EURÓPAI UNIÓ ÉS GYAKORLATI MŰKÖDÉSE

- Montánunió

- Euratom

- EGK

szerződései adják + két kiegészítő szerződés.

1987. EU-I egység okmány

1992. Mastrichti szerződés ( = EURÓPAI UNIÓS  szerződés )

---- az integrálódás feladatainak, követelményeinek megfogalmazása

Európai Egyesült Államok megvalósítását fogalmazza meg

                   - közös pénz

                   - bel- és igazságügyi együttműködés határok nélkül, stb.

Két egymással szembenálló világ volt, amikor ezek a szerződések létrejöttek --- ma már nem mind aktuális.

I. Ma már nincs se pol-I, se gazd-I, se katonai szembeszállás

2. Németo. egyesülése --- kinyílt NyEU. határa kelet felé

3. USA viszonya Európához jelentősen megváltozott

A világ 3 nagy gazdasági növekedési pólusa közül az egyik az EURÓPAI UNIÓ

Táblázat : 1991-es adatok

EURÓPAI UNIÓ társadalmi össztermék : 5514 millió dollár

USA társadalmi össztermék : 5446 millió dollár

---- kb. megegyezik az EU tagországok által előállított társadalmi össztermék az USA által előállított társadalmi össztermék. ( + azóta az EU-nak van 3 új tagja  - Au, Svéd, Finno )

A népességet tekintve is az EU a legnagyobb. 16 ezer dollár az egy főre eső GDP az USA-ban 22 ezer dollár.

17887 EKÜ az egy főre eső GNP az új  tagokkal együtt.

+ 32%-os eltérés Dániában

+ 29 %                  Németo    

+ 9%                      Fro

+ 4%                       I   ,  több, mint az átlag

94% NB

77% E

40% Port.

36% Görögo   , az európai átlagot nem érik el

Az EURÓPAI UNIÓ létrehozásának egyik alapcélja a technikai rés leküzdése. Az USA-val és Japánnal szemben fennálló technikai fejlettségek különbsége.

1973. Olajválság

USA, Japán gyorsan felismerte --- átalakította a gazdaság egész struktúráját ( NYEU-nak évekbe telt a felismerés. )

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS PERIÓDUSAI :

I. 1961-73 - növekedés időszaka NYEU-ban, jóléti államok és jóléti szolgáltatások megszervezésének időszaka. Jelentős állami beavatkozás gazdasági növekedés.

II. 1973 - 1984 - struktúra váltásra volt szükség, de Európa nem hajtotta végre. ---- gazdasági szerkezet válsága jellemző NYEU-ra

Recessziós időszakok : 1974 - 75

                                        1980 - 83  növekvő infláció és munkanélküliség, beruházási ráta csökkenése, külkereskedelmi mérleg hiánya.

III. 1984 - 1991 - élénkül a gazdaság, növekedés ( nem nagy, inkább csak stabilizáció) Felismerték, hogy szükség van a gazdasági változásokra. --- anyagi alapok megteremtése. Az állami beavatkozás nem tartható fenn olyan mértékben, mint eddig.

IV. 1991 - 1994 - a megindult növekedést egy recesszió követi.

Ma :  Transznacionalizálódás a NYEU-I gazdaságban . ---- A világ legnagyobb multinacionális vállalatai között egyre több az európai. A gazdasági fejlődés motorja Németo. ---- gazdaságnövelő  hatása kiterjed több európai országra. ---- Megkönnyíti azoknak az országoknak a helyzetét, amelyek be akarnak jutni az EU-ba. Egy növekedési ciklussal előbbrébb  tart NYEU, mint mi.

NYEU ÉS MI :

( táblázat )

Kornai János közgazdász - az elmúlt 4 évtized szakaszai

GAZDASÁGI SZFÉRA SZAKASZAI : 

1960-as évek elejétől - 1989-ig reformszocialista bázis.

1989-től : posztszocialista bázis. Rendszerváltástól eltelt időszak, 1995. Márc. 12-ig. ( BOKROS CSOMAG )

BOKROS CSOMAG JELNTŐSÉGE :

1. 60-as évektől kiépül egy jóléti állami szolgáltatás ( a megtermelt nemzeti össztermék 70%-ot osztották szét jóléti szolgáltatások formájában.

   - ingyenes oktatás

   - ingyenes eü

   - teljes foglalkoztatottság

   - stb. )

A lakosság jövedelmének jelentős hányada állami pénz volt --- fiananszirozása külső forrásokból, kölcsönökből történt, alapját a magyar gazdaság nem tudta megteremteni.

2. rendszerváltás :  politikai struktúraváltás, + gazdasági struktúraváltás is az Antall- kormány elkezdte a struktúraváltást.

Benzináremelés --- taxissztrájk

A kormány lemondott a reformokról a hatalmon maradás érdekében. kb. 20%-kal csökkent a munkából származó jövedelem. A kormány tovább növelte a társadalmi juttatásokat. --- a nemzeti termelés nem tudta biztosítani a jóléti szolgáltatások alapjait.

NYEU : A struktúraváltás idején nőtt a munkanélküliség és az infláció. --- o-n is meg kell fizeti a reform árát.

             ( - segélyek - PHARE, stb.

               - külföldi nagy tőkeberuházások )

Ma: Az ország népességének nem egész 1/3-a tartja el az ország 2/3-t. Növekszik a nyugdíj, ingyenes oktatás, ingyenes eü, munkanélküli segély. --- alapját meg kell keresni <-> a termelés nem növekszik ---- népesség jövedelmének nagyobb arányú elvonása.

Végre kell hajtani a struktúraváltást ahhoz, hogy ne süllyedjünk ennél is mélyebbre. ---- Nincs más út, mint a jóléti állami szolgáltatások jelentős  csökkentése --- kiváltja a társadalom ellenállását. 

Share this: