Friss tételek

Nukleáris kölcsönhatás kötési energia, a csepp modell. Az a- és a b-bomlás értelmezése(Nuclear interaction binding energy, the droplet model. A-and b-decay interpretation)


Nukleáris kölcsönhatás kötési energia

A nukleáris kölcsönhatás
Előzmény:
Az atommag főbb tulajdonságai:
            az atommmag töltése , rendszám: Z
            tömegszám ( protonok és neutronok száma ): A
            az atommag mérete ( sugara ) :  , ahol      
Kérdés: mi tartja össze az atommagot?
            A nukleonok minimális kinetikus energiája az atommagon belül ( a becslést a határozatlansági relációval tesszük meg ):
                          ≥  , ahol
            Itt  szóras nagyságrendileg egyezik a nukleon impulzusával :
            Ennélfogva :
                       

                                   

                         

                        E  , ahol m a nukleon tömege :
                        ahol  az elektron tömege.

                        E  ≥ 1MeV
A gravitációs túl gyenge, attól kb. 35 nagyságrenddel nagyobb energia jöhet csak szóba.
Igen magas a nukleonok kinetikus energiája, mégis kötve vannak. Kell lennie egy ennél erősebb kölcsönhatásnak, ennek a neve:

Nukleáris kölcsönhatás
A kölcsönhatás energiája abszolút értékben nagyobb, mint 5MeV, mert a mag kötött rendszert alkot.
(Kötött rendszer: összenergiája negatív.)
Ez a harmadik kölcsönhatásfajta. (Az első kettő a gravitációs és az elektromágneses, a negyedik az un. gyenge kölcsönhatás lesz - későbbiekben .  Jelenleg ezt a négy kölcsönhatást fogadja el a tudomány, de ez a jövőben változhat - az aktuális ismeretek birtokában.)

A nukleáris kölcsönhatás tulajdonságai:
1) Nagyon erős vonzó kölcsönhatás (a másik nevét ezért kapta: erős kölcsönhatás).

2) Nukleonok között hat: az n-n, p-p, n-p kölcsönhatások ugyanolyan erősek.
 De az erős kölcsönhatás spinfüggő. Az első és második pár sohasem alkot kötött rendszert, mert spinjeik ellentétes irányba mutatnak, de a harmadik pár (a deutérium) létezik, mert a Pauli-elv nem zárja ki, hogy a protonok és neutronok ugyanazt az állapotot egyező spinnel betöltsék.

3) Nagyon rövid hatótávolságú kölcsönhatás (gyakorlatilag csak a szomszéd - egymással érintkező nukleonok hatnak így kölcsön). A nukleáris kölcsönhatás telített: bizonyos hatásgömbön belüli nukleonokat kell csak figyelembe venni a kölcsönhatás során. (Hasonlít a Van der Waals kölcsönhatáshoz.)

4.) Másodlagos erő, mint a Van der Waals erő, amely az atomon belüli töltések kölcsönhatásának maradéka, ami a semleges atomok között lép fel. Ez a kölcsönhatás a nukleonokat alkotó részecskék a kvarkok kölcsönhatásának maradéka

Kötési energia: Ek

Az az energianagyság, amivel össze vannak kötve a nukleonok. Az atommag energiájának és az azt alkotó nukleonok energiájának különbsége. Ezt az energiát kell befektetni, hogy kiszabadítsuk a nukleont az atommagból.

Kötési energia és tömegdefektus / tömeghiány /


Legyen M(A,Z) A tömegszámú, Z rendszámú atom atommagjának a tömege.

Legyen  a proton tömege,
 a neutron tömege.

 ez egy negatív érték
 Dm : tömegdefektus : a protonok és neutronok egyesítésekor felszabadult energia eltávozott, és elvitt egy bizonyos tömeget.
Tömegspektrométerrel az atommagok tömege mérhető, így a tömegdefektus is meghatározható.

A relativitáselméletbõl következik: 
-t csak néhány atommagra lehet közvetlenül meghatározni, de azokra nagy pontosággal. Ezekre a magokra a tömeg-energia ekvivalencia kísérletileg igazolható.
A magok többségére a kötési energia a tömegdefektusból határozható meg.

A potenciálkád modell (kvalitatív modell a potenciál helyfüggésére)

A nukleáris kölcsönhatáshoz pontos analitikus függvényt nem tudunk rendelni.
Közelítés: átlagos potenciáltér, amelyben a nukleonok mozognak.

Nukleáris kölcsönhatás kötési energia
 A potenciálkád a proton és a neutron számára eltérő, mert a proton a nukleáris kölcsönhatás mellett az elektromágnesesben is részt vesz (taszítják egymást). A potenciálkádban kötött állapotok alakulnak ki, amelyet a nukleonok párosával tölthetnek be. (Pauli-elv)

Töltött folyadékcsepp modell (Weizsäcker) (kvantitatív modell a kötési energiára)

Alapötlet: a maganyag hasonlít a folyadékra, mert a nukleáris kölcsönhatás és a Van der Waals kölcsönhatás hasonló jellegű.
Minden atommagnak ugyanaz a sűrűsége (mint ahogy a folyadékcseppnek sem függ a sűrűsége a méretétől).
(  )

Különbség: A magot alkotó részek töltöttek, és feles spinűek. (Pauli-elv érvényes rájuk)


(   ==>   ;  )

A kötési energia képlet első két tagja u.o. alakú, mint a folyadékcsepp energiája (csak nyilván sok nagyságrenddel nagyobb energiákról van szó).

A magban lévő nukleonok a szomszéd nukleonok potenciálterében vannak:

                                           térfogati energia
A felületen lévőknek kevesebb a szomszédja
                                                felületi energia

A protonok töltése miatt azonban elektrosztatikus energia is van
                                                Coulomb-energia

Az eddigi energiatagokat a klasszikus fizika alapján magyaráztuk. A többit már csak a kvantummechanika tudja.
   Pauli-energia (A Pauli-energia a Pauli-elv miatt lép fel.)

Nukleáris kölcsönhatás kötési energia
Ha csak az első 3 energiatag lenne, akkor a mag csak neutronokból állna. De a Pauli-elv miatt a később betett neutron részére már csak magasabb szintek állnak rendelkezésre. Így a Coulomb taszítás ellenére a protonok is beépülnek.
Minél jobban eltér a proton- és a neutronszám, annál eltérőbb energiaszintekre épülnek be.
 db. nukleon van magasabb energián  / nem szimmetrikus az atommag /
másrészt  -vel arányos 1 db. nukleon többletenergiája ;

harmadrészt az A a nevezőben van, mert nagyobb magban sűrűbbek az energiaszintek)
            anti-Hund energia

            |h|       , ha a mag proton- és neutronszáma páratlan - páratlan (igen ritka a természetben, csak a periódusos rendszer elején fordul elő (2H,6Li,10B,14N)

h =       0        , ha a mag proton- és neutronszáma közül az egyik páros a  ásik páratlan (45+51 fajta)

            -|h|      , ha a mag proton- és neutronszáma páros - páros (igen gyakori a természetben (141 fajta))

Páratlan rendszámú elemeknek páros tömegszámú izotópjai a természetben nem nagyon valósulnak meg (mert az páratlan - páratlan).
A nukleonokra érvényes az anti-Hund szabály: a nukleonok szeretnek egyforma térbeli állapotokat betölteni, mert így tudnak legközelebb lenni egymáshoz. (Ha egy bizonyos állapotot egy proton vagy neutron már betölt, egy ugyanolyan nukleon ellentétes spinnel szívesen csatlakozik hozzá.)
A nukleáris kölcsönhatás vonzó és erősebb, mint az elektrosztatikus kölcsönhatás.

a, b, g, d, h     konstansok a mérési eredményekre való illesztéssel határozhatók meg, ezért a képletet gyakran nevezik "félempirikusnak".

Egy nukleonra jutó kötési energia:


Nukleáris kölcsönhatás kötési energia

A legjobb illesztéshez tartozó paraméterek:
            a=15,75 MeV
            b=17,8 MeV
            g=0,7 MeV
            d=94,8 MeV
            h=34 MeV

A görbe jellemzői:

1., Az illesztés nagyon jó, kivéve a nagyon könnyű elemeket és néhány mágikus számot: Z, vagy A-Z=2,8,20,50,82,126
Oka: Ezek a magban lezárt nukleonhéjakat jelentik, amelyet a folyadékcsepp modell nem vesz figyelembe.

2., Optimális e nagyjából A ~50 környékén:
Ha A<<50, akkor túl nagy a felületi energia (túl sok nukleon van a felületen.)
Ha A>>50, akkor túl nagy a Coulomb energia

3.,Különösen erős kötés van a  és az  esetében
(4=2+2, 16=8+8 => ezek kétszer mágikusak)

A b bomlás magyarázata:„A” adott és páratlan


Nukleáris kölcsönhatás kötési energia

A parabola alján levõ atommagok stabilisak és az atomok igyekeznek b bomlással a parabola mélyére jutni.

b- : negatív b bomlás:

Ez magában álló neutronnal is megtörténik.

b+ : pozitív b bomlás:

Ez csak atommagban történhet meg, magában nem.



A b bomlás beállítja az optimális proton – neutron arányt.

A b bomlásért felelõ kölcsönhatás az ún. gyenge kölcsönhatás. Ez a 4. kölcsönhatási forma a természetben. /nincs több/

A Z*(A) függvény:

A görbevonal feletti nukleonok b+ bomlók, míg az alattiak b- bomlók. Így juthatnak a stabil vonalra.

Az a-bomlás magyarázata
Nukleáris kölcsönhatás kötési energia


T* : az a részecske kinetikus energiája az atommagon belül.

T* + V > 0, ezért alagúteffektussal az a részecske kijuthat az atommagból.

Ta : az a részecske kinetikus energiája az atommagtól távol.

A kijutás valószínűsége a bevonalkázott területtõl függ igen erõsen.

4 MeV < Ta < 9 MeV


A gát annál kisebb, minél nagyobb a részecske kinetikus energiája, ezért a kilépés valószínűsége és a felezési idő is az energiától függ.

Ha Ta @ 4 MeV                           T1/2 @  109 év
 T a  @ 9 MeV                             T1/2 @  10-8 s

Geiger – Nuttal szabály:            ln l = A + B × ln Ta

Ez az első kvantitatív bizonyíték az alagúteffektusra. /Gamow/

Molekulák (Molecules)

Molekulák (Molecules)

Mit nevezünk molekulának?
Két vagy több részecskéből álló atom, a részecskék közt kovalens kötés van.

Milyen kölcsönhatás lép fel két atom között?
Az atomok atommagjai kölcsönösen vonzzák az atomok elektronfelhőit.

Hogyan jön létre a kötőelektronpár?
Két atom, egy atompálya, amelyen ellentétes spinkvantumszámú elektronok tartózkodik, összeolvad.

Mit nevezünk kötő molekulapályának és mi jellemzi?
Olyan elektronpálya, amely két atom vonzása alatt áll és kéz db ellentétes spinkvantumszámú elekton alkotja.

Mit nevezünk kovalens kötésnek?
Amikor két atomot közös elektronpár(ok) kapcsolnak össze.

Miért jönnek létre atomokból molekulák?
Azért, mert molekulaként az atomok energia szintje jóval alacsonyabb.

Mikor beszélhetünk egyszeres ill. többszörös kötésről?
Egyszeresről, ha az atomokat egy elektronpálya, többszörösről, ha 2 vagy 3 elektronpálya kapcsolja össze.

Mit nevezünk kötő ill. nemkötő elektronpárnak?
Azokat az elektronokat, amelyek a kovalens kötésben (két atom összekapcsolódásában) nem vesznek részt.

Mit jelöl és hogyan az elektronszerkezeti képlet?
A kapcsolódó atomokat és a kötő ill. nemkötő elektronpárokat.

Mit nevezünk vegyértéknek és központi atomnak?
A molekulában az-az atom a központi atom, amelyhez a legtöbb atom kapcsolódik. Az atomhoz kapcsolódó elektronpárok száma.

Mit nevezünk kötési energiának?
Két atom közti kötésszétszakításhoz szükséges energia.

Milyen összefüggés van az atomok mérete, a kötéstávolság és a kötési energia között?
Minél nagyobb az atomok mérete, a kötéstávolság is annál nagyobb.

Mi jellemzi a σ és a π kötéseket?
Két atom között az első elektronpár által létrehozott kötés a legerősebb.

Hogyan változik a kötéstávolság és a kötési energia a kötések számának növekedésével?
Minél jobban nő, a kötési távolság annál kisebb és a kötési energia annál nagyobb lesz.

Mi határozza meg a molekulák térbeli felépülését?
A kötéstávolság, a kötésszög a kötő és nem kötő elektronpárok száma.

Mit nevezünk kötésszögnek?
A kapcsolódó elektronok által bezárt szög.

Hogyan helyezkednek el a kötő és nemkötő elektronpárok a molekulában?
Egymástól a lehető legtávolabb.

Milyen szerepe van a központi atom nemkötő elektronpárjának és a π kötésnek?
Módosítja a kötésszöget.

Mit értünk a molekulák polaritásán?
Azt a jelenséget, amikor a molekulák egyik része pozitív, a másik negatív töltésű.

Mi határozza meg a kémiai kötés polaritását és hogyan?
Ha nagyobb 0-nál.

Mi határozza meg a molekula polaritását két atomos molekula esetén?
A kötéspolarítás.

Mi határozza meg a molekula polaritását több atomos molekula esetén?
A kötéspolarítások nagyság és irány szerinti összege határozza meg.

Mikor lesz egy többatomos molekula poláris ill. apoláris
A kötéspolaritások nagyság és irány szerinti összege nem 0, apoláris 0.

Mi határozza meg és hogyan egy atomhoz kapcsolódó többi atom számát?
Az atomtörzs mérete, a vegyértékelektronok száma.

Hány elektronpár tartozhat maximálisan az atomokhoz az egyes periódusokban?
Az elsőben 1 a másodiknál 4 a többinél 5-9

Mit nevezünk delokalizált elektronoknak és delokalizált pályáknak?
Olyan elektronok, amelyek 2-nél több elektron vonzása alatt állnak.

Mi jellemzi a benzol molekula szerkezetét?
C6H6

Hogyan változtatják meg a delokalizált elektronok a σ kötés erősségét?
Kismértékben erősödik.

Mi jellemzi a CO3²ˉ ion szerkezet?
Három pár kötőelektronpár – hat elektron





III. MOLEKULÁK


ALAPFOGALMAK

Kovalens kötés:
közös elektronpár révén megvalósuló erős, elsőrendű kötés.
Létrejötte:
  1. kolligációval: ha mindkét atom (egy-egy ellentétes spinű) elektronjából jön létre a kötés. Pl.

    kolligáció

  2. datív módon: ha a kötést létesítő egyik atomból (donor) származik mindkét elektron (a másik atom az akceptor). Pl.:

    datív

Molekulapálya:
az a térrész, amelyen belül a molekulában 90%-os valószínűséggel tartózkodik az elektronpár. A Pauli-elv a molekulapályára is érvényes, tehát egy molekulapályán legfeljebb két, ellentétes spinű elektron tartózkodhat.

Kötő elektronpár:
olyan elektronpár, amely legalább két atomtörzs erőterébe tartozik (ezek jönnek létre kolligációval vagy datív módon).

Nemkötő elektronpár:
az az elektronpár, amely kémiai kötést nem létesít, tehát a molekulában is csupán egy atomtörzshöz tartozik.
Mind a kötő-, mind a nemkötő elektronpárok a kötést létesítő atomok vegyértékelektronjaiból jönnek létre.

A kötő molekulapályák típusai

  1. Szigma-kötés (szigma): tengely-szimmetrikus molekulapálya, melynek szimmetriatengelye a két atommagon átmenő egyenes.
  2. Pi-kötés (pi): sík-szimmetrikus molekulapálya, a szimmetriasíkján - mely egyben a pálya csomósíkja is - rajta van a szigma-kötés tengelye.

A kötések száma

  1. egyszeres kötés: mindig szigma-kötés.
  2. többszörös kötés: egy szigma- és egy vagy két pi-kötés, ahol a két pi-kötés csomósíkja egymásra merőleges.

A kovalens kötés jellemzői

  1. Kötési energia

    1 mol molekulában, két atom közötti kötés képződését vagy felszakítását kísérő energiaváltozás. (A kötési energia mértékegysége kJ/mol, előjele a
    definíciótól függ: ha kötés felszakítási energiáról van szó, akkor pozitív, ha képződésiről, akkor negatív előjelű). Értéke függ:
    - az atomok méretétől
    - az atomtörzs töltésétől
    - az EN-tól
    - a kötéseket létesítő elektronpárok számától (attól, hogy egyszeres, kétszeres vagy háromszoros kötésről van-e szó).

  2. Kötéshossz

    A kötést létesítő atomok magjai közötti távolság. Értéke függ:
    - az atomok méretétől
    - a kötéseket létesítő elektronpárok számától.

    Általában igaz, hogy minél nagyobbak a kötést létesítő atomok, annál kisebb a kötésfelszakítási energia és nagyobb a kötéshossz.
    A pi-kötés energetikailag kedvezőtlenebb helyet foglal el az atomtörzsek erőterében, ezért kisebb energiával lehet megbontani, mint a szigma-kötést.


  3. Kötéspolaritás

    - Apoláris kötés: ha két atom EN-különbsége 0, tehát a kötő elektronpárok egyforma mértékben tartózkodnak a két atommag erőterében.
    [EN= elektronegativitás]

    - Poláris kötés: ha a két atom EN-különbsége nem 0. Ekkor a kötést létesítő elektronok többet tartózkodnak a nagyobb EN-ú atomtörzs környezetében. Ez a nagyobb EN-ú atom a kötés részleges negatív pólusa.


Kovalens vegyérték

A molekula egy-egy atomjára vonatkozik. Azt adja meg, hogy hány kötő elektronpár tartozik az adott atomhoz.
Hány kovalens kötést létesíthetnek a különböző elemek atomjai ?
A kisebb atomoknál (az 1. és 2. periódus nagyobb EN-ú elemei) általában legfeljebb a nemesgázszerkezet alakulhat ki az atomtörzs körül, ami azt jelenti, hogy legfeljebb négy elektronpár tartózkodhat az atomtörzs körül. A 3. vagy annál nagyobb sorszámú periódusba tartozó, nagyobb elektronegativitású elemek atomjainak mérete elég nagy ahhoz, hogy nyolcnál több elektron is tartózkodhat körülötte. Ezen elemek atomjainál a maximális lehetőséget a vegyértékelektronok száma adja meg [kivéve, ha még datív kötéssel is képesek megkötni például anionokat ([SiF6]2-)].

Teendők jelentkezés után


felvételi vizsga 2010


Lezárult a felvételi eljárás jelentkezési időszaka, és február 15. után kezdetét vette a következő szakasz, az adatfeldolgozás és az ügyintézés. Adatellenőrzés, esetleg -javítás, hiánypótlás, dokumentumbeküldés. Összegyűjtöttük a legfontosabb tavaszi teendőket.

Ha eddig nem tették meg, az elektronikusan jelentkezőknek február 24-ig hitelesíteniük kell jelentkezésüket az Ügyfélkapu segítségével vagy a felületről kinyomtatott hitelesítő adatlap postázásával.

1. Hiánypótlási értesítés
Ha a feldolgozás során kiderül, hogy valamely adatát hibásan vagy hiányosan adta meg a felvételiző, akkor arról hiánypótlási értesítést kap (a jelentkezési határidőt követő 30. napig). A hiánypótlási felszólításban részletesen megtalálható, mi a gond, és az is, miként lehet javítani. Amennyiben a jelentkező a hiányt legkésőbb a kézhezvételtől számított 8 napon belül nem pótolja, jelentkezési kérelmét az Oktatási Hivatal részben vagy egészben elutasíthatja!
Figyelem! A felszólítás érkezhet e-mailben is, ha a jelentkező megadta e-mail címét és hozzájárulását!

2. Regisztrációs levél
Minden felvételiző kap, aki érvényes jelentkezést nyújtott be. Ezzel ellenőrizheti, hogy a személyes és a jelentkezési adatai pontosan kerültek-e be a központi felvételi nyilvántartásba. A regisztrációs levél tartalmazza a jelentkező felvételi azonosító számát is, amelyre hivatkozni kell minden további ügyintézéskor. Azok az e-felvételizők, akik az eljárási díjat csekken kívánták befizetni, a regisztrációs levéllel együtt kapják meg a csekkjüket.
Aki 2010. május közepéig nem kapja meg a regisztrációs levelét, jelezze Ügyfélszolgálatunkon!
Figyelem! A regisztrációs levélben szereplő adatok ellenőrzése minden jelentkező érdeke! Aki hibásan szereplő adatra bukkan, szintén Ügyfélszolgálatunkon jelezheti.

Dokumentumpótlás
Minden jelentkezőnek lehetősége van pótolni azokat a jelentkezési helyein előírt dokumentumokat, melyek február 15. előtt még nem álltak rendelkezésére. A végzős középiskolások esetében például ilyen lehet az érettségi bizonyítvány, mesterképzésre jelentkezőknél a diploma, de lehet az egy időközben megszerzett nyelvvizsga is.
Két módon tehető meg:
- elektronikusan (e-felvételiben),
- postai úton (cím: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190).
A jelentkezési lap benyújtását követően megszerzett dokumentumokat (így különösen a középiskolai bizonyítványt) a gyorsabb feldolgozás érdekében 2010. június 2-ig be kell küldeni. A dokumentumok végső benyújtási határideje: 2010. július 8., az ezt követően benyújtott dokumentumokat nem lehet figyelembe venni.

Adat- és sorrendmódosítás
Ha a regisztrációs levélben rosszul szerepelnek vagy időközben megváltoztak, a személyes adatok tetszőleges alkalommal módosíthatók. A jelentkezési sorrenden is lehet még változtatni, ám erre csak egyetlen alkalommal van mód. Újabb jelentkezési hely megjelölésére nincs lehetőség.
A módosítási kérelem benyújtható:
- elektronikusan (e-felvételivel),
- postai úton (cím: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190).

A módosítási kérelmek benyújtási határideje: 2010. július 8., az ezt követően benyújtott kérelmeket nem lehet figyelembe venni.
A ponthatárok megállapítására előreláthatólag 2010. július 22-én kerül sor.

Az információ a felvi.hu-ról származik

Kristályrács típusok ( Crystal lattice models )

Kristályrács típusok ( Crystal lattice models )

KRISTÁLYOS AMORF
  • Az alkotórészecskék szabályos térbeli elrendeződésűek.
  • Emiatt éles az olvadáspont.
  • Keménységük, a kristály alakja a rácsszerkezettől függ.
  • Szabálytalan térbeli elrendeződésűek.
  • Emiatt nincs éles olvadáspont (melegítéskor fokozatosan megpuhul).
  • Gumiszerű anyagok.



A kristályok jellemzésére szolgáló adatok

Rácsenergia

1 mol kristályos anyag felbontását, vagy a definíciótól függően a kötések kialakulását kísérő energiaváltozás. Jele: Er, mértékegysége: kJ/mol. Minél nagyobb egy anyag rácsenergiájának abszolút értéke, annál nagyobb az olvadáspontja. (A molekularácsos anyagoknál a rácsenergia helyett inkább szublimációs hőről, az atomrácsos kristályoknál kovalens kötési energiáról beszélünk).

Elemi cella

A kristályrács legkisebb jellemző része, amelyet a tér három irányába eltolva megkapjuk az egész rácsot.


Koordinációs szám

A központi atom vagy ion ligandumainak száma. A kristályrács esetén egy kiszemelt atomtörzshöz, molekulához vagy ionhoz legközelebb lévő atomtörzsek, molekulák vagy ellentétes töltésű ionok száma. A kisebb (pl. 4-es) koordinációs számú kristályokban a részecskék térkitöltése kicsi. A nagyobb (pl. 12-es) koordinációs szám esetén szoros illeszkedésű rácsról beszélünk.

Kristályrács típusai

  Ionrács Atomrács Fémrács Molekularács
Részecskék a rácspontokban: ellentétes töltésű ionok atomtörzsek atomtörzsek molekulák
Rácsösszetartó erő: elektrosztatikus vonzóerő kovalens kötés delokalizált elektronok másodrendű kötőerők
Olvadáspont:
Forráspont:
magas
(a nagy rácsenergia miatt)
magas
( erős kovalens kötések miatt)
változó
(változó erősségű fémes kötés miatt)
általában alacsony
(gyenge másodrendű kötések miatt)
Standard halmazállapot: szilárd szilárd szilárd (a higany kivételével) gáz, folyadék, szilárd (a molekula méretétől és a másodrendű kötés típusától függően)
Keménység: viszonylag nagy nagy változó kicsi
Vezetőképesség: - szilárd: szigetelő
- olvadék: vezet
- vizes oldat: vezet
- szigetelő vagy
- félvezető
jó vezető szigetelő
(a vízben elektrolitosan disszociáló anyagok oldata vezető)
Oldhatóság: vízben általában jó
(egymásban; egyesek cseppfolyós NH3-ban)
polaritástól függ
Olvadáspont függése: - a részecskék méretétől és a rácsszerkezettől
- hasonló rácsszerkezet esetén a méret növekedésével általában csökken
- polaritástól
- mérettől
Példák az elemek közül: NINCS B, C, Si, Ge kis EN-ú elemek a nagy EN-ú elemek a p-mezőből
Példák a vegyületek közül: kis EN-ú fémek és a
nagy EN-ú nem fémek vegyületei
B2O3, SiO2
egyes fém-szulfidok
néhány szulfid
(pl. CuFeS2)
nemfémes vegyületek,
szerves vegyületek,
sok p- és d-mezőbeli fémhalogenid

A szilárd halmazállapotú anyagokban a részecskék között olyan erős a kölcsönhatás, hogy nemcsak a térfogatuk állandó, hanem az alakjuk is. A szilárd anyagok lehetnek amorf és kristályos szerkezetűek.
Az amorf anyagokban a részecskék elrendeződése nem szabályos, vagy csak kisebb szabályos körzetek vannak. Az amorf anyagok olvadáspontja nem meghatározott. Ilyen amorf anyag például az üveg. A kristályos anyagokban a részecskék szabályos rendben „kristályrácsban” helyezkednek el, a rácspontokon lévő részecskék rezgőmozgást végeznek. A rezgőmozgás tágassága (amplitúdója) a hőmérséklettől függ.
A rácsenergia az az energia, amely szükséges ahhoz, hogy 1 mol kristályos anyagot szabad részecskékre bontsunk. Mértékegysége: kj/mol. Előjele: +, pozitív. Az olvadáspont hőmérsékletén a rezgőmozgást végző részecskék akkora energiára tesznek szert, hogy összeomlik a kristályrács, az anyag folyadékká alakul.
Molekularácsos kristályok
A molekularácsos kristályok rácspontjain molekulák vannak, amelyek között másodrendű kötések hatnak.
Miután a rácsenergia a másodrendű kötésből adódik, ezért a molekularácsos kristályokat a moláris tömegükhöz képest alacsony olvadáspont, forráspont, kis keménység jellemzi. Sem kristályuk, sem az olvadékuk nem vezeti az elektromos áramot.
Ionrácsos kristályok
Az ionrácsos kristályokban a rácspontokon ellentétes töltésű ionok vannak. Az ellentétes töltésű ionokat elektrosztatikus vonzás tartja össze, amelyet ionkötésnek nevezünk.
Az ionkristályokban a rácsenergia nagyságát az elsőrendű kémiai kötés, az ionkötés erőssége határozza meg, ezért az ionkristályok általában magasabb olvadáspontúak, nagyobb keménységűek, mint a molekularácsos kristályok. Szilárd halmazállapotban az elektromos áramot nem vezetik, de olvadékukban szabadon mozgó ionok vannak, és vezetik az elektromos áramot.
Atomrácsos kristályok
Az atomrácsos kristályok rácspontjain atomok találhatók, amelyek kovalens kötéssel kapcsolódnak össze. Az elsőrendű kovalens kötés miatt az atomrácsos kristályok rácsenergiája nagy, ezért ezek a kristályok magas olvadáspontú, nagy keménységű, kémiai hatásoknak is ellenálló anyagok. A valódi atomrácsos kristályok nem vezetik az elektromos áramot.
Fémrács
A fématomokat a kis ionizációs energia, a kis elektronegativitás jellemzi, vagyis vegyértékelektronjaik könnyen delokalizálódhatnak. A fémkristályban, a rácsban rögzített pozitív töltésű ionokat a viszonylag szabadon mozgó elektronok „tengere” veszi körül.
A fémes kötés elsőrendű kémiai kötés, tehát a fémrácsban elég nagy a rácsenergia, hogy standard állapotban szilárd halmazállapot jöjjön létre. A fémek jól megmunkálhatók, jól vezetik a hőt és az elektromosságot. Vezetőképességük a hőmérséklet növekedésével csökken.

Kovalens kötés (Covalent bond)

Kovalens kötés (Covalent bond)
A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko=közös, valens=vegyértékű). Kémiai jellegükben azonos vagy különböző elemek atomjai között jön létre, vegyérték elektronjaik közössé tételével.

Tartalomjegyzék

  • 1 A kötés létrejöttének feltételei
    • 1.1 Apoláris kovalens kötés
    • 1.2 Poláris kovalens kötés
    • 1.3 Típusai
      • 1.3.1 Szigma (típusú) kötés (stabil)
      • 1.3.2 Pi típusú kötés (nem stabil)
    • 1.4 A közössé tett elektronok száma szerint

A kötés létrejöttének feltételei

  1. részecskék effektív ütközése
  2. megfelelő energia
  3. pályaátfedés
  4. ellenkező spinkvantumszámú elektronok

Apoláris kovalens kötés 

Apoláris kovalens kötés esetében a kötéskialakító elektronfelhő, az atommagokat összekötő képzeletbeli szakasz felezőpontjára emelt merőleges síkhoz viszonyítva szimmetrikus (a sűrűség egyforma). Tehát az apoláris kovalens kötés azonos atomok között jön létre.

Poláris kovalens kötés 

Ha kettő vagy több atom vegyértékelektronjai közös pályán mozognak azt kovalens kötésnek nevezzünk. Például két hidrogén ha találkozik "egyesülnek" mindkettőnek két elektronja lesz, azaz osztoznak azon a kettőn. Tehát: H* + *H = H-H (H2) Poláris kovalens kötés esetében az elektron felhő sűrűsége a képzeletbeli síkhoz viszonyítva nem lesz szimmetrikus, a sűrűség nagyobb lesz a nagyobb elektronvonzó képességgel rendelkező atom esetében.

Típusai

Kovalens kötés kialakulásakor két atomi egy elektronos orbitál átfedésével jön létre, molekulaorbitál jön létre.

Szigma (típusú) kötés (stabil)

Az atommagok közös tengely mentén fednek át és az atomok elfordulhatnak a kötés mentén.Ebben a típusú kötésben a P illetve az S orbitálok vesznek részt. Az elektronpár elektronsűrűsége a kötéssel párhuzamos.

Pi típusú kötés (nem stabil) 

A p orbitálok párhuzamosan fednek át (S típusú orbitál nem vesz részt). A kötés nem engedi az atomok elfordulását. Az elektronpár elektronsűrűsége a kötésre merőleges.

A közössé tett elektronok száma szerint 

A kovalens kötés lehet:
  • egyes kovalens kötés (1-1 elektron) - mindig szigma kötés
  • kettős kovalens kötés (2-2 elektron) - 1 szigma és 1 pi kötés
  • hármas kovalens kötés (3-3 elektron) - 1 szigma és 2 pi kötés
Az atomok párosítatlan vegyérték elektronjai kötő elektronpárt hoznak létre, amelyek a molekulapályán helyezkednek el, és mindkét atomtörzshöz tartoznak. Nemkötő elektronpárnak nevezzük az atomok párosított vegyérték elektronjait, a molekulán belül is csak egy atomtörzshöz tartoznak.
Szerkezeti képlet (elektron képlet): A molekula olyan képlete, melyben jelöljük a kötő és nemkötő elektronpárokat.

Vegyérték
: Megadja a molekulán belül az atomhoz kapcsolódó kötő elektronpárok számát.
A kovalens kötés jellemzői
Két atom között kialakuló kovalens kötést a kötéstávolsággal és a kötési energiával jellemezhetünk.
Kötéstávolság
A kötéstávolság két atommag közötti távolságot jelenti a molekulában.
  • Jele: d
  • Mértékegysége: pikométer (pm)
Kötési energia
A kötési energia kovalens kötés erősségét jellemzi. A kötési energia azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges 1 mol molekulában két adott atom közötti kötés felszakításához.
  • Jele: Ek
  • Mértékegysége: kj/mol
Minél nagyobb az atomok mérete, annál nagyobb a molekulában a kötéstávolság. A nagyobb kötéstávolsághoz viszont egyre kisebb kötési energia tartozik.
Többszörös kovalens kötés
  • Két atom között egy elektronpárral létrehozott kötést, egyszeres vagy s-kötésnek nevezzük.
  • Két atom között két elektronpárral létrehozott kötést, kétszeres vagy p-kötésnek nevezzük.
  • Két atom között három elektronpárral létrehozott kötést, háromszoros vagy p2-kötésnek nevezzük.
  • A p-kötés a s-kötés síkjára mindig merőleges energiája kisebb.
  • A kötési energia a kötések számával nő. A kötés energiájának növekedésével a kötéstávolság is csökken

Kémiai elemek és szervetlen vegyületeik (Chemical elements and inorganic compounds)

Kémiai elemek és szervetlen vegyületeik (Chemical elements and inorganic compounds) 

Kémiai elemek
Azonos rendszámú atomokból felépülő anyagokat kémiai elemeknek nevezzük. Jelenleg 104 elemet ismerünk, ebből 90 természetes 14 mesterséges. Az elemeket a periódusos rendszer tartalmazza, ami biztosítja a könnyű áttekinthetőséget. Leggyakrabban legnagyobb mennyiségben (az élő szervezetben is) az oxigén fordul elő.
Az elemek előfordulhatnak:
  • szabadon (nemesgázok);
  • kötött állapotban:
    • fémes elemek (ezek fémes kötésűek), vegyérték elektronjuk száma kevés, elekt-ronaktivitásuk kicsi (0,9 – 1,5), elektronjukat könnyen leadják és fémes kötéssel összekapcsolódnak. Tulajdonságuk: szilárdak (kivéve a higany), fémrácsosak (kivéve a hidrogén), az áramot vezetik.
    • nemfémes elemek, vegyérték elektronjuk száma háromnál több, elektronaktivitá-suk 2,5-nél nagyobb, inkább felvesznek elektront, mint leadnak, így kovalens kötésre hajlamosak, és kétatomos elemi molekulákká alakulnak. Tulajdonságuk: gázok (H2, O2, N2, F2, Cl2, Br2 (folyadék), I2, nincs több 2 atomos elem), mole-kularácsosak (a szilárd halmazállapotban).
    • átmeneti elemek, elektronegativitásuk 1,8 – 2,5, ezzel több atomos elemi mole-kulát alkotnak. Tulajdonságuk: szilárdak, nagykeménységűek, atomrácsosak, az áramot nem vezetik (P4, S8), a B P vonal két oldalán található elemek, pl. a C gyémánt változata, Si, Te, Po



    Kémiai elemek és szervetlen vegyületeik (Chemical elements and inorganic compounds) 
    Vegyületek
Különböző rendszámú atomokból épülnek fel.
Kötéstípus szerint kétfélék lehetnek:
  • ionkötésű vegyületek, tulajdonságuk: ionkristályosak (erős kémiai kötés), szilárdak, ol-vadáspont magas, keménysége nagy. Vizes oldatuk vezeti az áramot.
  • kovalens kötésű vegyületek, rácstípus szerint kétfélét különböztetünk meg:
    • molekularácsosak; gázok (CO2, NH3), folyadék (H2O), szilárd (cukrok). Tulajdonsá-guk: olvadáspontjuk alacsony, keménységük kicsi az áramot nem vezetik.
    • atomrácsosak; Tulajdonságuk: szilárdak, nagykeménységűek, vízben oldhatatlanok, az áramot nem vezetik.
Atomok mérete: az atomok méretét az atomsugárral fejezzük ki, kétféleképpen határozhatjuk meg:
  • szabad atomoknál és szabad ionoknál annak a gömbnek a sugara, amelyen belül az elektronok 90%-a megtalálható;
  • kötött atomoknál a kötésben lévő azonos atomok magjai közötti távolság fele. Mértékegysége az nm (nanométer, 10-9m), értéke 0,03 – 0,244 nm között van. A perió-dusos rendszerben balról jobbra az értéke csökken, mert nő a magok vonzása, lefelé nő, mert nő az elektron héjak száma.
Ionsugár:
  • pozitív ionoknál kisebb, mint az eredeti atomoknál, mert a kevesebb elektront a protonok erősebben vonzzák és fordítva;
  • negatív ionoknál nagyobb, mint az eredeti atomoknál, mert a több elektront a pro-tonok gyengébben vonzzák.

Kémiai átalakulások: reakcióhő és képződéshő ( Chemical transformations: formation and reaction heat )

Kémiai átalakulások: reakcióhő és képződéshő ( Chemical transformations: formation and reaction heat )

Kémiai átalakulások

Reakcióhő

A kémiai folyamatokat mindig kíséri hőváltozás. A kémiai reakciót kísérő hőváltozást a reakcióhővel jellemezük. A reakcióhő megmutatja a kémiai változásban elnyelt vagy felszabadult hőmennyiséget, ha a termokémiai egyenletben feltüntetett minőségű, mennyiségű és állapotú anyagok alakulnak át. Mértékegysége: kj/mol, előjele lehet pozitív (endoterm reakciók) és negatív (exoterm reakciók). Jele: (Hr Ha egy reakció többféle úton mehet végbe, a termokémia főtétele szerint a reakciót kísérő hőváltozások összege független a részfolyamatok minőségétől és sorrendjétől, csak attól függ, hogy milyen kiindulási anyagokból milyen termékek keletkeznek, és milyen azok állapota.

Képződéshő

A képződéshő azt fejezi ki, hogy mekkora a hőváltozás 1 mol anyagnak meghatározott állapotú elemeiből való képződésekor. A reakcióhőt megkaphatjuk, ha a termékek képződéshőjének ősszegéből kivonjuk a kiindulási anyagok képződéshőinek összegét. Mértékegysége: kj/mol, előjele lehet pozitív vagy negatív, jele: (Hk.

Reakciósebesség

A reakciósebesség azt fejezi ki, hogy időegység alatt és egységnyi térfogatban mekkora anyagmennyiség alakul át. Jelölése: v A reakciósebesség annál nagyobb, minél gyakoribb valamely reakcióban a molekulák vagy más részecskék kémiai átalakulása. A reakciók sebessége arányos a kiindulási anyagok koncentrációival. A kémiai reakció során vannak kötések, amelyek megszűnnek, más kötések pedig kialakulnak. Egy kötés felbontásához - vagy fellazításához energia szükséges. Az atomoknak azt a csoportját, amelyben a képződő és a megszűnő kötések együtt vannak, aktivált komplexumnak nevezzük. Az aktiválási energia azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges 1 mol aktivált komplexum keletkezéséhez. A hőmérséklet emelésével megnő a reakciósebesség. A hőmérséklet emelésének hatása nem magyarázható csupán az ütközések számának növekedésével. Sokkal jelentősebb ennél, hogy a hőmérséklet emelésével megnő a nagyobb energiájú molekulák száma is. A megfelelő katalizátor meggyorsítja a kémiai átalakulást anélkül, hogy a folyamat következtében maradandóan megváltozna. A katalizátor gyorsító hatása azzal  magyarázható, hogy az átalakulás számára új, kisebb aktiválási energiájú reakcióutat nyit meg. Ugyanakkor a
reakcióhőt nem befolyásolja.

Reakcióhő

A kémiai folyamatokat mindig kíséri hőváltozás. A kémiai reakciót kísérő hőváltozást a reakcióhővel jellemezük.
A reakcióhő megmutatja a kémiai változásban elnyelt vagy felszabadult hőmennyiséget, ha a termokémiai egyenletben feltüntetett minőségű, mennyiségű és állapotú anyagok alakulnak át. Mértékegysége: kj/mol, előjele lehet pozitív (endoterm reakciók) és negatív (exoterm reakciók). Jele: DHr
Ha egy reakció többféle úton mehet végbe, a termokémia főtétele szerint a reakciót kísérő hőváltozások összege független a részfolyamatok minőségétől és sorrendjétől, csak attól függ, hogy milyen kiindulási anyagokból milyen termékek keletkeznek, és milyen azok állapota.

Képződéshő
A képződéshő azt fejezi ki, hogy mekkora a hőváltozás 1 mol anyagnak meghatározott állapotú elemeiből való képződésekor.
A reakcióhőt megkaphatjuk, ha a termékek képződéshőjének ősszegéből kivonjuk a kiindulási anyagok képződéshőinek összegét. Mértékegysége: kj/mol, előjele lehet pozitív vagy negatív, jele: DHk.

