSÁG:
 „Mindenkor örüljetek, szüntelen imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.” (1 Thessz 5,16-18.) ERŐ: „Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” (Fil 4,13.) GOND: „Minden gondotokat őreá vessétek, mert néki gondja van rátok.” (1Pét 5,7.) 

KÍSÉRTÉS: „Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe esnek.” (Zsid 2,18.) 

ÖRDÖG: „Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordít oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el: álljatok neki ellen a hitben szilárdan.” (1Pét 5,8-9.) 

SARKADI PROFESSZOR MONDÁSA (nem bibliai példa): Jézus szeretetére nem az a jellemző, hogy szeretlek, ha megváltozol, hanem az, hogy szeretlek, hogy megváltozz! Ez érvényes a házasságra is.

19.B) REFORMÁTUS EGYHÁZ A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁ

• Magyarország megszállása (1944: német, 1945: szovjet), a győztes Szovjetunió támogatásával kommunista rendszer kerül hatalomra Magyarországon. 
• 1941-45: magyar katonák frontélményei, hadifogság, málenkij robot (imaközösségek alakulnak, a Biblia erőt, reményt adott a katonáknak) 
• A II. világháború (ezután VH) bűnbánati heteket tartottak a Ref. Egyházban (az emberek erkölcstelensége az oka az ország pusztulásának) 
• földreform, egyházi nagybirtokok államosítása 
• összes egyházi földet elveszik 
• évi kékcédulás választás: kommunista hatalomátvétel Mo-on, egyház számára a ellehetetlenítés korszaka kezdődik 
• 1946-49: vallásos egyesületeket országszerte betiltották
• Egyházi vezetők ellen elindulnak a támadások: Mindszenty Józsefet (esztergomi érsek), Ordass Lajost (evangélikus püspök) koholt vádak alapján börtönre ítélik. Ravasz Lászlót és Révész Imrét (református püspökök) lemondtattak. Új, kommunista hatalom számára elfogadható egyházi vezetők kerültek vezetői székbe.
• 1948: Egyházi iskolák államosítása néhány hét alatt (Ref. egyházban: 1024 általános iskolát, 34 középiskolát). 
• 1952-ig: megmarad 4 történelmi Református Gimnázium (Budapest, Pápa, Debrecen, Sárospatak)
•  1952-től: Csak a Debreceni Ref. Gimnázium (középiskola) és a Budapesti Ref. Teológia (felsőoktatás) és Debreceni Ref. Teológia (felsőoktatás) marad meg 
• 1948-as Egyezmény: létrejön az államhatalom és a már új emberekkel felállított Ref. Egyház között (fejezetei: teljes vallásszabadság, szeretetintézmények megtartása, iskolák államosítása, imádkozás a felsőbbségért)
• Rákosi Mátyás 20 éves elsorvasztási politika (5 évente 25%-kal csökkenti az állam a támogatását az egyház felé: 20 év alatt a támogatás megszűnik)
• Hitoktatást eltörölték
• Létrejön az Állami Egyházügyi Hivatal (lelkészeket üldözi, fenyegeti, áthelyezi)
• Az egyház ezen korszaka hasonló a Római Birodalomban a keresztyén üldözésekkel. Egyik időszakban sem lehetett megszüntetni a keresztyénséget.
• A rendszerváltás után (1989) az elvett földek egy részét visszaadták, az államosított egyházi iskolák töredékét (5-10%) visszakapta az egyház, megszüntetett egyesületek újra indulhattak. 
• A kommunista (egyházellenes) intézkedéseknek mindmáig kihatásait érezzük Magyarországon.

19. A) HÁZASSÁGTÖRŐ ASSZONY TÖRTÉNETÉNEK ELEMZÉSE

Történet: János 8,1-11. ben található a Házasságtörő asszony története. Volt egy Jézushoz vezettek egy asszonyt, akit házasságtörésen kaptak, azaz megcsalta a férjét. Mózes azt parancsolta nekik, hogy kövezzék meg az asszonyt. Jézus lehajolt és ujjával irt a földre. Felegyenesedett és ezt mondta nekik az vesse rá az első követ, aki bűntelen erre az emberek letették a követ és elmentek. Jézus se ítélte el. Csak annyit mondott mostantól fogva ne vétkezz! 

Szavak értelmezése: 

• "Jézus": - A keresztény hagyomány szerint Betlehemben született, Názáretben nőtt fel, 12 tanítványt gyűjtött maga köré, Isten igéjét, a mennyek országát hirdette. 
• "Olajfák hegye": - Jeruzsálem külső részén található (Észak-keletre), a hegyen található az olajfa
• Gecsemáné kert - , ahol Jézust elfogták halála előtt. Jézus sokat járt a hegyre imádkozni, elvonulni a tömegben.
• "templom": Isten háza, zsinagóga a zsidók számára, Jézus sokat tanít a templomban 
• "írástudók, farizeusok": ismerték az ószövetséget, de nem fogadták el Jézust, mint a megígért 
• Ószövetségi Messiást. Jöttek, hogy Jézuson fogást találjanak, hogy Jézus mondja ki az ítéletet a nő felett
• "házasságtörés": megcsalás 
• Mester": Jézust tanítóként (rabbi) elfogadták az írástudók, ezt jelzi a megszólítás
•  "Mózes azt parancsolta kövezzük meg": Mózesi-zsidó törvényekre utalnak (5Móz 22,22-24.). A nő házasságtörése valóban halálos bűnnek számított. 
• "azért mondták, hogy próbára tegyék": Ha Jézus ragaszkodik a mózesi törvényekhez, akkor mégis ő a Messiás, de akkor a nőt halálra kell kövezni, azaz Jézus nevéhez egy gyilkosság tapad. Jézusnak ez nem jó! 
• Ha Jézus a nőnek megbocsát, ami Jézus személyéből, egész életéből fakad akkor viszont felróható neki, hogy nem tartja be a mózesi törvényeket (nem rendelte el a megkövezését), magyarul mégsem ő a Messiás. Jézus patthelyzetbe helyezik - látszólag csapdában van! 
• ujjával írt a földre": nem tudjuk mit írt... - arra utalhat, hogy nem kíván bíróként fellépni az ügyben, más síkra tereli a helyzetet 
• "bűntelen vesse rá először a követ": Jézus így lesz úrrá a patthelyzeten. A zsidók, vének szépen elvonulnak. Jézus rávilágított, hogy ők is ugyanolyan bűnösök, mint a nő (csak más bűnök van). Nincs joguk megkövezni. Az ítélet az Isten joga. 
• "én sem ítélek el": Jézus megbocsátott az asszonynak. Jézustól visszakapta az életét, új életet
•  nyert! Ez a kegyelem!

18.B) EBED-JAHVE ÉNEKEK - AZ ÚR SZENVEDŐ SZOLGÁJA

1. Bevezető 

Az Ószövetségben 3 kiemelt tisztség volt ismert: pap (áldozatot mutatott be), király (nép vezetője), próféta (Isten szavának közvetítője) Újszövetségben Jézusnak szintén 3 tisztsége volt: pap (ő maga volt az áldozat a kereszten), király (királyként tisztelik), próféta (Isten szavát közvetítette) A Próféta szó eredeti jelentése: nabi=látó (héber) Próféta feladata: egy adott korban látást kap Istentől a jelen, vagy a jövő eseményeire vonatkozóan. Azt megérti és továbbadja a népnek. Ézsaiás próféta kre. 740-ben kapja elhívását Jeruzsálemben. 

2. Ebed-Jahve énekek:
Ézsaiás könyvében találhatóak ezek a különleges, Isten Szolgájáról (Jézus Krisztus) szóló fejezetek: 42., 49., 52., 53. Ézsaiás majd 700 évvel Jézus előtt prófétált Krisztusról! Ebed-Jahve jelentése = Isten szolgája A próféciák idején kérdés volt, hogy ki is ez a szenvedő szolga: Isten népe, maga a próféta, Jézus (ismerve az Újszövetséget) 

3. Ézsaiás 53. fejezetének értelmezése:
Az 53. fejezet szó szerint beteljesedett Jézus szenvedéseiben A hithű zsidók számára az 53. fejezet ma is tiltott fejezete az ószövetségnek, hiszen nem fogadják el Jézust, mint Isten Fiának a megváltását. 

• A fejezet verseit veszem sorra és azt hozom összefüggésbe Jézussal, jelezve, hogy az hogy vonatkozik Jézus szenvedésére. 
• "mint vesszőszál sarjadt ki": zsidó származású volt Jézus 
• "megvetett volt": elítélték, szenvedett Jézus a kereszten, de életében is sok támadás érte - "fájdalmak férfia": meghalt a kereszten Jézus 
• "mi betegségeinket, fájdalmainkat hordozta": meghalt értünk a kereszten
• "mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt térték össze" - bűneink miatt halt meg a kereszten
• "ő bűnhődött, hogy békességünk legyen": meghalt értünk a kereszten, hogy nekünk örök békénk legyen már itt a földön és majd fenn a mennyben
• "amikor kínozták, alázatos maradt": Jézus a botverést, kereszthalált alázatosan tűrte, nem szólt vissza, nem nyavalygott 
• "mint a bárány, ha vágóhídra viszik": Passio c. film véres jelenetei, bárány=páskaünnep (Jézus a megölt bárány)
• "bűnösök közt adtak neki sírt": arimátiai József által felajánlott, normál sírboltba temették Jézust (nem VIP temető!)
• "gazdagok közé jutott halála után": felment Jézus a mennyországba, itt a lelki gazdagságra utal
• "nem követett el gonoszságot": Jézus bűntelen volt, egyedüli ember a történelembe, akire ez a kifejezés igaz 
• "az Úr akarata volt az": Jézus mondja a kereszten: "Elvégeztetett", azaz Isten akarata elvégzésre került 
• "önként ment a halálba": Jézus mondja Pilátusnak a halála előtt: önként vállalom halálomat, nincs rajtam római helytartóként hatalmad
• "közbenjárt a bűnösökért": Solus Christus, azaz Jézus az egyedüli közbenjáró. Jézus mondja élete során, hogy nincs más út az Atyához, csakis őáltala. Azaz Isten és az ember között az út Jézuson keresztül vezet. Ezért ő a közbenjáró. 

Az elmondottakból látszik, hogy Ézsaiás próféta 700 évvel Jézus szenvedése előtt milyen szépen, csodálatosan és egyben pontosan jövendölte meg az Ő szenvedését és halálát.

18.A) SÁKRAMENTUMOK (KERESZTSÉG ÉS ÚRVACSORA)

Bevezető - Sákramentum szó = megszentelt dolog, tett (szent cselekmény) jelent. 

• Katolikus Egyházban 7 szentség, Református Egyházban 2 szentség van. 
• Szentség kritériuma nálunk: Jézus elrendelése, látható jel, üdvösség ígérete 
• Sákramentum = Látható Ige (Írott-, Testé lett-, Hirdetett Igén túl) 

b) Keresztség 

• Szereztetési ige: Mt 28,18-20. ("Menjetek el tehát...") - ekkor rendeli el Jézus 
• Ószövetség előzménye: zsidók körülmetélése (8 naposan) , de ez csak a gyülekezettagjává váló fiúgyermekre vonatkozott. 
• Újszövetség előzménye: Jézus megkeresztelése (30 évesen) 
• Jelentősége: ez által válunk a közösségbe tartozás 
• Jel - jelzett dolog: víz - megtisztulás (nem valóságosan, csak bemutatva)
• Nem üdvkérdés (nem múlik rajta az üdvösségünk) ha én meghalok, és nem vagyok megkeresztelve attól meg kerülhettek a mennybe. 
• Életkor: 
• Gyermek keresztség (előbb a tett – a megkeresztelés, utána a hit- bízunk benne, hogy hinni fog)
• Felnőtt keresztség (előbb a hit -, utána a tett – a megkeresztelés)
• Hogyan történik a keresztség a templomban? lelkész elmond, egy prédikációt utána odahívja a keresztszülőket elmondja, a nevét megkeresztellek az atya a fiú és a szentlélek nevében letörli, a fejét áldást mondd rá és jelen vannak a keresztszülők.
• Személyes élmény. 2015 konfirmálás után kereszteltek meg. 

c) Úrvacsora - Szereztetési ige: 1Kor 11,23-30. ("Vegyétek, egyétek, ez az én testem...") 

Ószöv. előzménye: páskaünnep (Egyipt. szabadulás: bárány vére az ajtófélfákon) Egyiptomból kiakart szabadulni a nép a 10 dik csapás az volt hogy az egyiptomi elsőszülött gyermek halála. Isten angyala azt mondta, hogy aki megöl egy bárányt és a bárány vérével bekeni, az ajtófélfát az megmenekül és a gyerekek nem halnak meg a zsidók ezt megtették. Kiszabadultak Egyiptomból és a nép évszázadokon keresztül mindig évente egyszer páskaünnepén megünnepelték ezt a tetet, hogy egy bárányt megöltek a vére és a teste a szabadulást adott nekik. 

Újszöv. előzménye: utolsó vacsora (Jézus és a 12 tanítvány nagycsütörtökön), Jézus a bárány és az ő vére menekít meg a végső haláltól (utalva a páskaünnepre)
Jelentősége: tanít, megerősít, emlékeztet Krisztus tettére (meghalt értem), közösség Krisztussal és a jelenlévő gyülekezet tagokkal
Jelzett dolog: kenyér - Jézus teste; bor - Jézus vére - Nem üdvkérdés (nem múlik rajta az üdvösségünk) 

Csak konfirmált ember vehet úrvacsorát Alkalma: Jézus idejében: mindennap, később: hetente, reformáció idején: hetente, ma: havonta, vagy évente 5-6 alkalommal 

Hogyan történik az úrvacsora a templomban? Amikor vége az istentiszteletnek elmondjuk az Apostoli hitvallást. Padsoronként félkörbe kiállunk az úrasztala elé a lelkész ad egy kis darab kenyeret, amit két ujjal kell elvenni beteszed a szádba és fejet hajtasz. Miután mindenki megkapta a kenyeret a lelkész kettesével előlépve a sorból a kezedbe adja a kispohárban levő bort megiszod és a helyedre mész. A legvégén a lelkész is velünk együtt ígéri és fogadja. Egy presbiter segítségével vagy egy másik lelkésszel ő maga is úrvacsorát vesz. 

Saját esemény: 2015ben . Szigetszentmiklós Újvárosi Református Templom. Harmathy András

17.B) KORINTHUSIAKHOZ ÍRT ELSŐ LEVELE (SZERETET HIMNUSZA)

1. Korinthusi levelekről röviden (I-II.) 

Pál apostol a gyülekezetről érkezett hírekre felelt, a következő témák alapján. Az első korinthusi levélben válaszol Pál arra a helyzetre, mely szerint a korinthus keresztyén közösség között nézeteltérés alakult ki az alapján, hogy ki-kihez tartozónak vallotta magát (gyülekezeti vezetők). Szó van még a levélben arról, hogy Pál az egyházat az emberi testhez hasonlítja, tanít Pál részletesen az úrvacsoráról, a kegyelmi ajándékokról, test feltámadásáról és a tétel témájáról, azaz a szeretetről. 

A második korinthusi levélben válaszol azokra a támadásokra, melyek őt érték az apostoli tisztsége miatt, de tanít Pál az adakozás rendjéről is. 

2. Pál apostolról röviden

Pál eredeti neve Saul (nagy) volt és farizeusi neveltetése miatt üldözte a keresztyéneket. Zsidó származású Római polgár. Egy útja során Jézussal találkozik és megtér és Isten elhívja őt a pogányok apostolává. Pál 3 missziós utat szervez a világ több pontjába, ott gyülekezeteket alapít, elvíve oda az isteni örömhírt. Pál apostol Korinthusba is elvitte Krisztus gazdag üzenetét. 

3. Szeretet szó: 

Pál a korinthusi gyülekezetnek megfogalmazza a szeretet himnuszát, ami az isteni szeretetről tesz bizonyságot, de mi emberek ehhez kell, hogy igazodjunk. A görög nyelvben 3 szót használtak a szeretet szó kifejezésére. Mindegyik szeretet jelentett, de más tartalommal. 

• Filia = testvéri szeretet, ahogy 2 barát szereti egymást (ember-ember között)
• Eros = testi szeretet, ahogy 2 szerelmes szereti egymást (különböző neműek szeretete) 
• Agape = isteni szeretet, ahogy az Isten szereti a világot és benne az embert, feltétel nélkül (Isten-ember között). A szeretet himnuszának eredeti görög szövegében az agape szerepel. 

4. Szeretet himnuszának értelmezése (1Kor 13,1-8; 13.) 

a) 1-3. vers:
Milyen az emberszeretet nélkül? Olyan, mint a zengő érc, vagy a pengő cimbalom. Szeretet nélkül az ember semmi. Hiába prófétál, tud sok mindent, bölcs, szeretet nélkül nem teljes az élet. 

b) 4-8. vers: 
15 tulajdonságot említ Pál a szeretetről (2 pozitív, 8 milyen nem a szeretet, 5 pozitív, 1 pozitívan negatív). 

Ezek a következők: 

• Türelmes: Türelmesek vagyunk azok felé, akit szeretünk. Isten ad rá erőt. 
• Jóságos: Jóval ajándékozzuk meg azokat, akiket szeretünk. Isten ad késztetést rá. 
• Nem irigykedik: Akit szeretünk, arra nem irigykedünk. Megelégszünk azzal, amit Isten ad. 
• Nem kérkedik: Akit szeretek, az előtt nem dicsekszem saját dolgaimmal. 
• Nem fuvalkodik fel: A szeretet nem büszke magára, nem gőgös a másik előtt.
• Nem viselkedik bántóan: A szeretet kapcsolatba nem fér bele a megbántás. Isten ad erőt.
• Nem keresi a maga hasznát: Ha szeretek valakit, akkor az ő javát keresem, nem a sajátom.
• Nem gerjed haragra: Akit szeretek, arra nem haragszom. Gyakorolom a megbocsátást. 
• Nem rója fel a rosszat: A szeretet nem emlegeti folyton a rosszat. A jót látom meg. 
• Nem örül a hamisságnak: Nem örülök, ha a szerettem rossz úton jár. Megakadályozom. 
• Együtt örül az igazsággal: Örülök, ha a szerettem jó úton jár. Megtalálja Istent az életben.
• Mindent elfedez: A szeretet mindig megbocsájt, ezért elfedezi az elkövetett bűnöket. 
• Mindent hisz: A szeretet a másikról mindig a jót feltételezi. Hisz a másik ember szavának.
• Mindent remél: A szeretet soha nem adja fel. Szava reményteljes és bíztató. 
• Mindent eltűr: A szeretettemmel, ha kell, együtt szenvedek és tűröm viselt dolgait. 
• Soha el nem múlik: A szeretet Isten ajándéka, ezért mindig volt, van és lesz (mint Isten). 

c) 13. vers: 

„Most azért megmarad a hit, a remény, szeretet, e három; ezek közül pedig legnagyobb a szeretet.”
Így zárul a szeretet himnusza. Fontos az életben a hit, a remény, de a szeretet a legnagyobb, legfontosabb, legértékesebb vonása az emberi életnek. 

5. A szeretet himnuszának aktualitása 

Mai modern világunkban különösen nagy jelentősége van a szeretet himnusza üzenetének. Egészen megváltozna jó értelembe a családok élete, a szülők élete, gyermekek élete, ha szeretnék egymást a himnusz szerint. Minden családnak tudnia kellene a szeretet himnuszáról. Biztos, hogy kevesebb lenne a veszekedés, a vita, a válás, a megcsalás és még sorolhatnánk. Ha betartanák, élhetőbb lenne a világ. Minden keresztyén embernek az a feladata, hogy ezt a jó hírt élje bele a világba.

16. B) BABILONI FOGSÁG

Kr.e.: 930 körül.: az ország kettészakadása: Salamon uralkodása után egy trónviszály következtében az ország két részre szakad. 

Északi országrész: Izrael.
Déli országrész: Júda, fővárosa: Jeruzsálem.
(A kor legfőbb prófétái: Illés és Elizeus.) 

Kr.e. 722.: az északi országrészt elfoglalja Asszíria és a nép nagy részét fogságra viszi. A beolvasztás politikája ez. 

