1. Történetírás
A XVI. század első felének jellemző vonása a történetírás, például Mátyás korát, mint fénykort mutatják be, de előkerül Mohács és az ország elvesztésének értelmezése is. Oláh Miklós az egyik legjelentősebb történetíró. Megfogalmazásra kerül a magyarok története is egészen 1606-ig.
2. Erasmus-humanista program elindul
A XVI. században lesz jelentős programmá az anyanyelvű írásbeliség. Erasmus, a tudós filológus a Biblia szövegének minél teljesebb megismerése érdekében hirdette meg a különböző nemzeti nyelvekre történő bibliafordításokat. Ehhez szorosan kapcsolódik az Egyedül a Szentírás (Sola Scriptura) elv Luther Márton nyomán.
3. Bibliafordítások (próbálkozások)
Az első kísérletek a Biblia egyes részeinek a magyarításaiként jelentek meg. Megjelent a Páli levelek fordítása Krakkóban, majd az evangéliumokra is történetek próbálkozások.
Az első jelentősebb fordítás 1541-ben jelent meg Sárváron. Sylvester János lefordította a teljes Újszövetséget magyar nyelvre.
4. Reformátori tanok rohamos terjedése
1540-1570 között az új teológiai tanok rohamosan terjednek a nyugati egyetemeken tanuló diákok révén. A protestantizmus 1565-re 2 jelentős ágra szakad: lutheránus (mai evangélikus) és helvét (mai református).
A 16. század utolsó évtizedeiben fontos kultúrközpont lett Gyulafehérvár, egy hatalmas könyvtár is létrejött.
A világi tárgyú művészetek és tudományok ebben az időszakban háttérbe szorultak. A teológiai, hitbuzgalmi írások száma ugrásszerűen megnőtt. Szegedi Kis István és Huszár Gál mellett kiemelkedő a munkássága Méliusz Juhász Péternek (tiszántúli ref. püspök), akik számos bibliafordítást, prédikációs kötetet és hitvitát adott ki és Debrecent a magyarországi reformátusság központjává tette.
Az evangélikus Bornemissza Péter hét és félezer lap terjedelmű prédikáció gyűjteménye a mag nemében egyedülálló teljesítmény.
5. Vizsoly Biblia - Károli Gáspár fordítása
Az első teljes, magyar nyelvű Biblia Károli Gáspár nevéhez fűződik. A XVI. század végének kétségtelenül legjelentősebb művelődéstörténeti eseménye az 1590-es Viszolyi Biblia megjelenése. Károli Gáspár gönci református lelkész, a Kassavölgyi Egyházmegye superintendense volt, aki több társával együtt 1586-1590 között lefordította a Biblia eredeti nyelveiről a Bibliát magyar nyelvre. Így ismerté tette a község nevét és országunkat a határainkon túl is. Károli a Biblia szerkesztője és kiadója is volt egyben. Ehhez sok anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szüksége. A nyomdát a főúri pártfogók felszerelték. Betűket Németalföldről hozattak, papírt pedig Lengyelországból. Károli Göncön fordított, de a nyomda Vizsolyban volt (kereskedelmi út vezetett mellette Lengyelországba). Gönc és Vizsoly között a még fiatal Szenci Molnár Albert hordja a fordítás részleteket.
A Biblia 2412 oldalon, kb. 800 példányban készült el. Súlya 6 kg, 52 fennmaradt példányról tudunk mind a mai napig. Egy eredeti példány jelenleg is megtalálható a mai vizsolyi templomba.
A Biblia nyelvtörténeti jelentősége is óriási. A nyelvi egységesülési folyamatban, bizonyos nyelvjárási elemeknek a megszüntetésében meghatározó szerepe volt. Például az i-ző nyelvjárás helyett az e-ző nyelvhasználatot tette normává.
6. Gyülekezeti énekek, zsoltárköltészet jelentősége
A szentírás népszerűségét, elterjedtségét felülmúlták az énekelt vers formájában szerzett művek: a lelkész, vagy kántor által énekelt vagy mondott szövegek mellett sajátos műfajként jelenik meg ebben a korban a gyülekezeti ének. Főleg a zsoltárátköltések bizonyultak maradandó értékűnek.
Szenci Molnár Albert 1606-ban 90 nap alatt lefordítja a 150 Zsoltárt magyar nyelvre.
Az éneklések nevelő célzata nagyon fontos, hiszen általuk az emberek neveltebbek lettek.
7. Balassi Bálint
Változatos, zűrzavaros életét megszentelte hősi halála. Az elesett költő-katona páratlan értékű életművel hagyott ránk. Balassi hármasérték-felfogásása: Isten, szerelem, vitézség.
Ez a hármasság az alapja a közismert tematikus csoportosításnak is: szerelmi költészet, vitézi énekek, istenes versek. A Szentháromsághoz írt himnuszsorozata megadja a kulcsát ennek a hárompillérű egységnek.
- Atya: istenes versek
- Fiú: vitézi énekek
- Szentlélek: szerelmi költészet
Heltai Gáspár lelkész,k író, könyvnyomtató, gazdasági vállalkozó volt. Magyar nyelven csak felnőtt korában tanult meg. 22 magyar nyelvű munkát jelentetett meg, ugyanennyi görög és latin művet. Kiadványainak lapszáma meghaladta a korabeli Magyarország minden más nyomdájának együttes kapacitását.
9. Felekezeti (ref.) iskolahálózat
A XVI. század nagy jelentőségű, későbbi korokra is kiható eseménye a felekezeti iskolahálózat kiépülése, különösen a reformáció híveinek buzgólkodása révén. A régi plébániai, kolostori iskolákat birtokba veszik és igen nagyszámú alapfokú és néhány középfokú intézményt hoznak létre. Neves iskolák: Sárospatak, Debrecen, Kolozsvár, Gyulafehérvár. Híres mondás a korból: az egyházi iskolák az egyház veteményes kertjei.
10. Nyomdák a reformátusok szolgálatában
Az első nyomdák Erdélyben kezdték meg működésüket (Nagyszeben, Brassó, Kolozsvár). Magyar területen Huszár Gál nyomdája állt a reformáció szolgálatába. A nyomdák nagy része a reformáció ügyét képviselte.
Megjegyzés küldése