Karbonsavak (Acids)

Karbonsavak (Acids)
A karbonsavakra jellemző funkciós csoport a karboxilcsoport, amely egy oxo-és hidroxilcsoportból felépülő összetett csoport. A telített szénhidrogénláncú, egyértékű karbonsavakat zsírsavaknak is nevezik. Ezek elnevezése úgy történik, hogy az alapszénhidrogén nevéhez a sav elnevezést illesztjük. Fontos, hogy az alapszénhidrogén szénatomszámába a karboxilcsoport szénatomja is beleszámít, pl. CH3-CH2-CH2-COOH /butánsav/.
Értékűség szempontjából: Lehetnek egy- és többértékű savak aszerint, hogy hány karboxilcsoportot (COOH) tartalmaznak.

Szénlánc alapján
: Telített, telítetlen és aromás szénláncú savakat különböztetünk meg.
Kémiai tulajdonság: A karbonsavak vizes oldata savas kémhatású, azaz amelyik sav vízben oldódik, az protont képes a víznek átadni.
Metánsav (hangyasav) HCOOH: A természetben szabadon megtalálható, pl. a hangyák váladékában. Színtelen, szúrós szagú folyadék, vízzel korlátlanul elegyedik. Forráspontja magas. Vízzel szemben savként viselkedik, közepesen erős sav, a zsírsavak közül a legerősebb. Lúgokkal sót képez. A többi savtól eltérően viselkedik redoxi-reakcióban, a hangyasav redukáló sajátosságú. Adja az ezüsttükör próbát. A hangyasavat főleg bőrcserzéshez, valamint a textiliparban használják nagyobb mennyiségben.
Etánsav (ecetsav) CH3-COOH: Az ecetsav szúrós szagú, színtelen folyadék. Olvadáspontja 16,6 C°, ez alá hűlve kristályos, jégszerű tömeggé dermed, ezért a tömény ecetsavat szokás jégecetnek is nevezni. Vízzel korlátlanul elegyedik. Közepesen erős sav. Víznek protont ad át, lúgokkal sót képez. Az ecetsav nem mutat redukáló sajátosságokat, az oxidációval szemben igen ellenálló.
Előállítása: Történhet alkoholból erjesztéssel (ételecet). Az iparban, nagy mennyiségben gyártják az acetaldehid oxidációjával.
Felhasználása: Több szerves vegyület gyártásának kiindulási anyaga, használják oldószerként, főleg oxidációs reakcióknál, mert az oxidációval szemben ellenálló.

Aminosavak, aromás vegyületek és karbonsavak.
Honnan származik a nevük?

A fordítás Sam H. Leung Amino acids, aromatic compounds, and carboxylic acids: how did they get their common names? címû írása alapján készült (Journal of Chemical Education, 2000., 77. k., 1. sz., 48–49. o.),  a JCE engedélyével. (Itt a cikk rövidített változatát közöljük.) A Journal of Chemical Education lapjait a http://jchemed.chem.wisc.edu/ címen érheti el.


Nem kevés idõbe telik, amíg a szerves vegyületek szisztematikus elnevezésének szabályait megtanuljuk, s még ekkor is találkozunk olyan vegyületekkel, amelyeknek csak a közönséges nevét használják. Ezek a nevek gyakran érdekesebbek, mint a szisztematikusak, és származásuk megismerése talán élvezetesebbé teszi a kémia tanulását. Az elemek nevének eredetérõl már jelent meg cikk a Journal of Chemical Education hasábjain (1,2), de a szerves vegyületek elnevezésérõl még nem írtak. Ez a cikk olyan szerves vegyületek közönséges neveinek származását ismerteti vázlatosan, táblázatos formában, amelyek a leginkább elõfordulhatnak az egyetemi tanulmányok alatt. Irodalom
1. Ringnes, V. J. Chem. Educ. 1989, 66, 731.
2. Ball, D. W J. Chem. Educ. 1985, 62, 787.
3. Nickon, A.; Silversmith, E. F. Organic Chemistry: The Name Game; Pergamon: New York, 1987.
4. Bruice, P. Y. Organic Chemistry, 2nd ed.; Prentice Hall: Upper Saddle River, NJ, 1998.
5. The Oxford English Dictionary, 2nd ed.; Simpson, J. A.; Weiner, E. S. C., Eds.; Clarendon: Oxford, 1989.
6. Webster's New International Dictionary of the English Language, 2nd ed., Unabridged; Neilson, W A., Ed.; Merriam: Springfield, MA, 1950.
7. Noller C. .R. Chemistry of Organic Compounds, 2nd ed.; Saunders: Philadelphia, 1957.
8. Vollhardt, K. P C.; Schore, N. E. Organic Chemistry, 2nd ed.; Freeman: New York, 1994.
9. Brown, W H.; Foote, C. S. Organic Chemistry, 2nd ed.; Saunders: Fort Worth, TX, 1998.




1. táblázat. Aminosavak

Néva Származásb Megjegyzés
Arginin L, argentum, ezüst Jól definiált ezüstsót képez.
Aszparagin L, asparagus, spárga Elõször spárgában mutatták ki.
Aszparaginsav
Az aszparaginnal rokon.
Cisztein
A cisztin redukciós terméke.
Cisztin G, kisztisz, hólyag Elõször húgykõbõl állították elõ.
Glutaminsav glutén + amino A sikér (glutén) hidrolízisével állítható elõ; a sikér a gabonák nagy fehérjetartalmú komponense.
Glutamin
A glutaminsavból származik.
Glicin G, glikisz, édes Édes ízû.
Hisztidin G, hisztion, szövet
Izoleucin
A leucin izomere.
Leucin G,  leukosz, fehér Fehér lapok formájában képzõdik.
Lizin G, lizisz, kibontás A kazein hidrolízistermékei között fedezték fel.
Metionin metil + tio Kénatomot (a kén görög neve theion) és hozzá kacsolódó metilcsoportot tartalmaz.
Prolin pirrolidin Pirrolidingyûrût tartalmaz.
Szerin L, sericum, selyem Elõször selyembõl állították elõ.
Treonin treóz Térbeli konfigurációja hasonlít a D-treózéhoz (ez utóbbi négy szénatomos cukor)
Triptofán tripszines + fán Fehérjék hasnyámirigybeli emésztésével képzõdhet; a tripszin a hasnyálmirigynedv fehérjebontó enzime, a fán a görög phanein, megjelenni igébõl származik.
Tirazin G, tirosz, sajt A sajtban található.
Valin valerián Szénváza megfelel az izovaleriánsavénak.
a Ezeket a biológiailag fontos a-aminosavakat szinte sosem említik a szisztematikus nevükön. Az -in végzõdés gyakori a nitrogéntartalmú vegyületeknél (amin-bázisoknál). bL: latin, G: görög.
 
 



2. táblázat. Aromás vegyületek

Név Száramazása Megjegyzés
Anilin Sp, anil, indigó Elõször az indigó desztillálásával állították elõ; az anil az egyik indigótermelõ növény, az Indigofera suffrutincosa cserje neve.
Antracén G, anthrax, szén A kõszénkátrány komponense.
Benzol
A név arra emlékeztet, hogy a vegyületet benzoesavból is elõállították. 
Fenol G, phainen, világítani A benzol elnevezésére javasolt egyik szóból származik; a benzolt elõször világítógázból állították elõ a XIX. század elején
Furán L, furfur, korpa A "furfurán" rövidítése; a furfuránt a furfurol dekarbonilezésével nyerték, ezt pedig a híg kénsavval kezelt korpa desztillációjával állították elõ.
Hidrokinon
A kínasav oxidációjából származó kinon redukciójával állították elõ.
Indol indigó Elõször az indigó bontásából származó oxindol desztillációjával állították elõ.
Katechin katehu A különbözó trópusi növényekbõl kinyerhetõ, gumiszerû vérzéscsillapító anyag, a katehu (kasu) nevébõl származó szó.
Krezol valószínûleg N, Kresol A fakátrány desztillációjakor keletkezõ, égetõ, füstös ízû olaj, a kreozot nevébõl származó szó.
Kumol
Az Egyiptomban és Szíriában honos növény, a kumin nevébõl származó szó.
Mezitilén
A név a "mesite" szóból származik (ez pedig a görög mezosz, között  szóból). Valamikor úgy gondolták, hogy a "mesite" nevû folyadék tulajdonságai az alkohol és az éter tulajdonságai között vannak; késõbb a vegyületet acetonnak nevezték el. A mezitilén onnan kapta a nevét, hogy elõállítható a "mesite" kondenzációjával.
Piridin G, pira, tûz A csontok pirolízisekor keletkezõ olaj desztillációjával állították elõ.
Pirrol G, pirro, tûzvörös Elõször vörös színe alapján figyeltek föl rá, amikor a gõze érintkezésbe lépett a koncentrált sósavval nedvesített fenyõfa forgácsokkal.
Rezorcin L, resina, gyanta
Ol, orcello, lakmusz
A lakmusz különbözõ zuzmókból kinyerhetõ lila festék; ha bizonyos (zuzmókból származó?) gyantákat kálium-hidroxiddal ömlesztenek meg, rezorcin képzõdik.
Sztirol L, styrax, sztórax  Elõször a Liquidambar styracifluából és a Liquidambar orientalisból származó balzsam, a folyékony sztórax desztillációjával állították elõ.
Toluol
A tolubalzsam desztillációjával állítható elõ; ez az illatos sárgásbarna gyanta a tolufából származik, melyet a kolumbiai Santiago de Tolu tengerpartról neveztek el.
Xilol G, xilon, fa Elõször fakátrányból állították elõ.
aS: spanyol, G: görög, L: latin, Ol: olasz, N: német.
 
