ballada: 3 műnem határa: drámai monológok, epikai (szaggatott) cselekmény, lírai forma (tragédia dalban elbeszélve); van tragikus és víg; népballadákból fejlődtek ki a műballadák
Nagykőrösi balladák: magyar ballada világirodalmi szintre jutása; népi balladákra alapozott; 1853-től Nagykőrösön írja őket; jó szerkesztés, epikus költemények mellett a legjelentősebb alkotásai; nemzeti egység, hit táplálása a cél, történelmi allegóriákkal, néha viszont a témák népiek; egyéni sors, lélektaniság (bűn-bűnhődés - freudi áthallások)
Ágnes asszony (1853): népies ballada (inkább motívikusan, mint témában); fsz.: áldozat+hős; nagyon lélektani; szemlélet stabil (hit a törvényben, tisztességben; de Ágnest végül hazaengedik, szánalomból, mert nem lenne értelme ott tartani, bűnhődik a gyilkosság önreflexiójaként is)
1. egység: 1.-4.: balladai homállyal ábrázolt bűn (képek, utalások); kérdezősködés: (emberek, hajdú) a válaszok eleinte félrevezetőek, majd rögeszmések
2. egység: 5.-19.: bíroság, börtön, de a lélekben játszódik; megőrülés árnyalt, fokozatos bemutatása: félelem, elfojtás, kényszerképzetek, téboly; néha dialógusok, ezekből derülnek ki a konkrétumok (kettős gyilkosság)
3. egység: 20.-tól: tematikusan az indításhoz való visszatérés; balladákra jellemző sűrítés (több év pár versszakban), érzékletes képi utalások az idő múlására (haj, ráncok)
refrén: külső érzelmi reakciók: döbbenet, felháborodás, szánalom; ritmusképlete is más
Nagykőrösi balladák: magyar ballada világirodalmi szintre jutása; népi balladákra alapozott; 1853-től Nagykőrösön írja őket; jó szerkesztés, epikus költemények mellett a legjelentősebb alkotásai; nemzeti egység, hit táplálása a cél, történelmi allegóriákkal, néha viszont a témák népiek; egyéni sors, lélektaniság (bűn-bűnhődés - freudi áthallások)
Ágnes asszony (1853): népies ballada (inkább motívikusan, mint témában); fsz.: áldozat+hős; nagyon lélektani; szemlélet stabil (hit a törvényben, tisztességben; de Ágnest végül hazaengedik, szánalomból, mert nem lenne értelme ott tartani, bűnhődik a gyilkosság önreflexiójaként is)
1. egység: 1.-4.: balladai homállyal ábrázolt bűn (képek, utalások); kérdezősködés: (emberek, hajdú) a válaszok eleinte félrevezetőek, majd rögeszmések
2. egység: 5.-19.: bíroság, börtön, de a lélekben játszódik; megőrülés árnyalt, fokozatos bemutatása: félelem, elfojtás, kényszerképzetek, téboly; néha dialógusok, ezekből derülnek ki a konkrétumok (kettős gyilkosság)
3. egység: 20.-tól: tematikusan az indításhoz való visszatérés; balladákra jellemző sűrítés (több év pár versszakban), érzékletes képi utalások az idő múlására (haj, ráncok)
refrén: külső érzelmi reakciók: döbbenet, felháborodás, szánalom; ritmusképlete is más
Megjegyzés küldése