Maga Philae szigete már a régi gát 1898-as megépítésével időszakosan, az áradás idejére (júliustól novemberig) víz alá került. Az új gát építése idején az UNESCO elrendelte egy védőgát építését, ami megvédte volna a templomot. A gáttal körülvett szigetről elkezdték a vizet kiszivattyúzni, ez azonban folyamatosan hatalmas költségekkel járt, ezért végül is a templom 700 m-re, az Agilkia szigetre történő áttelepítése mellett döntöttek.
A Philaei templom
Maga Philae szigete már a régi gát 1898-as megépítésével időszakosan, az áradás idejére (júliustól novemberig) víz alá került. Az új gát építése idején az UNESCO elrendelte egy védőgát építését, ami megvédte volna a templomot. A gáttal körülvett szigetről elkezdték a vizet kiszivattyúzni, ez azonban folyamatosan hatalmas költségekkel járt, ezért végül is a templom 700 m-re, az Agilkia szigetre történő áttelepítése mellett döntöttek.
Az online oktatásé a jövő?
Online oktatás. Valóban felváltja az intézményekben zajló
oktatást? Mi lesz az egyetemi kultúrával, ha mindenki otthonról tanul? A
professzorok feleslegessé válnak, vagy csak átköltöznek a cyber térbe?
Egyáltalán mi az e-learning pontosan? Kell nekünk? Valljuk be, senkinek nincs
pontos elképzelése arról, mit lesz a jövőben, ha az e-learning kérdéskörét
vizsgáljuk. Míg várjuk, mit hoz a jövő, adjunk helyzetjelentés a jelenről, a
mai magyar e-learning kultúráról.
JÓZSEF ATTILA (1905. ÁPRILIS 11 - 1937. DECEMBER 3.) ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja szappanfőző munkás volt, aki hamar elhagyta családját. (Úgy tudták Amerikába vándorolt jobb megélhetést keresni, de csak Romániáig jutott, ahol új családot alapított, s Magyarországon holttá nyilvánították.) Az egyedül maradt anyának mindent meg kellett tennie, hogy magát, két lányát (Etus és Jolán, aki idősebb) és fiát (Attila) ellássa. Szótlanul, komoran dolgozott. Jolán ezt írja róla: "a gond megkövesedett anyánkban, (...). Vékonyka lett, kicsi, lerágtuk a húsát, elszívtuk a vérét..."
József Attila Curriculum vitae
József Attila gondolati költészete
(1905, Budapest - 1937, Balatonszárszó) A magyar költészet egyik legnagyobb egyénisége. A Ferencvárosban, munkáscsaládban született, (fél)árvaként nevelkedett, sok kudarcot élt át; csak egy-egy rövid időszakra tudott képességeihez és költői hivatásához méltó életkörülményeket teremtei. Magányából, nehézségeiből az öngyilkosságba menekült. Arra a felismerésre jutott, hogy belső vágyaink és a környezet igényei ellentmondanak egymásnak, illetve csak a szeretet oldhatja fel ezt az ellenmondást. A szeretet és a rend hiánya és keresése, a teljes emberi lét vágya, az egyén fájdalma alkotják költészetének gondolatiságát.
Tengelyes tükrözés
A sík melyik transzformációját nevezzük tengelyes tükrözésnek? Sorolja fel a tengelyes tükrözés tulajdonságait!
Adott a sík egy t egyenese. Ez a tengelyes tükrözés tengelye. A t
tengelyre vonatkozó tengelyes tükrözés a sík tetszőleges t-re nem
illeszkedő P pontjához azt a P’ pontot rendeli, amelyre fennáll, hogy a
két P -P’ szakasz felezőmerőlegese a t tengely. A t egyenes képe saját
maga.
A NYELVÚJÍTÁS MÓDSZEREI - Szóösszetétel
A szóképzés
után valószínűleg a legtermékenyebb szóalkotási mód. Főleg alárendelő
összetételek születtek; megtalálható közöttük az összes gyakoribb típus: a
jelzős (helyesírás), a tárgyas (hőmérő) és a határozós (alvajáró) alárendelés.
A legtermékenyebb elő- és utótagok között voltak a következők: egy-, elő-,
erő-, ész-, fény-, had-, kör-, köz-, mű-, nép-, nyelv-, ön-, rend-, szín-,
túl-, vég-; -szomj, -tár, -tan, -ügy, -vágy, -véd, -zár.
Szóelvonás - nyelvújíás
A képzéssel
ellentétes jelenség. Lényege, hogy a szó végéről leválasztották a képzőt vagy a
képzőnek érzett végződést, és használni kezdték az így megmaradt - és egykor
önmagában is létezett (vagy inkább csak ilyennek feltételezett) - szót. Így
keletkezett a dics (a dicsérből), a gyönyör (a gyönyörűből), a vizsga (a
vizsgálból), az emlék (az emlékeztetőből), a pír (a pirosból), a szomj (a
szomjazikból), az ék (az ékesből), az űr (az üresből), a tan (a tanítból).
Szóképzés - nyelvújítás
A
nyelvújítók leggyakoribb szóalkotási módja a szóképzés. Mintájául a nyelvben
természetes módon létrejött képzett szavak szolgáltak, de az újítók nemcsak az
élő, termékeny képzőket használták fel, hanem a már nem produktív, csak a
szavakból kielemezhető képzőket is felelevenítették, sőt, egészen újakat is
alkottak.
Az új szavak - nyelvújítás
A
nyelvújítás - bár a nyelv összes szintjét érintette - a szóalkotás terén hozta
a leglátványosabb eredményeket. Az eddig
szórványosan említett nyelvújítási példák főként képzett, ritkábban összetett
szavak voltak - ezekből született a korszakban a legtöbb: azóta is meglévők,
időközben elavultak vagy soha meg nem honosodottak szótárnyi tömege. A
nyelvújítók azonban egyéb módszerekkel is éltek a szókincsbővítés terén, amikor
a sokezres új szóállományt létrehozták. Szily Kálmán 1902-ben és 1908-ban
megjelent kétkötetes Nyelvújítási Szótárának mutatója - a teljesség igénye
nélkül - mintegy nyolc és félezer új szót tartalmaz. Mielőtt végigtekintenénk
főbb módszereiket, érdemes néhány dolgot megemlíteni.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)