Online oktatás. Valóban felváltja az intézményekben zajló
oktatást? Mi lesz az egyetemi kultúrával, ha mindenki otthonról tanul? A
professzorok feleslegessé válnak, vagy csak átköltöznek a cyber térbe?
Egyáltalán mi az e-learning pontosan? Kell nekünk? Valljuk be, senkinek nincs
pontos elképzelése arról, mit lesz a jövőben, ha az e-learning kérdéskörét
vizsgáljuk. Míg várjuk, mit hoz a jövő, adjunk helyzetjelentés a jelenről, a
mai magyar e-learning kultúráról.
A legújabb társadalmi
kísérletek szerint az online oktatás hamarosan átveszi a hatalmat a világ
oktatása felett, azt eredményezve, hogy a legtöbb felsőoktatási intézmény
megszűnik, és az ingyenes, nyílt online kurzusok veszik át a helyüket.
Sebastian Thrun, a Stanford egyetem professzora 2011-ben indított kísérletet
azzal, hogy egyik óráját úgy hirdette meg, az az interneten bárki által
követhető lesz. Ennek eredményeképp összesen 160 200 diák vette fel a kurzust.
Ebből kétszázan az egyetemen. A Massive Open Online Courses (MOOC) jelenséget,
tehát a Stanford és Sebastian Thrun meglepő számokat eredményező kurzusa óta
figyelhetjük meg alaposabban. Míg külföldön ez a tanulási forma egyre
népszerűbb és elterjedtebb az egyetemek körében is, addig Magyarországon a
felsőoktatási intézmények nagy része elzárkózik előle. Azok, akik vettek már
részt valamiféle online kurzuson, szinte bizonyos, hogy azt nem egy egyetem
vagy főiskola zászlaja alatt tették; sokkal valószínűbb, hogy a Courserán, vagy
valamelyik más, hasonló platform egyikén.
Rengeteg kérdés vár
azonban megválaszolásra az online oktatás kapcsán: az így szerzett tudás felér
azzal, amit az felsőoktatási intézmények falain belül kapnak a hallgatók? Mennyit
ér az a papír, amit sokszázezer kilométerre innen valaki kiállított, egy ingyenesen
elvégezett kurzust követően? Elfogadja-e ezt a diplomát bármelyik HR-szakember?
Vagyis: kézzelfogható előnye származik annak, aki elvégez az USA bármely neves
– vagy éppen kevésbé neves – egyetemének algoritmusokról, esetleg a rockzene
eredetéről szóló óráját?
Annak ellenére, hogy
tisztán látszik: az Amerikai Egyesült Államokban óriási divatja és piaca van az
e-learningnek, Magyarországon csak kérdések vetődnek fel, melyekre
összefoglaló, informatív válasz egyelőre nem érkezett. És annak ellenére sem,
hogy egyre több cikk jelenik meg a témában, és az egyetemek diákjai is
érdeklődnek a lehetőség iránt.
Az e-learning
Magyarországon viszonylag új keletű jelenség, és nemcsak az egyetemek
elzárkózása, de az egyre sűrűbben megmutatkozó igény és médiareprezentáció is
fontossá teszi, hogy mind a szakemberek, mind az érintettek tisztábban lássanak
a témában. Éppen ezért a társadalmi felelősségvállalást eddig is előtérbe
helyező KommON BME Kommunikációs Szakkollégium április 15-én „Online oktatás
konferencia – Helyzetjelentés a magyar e-learning kultúráról” címmel hiánypótló
programot szervez, ahol párbeszédre invitálja a felsőoktatási intézmények
képviselőit és hallgatóit, valamint a piaci szereplőket. Meghívott előadóink
között jelen lesz többek között dr.
Németh Edit, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és
Társadalomtudomány Karának (BME-GTK) oktatási dékánhelyettese, Gellai Richárd, a Megoldás.Most egyik
alapítója, továbbá Szegi Ádám, a
Duolingo egyik magyar fordítója is.
Online
oktatás konferencia – Helyzetjelentés a magyar e-learning kultúráról
Időpont: 2014. április 15. 10:00
Helyszín: Magyar Telekom Székház (1013 Budapest,
Krisztina körút 55.)
Részvételi szándékát, kérjük, a http://kommon.bme.hu/online-oktatas-konferencia/regisztracio/
oldalon jelezze!
Elérhetőségek:
Megjegyzés küldése