JÓZSEF ATTILA (1905. ÁPRILIS 11 - 1937. DECEMBER 3.) ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja szappanfőző munkás volt, aki hamar elhagyta családját. (Úgy tudták Amerikába vándorolt jobb megélhetést keresni, de csak Romániáig jutott, ahol új családot alapított, s Magyarországon holttá nyilvánították.) Az egyedül maradt anyának mindent meg kellett tennie, hogy magát, két lányát (Etus és Jolán, aki idősebb) és fiát (Attila) ellássa. Szótlanul, komoran dolgozott. Jolán ezt írja róla: "a gond megkövesedett anyánkban, (...). Vékonyka lett, kicsi, lerágtuk a húsát, elszívtuk a vérét..."
József Attila Curriculum vitae
József Attila gondolati költészete
(1905, Budapest - 1937, Balatonszárszó) A magyar költészet egyik legnagyobb egyénisége. A Ferencvárosban, munkáscsaládban született, (fél)árvaként nevelkedett, sok kudarcot élt át; csak egy-egy rövid időszakra tudott képességeihez és költői hivatásához méltó életkörülményeket teremtei. Magányából, nehézségeiből az öngyilkosságba menekült. Arra a felismerésre jutott, hogy belső vágyaink és a környezet igényei ellentmondanak egymásnak, illetve csak a szeretet oldhatja fel ezt az ellenmondást. A szeretet és a rend hiánya és keresése, a teljes emberi lét vágya, az egyén fájdalma alkotják költészetének gondolatiságát.
Tengelyes tükrözés
A sík melyik transzformációját nevezzük tengelyes tükrözésnek? Sorolja fel a tengelyes tükrözés tulajdonságait!
Adott a sík egy t egyenese. Ez a tengelyes tükrözés tengelye. A t
tengelyre vonatkozó tengelyes tükrözés a sík tetszőleges t-re nem
illeszkedő P pontjához azt a P’ pontot rendeli, amelyre fennáll, hogy a
két P -P’ szakasz felezőmerőlegese a t tengely. A t egyenes képe saját
maga.
A NYELVÚJÍTÁS MÓDSZEREI - Szóösszetétel
A szóképzés
után valószínűleg a legtermékenyebb szóalkotási mód. Főleg alárendelő
összetételek születtek; megtalálható közöttük az összes gyakoribb típus: a
jelzős (helyesírás), a tárgyas (hőmérő) és a határozós (alvajáró) alárendelés.
A legtermékenyebb elő- és utótagok között voltak a következők: egy-, elő-,
erő-, ész-, fény-, had-, kör-, köz-, mű-, nép-, nyelv-, ön-, rend-, szín-,
túl-, vég-; -szomj, -tár, -tan, -ügy, -vágy, -véd, -zár.
Szóelvonás - nyelvújíás
A képzéssel
ellentétes jelenség. Lényege, hogy a szó végéről leválasztották a képzőt vagy a
képzőnek érzett végződést, és használni kezdték az így megmaradt - és egykor
önmagában is létezett (vagy inkább csak ilyennek feltételezett) - szót. Így
keletkezett a dics (a dicsérből), a gyönyör (a gyönyörűből), a vizsga (a
vizsgálból), az emlék (az emlékeztetőből), a pír (a pirosból), a szomj (a
szomjazikból), az ék (az ékesből), az űr (az üresből), a tan (a tanítból).
Szóképzés - nyelvújítás
A
nyelvújítók leggyakoribb szóalkotási módja a szóképzés. Mintájául a nyelvben
természetes módon létrejött képzett szavak szolgáltak, de az újítók nemcsak az
élő, termékeny képzőket használták fel, hanem a már nem produktív, csak a
szavakból kielemezhető képzőket is felelevenítették, sőt, egészen újakat is
alkottak.
Az új szavak - nyelvújítás
A
nyelvújítás - bár a nyelv összes szintjét érintette - a szóalkotás terén hozta
a leglátványosabb eredményeket. Az eddig
szórványosan említett nyelvújítási példák főként képzett, ritkábban összetett
szavak voltak - ezekből született a korszakban a legtöbb: azóta is meglévők,
időközben elavultak vagy soha meg nem honosodottak szótárnyi tömege. A
nyelvújítók azonban egyéb módszerekkel is éltek a szókincsbővítés terén, amikor
a sokezres új szóállományt létrehozták. Szily Kálmán 1902-ben és 1908-ban
megjelent kétkötetes Nyelvújítási Szótárának mutatója - a teljesség igénye
nélkül - mintegy nyolc és félezer új szót tartalmaz. Mielőtt végigtekintenénk
főbb módszereiket, érdemes néhány dolgot megemlíteni.
A nyelvújítás eredményei
A
nyelvújítás legfőbb eredménye az a felbecsülhetetlen méretű és értékű szókincs-
és kifejezéskészletbeli bővülés, amely nélkül ma - legalábbis művelten - aligha
tudnánk magyarul megszólalni. Nélkülözhetetlen szavak hosszú sorával
gyarapodott nyelvünk többek között a művészetek, a politikai élet, az érzelmi
és értelmi működések, a tudományok, a kereskedelem, az ipar és a mindennapi
élet területén. Ezzel párhuzamban megújult a stílus, és változatossága révén
alkalmazkodott a különböző műfajokhoz.
A nyelvújítás győzelme után
A
nyelvújítási harc elcsitulta után megszokottá vált, hogy továbbra is rengeteg
újonnan alkotott szóval gyarapodik a nyelv, amelyek közül a használatban sok
fennmaradt, másokat elfelejtettek. A reformkorban az új szókincs már nemcsak az
irodalom, hanem az úri középosztály és a polgárság társalgási nyelvének is
részévé lett. A század elejének nyelvhasználati szokásaira mi sem jellemzőbb,
mint az, hogy Széchenyi is csak ifjú
felnőttként tanult meg magyarul. Igaz, a Pesti művelt társalgó e tekintetben
még 1857-ben is megszorítással élt: "Hazánkban némely köröket kivéve
magyarul társalognak; azért fő feladata legyen minden ifjúnak, ki művelt névre
igényt tart, hogy szép anyanyelvünket tökéletesen magáévá tegye."
Kazinczy Ferenc, az első nagyhatású nyelvművelő
Kazinczy
munkásságának kezdetén (a 18. század végén) fordítani kezdett, és ennek során a
stílusra és a nyelvre terelődött a figyelme. Fontosnak vélte, hogy idegen
nyelvi minták alapján áttett szavakkal és kifejezésekkel, fordulatokkal
bővüljön a magyar nyelv készlete, de nem volt híve a szófaragásnak. Mindeközben
azért olykor maga is használt régről felelevenített vagy újonnan alkotott
szavakat. A szófaragványokkal kapcsolatban viszont - mint fentebb már szóba
került - megírta az első ortológus (!) kritikát, amelyben megszabta az újító
lehetőségeit, stiláris korlátait.
Művek és ellenművek
A szorosabb
értelemben vett nyelvújítási harc kezdetét megelőzően - melynek a legfontosabb
írásokból összeállított kronológiája alább olvasható - már zajlottak különféle
viták. Az
ypszilonháborúban (1805-1806) az "ypszilonista" Verseghy Ferenc a bánnya, láttya-féle (kiejtés
szerinti) írást szorgalmazta, míg a "jottista" Révai Miklós a
(szóelemzés szerinti) bánja, látja írásmódot tartotta helyesnek. A vitában az
élő nyelv primátusát hangsúlyozó Verseghyvel szemben a nyelvtörténeti
beállítottságú Révai győzött, amiben nagy szerepe volt annak, hogy Kazinczy
(más írókkal együtt) mellé állt. A két nyelvész egyébként többféle grammatikai
és nyelvhelyességi kérdésben is szembekerült egymással. Bár mind a ketten a
nyelvhasználatot állították vizsgálódásaik középpontjába, saját rendszerüket
kizárólagosnak tekintették, és szerették volna - országgyűlési törvénnyel is
szentesítve - kötelezően betartandó normaként elfogadtatni. Így érthető, hogy a
későbbiekben Kazinczy mindkettejükkel szembekerült.
Ortológus és neológus
Amikor a
nyelvújítási harcról esik szó, két táborról szokás beszélni: a neológusokéról
(akik az újítás hívei) és az ortológusokéról (akik fenntartásokkal viseltetnek
az újításokkal szemben). Ez a szembeállítás azonban meglehetősen
leegyszerűsítő.A szerzők nagy része különböző alkotói periódusaiban - mint kortárs
nyelvhasználó és vizsgálódó - máshogyan értékelte a jelenségeket, sőt, az sem
volt ritka, hogy máshogy ítélt elvileg, és máshogy járt el a gyakorlatban. Jó
példa erre a Mondolat, az ortológusok gúnyiratfüzére, amelynek eredetije
neológus tollból született, s a neológián belül elfogadhatatlannak tűnő,
túlhajtott jelenségeket kívánta pellengérre állítani.
A nyelv dolga: közügy
A vizsgált
korszak nyelvünk ún. újmagyar korának első részébe tartozik. (A kor kezdetét az
1772-es évszámmal szokás megjelölni, a felvilágosodás hazai megindulásának
jelképes határvonalával megegyezően.) Ezeknek az évtizedeknek a legnagyobb
nyelvi változásokat, egyben óriási kultúrtörténeti fordulatot hozó eseménye a
nyelvújítás volt, amelyben - mint a nyelvek életében csak igen kivételes
alkalommal - a tudatos alakításé, fejlesztésé, teremtésé volt a főszerep; még a
korszakban zajló spontán nyelvi történések legtöbbje is tudatosan megméretett a
grammatika- és szótáríró nyelvtudósok, nyelvművelők és nyelvművészek munkássága
révén.
Franz Kafka: Az átváltozás
Amikor egy reggel Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát ágyában. Páncélszerűen kemény hátán feküdt, és ha kissé fölemelte a fejét, meglátta domború, barna, ív alakú, kemény szelvényekkel ízelt hasát, amelyen alig maradt már meg végleg lecsúszni készülő paplana. Számtalan, testének egyéb méreteihez képest siralmasan vékony lába tehetetlenül kapálódzott szeme előtt.
A nyelv és a beszéd
- A nyelv
nem más, mint eszközkészlet, a beszéd ennek a működtetése, azaz a működésben
lévő nyelv.
- A
beszéd nyelvhasználat, alapja a nyelv, ami egy kollektív, közös társadalmi
jelenség.
- A
beszéd tevékenység, a nyelv alkalmazása, egyéni alkalmazás, felhasználás.
- A beszéd az emberi kommunikáció legkifejezőbb, leggyakoribb, legfontosabb eszköze.
A kommunikáció fogalmai
A kommunikáció fajtái:
a) verbális
b) Nonverbális
Az írásbeli kommunikáció. sajátos kommunikáció. folyamat, amelyben a verbális kommunikáció elemei módosult formában jelentkeznek. A Jacobson-féle séma alapján értelmezve a kommunikációs folyamat elemeit:
A weblapok szerkezete
A HTML (angolul: HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki.
HTML általában szöveges állományokban található meg, olyan számítógépeken, melyek az internethez kapcsolódnak. Ezek az állományok tartalmazzák azokat a szimbólumokat, amelyek a megjelenítő programnak leírják, hogyan is kell megjeleníteni, illetve feldolgozni az adott állomány tartalmát.
A HTML alapelve az, hogy a dokumentumot elemeiként írja le. Egy elem lehet pl. egy bekezdés, egy kép, egy táblázat. A program szövegalapú, tehát bármilyen, karakterek szerkesztésére alkalmas programmal elkészíthető. A dokumentum minden elemének szabványos kódokkal határozhatjuk meg a tulajdonságait. Ilyen tulajdonság lehet egy szöveg betűtípusa, mérete, színe... Be lehet hívni a dokumentumba más fájlokat: pl. egy kép esetén a HTML forráskód csak a kép elérési útját és a dokumentumban való megjelenítés módját - méret, keret stb. - írja le. A képet a böngésző fogja lekérni a távoli webszerverről, miután elolvasta a forráskódban az erre vonatkozó utasítást.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)