Babilon elfoglalja Asszíriát, és vele együtt az északi országrésznek is ura lesz 

Kr.e. 598.: a déli országrészt elfoglalja el Babilon, és Nabukodonozor király a nép nagy részét innen is fogságra viszi, hogy beolvassza népe közé. 

Kr.e.: 587.: lerombolják a Jeruzsálemi templomot a várossal együtt. A királyság koráról, az ország kettészakadásáról és a fogságra vitelről I-II. Sámuel, I-II. Királyok, I-II. Krónikák könyve számol be Eszter könyve a fogságban élő nép mutatja be. 

Eszter királyné lesz és élete kockáztatása árán menti meg népét, melyet ki akarnak irtani. Az egyetlen bibliai könyv, melyen nem szerepel Isten neve, mégis kiderül, hogy Ő szabadítja meg népét a különböző eseményeken keresztül 

Perzsia elfoglalja Babilóniát és vele együtt egész Izrael, az északi és a déli országrész is az övé lesz. 

Kr.e. 531.: Círusz perzsa király megengedi, hogy a zsidók hazatérjenek – erről Ezsdrás könyve számol be – Jeruzsálem újjáépítéséről pedig Nehémiás könyve számol be. Sokan maradtak azon a területen, ahová fogságra vitték őket, hiszen akkorra már berendezkedtek. Őket hívjuk diaszpórának (szétszóratás). 

A fogságban azért maradt meg a zsidó nép nemzeti identitása (annak ellenére is, hogy nyelvüket elvesztették), mert megtartották a mózesi törvényeket, mely megkülönböztette őket minden más néptől. 

A hazatérő nép az ország középeső részén egy keverék népet talál. Hiszen a beolvasztás politikája révén oda idegen népet telepítettek be a kitelepített zsidók helyére, hogy az ott maradókkal keveredjenek és elveszítsék identitásukat. A keverék nép Samária országrészben lakott, ők a samaritánusok. A hazatérő nép sokkal jobban megőrizte identitását a fogságban. A zsidók és a samaritánusok hosszú évszázadokra ellenségei lettek egymásnak. 

Kr.e. 515-re épül fel újból a templom. Isten népe a fogságot nem Kr.e. 598-tól 531-ig számolja, hanem Kr.e. 587-től 515-ig, vagyis a templom lerombolásától annak felépüléséig, mert ha az országot el is foglalják, de a nép keresi Istent, addig van remény, de ha már nem keres utat Istenhez, akkor hiába van országa, kiszolgáltatott.

16.A) V. PARANCSOLAT

Bevezető: Tízparancsolatról általában, parancsolat elhelyezése a 2 kőtáblán. A tízparancsolat legfontosabb vallási és erkölcsi parancsolatokat tartalmazza, amelyet a Biblia szerint Isten adott Mózesnek a Sínai hegyen, 40 napos böjtje után, két kőtáblára írva. Az első négy parancsolat az Isten és emberrel való kapcsolat. A többi hat az ember – emberrel való kapcsolat. 

• Memoriter: parancsolat (bővebb): Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened az Úr ad neked 
• Ószövetség idején: szülők tisztelete - rajtuk keresztül Isten tiszteletét tanulták meg; felnőtt generáció tisztelje azt, idősebb generációt 
• Tisztelet = súly (héber nyelv) - Súlya van személyének, szavának életemben 
• Tisztelet és szeretet összefüggése, tisztelet és elfogadás összefüggése 
• Ígéret fűződik hozzá ("hosszú ideig élhess...") 
• Szülők az Isten gondviselésének az eszközei (szülők tulajdonságai Isten tulajdonságaira kell mutatnia), a gyermek az Isten tulajdona (nem a szülőé) 
• 2 véglet a gyermek részéről: lázadás (nincs tisztelet), gondolkodás nélküli engedelmesség (túlzott tisztelet) 
• Mikor nehéz tisztelni a szülőket (nem tiszteletreméltó)?
• Isten feltétlen tiszteletet kér és vár. Státuszt tisztelem (szüleim, nem tudnak nem a szüleim lenni, nélkülük én nem lennék...), ez a feltétel nélküli tisztelet. 
• A tisztelet a szülőt is formálja

15. B) AUGUSTINUS (354-430)

Észak-Afrika Tagaste-ben születik.
Apja pogány anyja keresztyén, neve: Monica.
Karthagoban retorikát tanul. Barátnőjétől 18 évesen fia születik. Kicsapongó életet él. 

Megtérése: 384-ben Milánóban Ambrosius püspök beszédét hallgatja. Ezután látja, hogy egy részeg koldussal gúnyolódnak, és érzi: az ő élete is csak ennyit ér. Keresi Istent és gyötrődik, mert nem találja. 

Monica álmában egy szép helyen járt, ahová egy keskeny pallón, deszkán lehetett csak átsétálni. Mónika rálép, majd valaki a háta mögött követi. Hátranéz és a fia az. Innen tudja, hogy a sok imádságnak van eredménye. Isten őt is bevezeti majd a szép mennyországba. 

Pelagius, (régi barát) aki szerint minden az emberen múlik a megtérését illetően, tehát a neveltetés is elég a hithez (ő vallásos neveltetésben és kolostorban nőtt fel). Egy beteg barátja Augusztinusznak, aki betegségében megkeresztelkedik és Augusztinusz kineveti. Barátja mérges lesz rá, hogy egyházi dolgokon nevet. Augusztinusz elgondolkodik magán, anyja hitben nevelte és ennyire kifordult volna magából? Megváltoztatta őt ez a helyzet. 

Otthonában a szomszéd udvarból áthallatszó gyermekmondókát hall: tolle lege = vedd fel olvasd. Előveszi a Bibliát, amely a Róm 13,13-14-nél nyílik ki: „Mint nappal illik, tisztességben éljünk: nem dorbézolásban és részegeskedésben, nem bujálkodásban és kicsapongásban, nem viszálykodásban és irigységben, hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne kényeztessétek úgy, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.” 

387-ben Ambrosius megkereszteli. Karthagóba megy, ahol egy szerzetesi közösség tagja lesz. 395/6 az észak-afrikai Hippo Regius püspöke lesz. 

Fő műve Confessiones, magyar cím fordítás: Vallomások melyben kifejti: minden Istenen múlik a megtérésben az ember akaratát legyőzve (hiszen ő először nem akart és nem tudott megtérni, de Isten kimunkálta benne)

15.A) IX. PARANCSOLAT

Bevezető: Tízparancsolatról általában, parancsolat elhelyezése a 2 kőtáblán A tízparancsolat legfontosabb vallási és erkölcsi parancsolatokat tartalmazza, amelyet a Biblia szerint Isten adott Mózesnek a Sínai hegyen, 40 napos böjtje után, két kőtáblára írva. Az első négy parancsolat az Isten és emberrel való kapcsolat. A többi hat az ember – emberrel való kapcsolat. 

