Tengelyes tükrözés
A sík melyik transzformációját nevezzük tengelyes tükrözésnek? Sorolja fel a tengelyes tükrözés tulajdonságait!
Adott a sík egy t egyenese. Ez a tengelyes tükrözés tengelye. A t
tengelyre vonatkozó tengelyes tükrözés a sík tetszőleges t-re nem
illeszkedő P pontjához azt a P’ pontot rendeli, amelyre fennáll, hogy a
két P -P’ szakasz felezőmerőlegese a t tengely. A t egyenes képe saját
maga.
A NYELVÚJÍTÁS MÓDSZEREI - Szóösszetétel
A szóképzés
után valószínűleg a legtermékenyebb szóalkotási mód. Főleg alárendelő
összetételek születtek; megtalálható közöttük az összes gyakoribb típus: a
jelzős (helyesírás), a tárgyas (hőmérő) és a határozós (alvajáró) alárendelés.
A legtermékenyebb elő- és utótagok között voltak a következők: egy-, elő-,
erő-, ész-, fény-, had-, kör-, köz-, mű-, nép-, nyelv-, ön-, rend-, szín-,
túl-, vég-; -szomj, -tár, -tan, -ügy, -vágy, -véd, -zár.
Szóelvonás - nyelvújíás
A képzéssel
ellentétes jelenség. Lényege, hogy a szó végéről leválasztották a képzőt vagy a
képzőnek érzett végződést, és használni kezdték az így megmaradt - és egykor
önmagában is létezett (vagy inkább csak ilyennek feltételezett) - szót. Így
keletkezett a dics (a dicsérből), a gyönyör (a gyönyörűből), a vizsga (a
vizsgálból), az emlék (az emlékeztetőből), a pír (a pirosból), a szomj (a
szomjazikból), az ék (az ékesből), az űr (az üresből), a tan (a tanítból).
Szóképzés - nyelvújítás
A
nyelvújítók leggyakoribb szóalkotási módja a szóképzés. Mintájául a nyelvben
természetes módon létrejött képzett szavak szolgáltak, de az újítók nemcsak az
élő, termékeny képzőket használták fel, hanem a már nem produktív, csak a
szavakból kielemezhető képzőket is felelevenítették, sőt, egészen újakat is
alkottak.
Az új szavak - nyelvújítás
A
nyelvújítás - bár a nyelv összes szintjét érintette - a szóalkotás terén hozta
a leglátványosabb eredményeket. Az eddig
szórványosan említett nyelvújítási példák főként képzett, ritkábban összetett
szavak voltak - ezekből született a korszakban a legtöbb: azóta is meglévők,
időközben elavultak vagy soha meg nem honosodottak szótárnyi tömege. A
nyelvújítók azonban egyéb módszerekkel is éltek a szókincsbővítés terén, amikor
a sokezres új szóállományt létrehozták. Szily Kálmán 1902-ben és 1908-ban
megjelent kétkötetes Nyelvújítási Szótárának mutatója - a teljesség igénye
nélkül - mintegy nyolc és félezer új szót tartalmaz. Mielőtt végigtekintenénk
főbb módszereiket, érdemes néhány dolgot megemlíteni.
A nyelvújítás eredményei
A
nyelvújítás legfőbb eredménye az a felbecsülhetetlen méretű és értékű szókincs-
és kifejezéskészletbeli bővülés, amely nélkül ma - legalábbis művelten - aligha
tudnánk magyarul megszólalni. Nélkülözhetetlen szavak hosszú sorával
gyarapodott nyelvünk többek között a művészetek, a politikai élet, az érzelmi
és értelmi működések, a tudományok, a kereskedelem, az ipar és a mindennapi
élet területén. Ezzel párhuzamban megújult a stílus, és változatossága révén
alkalmazkodott a különböző műfajokhoz.
A nyelvújítás győzelme után
A
nyelvújítási harc elcsitulta után megszokottá vált, hogy továbbra is rengeteg
újonnan alkotott szóval gyarapodik a nyelv, amelyek közül a használatban sok
fennmaradt, másokat elfelejtettek. A reformkorban az új szókincs már nemcsak az
irodalom, hanem az úri középosztály és a polgárság társalgási nyelvének is
részévé lett. A század elejének nyelvhasználati szokásaira mi sem jellemzőbb,
mint az, hogy Széchenyi is csak ifjú
felnőttként tanult meg magyarul. Igaz, a Pesti művelt társalgó e tekintetben
még 1857-ben is megszorítással élt: "Hazánkban némely köröket kivéve
magyarul társalognak; azért fő feladata legyen minden ifjúnak, ki művelt névre
igényt tart, hogy szép anyanyelvünket tökéletesen magáévá tegye."
Kazinczy Ferenc, az első nagyhatású nyelvművelő
Kazinczy
munkásságának kezdetén (a 18. század végén) fordítani kezdett, és ennek során a
stílusra és a nyelvre terelődött a figyelme. Fontosnak vélte, hogy idegen
nyelvi minták alapján áttett szavakkal és kifejezésekkel, fordulatokkal
bővüljön a magyar nyelv készlete, de nem volt híve a szófaragásnak. Mindeközben
azért olykor maga is használt régről felelevenített vagy újonnan alkotott
szavakat. A szófaragványokkal kapcsolatban viszont - mint fentebb már szóba
került - megírta az első ortológus (!) kritikát, amelyben megszabta az újító
lehetőségeit, stiláris korlátait.
Művek és ellenművek
A szorosabb
értelemben vett nyelvújítási harc kezdetét megelőzően - melynek a legfontosabb
írásokból összeállított kronológiája alább olvasható - már zajlottak különféle
viták. Az
ypszilonháborúban (1805-1806) az "ypszilonista" Verseghy Ferenc a bánnya, láttya-féle (kiejtés
szerinti) írást szorgalmazta, míg a "jottista" Révai Miklós a
(szóelemzés szerinti) bánja, látja írásmódot tartotta helyesnek. A vitában az
élő nyelv primátusát hangsúlyozó Verseghyvel szemben a nyelvtörténeti
beállítottságú Révai győzött, amiben nagy szerepe volt annak, hogy Kazinczy
(más írókkal együtt) mellé állt. A két nyelvész egyébként többféle grammatikai
és nyelvhelyességi kérdésben is szembekerült egymással. Bár mind a ketten a
nyelvhasználatot állították vizsgálódásaik középpontjába, saját rendszerüket
kizárólagosnak tekintették, és szerették volna - országgyűlési törvénnyel is
szentesítve - kötelezően betartandó normaként elfogadtatni. Így érthető, hogy a
későbbiekben Kazinczy mindkettejükkel szembekerült.
Ortológus és neológus
Amikor a
nyelvújítási harcról esik szó, két táborról szokás beszélni: a neológusokéról
(akik az újítás hívei) és az ortológusokéról (akik fenntartásokkal viseltetnek
az újításokkal szemben). Ez a szembeállítás azonban meglehetősen
leegyszerűsítő.A szerzők nagy része különböző alkotói periódusaiban - mint kortárs
nyelvhasználó és vizsgálódó - máshogyan értékelte a jelenségeket, sőt, az sem
volt ritka, hogy máshogy ítélt elvileg, és máshogy járt el a gyakorlatban. Jó
példa erre a Mondolat, az ortológusok gúnyiratfüzére, amelynek eredetije
neológus tollból született, s a neológián belül elfogadhatatlannak tűnő,
túlhajtott jelenségeket kívánta pellengérre állítani.
A nyelv dolga: közügy
A vizsgált
korszak nyelvünk ún. újmagyar korának első részébe tartozik. (A kor kezdetét az
1772-es évszámmal szokás megjelölni, a felvilágosodás hazai megindulásának
jelképes határvonalával megegyezően.) Ezeknek az évtizedeknek a legnagyobb
nyelvi változásokat, egyben óriási kultúrtörténeti fordulatot hozó eseménye a
nyelvújítás volt, amelyben - mint a nyelvek életében csak igen kivételes
alkalommal - a tudatos alakításé, fejlesztésé, teremtésé volt a főszerep; még a
korszakban zajló spontán nyelvi történések legtöbbje is tudatosan megméretett a
grammatika- és szótáríró nyelvtudósok, nyelvművelők és nyelvművészek munkássága
révén.
Franz Kafka: Az átváltozás
Amikor egy reggel Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát ágyában. Páncélszerűen kemény hátán feküdt, és ha kissé fölemelte a fejét, meglátta domború, barna, ív alakú, kemény szelvényekkel ízelt hasát, amelyen alig maradt már meg végleg lecsúszni készülő paplana. Számtalan, testének egyéb méreteihez képest siralmasan vékony lába tehetetlenül kapálódzott szeme előtt.
A nyelv és a beszéd
- A nyelv
nem más, mint eszközkészlet, a beszéd ennek a működtetése, azaz a működésben
lévő nyelv.
- A
beszéd nyelvhasználat, alapja a nyelv, ami egy kollektív, közös társadalmi
jelenség.
- A
beszéd tevékenység, a nyelv alkalmazása, egyéni alkalmazás, felhasználás.
- A beszéd az emberi kommunikáció legkifejezőbb, leggyakoribb, legfontosabb eszköze.
A kommunikáció fogalmai
A kommunikáció fajtái:
a) verbális
b) Nonverbális
Az írásbeli kommunikáció. sajátos kommunikáció. folyamat, amelyben a verbális kommunikáció elemei módosult formában jelentkeznek. A Jacobson-féle séma alapján értelmezve a kommunikációs folyamat elemeit:
A weblapok szerkezete
A HTML (angolul: HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki.
HTML általában szöveges állományokban található meg, olyan számítógépeken, melyek az internethez kapcsolódnak. Ezek az állományok tartalmazzák azokat a szimbólumokat, amelyek a megjelenítő programnak leírják, hogyan is kell megjeleníteni, illetve feldolgozni az adott állomány tartalmát.
A HTML alapelve az, hogy a dokumentumot elemeiként írja le. Egy elem lehet pl. egy bekezdés, egy kép, egy táblázat. A program szövegalapú, tehát bármilyen, karakterek szerkesztésére alkalmas programmal elkészíthető. A dokumentum minden elemének szabványos kódokkal határozhatjuk meg a tulajdonságait. Ilyen tulajdonság lehet egy szöveg betűtípusa, mérete, színe... Be lehet hívni a dokumentumba más fájlokat: pl. egy kép esetén a HTML forráskód csak a kép elérési útját és a dokumentumban való megjelenítés módját - méret, keret stb. - írja le. A képet a böngésző fogja lekérni a távoli webszerverről, miután elolvasta a forráskódban az erre vonatkozó utasítást.
Elektronikus levelezés
Az elektronikus levelezés hálózati szolgáltatás. Szinte mindenki használhatja, akinek böngésző-használatra képes, vagy fellépett egy hálózatra. Tehát hálózati szolgáltatás.
A levél útnak indításáról, fogadásáról, tárolásáról levelező szerverek gondoskodnak mind a feladó, mind a címzett oldalán. Ezt a szolgáltatást minden szolgáltató biztosítja. A szolgáltatás akkor használható teljes körűen, ha rendelkezünk egy olyan névvel, amely az egész világon egyértelműen azonosít. Ezt nevezik levelezési, vagy e-mail címnek.
Internet kapcsolat kialakítása
Az első fajtája a kapcsolódásnak a modemes kapcsolódás amely lassú 56 kbps- os sebességű. Csak telefonvonalon keresztül működik. A díjszabása is előnytelen mert ki kell fizetnünk az előfizetési díjat is és a telefonszámlát is.
ISDN vonal esetében a sebesség gyorsabb 64 vagy 128 kbps. Sorosan vagy USB porton keresztül csatlakozunk egy ISDM terminál adapteréhez. Itt a díj az előfizetés díja és a telefonszámla amit fizetni kell.
Számítógépes vírusok
A 80-as évek közepén még nem sokan vették komolyan azokat a programozókat, akik azt állították, hogy léteznek olyan programok, melyek saját magukat sokszorosítják, a rendszerbe beépülve számítógépeket fertőznek meg, és más rendszereket tesznek tönkre. Napjainkban minden felhasználó hallott a vírusokról, de sajnos csak kevesen vannak tisztában a vírusok fajtáival, fertőzési módjukkal, és a védekezési módszerekkel.
A számítógépes vírusok természetesen programok, amelyek többnyire olyan kicsik, hogy a rendszerben megbújva képesek úgy működni, hogy ne vegyük észre.
Internet szolgáltatásai
1.Az elektronikus levelezés
Az Internet elektronikus leveleit e-mail - az angol ”electronic mail” kifejezésből - elnevezéssel szokás illetni. Az e-mail valójában a felhasználók személyes kommunikációs csatornája a hálózaton, a legrégibb, legalapvetőbb lehetőség az Internet szolgáltatásai közül. Levelezőprogramokkal üzenetek küldhetők a világ más tájaira vagy akár a szomszéd szobába, ahol a címzett néhány másodperc múlva olvashatja a levelet.