 


3. táblázat. Karbonsavak

Néva Származásb Megjegyzés
Adipinsav L, adeps, zsír Telítetlen zsírok oxidációjakor keletkezik.
Almasav
Elõször éretlen almából állították elõ.
Benzoesav
Egy Indonéziában honos fa gyantájából, a benzoegyantából állították elõ.
Borkõsav
Borkészítéskor "borkõ" alakjában válik ki (a borkõ, latinul tartarus, kálium-hidrogén-tartarát).
Borostyánkõsav
A borostyán desztillációs bontásakor képzõdõ desztillátumban fedezték fel.
Ecetsav
Az ecetben található.
Fumársav L, fumus, füst A Fumaria nevû növényben található; a növényt régen azért égették, hogy a füstjével elûzzék a gonosz szellemeket.
Hangyasav
Hangyák desztillációs bontásával állították elõ.
Glutársav
Elõször a glutaminsavból állították elõ.
Kapronsav L, caper, kecske Kecsketejben található vegyület, szaga a kecskére emlékeztet.
Linolsav, lenolajsav G, linon, len + olaj Glicerin-észter formájában megtalálható a lenolajban.
Maleinsav L, malum, alma Az almasav dehidratációs terméke.
Malonsav L, malum, alma Elõször az almasav oxidációjával állították elõ.
Oxálsav G, oxisz, savanyú Savanyú ízû vegyület, az Oxalis nemzetséghez tartozó növényekbõl vonható ki.
Palmintisav L, palma, pálma Megtalálható a pálmaolaj gilcerin-észterében.
Piroszõlõsav G, piro, tûz A (szõlõbõl kiváló) borkõsav pirolízisével állítható elõ.
Propionsav G, proto, elsõ és pion, zsír A legrövidebb szénláncú sav, amely a hosszabb zsírsavak tulajdonságait mutatja.
Sztearinsav G, sztear, faggyú Növényi és állati zsírok glicerin-észtereiben fordul elõ.
Tejsav
Aludttejben fedezték fel.
Vajsav
Avas vajban található.
Valeriánsav, macsakgyökérolaj
A Valeriana officialis (macskagyökér) gyökerébõl nyerik ki. (A macskákra ingerlõen hat a növény fõ alkaloidja.)
a G: görög, L: latin


Karbonsavak (Acids)

Ionok és molekulák képződése (Formation of ions and molecules)


Ionok képződése atomokból
Ha az atommal megfelelő mennyiségű energiát közlünk, akkor az atom legkönnyebben leszakítható elektronját az atommag vonzásából kiszakíthatjuk. Ekkor a semleges atomból pozitív töltésű ion (kation) képződik.
Az ionizációs energia azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges ahhoz, hogy 1 mol alapállapotban levő szabad atomból, a legkönnyebben leszakítható elektront eltávolítsuk.
  • Jele: Ei
  • Mértékegysége: kj/mol
Sok semleges atom képes arra, hogy elektront vegyen fel, és stabilis negatív iont (anion) képezzen. Ennek a képességnek az elektronaffinitás a mértéke.
Az elektronaffinitás azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges 1 mol gázhalmazállapotú negatív ionból a töltést okozó elektronok eltávolításához.
  • Jele: Ea
  • Mértékegysége: kj/mol
Az elektronegativitás a kötött atomok elektronvonzó képességét jellemzi. Az atomok elektronvonzó képességének nagy szerepe van abban, hogy az egyes atomokból milyen vegyületek keletkeznek
Az ionok méretét az ionsugárral jellemezzük. Értékét pikométerben adjuk meg. 1 pm = 10- 12 méter.
Molekulák képződése
Több atom összekapcsolódásával molekulák jönnek létre. A molekula képződés célja a nemesgáz-szerkezet elérése.
Két hidrogénatom összekapcsolódásakor kétféle elektromos kölcsönhatás lép fel.
Mindegyik atommag vonzást gyakorol a másik atom elektronjára. Az elektron felhők átfedik egymást. A két elektron kötést létesít, kötő elektronpárt hoz létre. Az atompályákból molekulapálya alakul ki. A pauli elv a molekulapályákra is érvényes, egy molekulapályán maximálisan két elektron lehet. A kötő elektronpár által létrehozott kötés a kovalens kötés.
Számolnunk kell az atommagok és az elektronok közötti taszítással is, ami a két atom közeledését megakadályozza. Meghatározott távolságban a vonzó és taszító hatások egyensúlyba kerülnek egymással, kialakul a stabilis hidrogén molekula.
Az elektronok megtalálási valószínűsége az atommagok közelében a legnagyobb, de jelentős a két atommag között is. Ha egy atompályán csak egy elektron van, párosítatlan elektronnak nevezzük, ha két elektron van egy atompályán, párosított elektronról beszélünk.


Ionok kialakulása

Az atom semleges, a magban lévő protonok és az elektronfelhőben lévő elektronok száma megegyezik. Azonban tudjuk, hogy léteznek pozitív és negatív töltésű ionok is a természetben. Gondoljunk csak az egyik legismertebb vegyületre, a konyhasóra, mely pozitív töltésű nátrium és negatív töltésű klorid ionokból áll. De hogyan és miért keletkeznek a semleges atomokból ionok?
Energiaközlés hatására a semleges atomból elektron szakadhat le. Így alakulnak ki a pozitív töltésű ionok. De vajon miért vesz fel egy semleges atom elektront?
Vizsgáljuk meg az atomban kötött elektronok által kialakított elektroneloszlást! A halogénatomok legkülső, vegyértékhéján a három p állapotban nincs jelen mind a hat elektron, csak öt, ami teljesen leárnyékolná az atommag pozitív töltését, egy hiányzik. Olyan az eredő töltéseloszlás, mint egy csutka, ahol nincs árnyékolva a mag pozitív töltése. Ezért húz magához az ilyen atom elektront.

ábra

Alagúteffektus

Ha egy H-atomot egy másik H-atom közelít meg, az elektronokat a Coulomb-vonzás saját atommagjának a környezetében tartja. A H-atomok elektronjai a klasszikus fizika szerint mindaddig nem térhetnének molekulapályára, amíg a két atommagot elválasztó potenciál 2,2 aJ (a H-atom ionizációs energiája) energiánál alacsonyabb nem lesz. A kvantummechanika szerint viszont az átmenet ebben az esetben is megvalósulhat.

Az alagutazás

Ahhoz, hogy az elektront a számára energiatikailag tiltott területen kimutathassuk, helyét D x = b pontossággal kell lokalizálni. A Heisenberg-törvény szerint:
, vagyis elmosódottságot eredményez a sebességben, ami a mozgási energiában mértékű. Ebből becsülhetjük a behatolási mélységet egy egyszerű "potenciállépcső" esetében:
A behatolási mélység atomfizikai méretekben az elektron számára lehet számottevő. Az alagútjelenség mindennapos megnyilvánulása, amikor a fali áramcsatlakozásból az elektronok fémes forrasztás nélkül, molekuláris vastagságú gáton át a betett dugaszba áramlanak és áramot létesítenek. De alagúteffektus segítségével "bújik ki" az atommagból az a részecske is.