• Memoriter: Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen 
• Parancsolat az eredeti környezetben az Ószövetség idején A tíz parancsolat volt a zsidók egyetlen írott törvénye az ószövetség idején. 
• Parancsolat értelmezése: Ne hazudj, még ha érdekeink azt kívánják se. 
• Soroljuk fel, hogy mit tilt a parancsolat! A hazugságot a másokon való haszonszerzést. 
• Említsük meg, hogy mire bátorít a parancsolat! Az igazmondásra, a becsületre. 
• Hozzunk példát a parancsolattal kapcsolatos határesetekre! Ha a családunk bajban kerül és csak így tudok rajtuk segíteni.

14.B) NEGYEDIK EVENGÉLIUM ("ÉN VAGYOK" MONDÁSOK)

Bevezető: János evangéliumának nem tudjuk pontosan a szerzőjét, de vannak benne utalások, hogy Jánosra a szeretett tanítványra. A könyv nézőpontja és célja a gyülekezetek számára egyfajta erőt adó örömhír. 

A 7 jézusi "én vagyok" mondás részletes bemutatása, magyarázata 

„Én vagyok az élet kenyere” – Ez egy csodához kapcsolódik. Amikor ötezer embernek enni adott a kenyér megsokasításával. 

„Én vagyok a világ világossága” – A házasság törő asszony történetére utal, hogy mindenki bűnös, de Isten új életet tud adni. A világ a bűnbeesett emberiséget jelenti. A sötétség pedig a bűnt. És Jézus az, aki ki tud vezetni a sötétségből. 

„Én vagyok a juhok ajtaja” – Ez olyan, mint a jó pásztor az s a karám előtt feküdt és vigyázott a juhokra éjszaka. Jézuson keresztül lehet üdvözölést kapni. 

„Én vagyok feltámadás és az élet” - Jézus üres sírja az a feltámadást jelképezi. Az életet pedig az, hogy a négy napja meghalt Lázárt visszahozta az életbe. 

„Én vagyok az út, az igazság és az élet” – Út Jézuson keresztül juthatunk el Istenhez. Igazság ő maga Jézus. 

„Én vagyok a jó pásztor” – Amikor egy béres a veszély alkalmával elfut, mert nem törődik a juhokkal, hanem a maga életét jobban félti. Addig a jó pásztor akár az élete árán is megvédi a juhokat a veszélytől. Jézus is ilyen megvéd minket a veszélytől a bűntől ezért halt meg mi értünk. 

„Én vagyok az igazi szőlőtő” – Hited kell, legyen Jézusban, hogy a gyümölcsöző keresztény légy

14. A) EGYHÁZI ÉV ÜNNEPEI

 

Karácsonyi ünnepkőr:

• Advent: várakozás 4 hét 
• Szenteste: 12.24. 
• Karácsony: Jézus születése 12.25-26. 
• Óév: 12.31. hálát adunk Istennek az évmúlt évért 

Húsvéti ünnepkőr: 

• Újév: Új kezdet 01.01 Az Isten kezébe tesszük le a következő évet és vele együtt tervezünk 
• Vízkereszt: Jézus keresztelése 01.06. 
• Böjt: 6 hét, felkészülés, lélek megtartása 
• Virágvasárnap: Jézus bevonul Jeruzsálembe 
• Nagycsütörtök: utolsó vacsora (Úrvacsora) 
• Nagypéntek: Jézus kereszthalála 
• Húsvét: Jézus feltámadása, március-április környékén van 
• Virágvasárnaptól húsvétig 1 hét telik el, Nagypéntektől Húsvétig 3 nap. 

Pünkösdi ünnepkőr: 

• Áldozócsütörtök: Jézus menybemenetele 
• Pünkösd: Szentlélek eljövetele, egyház születése, május-júniusban van 
• Szentháromság ünnepe: Atya, Fiú, Szentlélek- ünnepe 
• Újkenyér – Újbor: úrvacsora 
• Reformáció: október 31, 1517 Luther Márton 
• Húsvéttól Áldozó csütörtökig 40 nap, Áldozócsütörtöktől pünkösdig 10 nap telik el. 
• Pünkösdtől Szentháromság ünnepéig 1 hét telik e

13.B) JÓZSUÉ KÖNYVE

1. Józsué könyvéről általában, történelmi korban elhelyezés 

Az Egyiptomból való kivonulást a 40 éves pusztai vándorlás követte. Isten hosszú ideig készítette népét, hogy saját hazájuk legyen. A letelepedés előtt sokat vándoroltak. Az Ígéret Földjéhez (Kánaán) érve tejjel és mézzel folyó területet találtak, ami nem volt lakatlan. A pusztai vándorlás utáni letelepedési időszakot honfoglalásnak nevezzük, melyről Józsué könyve szól. 

2. Józsué könyvének tartalma (1-12.rész, 13-24.rész) 

A könyv tartalmi szempontból 2 fő részre osztható: 1-12. részek a honfoglalás harcait, a 13-24. részek az ország törzsek közötti felosztását mutatják be. 

3. Józsué személye 

Józsué József leszármazottja volt. Mózes halála után Józsué volt az a vezető, aki a nép irányítását átvette. Mózes láthatta Nébó hegyéről Kánaánt, de oda már nem mehetett be. Józsuét Isten hívta el a feladatra és megígérte neki, hogy nem hagyja el. 

4. Történet: Jerikó városának bevétele (Józs 6,1-21.) 

Az Úr ígérete, hogy a nép kezébe adja Jerikót, királyát és harcosait. Jerikó volt Kánaán földjének legnagyobb, vezető városa, mely egy olyan hatalmas fallal volt körülvéve, hogy még egy szekér is meg tudott rajta fordulni. Isten azt mondja, hogy járja körbe a nép a falakat naponta egyszer, ezt tegyék 6 napon keresztül. Majd a 7. napon hétszer járják körbe a falat. Majd a papok fújják meg a kürtöt a nép pedig hatalmas csatakiáltásba kezdjen. Ha minden így történik a fal le fog omlani és a nép beveheti a várost. A nép mindent így tett és a falak csodálatos módon leomlottak. 

Üzenet: Isten sokszor nagy feladatokkal bíz meg bennünket, de nekünk csak egy dolgunk van, pontosan végrehajtani, azaz engedelmeskedni neki és akkor győztesek leszünk, ahogy Isten népe is az volt Józsué idejében. 

5. Sikemi országgyűlés 

Józsué katonai vezetősége mellett a hit példaképévé is vált. Kánaán elfoglalása után összehívta a népet Sikembe (régi kánaáni város). Választás elé állította a népet: vagy az Istent követik, vagy a kánaáni isteneket. 

Ő a következőt mondja: De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!" (Józs 24,15.) 

Üzenet: Ma is nagy szüksége van a modern embernek erre a mondatra. Hogy ne más isteneket (sztárokat, berendezéseket, személyeket, ideológiákat) istenítsünk, hanem csak egyedül az élő Istent. Sok bálványimádó vesz körül bennünket, de a keresztyéneknek ismerniük kell ezt a mondatot és megélni.

