A nyelvújítás eredményei

A nyelvújítás legfőbb eredménye az a felbecsülhetetlen méretű és értékű szókincs- és kifejezéskészletbeli bővülés, amely nélkül ma - legalábbis művelten - aligha tudnánk magyarul megszólalni. Nélkülözhetetlen szavak hosszú sorával gyarapodott nyelvünk többek között a művészetek, a politikai élet, az érzelmi és értelmi működések, a tudományok, a kereskedelem, az ipar és a mindennapi élet területén. Ezzel párhuzamban megújult a stílus, és változatossága révén alkalmazkodott a különböző műfajokhoz.

A nyelvújítás győzelme után

A nyelvújítási harc elcsitulta után megszokottá vált, hogy továbbra is rengeteg újonnan alkotott szóval gyarapodik a nyelv, amelyek közül a használatban sok fennmaradt, másokat elfelejtettek. A reformkorban az új szókincs már nemcsak az irodalom, hanem az úri középosztály és a polgárság társalgási nyelvének is részévé lett. A század elejének nyelvhasználati szokásaira mi sem jellemzőbb, mint az, hogy Széchenyi is csak ifjú felnőttként tanult meg magyarul. Igaz, a Pesti művelt társalgó e tekintetben még 1857-ben is megszorítással élt: "Hazánkban némely köröket kivéve magyarul társalognak; azért fő feladata legyen minden ifjúnak, ki művelt névre igényt tart, hogy szép anyanyelvünket tökéletesen magáévá tegye." 

Kazinczy Ferenc, az első nagyhatású nyelvművelő

Kazinczy munkásságának kezdetén (a 18. század végén) fordítani kezdett, és ennek során a stílusra és a nyelvre terelődött a figyelme. Fontosnak vélte, hogy idegen nyelvi minták alapján áttett szavakkal és kifejezésekkel, fordulatokkal bővüljön a magyar nyelv készlete, de nem volt híve a szófaragásnak. Mindeközben azért olykor maga is használt régről felelevenített vagy újonnan alkotott szavakat. A szófaragványokkal kapcsolatban viszont - mint fentebb már szóba került - megírta az első ortológus (!) kritikát, amelyben megszabta az újító lehetőségeit, stiláris korlátait.

Művek és ellenművek

A szorosabb értelemben vett nyelvújítási harc kezdetét megelőzően - melynek a legfontosabb írásokból összeállított kronológiája alább olvasható - már zajlottak különféle viták. Az ypszilonháborúban (1805-1806) az "ypszilonista" Verseghy Ferenc a bánnya, láttya-féle (kiejtés szerinti) írást szorgalmazta, míg a "jottista" Révai Miklós a (szóelemzés szerinti) bánja, látja írásmódot tartotta helyesnek. A vitában az élő nyelv primátusát hangsúlyozó Verseghyvel szemben a nyelvtörténeti beállítottságú Révai győzött, amiben nagy szerepe volt annak, hogy Kazinczy (más írókkal együtt) mellé állt. A két nyelvész egyébként többféle grammatikai és nyelvhelyességi kérdésben is szembekerült egymással. Bár mind a ketten a nyelvhasználatot állították vizsgálódásaik középpontjába, saját rendszerüket kizárólagosnak tekintették, és szerették volna - országgyűlési törvénnyel is szentesítve - kötelezően betartandó normaként elfogadtatni. Így érthető, hogy a későbbiekben Kazinczy mindkettejükkel szembekerült.

Ortológus és neológus

Amikor a nyelvújítási harcról esik szó, két táborról szokás beszélni: a neológusokéról (akik az újítás hívei) és az ortológusokéról (akik fenntartásokkal viseltetnek az újításokkal szemben). Ez a szembeállítás azonban meglehetősen leegyszerűsítő.A szerzők nagy része különböző alkotói periódusaiban - mint kortárs nyelvhasználó és vizsgálódó - máshogyan értékelte a jelenségeket, sőt, az sem volt ritka, hogy máshogy ítélt elvileg, és máshogy járt el a gyakorlatban. Jó példa erre a Mondolat, az ortológusok gúnyiratfüzére, amelynek eredetije neológus tollból született, s a neológián belül elfogadhatatlannak tűnő, túlhajtott jelenségeket kívánta pellengérre állítani.