ábra

Molekulák keletkezése

Földünkön különálló atomok alig fordulnak elő. A semleges atomok egy részéből ion alakul ki, de csak azokból az atomokból, amelyek elektronszerkezete majdnem nemesgáz. A többi atom viszont molekulákat alkot. Ahhoz, hogy megértsük a molekulák kialakulásának okát, és annak lényegét, vizsgáljuk meg a legegyszerűbb, a hidrogén molekula kialakulását. Először azonban nézzük meg a H2+ molekulaion kialakulását!
Rögzítsük gondolatban a két protont R távolságban egymástól, majd engedjük oda az elektront. Az elektront mindkét proton vonzza, ezért az szétterül a két proton teljes vonzástartományában. A molekulaion szerkezetét több kölcsönhatás alakítja ki, az elektron és a protonok közt lévő elektromos vonzás, az elektronhullám mozgási energiája és a két proton kölcsönös taszítása. Vagyis van egy legkisebb energiájú állapot, amelyben a mérések szerint a két proton távolsága R 0,1 nm. A H2+ molekulaionban egyetlen elektron két atommag vonzástartományában van. Az ilyen elektronállapot neve molekulaállapot.
A molekulaállapotban az elektron mozgási energiája alacsonyabb a nagyobb kiterjedés miatt, helyzeti energiája kisebb a több mag vonzása miatt, mintha atomi állapotban lenne. Ezért az elektron inkább molekulaállapotot alakít ki, és ezzel az atomokat molekulákká kapcsolja össze. Az atomoknak azt a kapcsolatát, amelyet molekulaállapotba került elektronok hoznak létre, kovalens kötésnek nevezzük.
A H2+ molekulaionból most már hozzuk létre a semleges H2 molekulát, amelyet úgy tehetünk meg, ha odaengedünk gondolatban még egy elektront. Az újabb elektron a Pauli elv szerint az előbb leírt molekulaállapotba kerülhet. De H3 molekula nem létezik, hiszen a Pauli elv szerint a harmadik elektron már nem kerülhet ebbe az állapotba. Vagyis nem alakulhat ki tetszőleges összetételű molekula, melyet úgy is neveznek, hogy a kémiai kötés �elített�
Ábra Marx könyvből


A hidrogénkötés

Ha egy H-atom nála jelentősen nagyobb elektronegativitással rendelkező A jelű atomhoz (F, O, N) kapcsolódik, akkor elektronja eltolódik az A jelű atom irányába. Az elektronnal így nagyon kismértékben árnyékolt proton erős elektromos mezőt létesít, amely eltorzítja a szomszédos molekulákat, így azokra vonzást fejt ki. Különösen erős a proton vonzó hatása, ha a közeledő molekulában is van egy erősen elektronegatív B jelű atom (F, O, N), nem nagy elektronegativitású atomokhoz kötve. Az ilyen B atom a szomszédos atomoktól elektronfelhőt von magára, így negatív töltéstöbbletre tesz szert. Az első molekula protonja és a második molekula elektronegatív atomja közt létrejövő elektromos vonzás a két molekula megfelelő felületi pontjainak összetapadását eredményezi. A protont kötő elektronpár és a B atom saját elektronpárja delokalizálódik a két molekula közt az A, B, H-t tartalmazó háromcentrumos molekulapályát alakítva ki. Mindez erősíti a vonzást. Így mintegy híd alakul ki a két molekula közt a protonból, ezért is nevezik gyakran ezt a kötést hidrogén-híd kötésnek.
Ábra Marx könyvből
Ha a vízmolekulák mozgása nem túl heves, akkor a hőmérséklet csökkenésével, egymással keresztben úgy rendeződnek el, hogy mindegyik molekula H-ban végződő része egy-egy másik molekula O-atomja felé mutasson, hidrogénkötést hozva létre. Ez az állapot nem csak alacsony energiát, hanem �zellős� szerkezetet is jelent, mint egy kártyavár. Ezért a víz,fagyás közben kiterjed!
A víz anomálisan magas fajhője is a hidrogénkötésekkel magyarázható. A víz hőmérsékletének emelkedésével erősödik a hőmozgás, csökken a hidrogénkötések száma, és a viszkozitás is. A hőmérséklet emeléséhez tehát nem csak a vízmolekulák mozgási energiáját kell növelni, hanem a hidrogénkötések felszakításához is munkavégzés szükséges. A nagyrészt vízből felépülő élőlények szervezete ezért jelentős ** felvételét és leadását képese elviselni anélkül, hogy testhőmérsékletük kritikus mértékben megváltozzon (és megszűnjön életműködésük).
Amikor a fehérje láncok meghatározott módon �sszegömbölyödnek�oly módon, hogy az így előálló óriásmolekula felülete meghatározott alakot vegyen fel (pl. enzimek), a lánc egyes részeit is hidrogénkötés rögzíti egymáshoz. Amikor denaturálódik a fehérje, akkor éppen ezek a kötések bomlanak fel és rendeződik másként el a molekula. Ilyen állapotban pedig nem tudja ellátni enzim funkcióját. Ezért veszélyesek az ezt előidéző nehézfémsók az élő szervezetre.
A DNS-molekulában a két lánc bázisait hidrogénkötés köti össze. Ebben az esetben nem lett volna �élszerű�a természet részéről elsőrendű kovalens kötéseket alkotni, mivel a szaporodás, illetve a sejt normál működése közben is szükség lehet a két lánc szétcsavarodására. Szaporodáskor a megkettőződés miatt, a sejt normál működése esetében pedig egy-egy hiányzó fehérje �egyártását� elősegítő, megfelelő RNS szál képződéséhez.
Ábra az Internetről nálunk


Diszperziós kölcsönhatás

Teljesen szimmetrikus, apoláros molekulák, illetve bármely két atom közt is kialakul vonzó, úgynevezett Van der Waals-kölcsönhatás, hiszen azok pozitív és negatív részecskékből épülnek fel. Változó dipólusok alakulnak ki. A kölcsönhatás az elektronfelhő polározódásának eredménye, ezért az növekszik a tapadó molekulában található elektronok számának növekedtével. Különösen felerősödik akkor, ha a molekulák nagy felületen érintkeznek egymással.
A Van der Waals-erők jelenléte talán ismét a biokémiai folyamatokban a legérdekesebb. Az enzimek, rögzített alakkal, és egyben felületükön meghatározott töltéstérképpel rendelkező molekulák. Felületének egyik része szorosan, speciálisan ráillik arra a molekulára, amelynek átalakítása a feladata. A másik felülete az átalakítást végző molekulára illik, és így a két reakciópartnert szorosan egymás mellé illeszti. Ezenközben a nagyszámú felületi kölcsönhatásban az egyszerű Van der Waals- energia sokszorosa is felszabadulhat, amely a reakcióhoz szükséges aktiválási energiát biztosítja. Ez magyarázza az enzimek specifikusan katalizáló jellegét.
Ábra Marx könyvből

Az atommag világa

***
Az első magátalakítást, amely egyben elemáltalakítás volt az atommagot felfedező Rutherford hajtotta végre 1919-ben, amely a következő:
.
A természetes radioaktív anyagok a részecskéit használta bombázó lövedékként és azt találta, hogy ezek néha eltalálnak egy-egy nitrogén atommagot, miközben a levegőben haladnak és abból egy hidrogén atommagot, vagyis protont ütnek ki. Az eseményt "lefényképezni" csak 1923-ban sikerült, vagyis a túltelített gőzben áthaladó részecskék nyomát láthatóvá tevő Wilson-féle ködkamrában. Ez után szinte az egész világon elkezdődtek a hasonló kísérletek.
Ködkamrás kép vagy ábra

A neutron felfedezése

A magfizika kimagasló éve 1932 volt, mivel ekkor fedezte fel Chadwick a neutront, amelynek létét Rutherford már 1920 óta sejtette. A felfedezés alapját szolgáltató jelenség a következő volt. Amikor beriliumot bombáztak a -részecskével, Ahogy az abban az időben "szokás" volt, úgy találták, hogy ennek következményeképp olyan áthatoló sugárzást kaptak, amely viszonylag vastag ólomlemezen is áthatol, nem ionizál, tehát nem rendelkezik töltéssel. A legtöbben azt gondolták, hogy kemény, nagy energiájú, g sugarakkal van dolguk. A reakció valójában a következő volt, amely napjainkban is az egyik lehetőség a neutronok előállítására:
.
Ettől az évtől kezdve nagyon felgyorsulnak az események, amint azt látni fogjuk. A tudomány történetébe erőteljesen beleszól a politika, először a II. Világháború, majd az azt követő hidegháborús időszak. De nézzük sorjában az eseményeket!
 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates