9. B) NÁTÁN PRÓFÉTA

Dávid és Betsabé története

Néhány évvel uralkodása után, súlyos hibát követ el. Egy éjszaka a palotája tetejéről meglát egy nagyon szép nőt. Kideríti, hogy Betsabének hívják és, hogy egy katonának, Uriásnak a felesége. A palotába hívatja Betsabét, együtthál vele és Betsabé teherbe esik. Dávid megpróbálja eltitkolni tettét. Hazahívja Uriást, hogy háljon Betsabéval, de Uriás nemet mond neki. Ezért Dávid azt mondja a hadvezéreknek, hogy a csatába Uriást állítsák a legveszélyesebb helyre, majd hagyják magára. Uriás meg is hal, Dávid pedig feleségül veszi Betsabét. Dávid és Betsabé első, bűnből született gyermeke meghal ez Isten büntetése. Majd Betsabé újra megfogan és gyermeket szül. Ő lesz Salamon, Izrael 3. királya. 

Nátán példázata 

Isten Dávidhoz küldi Nátán prófétát és ezt mondja Dávidnak: - Egy gazdag embernek sok juha volt, egy szegénynek pedig csak egyetlen báránya. Egyszer a gazdag emberhez jöttek vendégségbe. A gazdag ember nem akarta a saját juhát levágni. Ezért a gazdag ember elvette a szegénytől azt az egy bárányt. A gazdag ember úgy gondolta, hogy a szegény embernek úgyse fog hiányozni az az egy bárányka. 

• Halált érdemel! – mondta dűlősen Dávid 
• Te vagy ez az ember – mondta Nátán 

Értelmezés: Dávid hatalmas nagy hibát követett el Betsabével. Ezt erkölcsi bűnnek nevezzük. Nátán próféta felnyitotta Dávid szemét, ezen példázaton keresztül, hogy ő milyen nagy bűnt követett el.

9.A) LUTHER MÁRTON

Születése, családja, tanulmányai, tanári pálya 

Luther Márton 1483-ban született Eisleben. Ágoston rendi szerzetesként lett teológus és a wittenbergi egyetem Biblia tanára. 

Viharban tett fogadalma

A fiatal férfi fogadalmat tett, hogy kolostorba vonul, ha nem hal meg ott nyomban. Mivel túlélte, búcsúvacsorát szervezett családjának és barátainak, ahol közölte, hogy őt többet nem látják. Apja nagyon dühös lett. Állítólag letegezte, pedig akkor már magázta tudós fiát tisztelete jeleként. Hans azt mondta, látni sem akarja többet. Barátai is megpróbálták lebeszélni, de Luther nem tágított, belépett Erfurt Ágoston-rendi kolostorába. 

Rájött: "Igaz ember hitből él." 

Ez a bibliai ige vezetett Luther új írásértelmezéséhez: Isten örök igazságossága tisztán kegyelmi ajándék, amelyet az ember a Jézus Krisztusba vetett hit által kap meg. Ezt az ajándékot semmilyen egyéni teljesítménnyel nem lehet kiérdemelni. Ettől fogva kritikusan szemlélte az egyházat, amely úgy tüntette fel magát, mint aki Isten kegyelmét egyedül közvetíti az emberek felé. 

Reformátori alapelvek (Luthertől): 4 sola... 

• Sola gratia (kizárólag kegyelemből), 
• sola Scriptura (egyedül a Szentírás), 
• sola fide (egyedül hit által), 
• solus Christus (egyedül Krisztus); 

Búcsúcédulák ellen fellép (fölös jócselekedetek, gyűjtés templomokra) 

1516–17-ben Albert mainzi érsek búcsúcédulák segítségével próbálta összegyűjteni a szükséges források ráeső részét a római Szent Péter-bazilika felépítéséhez, illetve saját adósságai kifizetéséhez. 

1517. okt. 31-én Luther levelet írt Albert püspöknek, amelyben tiltakozott a búcsúcédulák árusítása ellen. A levélhez csatolta a búcsúcédulák erejét és hatékonyságát kétségbe vonó vitairatát is. 

1517. október 31.: Wittenberg - 95 pont 

A tételek kiszegezésének napját tekintik a reformáció kezdetének és ünneplik minden év október 31-én, a reformáció napjaként. 

A 95 tételt latinról hamarosan németre fordították, kinyomtatták és széles körben elterjedt, s két hét alatt ismertté vált Németországban,[1][7] majd rövidesen egész Európában 

Hitelvei gyorsan terjednek 

Luther tanai gyorsan terjedtek, főleg Svájcban és Magyarországon a 16. században.
1520: Pápa 41 tételt elítél - Luther elégeti a papírt
1520. június 15-én X. Leó pápa az Exsurge Domine (Kelj föl, Uram) kezdetű pápai bullájában megparancsolta, hogy Luther hatvan napon belül vonja vissza 95 pontjából a pápa által hibásnak minősített 41-et 

A bullát több német városban is kihirdették, Luther pedig december 10-én nyilvánosan elégette Wittenberg főterén. Ezek után Leó pápa 1521. január 3-án kiközösítette az egyházból, és levélben kérte fel V. Károly német-római császárt, hogy tegyen határozott lépéseket a lutheri eretnek tanok visszaszorítása érdekében. 

1521: X. Leó pápa kimondja rá az átkot
1521: Worsba beidézik a birodalmi gyűlésre (V. Károly császár), "Ha annyi ördög lenne...", "Itt állok, másként...", iratait nem vonja vissza, birodalmi átokkal sújtják 1521. május 4-én
Bölcs Frigyes választófejedelem parancsára Luthert elrabolták, amikor a wormsi birodalmi gyűlésről hazafelé tartott. A fejedelem abban reménykedett, hogy így Luthert megóvhatja a birodalmi átok következményeitől. Bölcs Frigyes elrabolja, Wartburg várába viszi, lefordítja németre a Bibliát Luther Wartburg várában álnéven élt, Junker Jörgnek (azaz György lovagnak) nevezte magát és szakállat viselt. 

Luther híveinek túlkapásai (1522)
Luther hívei közül többen romboltak, fosztogattak a templomokban, melyet Luther maga elítélt.
1525: Parasztháborúvá szélesedtek a túlkapások
Az 1525-ös parasztfelkelés idején a vallásos reformációt felváltotta a népi reformáció. A fejedelmek zsoldosseregeket vetettek be a felkelők ellen, ideiglenesen helyreállítva a rendet.
1529: Speyer - birodalmi gyűlés: katolikusok védelmében Luther hívei protestáltak, azaz kiálltak valami mellett (innen a protestáns kifejezés) A rendeletet a fejedelmek az 1529-es speyeri birodalmi gyűlésen jóváhagyták.[8] Mivel azonban a német nép jelentős hányada ragaszkodott Luther tanaihoz, amelyek a fejedelmek között is támogatókra leltek, 1530-ban a birodalom politikai-vallási kettészakadása elkerülhetetlenné vált. 

