A szóalkotás

Szóelemek:
• A szótő (lexéma) és a toldalékok együtt alkotják a szóalakot (morféma)
• Morfémák csoportosítása:
 Szabad:
o Önálló alakkal és önálló jelentéssel bír
o Csak szótő lehet
 Félszabad:
o Önálló alakkal bír, de csak járulékos jelentése van
o Pl.: névutó, igekötő
 Kötött:
o Nincs önálló alakjuk és jelentésük
o Pl.: toldalékok
• Toldalékok csoportosítása:
 Képző:
o Megváltoztatja a szó jelentését
o A szótő után több is állhat belőle
o Megváltoztathatja a szó szófaját
o Pl.:
 vad → vadász (szófajtartó
 szép → szépít (szófajváltó)
o Képzők:
 Igeképző (-z, -l, -ll)
 Főnévképző (-ás, -és, -ság, -ség, -mány, -mény)
 Melléknévképző (-s, -i)
 Főnévi igenévképző (-ni)
 Folyamatos melléknévi igenévképző (-ó, -ő)
 Befejezett melléknévi igenévképző (-t, -tt)
 Beálló melléknévi igenévképző (-andó, -endő)
 Határozói igenévképző (-va, -ve, -ván, -vén)
 Gyakorító képző (-gat, -get, -dogál, -degél, -dögél)
 Kicsinyítő képző (-ka, -ke, -cska, -cske)
 Műveltető igeképző (-tat, -tet)
 Visszaható igeképző (-kodik, -kedik, -ködik)
 Ható igeképző (-hat, -het)
 Fosztóképző (-tlan, -tlen, -talan, -telen)
 Jel:
o Módosítják a szó jelentését
o Vagy a szótő, vagy a képző után állhat (max. 2)
o Utalhat:
 igeidőre (-t, -tt)
 cselekvő számára (-k)
 birtokra (-m, -d, -ja, -i)
o Jelek:
 Múlt idő jele (-t, -tt)
 Feltételes mód jele (-na, -ne, -ná, -né)
 Felszólító mód jele (-j)
 Többes szám jele (-k)
 Birtokos személyjelek (-m (E/1); -d (E/2); -a, -e, -ja, -je (E/3);
-unk, -ünk (T/1); -tok, -tek, -tök (T/2);
-juk, -jük (T/3))
 Birtokjel (-é)
 Birtoktöbbesítő jel (-i)
 Középfok jele (-bb)
 Felsőfok jele (leg-…-bb)
 Kiemelőjel (-ik)
 Rag:
o Meghatározza a szó mondatbeli szerepét
o A szótőn, a képző után vagy a jel után állhat (max. 1)
o Zárómorféma (nem állhat utána más)
o Ragok:
 Igei személyragok:
 Alanyi ragozás (-k; -sz, -l; Ø; -unk, -ünk; -tok, -tek, -tök; -nak, -nek)
 Tárgyas ragozás (-m; -d; -ja, -i; -juk, -jük; -játok, -itek; -ják, -ik)
 Főnévi igenév személyragjai (-m; -d; -e, -a; -unk, -ünk; -otok, -etek, -ötök; -uk, -ük)
 Tárgy ragjai (-t)
 Birtokos jelző ragjai (-nak, -nek)
 Határozó ragok (-ban, -ben, -tól, -hoz, stb…)
• Szóelemek sorrendje:
 SZÓTŐ + KÉPZŐ + JEL + RAG

Szóképzés:
• A meglévő szókészlet elemeiből a képzők segítségével egy új jelentésű szót hozunk létre. A képzett szó jelentése összefüggésben áll az alapszó jelentésével.
• Fajtái:
 Igéből → igét (szófajtartó):
o Cselekvő igéből → műveltető igét:
 Képzői: -at, -et, -tat, -tet
 Pl.: mosat, ásat
o Cselekvő igéből → visszaható igét:
 Képzői: -odik, -edik, -kodik, -kedik, -ködik, -kozik, -kozik,
-kezik, -közik
 Pl.: mosakodik, borotválkozik
o Cselekvő igéből → szenvedő igét:
 Képzői: -atik, -etik, -tatik, -tetik
 Pl.: nézetik
o Cselekvő igéből → ható ige:
 Képzői: -hat, -het
 Pl.: mondhat, kérhet
 Névszóból → igét
Képző Képzett szó
-l gyalul, fésül
-z(ik) gereblyézik, pipáz(ik)
-ász(ik) halászik, madarászik
-ész(ik) egerészik, heverészik
-kodik bohóckodik
-kedik ügyeskedik
-ködik őrködik
-l csodál, helyesel
-ll sokall, rosszall
-ít szabadít, szépít, takarít
-ul tanul, szabadul
-ül szépül, zöldül
-odik fiatalodik
-edik öregedik

 Igéből → névszót:
Képző Képzett szó
-ás tanulás
-és égés
-at gondolat
-et felelet
-mány tanulmány
-mény építmény
-vány utalvány
-vény öntvény
-tlan (-atlan) tudatlan
-tlen (-etlen) neveletlen

 Névszóból → névszót:
Alapszó Képzőfajta Képző Képzett szó
barát Főnévképző -ság barátság
nép -ség népség
leány Kicsinyítő képző -ka leányka
egér -ke egérke
fiú -acska fiúcska
könyv -ecske könyvecske
Kovács Asszonynévképző -né Kovácsné
Papp -né Pappné
só Fosztóképző -tlan sótlan
erő -tlen erőtlen
szag -talan szagtalan
íz -telen íztelen
iskola Melléknévképző -i iskolai
Sopron -i soproni
hüvelyk Határozatlan számnévképző -nyi hüvelyknyi
tenger -nyi tengernyi
öt Törtszámnévképző -öd ötöd
hét -ed heted
tíz Sorszámnévképző -edik tized
nyolc -adik nyolcad

Szóösszetétel:
• Keletkezése:
 Mondatbeli összefüggés alapján (pl.: szabadidő, hétvége)
 Mondatbeli előzmény nélkül (pl.: mosógép, porszívó)
• Fajtái:
 Mellérendelő szóösszetétel:
o A mellérendelő szóösszetételek ellentétes vagy hasonló tagokból állnak, ahol az előtag és az utótag mindig azonos szófajú szó
o Fajtái:
 Valódi mellérendelő szóösszetétel:
 Az előtagnak és az utótagnak is van önálló hangalakja és jelentése, így ezeket önállóan is használjuk
 Pl.: él-hal, jön-megy, hegyes-völgyes, egy-két, szóbeszéd
 Nem valódi mellérendelő szóösszetétel:
 Vagy az előtagnak vagy az utótagnak nincs önálló jelentése
 Pl.: lót-fut,
 Szókettőzés (szóismétlés):
 Egy szó megkettőzésével keletkezett mellérendelő szóösszetételeket nevezzük szőkettőzésnek
 Pl.: messze-messze, egy-egy, alig-alig, néha-néha
 Ikerszók:
 A hasonló hangzású tagok mellérendelő szóösszetételei az ikerszók
 Pl.: tipeg-topog, dirmeg-dörmög, icipici, hébe-hóba
 Alárendelő szóösszetétel:
o Alanyos szóösszetétel (napsütötte, nyakatekert)
o Tárgyas szóösszetétel (lábtörlő, egyetért)
o Határozós szóösszetétel (magasugrás, célbadobás)
o Jelzős szóösszetétel (tejfölösszájú, tízperc, háztető)
o Jelentéstömörítő szóösszetétel (patyolatfehér, csigalépcső)

Egyéb szóalkotási módszerek (ritkább szóalkotási módok):
• Szóelvonás:
 Kadarka → kadar (borfajta)
 Zűrzavar → zűr
 Nagytakarítást végez → nagytakarít (képzett előtagú főnév igésítése)
• Szórövidítés:
 Tulajdonos → tulaj
 Professzor → prof
 Laboratórium → labor
 Matematika → matek
• Mozaikszók:
 Magyar Tudományos Akadémia → MTI (betűszó)
 Községi Élelmiszer-kereskedelmi Részvénytársaság → közért (szóösszevonás)
 Általános forgalmi adó → áfa
 Liter → l (rövidítés)

• Szórövidítés továbbképzése (becézés):
 Mária → Maris, Marcsi, Marcsa, Mari
• Szóvegyülés (kontamináció):
 Csokor + Bokréta → csokréta
 Zavar + Kerget → zargat
• Szóösszerántás:
 Citrom + Narancs → citrancs (grépfrút)
 Csatorna + Alagút → csalagút

Share this: