Alapja az, hogy objektív feltételekre támaszkodik, azonban az az objektív tartalom nem teljes, mert vannak olyan tételek, amelyeknek igazságértékét nem ismerjük, mivel egyelőre nem bizonyítottak.
A hipotézis megalkotásának esetei:
a) ha nem világos a tárgyak, jelenségek közötti összefüggések magyarázata,
b) ha a jelen némely jellemzője alapján rekonstruáljuk a múlt képét,
c) ha a múlt és a jelen alapján következtetni akarnak a jövőben várható fejlődésre.
A hipotézis folyamatának fokai:
1. fok: a probléma megoldásához szükséges tényanyag gyűjtése és elemzése.
2. fok: a hipotézis megalkotása
3. fok: a hipotézis bizonyításához szükséges következtetések levonása
4. fok: a hipotézis bizonyítása
A hipotézis a bizonyítás által elméletté válik. Azonban előfordul, hogy sorsa másként alakul: módosul vagy elvetik.
A hipotézis felállításának és ellenőrzésének szabályai:
1.) A hipotézist egyértelműen kell megfogalmazni, ez az azonosság törvényére támaszkodik. Csak így kerülhető el az, hogy egymásnak ellenmondó hipotézisek szülessenek. Az egyértelműség érdekében minél kevesebb és minél egyszerűbb hipotézist kell felállítani. E szabály megsértéséből a hipotézis felcserélésének hibája következik.
2.) A hipotézisnek megalapozottnak kell lennie. Az alapot vagy az ellenőrzött tények, vagy az igazolódott tételek jelentik.
A hipotézisnek főleg a tudományos kutatásokban van nagy szerepe.
Megjegyzés küldése