13.A) REFORMÁTORI GONDOLKODÁS

Bevezető: 1517. október 31-én tette közzé Luther Márton wittenbergi Ágoston rendi szerzetes híres 95 tételét, melyet a bűnbocsánat és a búcsúcédula-árulás gyakorlatának kapcsán fogalmazott meg. 

Az 5 alapelvet az akkori katolikus egyház rossz hitelveivel és gyakorlatával kell szembe állítani

• Solus Christus - Krisztus egyedül Úr, Krisztus egyedül közbenjáró, Krisztus az egyház egyedüli feje 
• Sola Gratia – A megigazulás egyedül Isten kegyelméből lehetséges.
• Sola Fide - igaz hit, hit és cselekedetek
• Sola Scriptura – A Szentírás jelent igaz dolgokat a hitről
• Soli Deo Gloria – Egyedül Istené a dicsőség 

12.A) ANYASZENTEGYHÁZ

1. Biblia az Egyházról: 

Ószövetségben egy nép volt (zsidóság), Isten választott népe. Akkor még nem volt egyházfogalom, majd az Újszövetségben jelenik meg ez a számunkra mindennapos kifejezés, hogy egyház. 

2. pünkösd története - Szentlélek kitöltése - az egyház születése (tisztségek)

Az első pünkösdkor, a Szentlélek eljövetelekor a megtért, megkeresztelkedett emberekből (3000 fő) jön létre a jeruzsálemi gyülekezet. Azaz ekkor született meg az egyház, melyre 4 jellemző volt: apostoli tanítás (hirdették és hallgatták Isten Igéjét), közösség (közösségben voltak egymással), úrvacsora (közösen vettek részt az úrvacsorában), imádság (közösen vallották meg hitüket, dicsőítették az Istent, kérték az Ő segítségét minden helyzetben). Ez a 4 jellemző szempont lehet a mai egyház, gyülekezetek számára is. 

A jeruzsálemi gyülekezetben a következő főbb tisztségek voltak jelen: 

• Vének: gyülekezet irányítását látták el
• Diakónusok: szeretetszolgálatot végezték
• Tanítók: Isten Igéjét tanították
• Püspök: minden gyülekezetnek volt egy felügyelője 

3. Egyház 4 tulajdonsága 

Az Apostoli Hitvallás szerint az egyháznak 4 fontos tulajdonsága van, ezek a következők 

Egy: Az egyház sok részre töredezett szét, de hitvallásunk és Krisztus parancsa szerint egyetlen egyház létezik. Az egyház alapja és feje Krisztus, ezért a sokféle felekezet ellenére Krisztus egyháza egy, ők a Krisztust követők közössége. Isten színe előtt majd nem lesz kérdés, hogy reformátusok, evangélikusok, vagy katolikusok voltunk-e. Ezek földi különbségek. Valójában mindnyájan ugyanannak a nagy egyháznak vagyunk a tagjai, felekezettől függetlenül. 

Szent: A szent fogalma, hogy isteni, Istenhez tartozó, számára elkülönített. Az egyház az Isten választottjainak közössége, ezért lehet szent. Szentsége Istentől származik. 

Egyetemes: Eredeti kifejezés szerint az egyetemes szó a katolikus szót jelentette, azaz az egész világra kiterjedőt. Az egyház lehet időben egyetemes, amikor az elmúlt évszázadok egyháza és a jövő egyházának tagjai egymással közösségben vannak. Térben úgy egyetemes az egyház, hogy a földrészek, km távolságok ellenére a velem egy időben élőkkel is egy közösséget alkotok. 

Keresztyén: A latin „christrianes" kifejezésből származik, amely krisztusit, Krisztushoz tartozót jelent. Az egyház Krisztus közössége, Krisztus teste, Krisztus népe. Az egyház azok közössége, akik Krisztuséi, Krisztushoz tartoznak, tehát keresztyének. 

4. Látható és láthatatlan egyház 

A látható egyház tagjai azok az emberek, akik rendszeresen templomba járnak, megjelennek a templomi közösségben. Mindenki számára láthatóak. De nem tudjuk róluk, hogy valójában hívő, vagy hitetlen emberek. Ez egy nagy halmaz, sokan tartoznak ide. 

A láthatatlan egyház tagjai egy szűkebb kört takarnak, azoknak a közössége a látható egyházon belül, akik valóban hisznek az Istenben, tényleg hívő emberek, rendszeresen bibliát olvasnak, imádkoznak. De a külső szemlélő számára láthatatlan, hogy pontosan kik is az ilyen ember. 

Minden láthatatlan egyházhoz tartozó ember egyben tagja a látható egyháznak, de nem minden látható egyház tag egyben tagja a láthatatlan egyháznak. 

Luther Márton mondja: A mennyországban sokan lesznek, akikre nem számítottunk, hogy ott lesznek és sok olyan ember nem lesz ott, akikre viszont úgy gondoltunk, hogy ott lesznek. 

5. Saját tapasztalatunk az egyházról (helyi ref. gyülekezet) 

6. Ige: Krisztus teste és tagjai (1Kor 12,12-27.) 

Ez a bibliai ige azt mutatja be, hogy Isten, hogy képzeli el az egyház, a gyülekezet felépítését, működését. 

Az egyházat az Ige az emberi testhez hasonlítja. Ahogyan a test egy, bár sok tagja van, úgy az egyház is egy, bár benne sok tag (ember) van. Ha ezt mondaná a láb: mivel nem vagyok kéz, nem vagyok a test része, vajon azért nem a test része-e? Mi sem mondhatjuk az egyházban, hogy ezért, meg azért nem vagyok az egyház része. 

És ha a test csupa szem lenne, hol lenne a hallás? És ha a test csupa hallás lenne, hol lenne a szaglás? Nem lehet az egyházban mindenkinek ugyanaz a feladata. Sokféle ember jár templomba, de ez Isten akarata. 

Isten rendezte el a tagokat a testben, ahogy Ő akarta. Nem mondhatja a fej a lábnak: nincs rád szükségem. Ellenkezőleg: a test gyengébbnek látszó tagjai nagyon is szükségesek. 

Mindenkire ugyanolyan szükség van a gyülekezetben, még akkor is, ha valaki úgy érzi, ő kevésbé fontos. 

Ha egy tag szenved a testben, a többi is szenved. Így van az egyházzal is. Valaki terhet visel, másnak is segíteni kell.  

11. B) IV. PARANCSOLAT

A tízparancsolat legfontosabb vallási és erkölcsi parancsolatokat tartalmazza, amelyet a Biblia szerint Isten adott Mózesnek a Sínai hegyen, 40 napos böjtje után, két kőtáblára írva. Az első négy parancsolat az Isten és emberrel való kapcsolat. A többi hat az ember – emberrel való kapcsolat. 

Emlékezzél meg a nyugalom napjáról és szenteld meg azt. Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat, de a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon se te, se fiad, se lányod, se szolgád/szolgálod, (se állatod, se a kapudon belül tartózkodó jövevény) Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a Földet, tengert és mindent, ami azokon van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az Úr a nyugalom napját. 

• 6 napon át való becsületes munkára is felszólít (illetve, amíg a munkaidő tart, pl. 5 napon át 8 óra) – minden munka válhat hivatássá, ha Isten dicsőségére tesszük. 
• A hetedik nap: a pihenés és megszentelődés napja: testi feltöltődés: ha nincs legalább 1 pihenőnap, az ember feléli energiáit, és később jelentkeznek ennek tünetei 

Lelki feltöltődés (szenteld meg az Úr napját): Istennel való kapcsolat ápolása – végiggondolni elmúlt hetünket, előre felkészülni a következő hétre – átgondolni emberi kapcsolatainkat, és rendezni azokat, átgondolni lelkünk állapotát, és rendezni azt, megtisztulás, vigasztalás, irány keresése – hiszen a hétköznapi rohanásban talán észre sem v4esszük azt, amire Isten Igéje rá akar mutatni pl. istentiszteleten 

Nem a szombat nevű napról van szó, hanem minden hetedik napról, a sabbat-ról (sabbat=megállni) Ez a keresztyének számára a hét első napja, a vasárnap (sok országban még ma is ez az első nap), mert ezen a napon támadt fel Jézus, illetve még külön üzenete van a számunkra: 

• Nem: 6 napi munka és utána a pihenés, mint jutalom = nem: törvény megtartása, utána az örök élet jutalom 
• Hanem: előbb felkészülés, utána munka = előbb üdvösség a bűnbocsánat által, utána hálából Isten követése

11.A) REFORMÁCIÓ ÉS A MAGYAR MŰVELŐDÉS

 1. Történetírás 

A XVI. század első felének jellemző vonása a történetírás, például Mátyás korát, mint fénykort mutatják be, de előkerül Mohács és az ország elvesztésének értelmezése is. Oláh Miklós az egyik legjelentősebb történetíró. Megfogalmazásra kerül a magyarok története is egészen 1606-ig. 

2. Erasmus-humanista program elindul 

A XVI. században lesz jelentős programmá az anyanyelvű írásbeliség. Erasmus, a tudós filológus a Biblia szövegének minél teljesebb megismerése érdekében hirdette meg a különböző nemzeti nyelvekre történő bibliafordításokat. Ehhez szorosan kapcsolódik az Egyedül a Szentírás (Sola Scriptura) elv Luther Márton nyomán. 

3. Bibliafordítások (próbálkozások) 

Az első kísérletek a Biblia egyes részeinek a magyarításaiként jelentek meg. Megjelent a Páli levelek fordítása Krakkóban, majd az evangéliumokra is történetek próbálkozások. 

Az első jelentősebb fordítás 1541-ben jelent meg Sárváron. Sylvester János lefordította a teljes Újszövetséget magyar nyelvre. 

4. Reformátori tanok rohamos terjedése 

1540-1570 között az új teológiai tanok rohamosan terjednek a nyugati egyetemeken tanuló diákok révén. A protestantizmus 1565-re 2 jelentős ágra szakad: lutheránus (mai evangélikus) és helvét (mai református). 

A 16. század utolsó évtizedeiben fontos kultúrközpont lett Gyulafehérvár, egy hatalmas könyvtár is létrejött. 

A világi tárgyú művészetek és tudományok ebben az időszakban háttérbe szorultak. A teológiai, hitbuzgalmi írások száma ugrásszerűen megnőtt. Szegedi Kis István és Huszár Gál mellett kiemelkedő a munkássága Méliusz Juhász Péternek (tiszántúli ref. püspök), akik számos bibliafordítást, prédikációs kötetet és hitvitát adott ki és Debrecent a magyarországi reformátusság központjává tette. 

Az evangélikus Bornemissza Péter hét és félezer lap terjedelmű prédikáció gyűjteménye a mag nemében egyedülálló teljesítmény. 

5. Vizsoly Biblia - Károli Gáspár fordítása 

Az első teljes, magyar nyelvű Biblia Károli Gáspár nevéhez fűződik. A XVI. század végének kétségtelenül legjelentősebb művelődéstörténeti eseménye az 1590-es Viszolyi Biblia megjelenése. Károli Gáspár gönci református lelkész, a Kassavölgyi Egyházmegye superintendense volt, aki több társával együtt 1586-1590 között lefordította a Biblia eredeti nyelveiről a Bibliát magyar nyelvre. Így ismerté tette a község nevét és országunkat a határainkon túl is. Károli a Biblia szerkesztője és kiadója is volt egyben. Ehhez sok anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szüksége. A nyomdát a főúri pártfogók felszerelték. Betűket Németalföldről hozattak, papírt pedig Lengyelországból. Károli Göncön fordított, de a nyomda Vizsolyban volt (kereskedelmi út vezetett mellette Lengyelországba). Gönc és Vizsoly között a még fiatal Szenci Molnár Albert hordja a fordítás részleteket. 

A Biblia 2412 oldalon, kb. 800 példányban készült el. Súlya 6 kg, 52 fennmaradt példányról tudunk mind a mai napig. Egy eredeti példány jelenleg is megtalálható a mai vizsolyi templomba. 

A Biblia nyelvtörténeti jelentősége is óriási. A nyelvi egységesülési folyamatban, bizonyos nyelvjárási elemeknek a megszüntetésében meghatározó szerepe volt. Például az i-ző nyelvjárás helyett az e-ző nyelvhasználatot tette normává. 

6. Gyülekezeti énekek, zsoltárköltészet jelentősége 

A szentírás népszerűségét, elterjedtségét felülmúlták az énekelt vers formájában szerzett művek: a lelkész, vagy kántor által énekelt vagy mondott szövegek mellett sajátos műfajként jelenik meg ebben a korban a gyülekezeti ének. Főleg a zsoltárátköltések bizonyultak maradandó értékűnek. 

Szenci Molnár Albert 1606-ban 90 nap alatt lefordítja a 150 Zsoltárt magyar nyelvre. 

Az éneklések nevelő célzata nagyon fontos, hiszen általuk az emberek neveltebbek lettek. 

7. Balassi Bálint 

Változatos, zűrzavaros életét megszentelte hősi halála. Az elesett költő-katona páratlan értékű életművel hagyott ránk. Balassi hármasérték-felfogásása: Isten, szerelem, vitézség. 

Ez a hármasság az alapja a közismert tematikus csoportosításnak is: szerelmi költészet, vitézi énekek, istenes versek. A Szentháromsághoz írt himnuszsorozata megadja a kulcsát ennek a hárompillérű egységnek. 