1555: Augsburg - birodalmi gyűlés: "Akié a föld, azé a vallás" 

1555-ben, az augsburgi vallásbékében kénytelen volt elismerni a vallásszabadságot Németországban. Mindegyik német tartomány saját fejedelme vallását vehette fel: „Akié az ország, azé a hit”. Az alattvalóknak vagy ezt a vallást kellett követniük vagy ki kellett vándorolniuk. 

Evangelikusok a világban 

Világszerte ma több mint 74 millió evangélikus él. Többségük, 36,5 millióan Európában, több mint 20 millióan Afrikában, több mint 9 millióan Ázsiában, több mint 7 millióan Észak-Amerikában és több mint 1 millióan Dél-Amerikában. Ausztráliában mindössze 80 000 evangélikus él. A legnagyobb számban a következő országokban élnek evangélikusok: Németország (12,6 millió), Amerikai Egyesült Államok (7,2 millió), Svédország (6,6 millió), Etiópia (5,9 millió), Tanzánia (5,8 millió), Indonézia (5,8 millió), Dánia (4,5 millió), Finnország (4,4 millió), Norvégia (3,9 millió), Madagaszkár (3 millió). Európában a felsorolt államokon kívül a következő országokban élnek még legalább százezres lélekszámú evangélikus közösségek (az egyháztagok létszáma szerint csökkenő sorrendben): Hollandia, Szlovákia, Ausztria, Franciaország, Lettország, Izland, Magyarország, Nagy-Britannia, Észtország, Csehország.[4]

8.A) ÓKATOLICIZMUS

Apostolok cselekedeteiről írott könyvben olvashatunk a közösségről 

Jézus halála után élő keresztyéneket nevezzük őskeresztyéneknek 

Pünkösd ünnepe után sok ember megtér és a keresztyének elkezdenek terjedni a Római Birodalomban 

Az első század közepén Pál apostol 3 missziós útjával tovább terjed a keresztyénség 

1. missziói út: Isten Szentlelke hatására az antiókhiai gyülekezet vezetői megbízták Pál apostolt és Barnabást, hogy hirdessék az evangéliumot kézrátétellel felhatalmazták őket. János-Márk Barnabás unokaöccse is velük tartott.
2.  missziói út: Pál úgy tervezte, hogy második útja során meglátogatja a megalakult gyülekezeteket. Barnabás szerette volna magával vinni ismét János-Márkot. Pál azonban nem volt erre hajlandó, mivel az első út során visszafordult, és otthagyta őket. Ez a nézetletérés Pál és Barnabás között is konfliktushoz vezetett. Ezért Pál egyedül indult útnak. Barnabás elutazott János-Márkkal Ciprusra. Pál társa pedig Szilász lett. 
3. missziói út: célja az volt, hogy a Kis-Ázsiában megalakult gyülekezeteket látogatásával erősítse Pál. Tanított és igazolta az Írások alapján, hogy Jézus a Krisztus. Efézusba látogatva Keresztelő János tanítványaival találkozott Pál, akik még nem részesültek a Szentlélek ajándékában. Efézusban Pálék ellen fordulnak. Pál ezután három hónapig Görögországban tartózkodik, tanítványok kísérik az úton. Amikor élete veszélybe kerül, mert a zsidók merényletet terveznek ellene, elhajózik, indul Jeruzsálembe. Útja közben figyelmeztetik, hogy Jeruzsálemben veszély fenyegeti. Pál valóban le is tartóztatják. Római polgárjoga miatt megmenekül a korbácsolás elől. Pál önmaga védelmére kelhetett. Sikertelenül. Ezután hosszú ideig börtönben maradt Pál. Pál a császárhoz fellebbezett. Így néhány fogollyal együtt Rómába szállították hajóval. Útközben hajótörést szenvedtek. Rómában házi őrizetben lehetett. Pál ezt az időt is arra használta, hogy mindenkinek Jézusról szóljon. A Szentírás nem szól arról, hogy hogyan végződött a két évi fogság. A hagyomány szerint Pál apostol Péterrel együtt szenvedett vértanúhalált Rómában Nero császár uralma alatt 

Keresztyén szó eredete: „Krisztus” szó a főnévből származik. Ebből született a görög chrisztianosz, illetve a latin Christianus kifejezés, amelyek jelentése „Krisztus-követő”, „krisztusi”. A szó középkori magyar formája kirisztián, kirisztyán, majd keresztyén volt. A 17. századtól azonban, a katolikus egyházban elterjedt a keresztény alakváltozat a könnyebb ejthetősége miatt 

Ősgyülekezet hitélete: szeretetvendégség, ünnepnapjuk a vasárnap, keresztség gyakorlata, kézrátétel, istentiszteleti rendjük, várták Jézus visszajövetelét (perúzia), szolgálók, vagyonközösség, viták, Kru. 49-ben jeruzsálemi zsinat. - Keresztyénség térhódítás

7. B) INTERTESTAMENTÁLIS KOR

Bevezető: az "intertestamentális" szó értelmezése, elhelyezése a kortörténetben. A legkésőbbi ószövetségi könyvek keletkezése és a Krisztus születése közötti időszak. 

• Farizeusok –Egy ókori, szigorú vallási elvet valló zsidó párt. Azok az emberek, akik Jézus Krisztust nem fogadták el megváltónak. 

Céljaik vallásosak (nem politikai), laikusok. Egész Ószövetséget elfogadták, ezért hitték: angyalok, szellemek, feltámadás, halhatatlanság, mennyország, pokol 

Jézus: sokszor megítélte őket (meszelt sírok, képmutatóak), Jézussal folyamatos konfliktus, számonkérik őket, szegények 

• Szaddiceusok - Ók se fogadták el, hogy Jézus a megváltó, de összedolgoztak a hatalommal nagyon gazdag emberek. 

Céljaik politikai (párt a zsidóságon belül), papi arisztokrácia (gazdagok). Csak a Tórát (Mózes 5 könyvét) fogadták el, ezért nem hitték: angyalok, szelleme, feltámadás, halhatatlanság 

• Esszéneusok – ők kivonultak a világba zsidó emberek, elegük volt a farizeusokból szaddiciusokból
• Zélóták – Jézus korában, a zsidóságban egy irányzat.
• Hozzunk példát az újszövetségben az egyik zsidó párt munkájáról (pl. házasságtörő asszony 19. A) .. Volt egy asszony, aki megcsalta a férjét. Ez a zsidóknál nagy bűn volt. Az asszonyt e miatt megakarták kövezni, de Isten azt mondta nekik, hogy az vesse rá az első követ, aki bűntelen. Így az embere letették a követ és elmentek.

7.A MEGIGAZULÁS HIT ÁLTAL

 

II. Helvét Hitvallás XV. és XVI. fejezetei szerint 

XV. fejezet • A hívők valóságos megigazulása 

Micsoda a megigazulás? Megigazítani annyit tesz, mint bűnöket megbocsátani, a bűnösségtől és a büntetéstől feloldozni, kegyelembe fogadni és igaznak nyilvánítani. A biblia ezt mondja: Isten az, aki megigazít. Egy másik helyen: Mindenki, aki hisz, megigazul (Csel. 13:38). 

Az bizonyos, hogy mi mindnyájan természetünktől fogva bűnösök (eredendő bűn) és istentelenek vagyunk és Isten ítélőszéke előtt ránk bizonyul istentelenségünk és halálra méltó voltunk, de Isten, mint bíró megigazít bennünket, azaz feloldoz bűneinktől és a haláltól egyedül Krisztus kedvéért, minden érdemünk és személyünkre való tekintet nélkül. Biblia szerint: Mindnyájan vétkeztek és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül, megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által (Róm. 3:23 sk).

Krisztus az ő halálával feloldozott bűneinktől, a haláltól vagy a kárhozattól, tehát igazak vagyunk és örökösei az örök életnek. Azért tulajdonképpen csak Isten igazít meg bennünket és csak Krisztusért igazít meg, nem tulajdonítva nekünk bűneinket, hanem az ő igazságát nekünk tulajdonítva. 

Sola Fide = Egyedül hit által igazulunk meg (Luther Márton) 

Ezért azt tanítjuk és hisszük az apostollal, hogy a bűnös ember egyedül a Krisztusban való hit által, nem pedig a törvény által vagy valamely cselekedetek által igazul meg. Azt tanítja a Római levél, hogy hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül (Róm. 3:28). 

Másik bibliai ige: Kegyelemből tartattatok meg hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék stb. (Ef. 2:8) 

XVI. fejezet • A hit és a jó cselekedetek 

Micsoda a hit? A keresztyén hit ugyanis nem vélekedés vagy emberi elhitetés, hanem szilárd bizalom és világos és állandó lelki igenlés 

Ez a hit pedig tisztára az Isten ajándéka, mert egyedül Isten adja azt a maga kegyelméből az ő kiválasztottainak akkor, amikor akarja, annak, akinek akarja és amennyit akar, mégpedig a Szent Lélek által az evangélium hirdetése és a hívő imádság révén. 

Nagyon fontos ige a bibliából a hitről: A hit a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgok létéről való meggyőződés (Zsid. 11:1). 

Másutt: Isten adta kinek-kinek a hitnek mértékét (Róm. 12:3). 

És végül azt mondja: A hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéjéből (Róm. 10:17). 

Azt tanítjuk ugyanis, hogy az igazán jó cselekedetek élő hitből születnek. 

A biblia szerint: a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, a tudomány mellé pedig mértékletességet stb. (2 Péter 1:5).

Jóllehet tehát azt tanítjuk az apostolokkal, hogy az ember ingyen kegyelemből igazul meg a Krisztusban való hit által, nem pedig valamilyen jó cselekedetek által, mégsem becsüljük le vagy kárhoztatjuk a jó cselekedeteket, mert tudjuk, hogy az ember nem azért teremtetett, sem nem azért született újjá hit által, hogy ne csináljon semmit, hanem inkább azért, hogy szüntelen cselekedje azt, ami jó és hasznos.

De, mint előbb mondtuk, nem gondoljuk, hogy a jó cselekedetek tartanak meg bennünket és hogy azok olyan szükségesek volnának az üdvösségre, hogy nélkülük soha senki sem üdvözült volna, mert hiszen egyedül Krisztus kegyelméből és jótéteményeként tartatunk meg. A cselekedetek szükségképpen a hitből születnek és helytelenül tulajdonítják egyesek ezeknek a cselekedeteknek azt az üdvösséget, amelyet tulajdonképpen a kegyelemnek kell tulajdonítani. 

Mert azt tanítjuk, hogy Isten a jót cselekedőknek bőséges jutalmat ad a prófétának ama mondása szerint: De azért azt a jutalmat, melyet Isten ad, nem az azt elnyerő ember érdemének tulajdonítjuk, hanem az ígéretet tevő és azt teljesítő Isten jóságának, bőkezűségének és igazmondásának.

6. B) ÚJSZÖVETSÉGI LEVELEK CSOPORTOSÍTÁSA

 

a) Újszövetségi levelekről általában:

• 27 levélből 21 levél az újszövetségben - Szerzők: Pál apostol (13), Jakab (1 levél), Péter (2 levél), János (3 levél), Júdás (1 levél), Zsidókhoz írt (1 levél) 
• 2 nagy csoport: Páli levelek jellemzői (13 levél), Egyetemes levelek jellemzői (7 levél: Jakab, Péter, János, Júdás) 

b) Páli lelevelk kanonizálás szerinti csoportosítás (13 levél): 

• Korai levelek (2): 1-2 Thesszalonika
• Nagy levelek (4): Róma, 1-2 Korinthus, Galata
• Fogságban írt (4): Efézus, Kolossé, Filippi, Filemon
• Pásztori (3): 1-2 Timóteus, Titusz 

c) Páli levelek felosztás szerinti csoportosítás (13 levél):

• Tanítói levelek (9): gyülekezeteknek írta Róma, 1-2 Korinthus, Galata, Efézus, Filippi, Kolossé, 1-2 
• Pásztori levelek (3): egy-egy személynek írta - 1-2 Timóteus, Titusz
• Magánlevél (1): egy személy egy ügyéről szól - Filemon

6. A) REFORMÁCIÓ GENFBEN (KÁLVIN JÁNOS)

Genfi reformáció 

Előzmény: Genf felszabadul a Savoyai herceg hatalma alól és a savoya-párti püspüköt elzavarják. ez lehetőséget ad a szabad vallásgyakorlatra 

A város egy hitvita során (protestáns félről Farel vitázik) reformálódik, és 1536-ban államvallássá lesz a reformált hit. 

Több ezer francia protestáns (hugenották) menekül ide a franciaországi üldözések elől - általuk fellendül a város (szorgalmas munka és takarékos életmód), de puritán életmódjukat nem nézik jó szemmel a fényűző libertinusok. 

A protestantizmus tehát már elterjedt Genfben, és ezután érkezik majd Kálvin, aki határozott irányt ad a protestantizmusnak (református irány, mely aztán több országban elterjed) 

Kálvin János élete: Jean Chauvin/Calvinus: 1509 Noyon (Farnciaország) - 1564 Genf (Svájc) 

• Párizsban tanul jogot és teológiát
• Az egyetem új rektorának Cop Miklósnak segít megírnia székfoglaló beszédét, de a beszéd ref. szellemisége miatt menekülniük kell 
• Baselbe menekül, ahol 1536-ban megírja fő művét az Institutuio Religionis Christianae-t (I.Ferenc királynak ajánlva) 
• Farel olvasva az Institutio-t, Genfbe hívja 
• Kálvint, azért, mert szigorú fegyelmet követel a fényűző libertinusokkal szemben, és azért is, mert jövevény, 2 év múlva száműzik (egyesek a kutyájukat is Kálvinnak hívták) 
• Strassbourgba megy, ahol Melanchtonnal (ő írja meg az evangélikusok hitvallását) megismerkedik és lányával megnősül 
• Genf a kezdődő anarchia miatt visszahívja, hiszen a fényűző libertinusok életmódja (a mindent szabad, akár mások kárán is) anarchiát eredményez 

Kálvin visszatér, ezután megszervezi az egyház és a város életét: 

• Tisztségviselőket állít fel: 
• Pásztorok: igehirdetés és sákramentumok kiosztása 
• Tanítók: hitoktatás 
• Presbiter (12 fő): az egyházi élet felügyelete (pl. a házakba is be kellett őket engedni, ha kopogtattak, és bent szétnézhettek – ez ma furcsának tűnik, de akkor nagyon jó hatása volt, mert például a veszekedő családokkal leültek beszélgetni és békíteni őket, a lusta vagy rendetlen embereket pedig munkára indították) 
• Diakónusok: szeretetszolgálat 
• Az istentisztelet egyszerű volt: vasárnap: zsoltáréneklés, imádság, igehirdetés, imádság, zsoltáréneklés 
• Évente 4-szer úrvacsora: három nagy ünnep +1 vasárnap 

Szervét Mihály (szentháromság-tagadó tanai miatt Európa eretneknek tartja), Genfbenégetik meg máglyán 

• Azonban ezt nem Kálvin akarta így! és nem is ő intézte 
• Kálvin ugyanis nem volt állampolgár, így a városvezetés (nagytanács) tagja sem lehetett. 
• Élete végén kapott csak másodrendű állampolgárságot (tehát még akkor sem lehetett a tanács tagja). Még azt sem tudta elérni, hogy ne elégessék, hanem más módon végezzék ki. Ebben is a nagytanács akarata érvényesült és nem Kálviné. 
• A genfiek azért küldték Szervétet máglyára, mert féltek, hogy a franciák (Savoyai herceg) és a pápa arra hivatkozva, hogy befogadta az eretneket, elfoglalja és akár le is rombolja a várost, mint ahogy az Münsterben (a németeknél) történt (ahol Leiden miatt lerombolták a várost – Leiden ugyanis bevezette a többnejűséget és kivégezte azokat, akik nem úgy keresztelkedtek, ahogy azt ő előírta) 

Nem tudni hová temették Kálvint, ugyanis nem akarta, hogy esetleg zarándokhellyé váljon sírja Memoriter: "Szívemet égő áldozatul hozom az Úrnak", és "Egyedül Istené a dicsőség"

5. B) AZ ÜLDÖZÉSTŐL AZ ÁLLAMVALLÁSIG

• a keresztyének üldözése először a zsidók részéről történik: Istvánt megkövezik, Jakabot kivégzik, Saul (később Pál apostol) módszeresen keresi fel és fogja össze a zsidókból lett keresztyéneket (ApCsel) 
• a rómaiak eleinte nem foglalkoznak a keresztyénekkel, mert mint zsidó szektára tekintenek 
• a rómaiak azonban később üldözni kezdik őket 
• 60-as évek Néró felgyújtja Rómát és a keresztyénekre fogja 
• század vége: Domitianus alatt befejezik a Colosseum építését, a keresztyének gladiátorként küzdenek benne vadállatok ellen 
• az üldözés kiváltó oka, hogy a keresztyének nem vesznek részt a császárkultuszban 
• felségsértésnek és ateizmusnak tartották, és Róma egységét látták veszélyeztetve 
• Augustus főpapnak kiáltja ki magát, istennek még nem meri 
• Tiberius sem meri magát istennek kikiáltani, de Augustust istenné kiáltja ki, és a népet nem zavarja, hogy a halott császárt istennek nevezik 
• azonban utána Augustusra hivatkozva a császárok istennek neveztetik magukat 
• Decius (249-251): első szervezett üldözés, mert trónra lépése évfordulóján a keresztyének nem mutatnak be neki áldozatot 
• Diocletianus (284-305): keresztyén nem lehet katona, templomrombolás, könyvek pusztítása, vezetők kínzása 
• "a Keresztyének vére magvetés" – minél több vértanú (mártír) van köztük, annál többen követik őket 
• A fordulatot I. Konstantin (306-337) hozza meg – halálos ágyán megkeresztelkedik, de addig is magát a 13. apostolnak tartja a keresztyénekben Róma felemelkedését, ezért:
• 311. türelmi rendelet 
• 313. milánói rendelet: egyenrangú vallás 
• 324. birodalmi vallás lesz a keresztyénség – ezután indul Konstantinápoly építése 
• Theodosius 380-ban kötelező vallássá teszi
• paganus=pogány kifejezés kialakulása: ma nem keresztyént jelent

5. A) PÁL APOSTOL MEGTÉRÉSE

Pál apostol eredeti neve Saul volt. Születési ideje ismeretlen. István megkövezésekor még nem volt 30 éves. Tarzusz nevű nagyvárosban született, a mai Törökország területén fekszik. Apja után ő is farizeus ember volt nem találkozott Jézussal. 

Olyan ember, aki ismerte Ézsaiás jövendölését, hogy Jézus majd elfog jönni, de ő abba született bele, hogy Jézus Krisztus biztos, hogy nem az a valaki, akit az ószövetségben megírtak. Pál apostol nem hitte el és a családja sem. A család Benjamin törzsből való. Gamálielnél tanult, aki a kor leghíresebb írástudója volt. 

Először Jeruzsálemben üldözte Jézus követőit, börtönbe zártatta őket. Pál megtérése, Jézus maga hívta el. A damaszkuszi úton haladt, azzal a küldetéssel, hogy Jézus tanítványait elfogja és Jeruzsálembe hurcolja, amikor Jézus mennyei fénnyel jelent meg neki. Elveszítette három napra a látását ekkor. 

Később Damaszkuszba, egy Anániás nevű tanítvány segítségével visszanyerte a látását, és megkeresztelkedett, Krisztus követője lett. Megtérése után a Saul név helyett a Pál nevet kezdte használni, aminek a jelentése: kicsi, alacsony. Tanításait az általa írt levelekből is megismerhetjük. 

Az Újszövetségben 13 Pál apostol által, különböző személyekhez vagy gyülekezetekhez szóló levéllel találkozhatunk. A megtérés nem csak Saullal történhetett meg, hanem ma is bárkivel. Ezért mondja a köznyelv: pálfordulásnak.

4. B) TŰRELMI RENDELET (II. József)

A türelmi rendelet: protestánsok és görögkeletiek számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett az eddiginél. Ahol legalább száz, nem katolikus család élt, ott azok saját költségükön létesíthettek, illetve fenntarthattak helyi gyülekezeteket, sőt – torony és harang nélkül. Nem közútról nyíló bejárattal – templomokat is építhettek. A fent említett felekezetek hívei semmiféle megkülönböztetést nem szenvedtek ezentúl a hivatali pályán. Az intézkedéseket a tolerancia eszménye és a birodalom egységesítésének vágya ihlette. Ugyanebben az évben a körülbelül 83 000 magyarországi zsidó helyzetét is rendezték. 

A vegyes házasságból származó gyermekek helyzetét is rendezte a rendelet. Korábban, ha az egyik szülő katolikus volt, akkor a gyermek kötelezően katolikussá vált. Az új szabályok szerint, ha az anya protestáns, akkor a lánygyermek is protestánssá válik, minden más esetben katolikusnak kell megkeresztelni. 

Meggyőződése volt, hogy az egyházi vagyonnal szabadon gazdálkodhat, ha finanszírozza annak közfeladatait (oktatás, egészségügy), és biztosítja a valóban nép körében forgó alsópapság megélhetését. Ezek számát és javadalmait még növelte is. Cserébe feloszlatta a szemlélődő szerzetesrendeket, amelyek nem foglalkoztak tanítással, gyógyítással vagy tudománnyal, ez mintegy 140 kolostor megszüntetésével járt, vagyonukat a Vallásalapba olvasztotta 

Mindez kiváltotta a pápaság rosszallását: VI. Piusz pápa maga utazott Bécsbe. de József nem változtatott politikáján. Ezután a papnevelést is állami feladattá tette, és ugyanebben az évben tett római látogatása során sem sikerült őt meggyőzni intézkedéseinek visszavonásáról. 

Ez a rendelet volt az egyike annak a három pátensnek, amit II. József még a halálos ágyán sem vont vissza.

4. A) JÉZUS SZÜLETÉSE

Már az ószövetségben idején Jézus előtt több száz évvel. Írnak próféták arról, hogy lesz majd egy messiás (felkent), aki eljön. Keresztelő János Jézus előhírnöke. Ő is beszél arról, hogy Jézus Krisztus majd ő lesz a megváltó. 

Szülök: Mária és József. József ács volt. Az angyalok megjelentek Máriánál. Józsefnek az angyala. Ígéret Máriának megígérte Isten, hogy majd gyermeke fog születni. Népszámlálást tartottak a Római birodalomban Mária és József azért mentek Betlehembe, mert József onnan származott (zsidó). Nem volt a fogadóban hely ezért Jézus egy istállóban született. Heródes helytartó ő vezette a népszámlálást. Augusztus császár ő rendelte el a népszámlálást Római birodalom vezetője. Napkeleti bölcsek ő hoztak aranyat, tömjént, mirhát. Csillag vezette a napkeleti bölcseket. Pásztorok a Betlehemi mezőkről érkeztek ott legeltették az állatokat. 

Menekülés: Heródes helytartó úgy dönt, hogy Jézust megakarja ölni, ezért a 2 évnél fiatalabb fiúkat kivégeztette. Egy angyal megjelent Józsefnek, hogy menyjenek el Názáretbe, hogy Heródes nehogy megtalálja őket. 

A 12 éves Jézus szülei minden évben följártak Jeruzsálembe a Páska ünnepére. 42 Amikor Jézus tizenkét éves lett, szokásuk szerint ismét felmentek az ünnepre. 43 Utána hazaindultak, Jézus azonban Jeruzsálemben maradt, de ezt a szülei nem vették észre. Azt gondolták, hogy a gyermek az útitársaik között van. Már egy napja úton voltak, amikor keresni kezdték Jézust a rokonaik és barátaik között. Miután nem találták, visszamentek Jeruzsálembe, hogy ott keressék tovább. 

Három nap múlva találtak rá a Templom területén a törvénytanítók között. A gyermek Jézus hallgatta és kérdezgette őket. 47 Aki csak hallotta, mind nagyon elcsodálkozott, hogy milyen értelmes, és milyen bölcsen válaszol a kérdésekre. 

Amikor a szülei meglátták Jézust, megdöbbentek. Anyja pedig ezt mondta: „Fiam, miért tetted ezt velünk? Apád és én nagyon aggódtunk érted, és mindenhol kerestünk!” 

Jézus így válaszolt: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” De a szülei nem értették, miről beszél. (Mária és József szeretetteljes figyelmeztetése)

Ezután Jézus visszatért velük Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Mária pedig a szívében őrizte ezeket a dolgokat. Jézus egyre bölcsebb lett, és felnőtté vált. Isten számára egyre kedvesebb volt, és az emberek is mind jobban kedvelték. 

Milyen örömet jelent a mai embernek Jézus születése? A mai embernek reménységet, boldogságot a bűneinkbe nem kell belepusztulnunk, hanem tudunk a bűneink felett uralkodni Jézus által.

3.B) SZENTLÉLEK KITÖLTÉSE

 1. Az ApCsel-ről írt könyv 

Az evangéliumok többsége lezárul Jézus feltámadásával. A mennybemenetelről, a Szentlélek pünkösdi kitöltéséről már az Apostolok Cselekedeteiről írt könyv beszél. A mű szerzője Lukács, az egyik szinoptikus evangélium írója. Pál apostol munkatársa volt, így az események egy részénél szemtanúként volt jelen. 

