Genfi reformáció
Előzmény: Genf felszabadul a Savoyai herceg hatalma alól és a savoya-párti püspüköt elzavarják. ez lehetőséget ad a szabad vallásgyakorlatra
A város egy hitvita során (protestáns félről Farel vitázik) reformálódik, és 1536-ban államvallássá lesz a reformált hit.
Több ezer francia protestáns (hugenották) menekül ide a franciaországi üldözések elől - általuk fellendül a város (szorgalmas munka és takarékos életmód), de puritán életmódjukat nem nézik jó szemmel a fényűző libertinusok.
A protestantizmus tehát már elterjedt Genfben, és ezután érkezik majd Kálvin, aki határozott irányt ad a protestantizmusnak (református irány, mely aztán több országban elterjed)
Kálvin János élete: Jean Chauvin/Calvinus: 1509 Noyon (Farnciaország) - 1564 Genf (Svájc)
- Párizsban tanul jogot és teológiát
- Az egyetem új rektorának Cop Miklósnak segít megírnia székfoglaló beszédét, de a beszéd ref. szellemisége miatt menekülniük kell
- Baselbe menekül, ahol 1536-ban megírja fő művét az Institutuio Religionis Christianae-t (I.Ferenc királynak ajánlva)
- Farel olvasva az Institutio-t, Genfbe hívja
- Kálvint, azért, mert szigorú fegyelmet követel a fényűző libertinusokkal szemben, és azért is, mert jövevény, 2 év múlva száműzik (egyesek a kutyájukat is Kálvinnak hívták)
- Strassbourgba megy, ahol Melanchtonnal (ő írja meg az evangélikusok hitvallását) megismerkedik és lányával megnősül
- Genf a kezdődő anarchia miatt visszahívja, hiszen a fényűző libertinusok életmódja (a mindent szabad, akár mások kárán is) anarchiát eredményez
- Tisztségviselőket állít fel:
- Pásztorok: igehirdetés és sákramentumok kiosztása
- Tanítók: hitoktatás
- Presbiter (12 fő): az egyházi élet felügyelete (pl. a házakba is be kellett őket engedni, ha kopogtattak, és bent szétnézhettek – ez ma furcsának tűnik, de akkor nagyon jó hatása volt, mert például a veszekedő családokkal leültek beszélgetni és békíteni őket, a lusta vagy rendetlen embereket pedig munkára indították)
- Diakónusok: szeretetszolgálat
- Az istentisztelet egyszerű volt: vasárnap: zsoltáréneklés, imádság, igehirdetés, imádság, zsoltáréneklés
- Évente 4-szer úrvacsora: három nagy ünnep +1 vasárnap
- Azonban ezt nem Kálvin akarta így! és nem is ő intézte
- Kálvin ugyanis nem volt állampolgár, így a városvezetés (nagytanács) tagja sem lehetett.
- Élete végén kapott csak másodrendű állampolgárságot (tehát még akkor sem lehetett a tanács tagja). Még azt sem tudta elérni, hogy ne elégessék, hanem más módon végezzék ki. Ebben is a nagytanács akarata érvényesült és nem Kálviné.
- A genfiek azért küldték Szervétet máglyára, mert féltek, hogy a franciák (Savoyai herceg) és a pápa arra hivatkozva, hogy befogadta az eretneket, elfoglalja és akár le is rombolja a várost, mint ahogy az Münsterben (a németeknél) történt (ahol Leiden miatt lerombolták a várost – Leiden ugyanis bevezette a többnejűséget és kivégezte azokat, akik nem úgy keresztelkedtek, ahogy azt ő előírta)
Megjegyzés küldése