• Atya: istenes versek
• Fiú: vitézi énekek
• Szentlélek: szerelmi költészet 

8. Heltai Gáspár: 

Heltai Gáspár lelkész,k író, könyvnyomtató, gazdasági vállalkozó volt. Magyar nyelven csak felnőtt korában tanult meg. 22 magyar nyelvű munkát jelentetett meg, ugyanennyi görög és latin művet. Kiadványainak lapszáma meghaladta a korabeli Magyarország minden más nyomdájának együttes kapacitását. 

9. Felekezeti (ref.) iskolahálózat 

A XVI. század nagy jelentőségű, későbbi korokra is kiható eseménye a felekezeti iskolahálózat kiépülése, különösen a reformáció híveinek buzgólkodása révén. A régi plébániai, kolostori iskolákat birtokba veszik és igen nagyszámú alapfokú és néhány középfokú intézményt hoznak létre. Neves iskolák: Sárospatak, Debrecen, Kolozsvár, Gyulafehérvár. Híres mondás a korból: az egyházi iskolák az egyház veteményes kertjei. 

10. Nyomdák a reformátusok szolgálatában 

Az első nyomdák Erdélyben kezdték meg működésüket (Nagyszeben, Brassó, Kolozsvár). Magyar területen Huszár Gál nyomdája állt a reformáció szolgálatába. A nyomdák nagy része a reformáció ügyét képviselte.

10. B) HEGYI BESZÉD (MI ATYÁNK...)

Hegyi beszédben arról tanított, hogy hogyan él az az ember, aki az Istennel közösségben van. Isten törvényét akkor tartja be az ember, ha a seretetet gyakorolja.

a) Megszólítás 

„Mi Atyánk…” – „abbá” arám szó, jelentése: apa, így minden hívő ember bizalmasan szólítja meg Jézust „… aki a mennyekben vagy… ” – Arra utal, hogy Isten hatalma végtelen, mindenható. 

b) három kérés, mely az Atyára vonatkozik 

„…Szenteltessék meg a te neved…”- Arra vonatkozik, hogy mindenki ismerje meg Őt annak, Aki Ő teljes valóságában. „… jöjjön el a te akaratod…”- Arra vonatkozik, hogy ahol felismerték Isten akaratát, ott érvényesüljön is Isten vezetése. „… legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is…” 

c) négy kérdés, mely az emberre vonatkozik 

„… mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…” – Mindennapi szükségletekért is tanít könyörögni, mint például a kenyérért. „… és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőnek…” – A bűn olyan, mind egy adósság, aminek az elengedését kérjük Istentől. „… és ne vígy minket kísértésbe, ….de szabadíts meg a gonosztól…” – Önerejéből lehetetlen a kísértésekkel és a gonosszal szemben az ember ezért kérjük, Istent Ő adhat szabadítást. 

d) doxológia (dicsőség)

 „…mert tiéd a ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen” – Isten hatalmának a megvallása. Az „Ámen” szó kifejezi azt a bizonyosságot, hogy mindaz, ami itt az imádságban elhangzik az úgy is lesz. Mikor, milyen alkalmakon mondjuk a „Mi Atyánk” imát – elalvás előtt, istentiszteleteken és áhítaton. 

Memoriter – Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

10.A) REFORMÁCIÓ ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON

Előzmény: 

• Egyházi állapotok a mohácsi vész előtt: pápai befolyás nem erős Magyarországon
• Huszitizmus (Husz János) sok támogatóra talált Magyarországon
• Reformzsinatokon követelték az egyház megújítását (papok világi élete-, egyház elvilágiasodása-, egyházi vezetés erkölcstelen élete okán)
• 1517. október 31.: Luther tette... - Európát és Magyarországot is mozgásba hozza
• Hazánkban sok követőre talált Luther 95 tétele 

Reformáció terjedése ellen

• Szathmári György érsek fellép a ref. gyors terjedése ellen: a Luthert kiátkozó pápai bullát (1521) az összes szószékről ki kellett hirdetni
• Számos gúnyirat jelenik meg Luther ellen 
• 1523: pápai követek erélyes fellépésre sarkalják II. Lajost 
• Elsőnek: fej és jószágvesztés az eretnekeknek (Luther követői), majd máglyahalálra súlyosbították 
• De a török veszedelem a vezetők figyelmét más irányba fordították - szigorú törvények papíron maradtak meg csak
• Új királyok nem támogatták a ref. ügyét: Szapolyai János, I. Ferdinánd

Reformáció terjedése

• 1510-20 között megindul a terjedés 
• 1526: mohácsi vész után teljesedik ki (2 kat. érsek, 5 kat. püspök a csatában meghal, a térdére rogyott nép Isten Igéjében látja a reménységet, az újrakezdés lehetőségét) 
• Felvidéken, erdélyi német városokban terjed
• Hódoltságban eltűrték a ref. terjedését
• Katolikus papok külföldi tanulmányaik során térnek át a református hittre (többen Wittenbergben tanulnak) 
• Magyarok 95%-a protestáns lett 
• Neves reformátorok: Sylvester János (első újszövetség bibliafordítás), Károli Gáspár (első magyar teljes biblia)
• Szenci Molnár Albert (150 zsoltár lefordítása, Kálvin fő művének lefordítása), Sztárai
• Mihály (éneklésével, színdarabjaival segít), Huszár Gál (nyomdát alapít, ref. röpiratokat, könyveket nyomtat), Szegedi Kis István (Ráckevén lelkész)
• Neves főúri pártfogók: Enyingi Török Bálint, Rákócziak, Rádayak 
• létrejönnek az első református iskolák: Mezőtúr (1530), Pápa és Sárospatak (1531), Debrecen (1538) 

Magyar reformátorok: Károli Gáspár (1529-1590)

• Nagykárolyban születik, Wittembergben és Svájcban tanul, Gönci esperes
• 1586-1590 között lefordítja a Bibliát, melyben munkatársai is voltak. Ezzel az irodalmi nyelv alapjait is lefektette.
• Valószínűleg az akkor Göncön tanuló Szenci Molnár Albert vitte a vizsolyi nyomdába a már lefordított részeket 
• Károlit ő halotta így imádkozni: "Csak az Isten addig éltessen míg a Bibliát kibocsáthassam, kész leszek meghalni és Krisztushoz költözni". 

Szenci Molnár Albert (1574-1634) 

• 1606-ban 90 nap alatt (márc. 9., máj., 24., szept. 1-13.) lefordítja az énekes könyv 150 zsoltárát, 
• Marot Kelemen és Béza Tódor szövegeit versbe szedi és a (130) dallamhoz igazítja. 
• Egy zsugori német úr adja ki, mert fogadalmat tesz, hogy a pestistől megmenekülve valami Istennek tetsző dolgot tesz. 

Huszár Gál (?-1575) 

• Magyaróváron állítja fel nyomdáját. 
• A XVI. sz-ban 29 nyomda közül 28 a ref. szolgálatában állt.
• Ez ügyben még beszélhetünk, hogy melyik kerüljön bele a sok közül…