A hangalak és a jelentés kapcsolata

Szó:
• Egy szót úgy érzékelünk, hogy a leírt hangalakot látjuk, vagy a kiejtett hangot halljuk, és ezekhez a szavakhoz jelentést kapcsolunk
• SZÓ = HANGALAK + JELENTÉS (SZ = H + J)

Hangutánzó szavak:
• A szó hangalakja és jelentése között nem megegyezésen alapuló, hanem valódi kapcsolat fedezhető fel
• Csoportjai:
 Állathangok utánzása (pl.: csiripel, mekeg)
 Természeti jelenségek hangjának utánzása (pl.: dörög, süvít)
 Tárgyak hangjának utánzása (pl.: csattog, ketyeg)
 Emberi hangok utánzása (pl.: füttyent, visít)
• Jele: H → J

Hangulatfestő szavak:
• A hangutánzó szavakhoz hasonlósan a hangalak és jelentés között valódi kapcsolat fedezhető fel
• A szavak hangsora különféle cselekvések, tulajdonságok hangulatát idézik (pl.: otromba, bandukol, cammog, pipogya)
• Jele: H → J

A magas és mély hangrendű alakpárok:
• Ezeknél is valódi kapcsolat van
• Az alakpárok magas hangrendű tagjai hangalakjukkal közelséget vagy kisebb intenzitást fejez ki, míg a mély hangrendűek távolságot vagy nagyobb intenzitást mutatnak (pl.: tömpe-tompa, gyűr-gyúr, itt-ott, ez-az)

Egyjelentésű szavak:
• A magyar nyelvben kevés ilyen szó van, elsősorban az összetett szavak és a szakszavak tartoznak ide
• Jele: H ─ J
• A leírt vagy elhangzott hangalakhoz egy jelentés kapcsolható
• Pl.: esőcsatorna, napernyő

Többjelentésű szavak:
• A leírt vagy elhangzott hangalakhoz több jelentés társul, melyek egymással összefüggnek, és jelentésszerkezetet alkotnak
• A szavak többértelműségét poliszémiának nevezzük, így a többjelentésű szavakat poliszém szavaknak hívjuk
• A többjelentésű szavak második és további jelentései az elsődleges alapjelentésből fejlődtek ki az emberi megismerés során
• Jele: J1
H ─ J2
J3
• Pl.: fül = - érzékszerv
- kancsó füle
- (zenei) hallás
- a könyv behajtott sarka

Azonos alakú szavak:
• A szavak hangalakjához több jelentésül társul, de a jelentések között semmi összefüggés nincs
• Az azonosság idegenszóval homonímia, az azonos alakú szavakat homonimáknak nevezzük
• Csoportjai:
 Szótári homonimák (a szavak szótári alakjának azonosalakúsága) – pl.: csap, dob, ég, vár
 Nyelvtani homonimák (toldalékos szóalakok azonosalakúsága) – pl.: merek (levest merek, vagy merek úszni)
 Vegyes típusú homonimák (a szótári alakok és a toldalékos szóalakok azonosalakúsága) – pl.: hasad (a te hasad, vagy hasad a nadrágom)
• Jele: J
H ─ J
J
• Pl.: ár = - áru értéke
- cipészszerszám
- áramló víztömeg
- terület-mértékegység

Rokon értelmű szavak:
• Több hangalak hallásakor vagy olvasásakor egy jelentés azonosul az emberben
• A rokonértelműséget idegen szóval szinonímiának, a rokon értelmű szavakat szinonimáknak nevezzük
• Csoportjai:
 Azonos jelentésű szavak:
o Pl.: eb – kutya, csibe – kiscsirke
o Jele: H
J
H

 Hasonló (nem teljesen azonos) jelentésű szavak:
o Pl.: kiabál – ordít – üvölt, eszik – falatozik
o Jele: H J
H J
H J



Hasonló alakú szavak:
• Előfordul, hogy egy szövegben összetévesztenek olyan hasonló hangzású szavakat, amelyek jelentése között ugyan van kapcsolta, de jelentésük mégsem egyezik meg
• A hasonlóalakúságot idegen szóval paronímiának, a hasonló alakú szavakat paronim szavaknak nevezzük
• Csoportjai:
 Alakváltozatok:
o Közös tőből származó szavak, melyek jelentése megegyezik, csak a használatukban, hangulatukban van eltérés
o Pl.: vödör – veder, mienk – miénk
o Jele: H
J
H
 Alakpárok:
o Közös tőből származó szavak, de jelentésük eltérő
o Pl.: fáradság – fáradtság, egyenlőre – egyelőre
o Jele: H ─ J

H ─ J

Ellentétes jelentésű szavak:
• Az ellentétes jelentésű szavakat idegen szóval antinimáknak nevezzük
• Jele: H ─ J
↕
H ─ J

Share this: