A mondat

Fogalma:
• A beszéd legkisebb eleme, a szöveg láncszemnyi része
• Rendszerint nem önmagában áll, hanem a szövegbe ágyazottan

Jellemzői:
• A beszéd alapegysége
• A szöveg láncszemnyi része
• Kommunikációs egység (közlésfolyamatba tehető)
• Az élőszó és az írás önálló szakasza
• Egy teljes, önálló mozzanat

Felosztása:
• Tagolt:
 Teljes:
o Egyszerű:
 Tő
 Bővített
o Összetett:
 Mellérendelő:
 Kapcsolatos
 Ellentétes
 Választó
 Következtető
 Magyarázó
 Alárendelő:
 Alanyi
 Állítmányi
 Tárgyi
 Határozói
 Jelzői
 Sajátos jelentéstartalmú:
 Feltételes (ha)
 Hasonlító (mint)
 Megengedő (bár)
 Következményes (úgyhogy)
 Hiányos
• Tagolatlan

Szintagmatikus szerkezete:
• Szintagma = szószerkezet → egymással logikai vagy grammatikai viszonyban álló mondatrészek (glosszéma)
• A mondat megszerkesztettségén a benne lévő szavak nyelvtani szabályok szerinti szerveződését értjük


• Fajtái:
 Hozzárendelő (Hr):
o Az alany és az állítmány egyenlő rangú, tehát a mondat legfelső szintjén foglalnak helyet
o Pl.:
Bálint nevet.

A - Á
 Mellérendelő (Mr):
o Mellérendelőnek a halmozott mondatrészeket nevezzük
o A mondat bármely szintjén előfordulhatnak, tehát nem helyhez kötöttek
o Pl.:
Anna mszorgalmasan, mszépen és mfürgén feltakarított..

A - Á

Hm Hm Hm
 Alárendelő (Ar):
o Fajtái:
 Tárgyas
 Határozós
 Jelzős
o Pl.:
mMerengve jár a holdsugár a miszellőűzött hfelhők között.

A - Á

Hm Hh

Jmi

Az összetett mondatok:
• Olyan mondatok, amelyek 2 vagy több tagmondatból állnak
• Fajtái:
 Alárendelő:
o A mellékmondat alá van rendelve a főmondatnak, így annak valamely mondatrészét fejezi ki, tehát nem egyenrangúak
o A főmondat és a mellékmondat között szoros nyelvtani kapcsolat van
o Fajtái:
 Alanyi:
 Az alanyi mellékmondat a főmondat alanyát fejezi ki, mellékmondat formájában
 Kérdései: megegyeznek az alany kérdéseivel
 Kötőszavai: aki, amely, hogy
 Utalószavai: az (általában a főmondatban van)

1Nagy munkát vállal az magára, 2ki most kezébe lantot vesz.
↓
ki?

1
│
2 A
 Állítmányi:
 Az állítmányi alárendelő mondatokban a mellékmondat a névszói állítmányt fejti ki, ezért ha kiegészítjük az igei részével (összetett állítmány), könnyen ráismerünk
 Kérdései: milyen?, mekkora?
 Utalószói: olyan, akkora

1Akkora volt a sár, 2hogy alig lehetett járni.

1
│
2 Á
 Tárgyi:
 A tárgyi mellékmondat a főmondat tárgyát fejezi ki mellékmondat formájában
 Kérdése: megegyeznek a tárgy kérdéseivel
 Kötőszavai: aki, amely, hogy
 Utalószavai: azt
 Határozói:
 A főmondatban kifejtett cselekvés helyét/ idejét/ módját/ stb. jelöli meg, mellékmondat formájában
 Kérdései: megegyeznek a határozók kérdéseivel
 Kötőszavai:
 hol, ahol, merre, meddig, honnan (helyh.)
 meddig, addig (időh.)
 úgy, ahogy (módh.)
 Jelzői:
 A főmondat valamely minőség-, mennyiség-, birtokos-, vagy értelmező jelzőjét fejezi ki mellékmondat formájában
 Az értelmezési jelzői mellékmondat a főmondat valamelyik névszóval kifejezett mondatrészének az értelmezőjét fejti ki (pl.: Bence, az okos)
 Mellérendelő:
o A mellérendelő összetett mondat tagmondatai, mondategységei között tartalmi és logikai viszony van
o A tagmondatok grammatikailag egyenlő értékűek, azonos szinten (egymás mellett) helyezkednek el
o Fajtái (a tagmondatok közötti tartalmi, logikai viszony alapján):
 Kapcsolatos O−O
 Ellentétes O↔O
 Választó O~O
 Következtető (ok – okozat) O→O
 Magyarázó (okozat – ok) O←O

• A többszörösen összetett mondatokban a mellérendelések összekapcsolódhatnak az alárendelésekkel és bonyolult szerkezetet alkotnak.

Share this: