Itt a magyar önképzőkör, a Nemes Magyar Társaság tagja lett.
Azonban nagyon gyengén tanult. Édesapja 1838-ban anyagilag tönkrement. 1839.
februárjában elindult gyalog Pestre és beállt a Nemzeti Színházba
kisegítőmunkásnak. 1839. szeptember 6-án Sopronban beállt önkéntes katonának a
császári hadseregbe. Nem bírta a megpróbáltatásokat, megbetegedett, majd
1841-ben Sopronban elbocsátották. 1841. októberében visszatért Pápára tanulni.
Itt kötött szoros barátságot Jókai Mórral.
Írói sikerek érték: 1842-ben az Atheneaumban megjelent első
verse A borozó. 1842. október végén Pápán örökre abbahagyta a tanulást
pénztelensége miatt. Mégis alapos műveltséget szerzett, mert sokat olvasott.
1842-43-ban először Székesfehérváron, majd Kecskeméten színészkedett. Ezután
Pozsonyba gyalogolt, és az Országgyűlési tudósításokat másolta. 1843 nyarától
Pesten a Külföldi Regénytár részére két regényt fordított le, valamint
kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal és naponta megfordult a
Pilvaxban is. 1843 őszétől Debrecenben ismét felcsapott színésznek, egy kisebb
együttessel vándorolt, de megbetegedett és ezért visszatért Debrecenbe. 1844
februárjában nekivágott a pesti útnak azzal a szándékkal, hogy költő lesz.
Felkereste Vörösmarty Mihályt, az ő ajánlására a Nemzeti Kör vállalta verseinek
kiadását. Vörösmarty és Bajza támogatásával 1844. júl. 1-től segédszerkesztő
lett a Pesti Divatlapnál. 1844. októberében jelenik meg A helység kalapácsa
című komikus eposza. 1844. novemberében megjelenik első verseskötete,
belefogott a János vitézbe.
Pesten megismerkedett Csapó Etelkével, aki 1845. jan. 7-én
váratlanul meghalt. Eme korszakának verseit gyűjtötte össze az 1845.
márciusában megjelenő Cipruslombok Etelke sírjára kötetébe. Kilépett a Pesti
Divatlap szerkesztőségéből. Áprilisban elindult felvidéki körútjára, ahol
mindenhol lelkesen fogadták: Útijegyzetek. Mednyánszky Bertával újabb
sikertelen szerelem (az apja nem engedélyezte). 1845. októberében megjelenik a
Szerelem gyöngyei című versciklusa. Sokat utazott, gyakran ellátogatott
szüleihez Szalkszentmártonba. 1845. nov. 10-én megjelent második verseskötete.
1846. márc. 10-ig leginkább szüleinél volt, itt született 1846. áprilisában
Felhők címmel megjelent 66 epigrammája. 1846 elején Tigris és hiéna dráma,
később A hóhér kötélen című regényén dolgozott. Márciusban visszatért Pestre,
belevetette magát az irodalmi, politikai életbe. 1846. szeptember 8-án a
nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát.
Egyből beleszeretett. Júlia azonban nem tudott azonnal
dönteni, csak egy év múlva házasodtak össze. 1847-ben elolvasta a Toldit, és
ezután kötött szoros barátságot Arannyal. 1848. március 15-e egyik vezetője, de
az elért politikai eredményeket keveselte. Királyellenes verseket írt,
népgyűléseket szervezett, szembe került vezető politikusokkal, fokozatosan
elvesztette népszerűségét. A szabadságharc idején századosi rangot kapott.
1848. dec. 15-én született meg fia, Zoltán. Debrecenben, 1849. januárjában
jelentkezett Bem tábornoknál. Bem kedvelte, segédtisztjévé, személyes
tolmácsává tette, óvta a csatáktól. Azonban Petőfi a többi felettesével rossz
viszonyban volt (Klapkával való összezördülése után ki is lépett a
hadseregből). Nem kapott fizetést, anyagi gondjai voltak. Márciusban apja,
májusban anyja hal meg. Csatlakozik Bemhez, de tulajdonképpen civilként vesz
részt a segesvári csatában, itt is tűnik el örökre, 1849. júl. 31-én.
Apostol
Keletkezés: 1848 szeptember
Műfaj: elbeszélő költemény
Verses ars poétika:
Erős
magánéleti válság: nagyon erős szegénység
Közéleti
válság: a reformok nem radikálisak
Petőfi indul a Szabadszállási követ választáson, beszédében
negatívan festi le a választóit, a tömeg meglincseli, és úgy kell menekülnie.
Életrajzi párhuzam:
·
Névadás, Petőfi is szilveszterkor született.
·
Iskolai események, ő is kitűnt osztálytársai
közül és nem szerették.
·
Házasság, szegény költő, jómódú feleség
·
A néphez való viszonya, a szegénységben is
vállalja a forradalmiságot, király gyűlölet fűti, az elveikhez hű marad
·
Másolásból élnek
·
A nép elfordul tőle
Téma:
Központi kérdés: Mindig másoknak éljen az ember és sohase magáért?
Egy forradalmár sorsát jeleníti meg, ezzel megteremti a saját alteregóját.
Központi kérdés: Mindig másoknak éljen az ember és sohase magáért?
Egy forradalmár sorsát jeleníti meg, ezzel megteremti a saját alteregóját.
Szerkezet:
1-4.
fejezet: Szilveszter és családja a padlásszobában, mélyponton. A felnőtt
Szilveszterrel találkozunk.
5-14.
fejezet: Szilveszter múltját írja le, gyerekkorát, öntudatra ébredését azután
boldog szerelem időszakát, forradalmi útkeresés.
15.
fejezet: Újra a padlásszobában vagyunk. Meghal a csecsemő.
16-19.
fejezet: A gyűrű árából eltemetik a gyermeket. Meg írja a könyvet, ami miatt
börtönbe zárják, 10 év börtön, közben a felesége meghal. Kiszabadul, családja
széthullott.
20.
fejezet: Merényletet tervez a király ellen, ami nem sikerül és kivégzik.
Bibliai párhuzam:
·
Szilveszter-Jézus (keresztre feszítés)
·
Szilveszter-Mózes (talált gyerek)
·
Apostol (isten hírnöke)
Hangnemek:
·
Irónia – főleg a végén jelenik meg
·
Emelkedett, patetikus
·
Kétségbeesett
·
Melankolikus
Beszédhelyzet:
Belső monológok – 3 ilyen monológ van benne (Istenhez), elbeszélő részek
Belső monológok – 3 ilyen monológ van benne (Istenhez), elbeszélő részek
Elbeszélői nézőpontok: osztott, változik a mű során
·
Befogadó nézőpontjához kapcsolódik pl.: „kik
laknak itt?”
·
A jelenlévő néző helyzetéből szólal meg pl.:
„néptelen a város”
·
A szereplőnek adja át a szót
·
Az író kommentálja az eseményeket egy külső nézőpontból
Verselés: nem rímelnek a sorok, jambikusak ( U-)
Szilveszter jellemzése: céltudatos, az álmaiért a
végletekig küzd, ellent mondásos jellem, a világszabadságról, egyenlőségről
álmodozik, közben családja éhen hal és nem tesz ellene semmit, el magányosult
forradalmár, a költő alakmása, tudásszomjas
Értelmezési lehetőségek:
·
Váteszszerep nem összeegyeztethető a boldog
magánélettel
·
Meg lehet valósítani a világban az egyenlőség
elvét vagy eleve kudarcra van ítélve minden próbálkozás?
ez hülyeség! ő tudott magyarul!
VálaszTörlés