A nyelv dolga: közügy

A vizsgált korszak nyelvünk ún. újmagyar korának első részébe tartozik. (A kor kezdetét az 1772-es évszámmal szokás megjelölni, a felvilágosodás hazai megindulásának jelképes határvonalával megegyezően.) Ezeknek az évtizedeknek a legnagyobb nyelvi változásokat, egyben óriási kultúrtörténeti fordulatot hozó eseménye a nyelvújítás volt, amelyben - mint a nyelvek életében csak igen kivételes alkalommal - a tudatos alakításé, fejlesztésé, teremtésé volt a főszerep; még a korszakban zajló spontán nyelvi történések legtöbbje is tudatosan megméretett a grammatika- és szótáríró nyelvtudósok, nyelvművelők és nyelvművészek munkássága révén.

Franz Kafka: Az átváltozás

Amikor egy reggel Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát ágyában. Páncélszerűen kemény hátán feküdt, és ha kissé fölemelte a fejét, meglátta domború, barna, ív alakú, kemény szelvényekkel ízelt hasát, amelyen alig maradt már meg végleg lecsúszni készülő paplana. Számtalan, testének egyéb méreteihez képest siralmasan vékony lába tehetetlenül kapálódzott szeme előtt.

A nyelv és a beszéd

•  A beszéd, mint cselekvés egyedi alkotótevékenység, az egyén hozza létre az adott kommunikációs helyzetben. A nyelv és a beszéd nagyon szorosan összefügg. 
• A nyelv nem más, mint eszközkészlet, a beszéd ennek a működtetése, azaz a működésben lévő nyelv.
• A beszéd nyelvhasználat, alapja a nyelv, ami egy kollektív, közös társadalmi jelenség.
• A beszéd tevékenység, a nyelv alkalmazása, egyéni alkalmazás, felhasználás.
• A beszéd az emberi kommunikáció legkifejezőbb, leggyakoribb, legfontosabb eszköze.

A kommunikáció fogalmai

A kommunikáció fajtái: 

a) verbális 

b) Nonverbális 

 Az írásbeli kommunikáció. sajátos kommunikáció. folyamat, amelyben a verbális kommunikáció elemei módosult formában jelentkeznek. A Jacobson-féle séma alapján értelmezve a kommunikációs folyamat elemeit:

A weblapok szerkezete

A HTML (angolul: HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki.

 HTML általában szöveges állományokban található meg, olyan számítógépeken, melyek az internethez kapcsolódnak. Ezek az állományok tartalmazzák azokat a szimbólumokat, amelyek a megjelenítő programnak leírják, hogyan is kell megjeleníteni, illetve feldolgozni az adott állomány tartalmát.

     A HTML alapelve az, hogy a dokumentumot elemeiként írja le. Egy elem lehet pl. egy bekezdés, egy kép, egy táblázat. A program szövegalapú, tehát bármilyen, karakterek szerkesztésére alkalmas programmal elkészíthető. A dokumentum minden elemének szabványos kódokkal határozhatjuk meg a tulajdonságait. Ilyen tulajdonság lehet egy szöveg betűtípusa, mérete, színe... Be lehet hívni a dokumentumba más fájlokat: pl. egy kép esetén a HTML forráskód csak a kép elérési útját és a dokumentumban való megjelenítés módját - méret, keret stb. - írja le. A képet a böngésző fogja lekérni a távoli webszerverről, miután elolvasta a forráskódban az erre vonatkozó utasítást.

Elektronikus levelezés

Az elektronikus levelezés hálózati szolgáltatás. Szinte mindenki használhatja, akinek böngésző-használatra képes, vagy fellépett egy hálózatra. Tehát hálózati szolgáltatás.

A levél útnak indításáról, fogadásáról, tárolásáról levelező szerverek gondoskodnak mind a feladó, mind a címzett oldalán. Ezt a szolgáltatást minden szolgáltató biztosítja. A szolgáltatás akkor használható teljes körűen, ha rendelkezünk egy olyan névvel, amely az egész világon egyértelműen azonosít. Ezt nevezik levelezési, vagy e-mail címnek.

Internet kapcsolat kialakítása

Az első fajtája a kapcsolódásnak a modemes kapcsolódás amely lassú 56 kbps- os sebességű. Csak telefonvonalon keresztül működik. A díjszabása is előnytelen mert ki kell fizetnünk az előfizetési díjat is és a telefonszámlát is.

ISDN vonal esetében a sebesség gyorsabb 64 vagy 128 kbps. Sorosan vagy USB porton keresztül csatlakozunk egy ISDM terminál adapteréhez. Itt a díj az előfizetés díja és a telefonszámla amit fizetni kell.

Számítógépes vírusok

A 80-as évek közepén még nem sokan vették komolyan azokat a programozókat, akik azt állították, hogy léteznek olyan programok, melyek saját magukat sokszorosítják, a rendszerbe beépülve számítógépeket fertőznek meg, és más rendszereket tesznek tönkre. Napjainkban minden felhasználó hallott a vírusokról, de sajnos csak kevesen vannak tisztában a vírusok fajtáival, fertőzési módjukkal, és a védekezési módszerekkel.

A számítógépes vírusok természetesen programok, amelyek többnyire olyan kicsik, hogy a rendszerben megbújva képesek úgy működni, hogy ne vegyük észre.

Internet szolgáltatásai

1.Az elektronikus levelezés

Az Internet elektronikus leveleit e-mail - az angol ”electronic mail” kifejezésből - elnevezéssel szokás illetni. Az e-mail valójában a felhasználók személyes kommunikációs csatornája a hálózaton, a legrégibb, legalapvetőbb lehetőség az Internet szolgáltatásai közül. Levelezőprogramokkal üzenetek küldhetők a világ más tájaira vagy akár a szomszéd szobába, ahol a címzett néhány másodperc múlva olvashatja a levelet.

Az operációs rendszer és főbb feladatai

Az operációs rendszerek:

Funkciói: a hardver szabályozása, programok futtatása, hibakezelés, kommunikáció a felhasználóval, kapcsolattartás a futó programok között, adatvédelem biztosítása.

Az operációs rendszer csoportosítása:

Felhasználó száma szerint:

Egy felhasználós és egy- vagy többfeladatos

Több felhasználós és egy- vagy többfeladatos.

            Egy időben futtatható alkalmazások:

                        Egyfeladatos (mono tasking)

                        Többfeladatos (multi tasking)

            A gépek összekapcsolása szerint:

                        Hálózatos operációs rendszer

                        Nem hálózatos operációs rendszer

A felhasználói felülete lehet karakteres (pl. DOS) vagy grafikus (pl. Windows, SuSe Linux).

Az operációs rendszer segédprogramjai

Segédprogramok:

§ Állomány- (vagy fájl-) kezelő: Total Commander, Windows Intéző

§ Szövegszerkesztő: Microsoft Office Word, Jegyzettömb

¨ Szöveget lehet vele formázni.

§ Rajzolóprogram: Paint, Corel Draw

¨ Rajzolni, képet átrajzolni, szerkeszteni…

§ Böngészők: Internet Explorer, Mozilla Firefox, Opera

¨ Az Internetet lehet böngészni velük.

§ Levelezőprogram: Outlook Express

¨ Elektronikus leveleket kezeli (letölti az Internetről, küldeni lehet vele és offline módban lehet törölni, olvasni a leveleket és vázlatot írni, …)

§ Azonnali üzenetküldők: Skype, MSN

¨ Beszélgetni lehet segítségükkel.

§ Tömörítő program: WinZip

¨ Fájlok tömörítésére szolgál.

A szoftverek csoportosításai

A számítógépünk hardvere önmagában működésképtelen. Nem tartalmaz ugyanis semmiféle végrehajtandó tevékenységlistát, programot. Ahhoz, hogy egyáltalán elindítsuk már szoftver kell. Az pedig, hogy szöveget szerkesszünk vagy nyilvántartást vezessünk, szintén valamilyen programot igényel.

A szoftver a számítógépet működtető és azon futó programok összessége.

Keresés az interneten

A WEB több tízmilliónyi honlapján több száz millió oldalnyi információ van már most, és ezek száma napról napra nő.Ebben az információ áradatban eligazodni, a nekünk szükséges adatokat megtalálni nagyon nehéz. Erre szolgálnak a kereső programok. A WEB-en nincs egységes módszer a keresésre. Nagyon sok cég készít indexelt adatbázisokat, melyek pásztázzák a WEB oldalakat és eltárolják ezek információit. Ezek között lehet a saját speciális keresőszoftverükkel dolgozni.A WEB rendszerű keresőknek alapvetően két fő fajtájukat különböztetjük meg, a tematikus keresőket, és a kulcsszavas keresőket.

Számítógép hálózatok

Hálózat fogalma

Számítógépek csoportja, amelyek képesek emberi felügyelet nélkül (automatikusan) egymással kommunikálni, adatokat cserélni.

Hálózat-alkalmazás célja

Erőforrások megosztása: hardvererőforrások (processzor, merevlemez, CD, nyomtató), szoftvererőforrások (programok, adatok)

Adatok továbbítása: fájlok (dokumentumok, képek, multimédia), kommunikáció (levél, fax, sms, chat, nettelefon, videokonferencia)

Munkavégzés: megbízhatóság növelése, párhuzamos munkavégzés

Háttértárak

Az operatív memória a gép kikapcsolása után elvesznek a rajta tárolt adatok. Ennek megoldása, hogy olyan tároló elemre kell az adatot elmenteni, mely a gép kikapcsolt állapotában is megőrzi a tartalmát.

Jelenleg 3 féle elven működnek az ilyen tárolók:

• Mágneses elvű háttértárak (winchester, floppy)
• Elektronikus, vagy Flash memória (pen drive, memóriakártya
• Optikai tárolók

Számítógépes legalapvetőbb beviteli perifériák

Billentyűzet

A billentyűzet az egyik legfontosabb beviteli eszköz. A szabványos magyar billentyűzet 102 nyomógombos az ékezetes betűk nagy száma miatt. A hardver szempontjából a billentyűzet, egy szinkron kommunikációs port. A PC billentyűzete maga is egy különálló számítógép, amelynek csupán annyi a feladata, hogy a billentyű kapcsolómátrixot folyamatosan letapogassa, majd a letapogatás eredményét kódolva elküldje a gépnek.

Egy-egy gombnak több jelentése is lehet az éppen érvényben lévő állapottól, valamint a billentyűvel együtt megnyomott funkcióváltó billentyűktől függően.

Szkennerek

A szkenner (más néven lapolvasó) a számítógép olyan perifériája, mely szövegek, képek digitalizálására, számítógépbe való bevitelére szolgál.

Működése:

A lapolvasó feladata: a látható információt digitális információvá alakítsa át. Aztán a már gépben lévő információt a legkülönfélébb programok segítségével fel lehet dolgozni. A képdigitalizáló, vagy angol nevén scanner (magyarítva szokás ezért szkennernek is nevezni) lehetővé teszi, hogy ábrákat, szöveges dokumentumokat képként a számítógépbe jutassunk. Amennyiben szöveget digitalizálunk vele, akkor abból még csak kép lesz, amit OCR programmal át lehet alakítani szöveggé.

Számítógépes kiviteli perifériák – nyomtatók

A nyomtatók feladata a számítógépes adatok papíron való megjelenítése. A számítógéphez lehet USB -n vagy párhuzamos porton keresztül csatlakoztatni.

A nyomtatókat többféleképpen lehet csoportosítani:

Egyszerre kinyomtatott karakterek száma szerint:

·         Lehet pontelvű, amikor egyszerre egy pontot visz a papírra

·         Karakteres nyomtatóról beszélünk, ha egyszerre 1 karaktert visz a papírra

(margarétakerekes)

·         Sornyomtató

·         Lapnyomtató, ami egyszerre 1 oldalt tud kinyomtatni (lézernyomtató)

Monitorok

Manapság a számítógép legfontosabb kiviteli egysége (perifériája) a televíziókhoz hasonló számítógép-képernyő. A monitort egy kábel köti össze a videó adapterrel (videókártya), mely utasításai alapján jeleníti meg a kívánt képet.

A számítógép küld egy jelet a videóadapternek, elmondva milyen karaktert, képet, vagy grafikát kell megjeleníteni. Az adapter lefordítja a jelet olyan utasítások sorozatára, mely segítségével a monitor meg tudja jeleníteni azt.

Szoftverek használatának jogi szabályozása

A számítógépünk hardvere önmagában működésképtelen. Nem tartalmaz ugyanis semmiféle végrehajtandó tevékenységlistát, programot. Ahhoz, hogy egyáltalán elindítsuk már szoftver kell. Az pedig, hogy szöveget szerkesszünk vagy nyilvántartást vezessünk, szintén valamilyen

programot igényel. Szoftver fogalma: Az összes olyan adat, amely végrehajtható utasításként értelmezve a számítógép működtetéséhez szükséges és nem tartozik annak fizikai összetevőihez.

Személyi számítógépek felépítése

A számítógép fõ feladata az adatfeldolgozás. E funkciót a számítógép központi egysége látja el. Az adatok és programok bevitele a beviteli egységek segítségével történik. Minden adatfeldolgozás értelme és célja a feldolgozás végén kapott eredmény, azaz a kimenõ adatok. A kimenõ adatokat az adatfeldolgozás végén a kiviteli egységek adják ki. Azokat az adatokat, amelyeket további feldolgozáshoz a számítógépben visszatartunk, speciális egységekben, az úgynevezett háttértárakban õrizzük meg. Az input-, output berendezéseket, a párbeszédkészülékeket és a háttértárakat a perifériák közé soroljuk. A perifériák illesztõegységeken keresztül csatolódnak a központi egységhez. Léteznek szabványos interfészek, mint például az RS 232, a Centronics, az SCSI, az USB illesztõegységek. Az egyes számítógépgyártó cégek alkalmanként saját szabvány szerinti illesztést dogoznak ki, hogy a perifériákat is csak tõle vásárolhassák meg.

Leben in der Stadt und auf dem Lande

Leben in der Stadt und auf dem Lande

Es hat eigentlich viele Vorteile, in einer größeren Stadt zu wohnen. In einer Großstadt hat man mehrere Wohnmöglichkeiten, denn es gibt Eigentums- und Mietwohnungen, Reihenhäuser, Mehrfamilienhäuser und auch Einfamilienhäuser. Wenn man keine eigene Wohnung hat, kann man zur Untermiete wohnen. Das ist aber sehr teuer, denn außer der Miete muss man auch die Nebenkosten bezahlen.

In einer Großstadt gibt es eine größere Auswahl an Schulen als in einer Kleinstadt oder in einem Dorf. Hier können wir nicht nur mehrere Grund- und Mittelschulen, sondern auch Hochschulen oder Universitäten finden.

Außerdem kann man in einer Stadt schneller und leichter eine Arbeitstelle finden. Es gibt mehrere Betriebe, Fabriken, Unternehmen, Büros, wo man arbeiten kann.

Die Großstadt bietet auch viele kulturelle Möglichkeiten. Neue Filme laufen in den Kinos, es gibt Theateraufführungen, man kann in eine Galerie oder ins Konzert gehen. Wer gern tanzt, geht in ein Lokal oder in die Disco.

Einkaufsgewohnheiten in der Familie

Einkaufsgewohnheiten in der Familie

In unserer Familie gehört der Einkauf zu meinen Aufgaben. Ich gehe täglich einkaufen. Im Allgemeinen kaufe ich frisches Brot, Milch, vielleicht auch Käse oder Aufschnitt in einem kleinen Laden/ Lebensmittelgeschäft in der Nähe unserer Wohnung. Am Wochenende mache ich einen Einkaufsbummel: In einem Supermarkt kaufe ich verschiedene Milchprodukte (zum Beispiel: Milch, Joghurt, Sahne oder saure Sahne), Wurst, Brötchen oder Hörnchen, manchmal Schokolade, Mineralwasser oder Obstsäfte. Fleisch kaufe ich beim Metzger, Obst und Gemüse sowie Eier beim Obst- und Gemüsehändler. Einmal im Monat fahren wir mit dem Auto zu einem großen Einkaufszentrum und kaufen dort haltbare Lebensmittel (zum Beispiel: Mehl, Öl, Zucker, Gewürze).

Kommunikation: Telefonieren, Computer, Internet

Kommunikation ist in unserer heutugen Gesellschaft eines der unerlässlichen Dinge. Ohne Kommunikation läuft heute nichts mehr. Fast jeder hat ein Telefon oder ein Handy, viele haben zu Hause einen Computer, manche sogar einen mit Internet-Anschluss. Wir sehen jeden Tag fern, hören Radio, lesen Zeitungen, Zeitschriften und Bücher. Ohne Medien und Kommunikation ist das heutige Leben kaum noch vorstellbar.

Es gibt immer noch das Leitungstelefon, obwohl schon viele den Anschluss wegen des hohen Grundpreises gekündigt haben. Die Telefongesellschaften bieten die folgenden Funktionen an: man kann Telegramme per Telefon aufgeben, sich wecken lassen, die genaue Zeit oder die Telefonnummer eines anderen Teilnehmers erfahren. Es gibt auch eine Auskunft plus, wo Fahrpläne, Kino-und Theaterprogramme zu erfahren sind. Über die Lottozahlen kann man sich auch informieren.

Sogar Kinder haben heute schon Handys, weil ihre Eltern sie immer erreichen können wollen. Man ist einerseits immer und überall erreichbar, andererseits kann man seine Familienmitglieder und Freunde auch zu jeder Zeit erreichen. Mit den einfacheren Handys kann man SMS schicken, spielen und sogar im Wap surfen. Ein Handy mit Kamera und mit MMS ist aber heute noch sehr teuer. MMS ist die Abkürzung von Multi Media Service und bedeutet die modernste Leistung, mit der man auch Bilder übertragen kann.

Eine Fahrt mit dem Flugzeug

Eine Fahrt mit dem Flugzeug

Mit dem Flugzeug fährt man bei uns vor allem ins Ausland. Die Flughäfen befinden sich meistens weit von den Stadtzentren entfernt. Ungarns internationaler Flughafen heißt Ferihegy und hat zwei Terminals.( Ferihegy 1 ist 20 km, Ferihegy 2 ist 24 km vom Budapester Stadtzentrum entfernt.)Auf Terminal 1 landen die Maschinen der ausländischen Fluggesellschaften aus New York und aus Wien. Auf Terminal 2 landen die Maschinen von MALÉV, MALÉV AIR FRANCE aus Paris, von MALÉV ALITALIA und LUFTHANSA. Es gibt in jeder Stadt ein zuverlässiges Zubringerbusnetz. Diese Busse verkehren zwischen den verschiedensten Teilen der Großstadt und dem Flughafen. Zubringerbusse verkehren auch zwischen dem Flughafengebäude und dem Flugzeug, in dem Fall, wenn man nicht direkt durch den Schlauchtunnel einsteigen kann.