2. Bevezető: 

Pünkösd története előtt 50 nappal támadt fel Jézus. A pünkösd szó a pentékoszté görög szóból származik, ami ötvenediket jelent. Pünköst története előtt 10 nappal ment fel Jézus a mennybe. Így úgy érkezünk meg Pünkösd történetéhez, hogy a tanítványok 10 napja Jézus nincs mellettünk testben. Az Atya éppen ezért küldi el a Szentlelkét, hogy a mindenkori tanítványokkal legyen. 

3. Történet: pünkösd története (ApCsel 2,1-13.; 2,37-47) 

Jézus is megígérte, hogy helyett jön az Atya Lelke. Jeruzsálemben sok idegen tartózkodott ekkor, hiszen aratás ünnepét ünnepelte a szent város. Aratás ünnepe a zsidó nép számára a Sínai-hegyen kötött szövetségre való emlékezést jelentette (10 parancsolat átadása). Tanítványok együtt voltak egy házban, ahol először szélzúgást hallottak, aztán lángnyelvekhez hasonló jelenséget láttak, ami a fejükre szállt. A szél az ember számára láthatatlan, de munkája érezhető, tapasztalható, látható. Így van Istennel is, Ő maga láthatatlan a számunkra, de munkája érezhető, tapasztalható. A tűz melegséget ad és megszilárdít. Isten Lelke is melegséget ad az embernek és életében, hivatásában megszilárdítja. A Szentlélek erőt adott nekik, hogy bizonyságot tegyenek Jézusról, ezért tanították az ünneplő tömeget. Több nyelven beszélők is ott voltak, de értették egymást a Lélek által. Péter beszéde a legjelentősebb, mert hatására 3000 ezer ember megtért és megkeresztelkedett, így létrejött az első keresztyén gyülekezet. Az első keresztyén, jeruzsálemi gyülekezetre a következők voltak a jellemzők: apostoli tanítást hallgattak, közösségben voltak egymással, rendszeresen úrvacsoráztak és imádkoztak egymásért. A Szentlélek a bibliában úgy is megjelenik, mint a Vigasztaló, a Pártfogó. Minden helyzetben Isten Lelke képes bennünket vigasztalni, bátorítani, segíteni. Valamint Isten előtt a pártunkat fogja, kiáll mellettünk. 

4. Szentlélek gyümölcsei (Gal 5,22.) 

Pál apostol megfogalmazza a Szentlélek ajándékait, az emberekben látható eredményét. Ezek a következők: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. A keresztyén emberek ezeket egyszerre megkapják Isten Lelke által ajándékként.

3.A) BIBLIA KÖNYVEINEK FELOSZTÁSA

 

"Biblia" szó jelentése – könyvecskék. Összesen 66 könyv található a Bibliában. Az Ószövetség 39, az Új 27 könyvet tartalmaz. 

2 fő részből áll az Ószövetségből és az Újszövetségből. Három nagy csoportra lehet a könyveket osztani.

 1. Történeti: A történeti könyvekben a történelemben elhelyezhető, konkrét nevek, országok, uralkodók és folyók neveit is tartalmazza. Ószövetségben Mózes | Könyvétől - Eszter könyvéig tart. Isten népének, a zsidó nép történetét mutatja be. Újszövetségben Máté evangélium - apostolok cselekedetéig tart. A könyvek jézus és az apostolok életét mutatja be. Példa az újszövetségből: Lukács 2,1-7. - ki kell írni a neveket, helyszíneket...! Így mutatott be, hogy ez a könyv valóban történteti könyv a bibliában. 

2. Tanítói: a tanítói könyveket könnyű megérteni. Ószövetségben Jób könyvétől – énekek énekéig tart. Újszövetségben római levéltől – júdás leveléig tart. Példa az újszövetségből: 1korinthus 13,4-7. - beszélni kell arról, hogy ebben a tanítói könyvben például a szeretetről hallunk tanítást. A szeretet türelmes, jóságos stb... Elolvasom és könnyen megértem. 

3. Prófétai: a prófétai könyvek előre mutatnak. A jövővel foglalkozott és foglalkozik. Ószövetségben Ézsaiás könyvétől – Malakiás könyvéig tart. A prófétai könyvek prófétáltak a közeli jövőre (babiloni fogság, fogságból szabadulás) és a távolabbi jövőbe (krisztus születése). Újszövetségben csak egy könyv található a jelenések könyve. Ez a könyv próféciát fogalmaz meg a világ végéről, krisztus eljöveteléről, a mennyországról. Tehát ránk is vonatkozik. 

Példa az ószövetségből: Ézsaiás 9,5-6. Ez a prófécia a jövőbe mutat. Jézus születése előtt több száz évvel prófétál Ézsaiás jézus születéséről.

2. A) DÁVID TÖRTÉNETE

Dávid egyszerű pásztorfiú volt. Apja Isai. Isten elhívta őt, hogy király legyen. Izrael második királya lett.

Dávid és Góliát története 

Réges régen Júdea földjén Izrael népe és a filiszteusok ellenségek voltak. Már hosszú évek óta elkeseredett harcot vívtak egymással. Izrael seregét királyuk Saul vezette. A filiszteusok között volt egy hatalmas harcos, akit Góliátnak hívtak. Olyan nagytermetű és erős volt, mint egy óriás. Góliát nehéz bronz fegyverzetet viselt és volt egy roppant nagy dárdája. Góliát minden nap kihívott valakit az izraeliták közül, hogy megküzdjön vele. Az óriás azt mondta, hogy ha veszít, a filiszteusok az izraeliták rabszolgái lesznek. Az izraeliták azonban tartottak tőle. Senki nem mert kiállni vele. Egy napon egy fiatal pásztorfiú, Dávid, élelmet vitt Izrael seregének. Dávid meghallotta mit mondott Góliát és szólt Saul királynak, hogy meg akar vívni Góliáttal. Saul király aggódott Dávidért, aki erre azt felelte a királynak, hogy Isten majd megvédi őt. Ezután a király odaadta Dávidnak a páncélját. Amikor Dávid felvette járni is alig bírt. Dávid levette a vértet majd felvette a tarisznyáját és a parittyáját. A patakból 5 sima kavicsot gyűjtött és betette őket a tarisznyájába. Góliát kigúnyolta Dávidot. Erre Dávid azt mondta: „Te karddal jössz ellenem én pedig Istennek nevében megyek ellened.” Dávid berakott egy követ a parittyába és elhajította. A kavics a homlokán találta el Góliátot. Az óriás a földre esett és nem mozdult többet. Így győzte le Dávid a filiszteust parittyájával és kővel. Amikor a filiszteusok meglátták mi történt félelmükben megfutamodtak. Az izraeliták üldözőbe vették őket. Dávid legyőzte a hatalmas óriást, Góliátot. Megmentette Izrael népét, és hőssé lett. 

Dávid és Betsabé története 

Néhány évvel uralkodása után, súlyos hibát követ el. Egy éjszaka a palotája tetejéről meglát egy nagyon szép nőt. Kideríti, hogy Betsabének hívják és hogy egy katonának, Uriásnak a felesége. A palotába hívatja Betsabét, együtthál vele és Betsabé teherbe esik. Dávid megpróbálja eltitkolni tettét. Hazahívja Uriást, hogy háljon Betsabéval, de Uriás nemet mond neki. Ezért Dávid azt mondja a hadvezéreknek, hogy a csatába Uriást állítsák a legveszélyesebb helyre, majd hagyják magára. Uriás meg is hal, Dávid pedig feleségül veszi Betsabét. Dávid és Betsabé első, bűnből született gyermeke meghal ez Isten büntetése. Majd Betsabé újra megfogan és gyermeket szül. Ő lesz Salamon, Izrael 3. királya. 

Nátán példázata 

Isten Dávidhoz küldi Nátán prófétát és ezt mondja Dávidnak: - Egy gazdag embernek sok juha volt, egy szegénynek pedig csak egyetlen báránya. Egyszer a gazdag emberhez jöttek vendégségbe. A gazdag ember nem akarta a saját juhát levágni. Ezért a gazdag ember elvette a szegénytől azt az egy bárányt. A gazdag ember úgy gondolta, hogy a szegény embernek úgyse fog hiányozni az az egy bárányka. - Halált érdemel! – mondta dühösen Dávid - Te vagy ez az ember – mondta Nátán - Vétkeztem Isten ellen – vallja be Dávid megtörten. Isten életbe hagyja Dávidot, mert őszinte

IGE HÁRMAS ALAKJA

 - Kijelentés szó értelmezése: Isten kijelenti magát szavával, eseményeken, cselekedeteken keresztül, közvetetten, valakiken keresztül. 

Általános kijelentésnek három fajtája van. 

1. Istent fel lehet ismerni a TERMÉSZET eseményei által. A teremtett világ tele van annak jeleivel, hogy semmi sem véletlenül jött létre, hanem Isten tudatosan tervezett mindent. 

2. A TÖRTÉNELEM eseményeiben is felismerhető Isten munkája. Az Ő gondviselése látható a népek életében. Az is megfigyelhető, hogy az évszázadok tükrében hogyan kerül egyik hatalom helyére a másik, míg az Isten örök marad. 

3. A LELKIISMERET, ha az ember nem helyesen cselekszik, akkor megszólal a lelkiismerete. Ilyenkor akár Isten is jelezheti ezáltal számunkra, hogy nem jó úton járunk. A lelkiismeret azonban nem tévedhetetlen és könnyű elhallgattatni. 

Különös kijelentésnek is három fajtája van (Ige hármas alakja). 

1. Írott ige az a Biblia. A Biblia által megismerhetjük Istent. Isten szól általa hozzánk. Nem csak történeteket és tanításokat tartalmaz, hanem az Ő emberhez szóló üzenete. Bibliából kaphatunk tanácsot, útmutatást a mindennapi életünkre. 

2. Testté lett ige az Jézus Krisztus. Isten annyira szeret bennünket, hogy eljött közénk, hogy megismerjük Őt. Legalaposabban és legteljesebben Jézus Krisztus élete és tettei által tehettük ezt meg. Jézus tökéletesen megmutatja nekünk azt, hogy kicsoda Isten, milyen Ő. Tanításaiból azt is megtudhatjuk, hogy mi Isten útmutatása számunkra. 

3. Hirdetett ige az a prédikáció, vagyis igehirdetés. Mely elsősorban élőszóban hangzik el. Leginkább a Biblia értelmezését szolgálja, erkölcsi, tanító jelleggel. 

Memoriter: „A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített."

Kultúra a középkorban és a kora újkorban

 Középkor:

·         Katolikus egyhz fenntartotta a latin nyelv haszbálatát

o   Szent Jeromos latin bibliafordítása (347-420), amit később Vulgatának neveztek (vulgata=elterjedt) szövege sokat romlott

o   9. században a szövegromlások jelentős részét kijaították

·         Elsősorba Arisztotelész gondolatai hatottak a tudományra

o   Sokat merítettek az ókori filozófiából

o   Középkori keresztény filozófia = skolasztika

§  Célja a hitelvek tudományos bizonyítása

§  Hit és tudomány összeegyeztetése nem volt könnyű

·         Aqunói Szent Tamás domonkos teológus szerzetes a teológiát elválasztotta a többi tudománytól, eslőbbséget a hittudománynak tartotta fenn

·         Nagyon kevesen vettek részt rendszeres oktatásban

·         Első színvonalas iskolákat a székesegyházak melletti káptalanok és kolostorok működtettek

·         Állami és egyházi ügyek egyre több szekembert igényeltek

o   Egyetemek megjelenése a 12. században

§  Önkormányzattal rendelkeztek, amit a rektor vezetett

§  Középkori egyetemek egyházi szervként működtek, pápa engedélyezte őket

§  Elsőként: Itália, Bologna, Párizs, Oxford, Cambridge, Podova

§  Egységes tananyag, latin nyelven

·         Nyugat- és Közép-Európa szellemi egység

·         Négy fakultás (egyetemi kar): szabad művészetek, teológia, orvosi, jogi

·         Lehetett doktorit szerezni

§  Magyarországon több király kísrletezett egytem alapítással

·         Nagy Lajos, Pécs

·         Zsigmond, Óbuda

·         Mátyás, Pozsony

·         Nem tudtak megerősödni, a középkorban nem jött létre állandó egyetem

·         Román stílus:

o   11-12. század

o   Neve a római hagyományok követésére utal

o   Római minta nyomán félköríves dongaboltozat használata

o   Templomoknak, váraknak vaskos falaik voltak, kis lőrésszerű ablakokkal

o   Templomok a római bazilikák alapján épültek, középen főhajó, két oldalt alacsonyabb mellékhajó

o   Esztergomi kápolna

·         Gótika:

o   12. század végétől

o   Középkort az ókorhoz épest barbárnak tekintette, Itáliában a barbárokat a gótokkal azonosították

o   A födémet és a tetúzetet nem a teljes falfelület, hanem a vázat adó pillérek és támpillérek tartották

o   Hatalmas ablakok

o   Csúcsíves boltozat

o   Rózsaablak, kör alakú felületét küllők osztják fel, színes ólomüvegeket raktak bele

o   Könnyed, kecses szobrok díszítették az épületeket

o   Kolozsvári Szent Mihály templom

o    

·         Reneszánsz:

o   Újjászületés

o   Új életfelfogás és művészeti stílus

o   14. századi Itáliából indult

o   Az e világi életre összpontosított, élet élvezete, földi boldogságra való törekvés

o   Egyéni teljesítményt értékelte a művészetekben és tudományban

o   Humanizmus (emberközpontúság)

o   Építészetben antik elemek újjáélesztése (kupola, görög oszlop, vízszintes tagolás)

o   Tudomyában megfigyelés és kísérletezés

o   Vallás mellett megjelentek az antik témák (pl. Mitológia)

o   Polgárok és nagyurak egyaránt követői voltak

o   Magyarországon csak a korszak végén, a királyi udvarban jelent meg

·         Magyarország:

o   A kereszténység felvételével csatlakozoztt a nyugati kultúrkörhöz

§  A korábbi magyar hitvilág és az ehhez kapcsolódó műveltség jelentős része felszámolva, csak töredékes emlékek

o   Írásbeliség: latin nyelv

o   Megjelentek a szerzetesrendek

§  996, Pannonhalma: bencések

§  1130, Váradhegyfok: premontrei

§  1142, Cikádor: ciszterci

§  1221, Esztergom: domonkos

§  1224, Esztergom: ferences

§  1250, Klastrompuszta: pálos

§  Nagy jelentőségük volt az írásbeliség biztosításában és a kereszténység megerősítésében

o   Árpád-korban az írásbeliség főként oklevelek kiadásából állt

§  Királyi kancellária létrejötte (12. sz. vége) miatt egyre több oklavél került ki

o   Egyházi személyek írták a legendákat

o   Geszták: színesen, regnyesen beszélik el a „viselt dolgokat”

§  Anonymus: Gesta Hungarorum, Anonymus valószínűleg III: Béla jegyzője volt, regényes formában dolgozta fel a honfoglalást és a letelepedés történetét, olyan 1200 körül keletkezett

§  Kézai Simon (Kun László udvari papja) 1280 körül megírta a Gesta Hungarorumot, az őstörténettől Kun Lászlóig dolgozta fel a magyarok történetét., nyugati források alapján feldolgozta a hun-magyar rokonságok, szerepelteti a csodaszervas mondáját

§  14. század közepén iniciálékkal díszített képes krónika jelent meg, szerzőjének kiléte ismeretlen (sokan az Anjou udvar papjának, Kálti Márknak tulajdonítja), korábbi geszták szövegét fogta össze és egészítette ki, a 14 század első felére szolgál komoly forrásértékkel

§  Kükülei János (Anjou korból) megörökítette Nagy Lajos kirly életét, csak átiratokból maradt ránk

§  15. századból több történetírót ismerünk, legjelentósebb Thuróczy János, Mátyás bíróságának egyik ítélőmestere. Okelvelekre és saját élményekre hivatkozva megírta a Chronica Hungarorumot 1488-ban.

Kora újkor

Új jelenségek:

·         Amerika felfedezése

·         Új növények

·         Reformáció kibontakozása

·         Növekedésnek indultak a városok

·         Egyre több helyen burkolták az utakat (kővel)

·         Elterjedt a kémények építése

o   Tűzvészeket megelőzte

·         Újra foglalkoztak várostervezéssel

o   Óvárosokban egész negyedeket bontottak le

·         Papíripar fejlődött a nyomtatás miatt

o   Egyre nőtt az eladott könyvek száma

o   Újságok jelentek meg

·         Művelődés és szórakozás összefonódott

o   Kávéházak, színházak nyíltak

§  Csak a felső- és középosztály élvezhette

·         Felismerték a higiénia fontosságát

o   De még mindig nem tisztálkodtak rendesen

o   Szenny borította az utcákat

§  Járványok, éhínségek

·         Luther: minden munka egyenlő és kedves, feladatként állította az emberek elé. Hogy a munkájuk minél tökletesebb ellátására törekedjenek

·         Kálvin: a becsületes, szorgalmas munka nem kényszer, nem lenézett, hanem megbecsült tevékenység

·         Erősödött az új vállakozói magatartás

o   Megalapozta a magántulajdont

o   Piaci verseny

o   Befektetések

o   Kapitalizmus kialakulása

Tudományok:

·         Csillagászat

o   Elősegítette a földrajzi felfedezéseket

o   Kopernikusz: geocentrikus világkép

o   Galilei: igazolta Kopernikuszt

§  Inkvizíció

Változó államkép:

·         Machiavelli

o   Itáliai politikus, író

o   A társadalomnak is jó ha teljhatalmú uraklodó irányít

o   Uralkodó céljaiként minden eszközt bevethet

o   De hideg számítássa, igazságosan kell ítélni

·         Bossuet:

o   Isteni származására hivatkozva a kiály hatalma korlátlan

·         Thomas Hobbes:

o   Állam az ember alkotta legfontosabb mesterséges dolog, amit társadalmi szerződéssel hoztak létre

o   Emberek önzők, csak saját érdekeiket hajszolják

o   Helyes berendezkedés az abszolűt állam

o   Állam bírálja mi jó, mi rossz, ő dönti el a babona és a vallás közti különbséget

o   Megvédi az alattvalókat a támadásoktól és jogsérelemtől

·         John Locke

o   Példakép az alkotmányos monarchia

o   Minden ember rendelkezik veleszületett természetes jogokkal, amelynek egy részéről lemond a társadalom működése érdekében (társadalmi szerződés)

o   Államnak cserébe biztosítania kell az elapvető emberi jogokat (élet, szabadság, tulajdon védelme)

o   Polgárok ellenőrizhessék a hatalmat

o   Szerződés nem kötelező

§  Kivándorlás

§  Visszavonulás a természetbe

Vallás:

·         16. század eleje a reformáció kibontakozásának ideje

o   Kulturális felledülést adott

§  Könyvkiadás

§  Iskolák

§  Nemzeti nyelvek használata

§  Hatalom ellenőrzésének elvét hírdette