Az operációs rendszer és főbb feladatai
Az operációs rendszerek:
Funkciói: a hardver szabályozása, programok futtatása, hibakezelés, kommunikáció a felhasználóval, kapcsolattartás a futó programok között, adatvédelem biztosítása.
Az operációs rendszer csoportosítása:
Felhasználó száma szerint:
Egy felhasználós és egy- vagy többfeladatos
Több felhasználós és egy- vagy többfeladatos.
Egy időben futtatható alkalmazások:
Egyfeladatos (mono tasking)
Többfeladatos (multi tasking)
A gépek összekapcsolása szerint:
Hálózatos operációs rendszer
Nem hálózatos operációs rendszer
A felhasználói felülete lehet karakteres (pl. DOS) vagy grafikus (pl. Windows, SuSe Linux).
Az operációs rendszer segédprogramjai
Segédprogramok:
§ Állomány- (vagy fájl-) kezelő: Total Commander, Windows Intéző
§ Szövegszerkesztő: Microsoft Office Word, Jegyzettömb
¨ Szöveget lehet vele formázni.
§ Rajzolóprogram: Paint, Corel Draw
¨ Rajzolni, képet átrajzolni, szerkeszteni…
§ Böngészők: Internet Explorer, Mozilla Firefox, Opera
¨ Az Internetet lehet böngészni velük.
§ Levelezőprogram: Outlook Express
¨ Elektronikus leveleket kezeli (letölti az Internetről, küldeni lehet vele és offline módban lehet törölni, olvasni a leveleket és vázlatot írni, …)
§ Azonnali üzenetküldők: Skype, MSN
¨ Beszélgetni lehet segítségükkel.
§ Tömörítő program: WinZip
¨ Fájlok tömörítésére szolgál.
A szoftverek csoportosításai
A számítógépünk hardvere önmagában működésképtelen. Nem tartalmaz ugyanis semmiféle végrehajtandó tevékenységlistát, programot. Ahhoz, hogy egyáltalán elindítsuk már szoftver kell. Az pedig, hogy szöveget szerkesszünk vagy nyilvántartást vezessünk, szintén valamilyen programot igényel.
A szoftver a számítógépet működtető és azon futó programok összessége.
Keresés az interneten
A WEB több tízmilliónyi honlapján több száz millió oldalnyi információ van már most, és ezek száma napról napra nő.Ebben az információ áradatban eligazodni, a nekünk szükséges adatokat megtalálni nagyon nehéz. Erre szolgálnak a kereső programok. A WEB-en nincs egységes módszer a keresésre. Nagyon sok cég készít indexelt adatbázisokat, melyek pásztázzák a WEB oldalakat és eltárolják ezek információit. Ezek között lehet a saját speciális keresőszoftverükkel dolgozni.A WEB rendszerű keresőknek alapvetően két fő fajtájukat különböztetjük meg, a tematikus keresőket, és a kulcsszavas keresőket.
Számítógép hálózatok
Hálózat fogalma
Számítógépek csoportja, amelyek képesek emberi felügyelet nélkül (automatikusan) egymással kommunikálni, adatokat cserélni.
Hálózat-alkalmazás célja
Erőforrások megosztása: hardvererőforrások (processzor, merevlemez, CD, nyomtató), szoftvererőforrások (programok, adatok)
Adatok továbbítása: fájlok (dokumentumok, képek, multimédia), kommunikáció (levél, fax, sms, chat, nettelefon, videokonferencia)
Munkavégzés: megbízhatóság növelése, párhuzamos munkavégzés
Háttértárak
Jelenleg 3 féle elven működnek az ilyen tárolók:
- Mágneses elvű háttértárak (winchester, floppy)
- Elektronikus, vagy Flash memória (pen drive, memóriakártya
- Optikai tárolók
Számítógépes legalapvetőbb beviteli perifériák
Billentyűzet
A billentyűzet az egyik legfontosabb beviteli eszköz. A szabványos magyar billentyűzet 102 nyomógombos az ékezetes betűk nagy száma miatt. A hardver szempontjából a billentyűzet, egy szinkron kommunikációs port. A PC billentyűzete maga is egy különálló számítógép, amelynek csupán annyi a feladata, hogy a billentyű kapcsolómátrixot folyamatosan letapogassa, majd a letapogatás eredményét kódolva elküldje a gépnek.
Egy-egy gombnak több jelentése is lehet az éppen érvényben lévő állapottól, valamint a billentyűvel együtt megnyomott funkcióváltó billentyűktől függően.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)