Mit nevezünk molekulának?
Két vagy több részecskéből álló atom, a részecskék közt kovalens kötés van.
Két vagy több részecskéből álló atom, a részecskék közt kovalens kötés van.
Milyen kölcsönhatás lép fel két atom között?
Az atomok atommagjai kölcsönösen vonzzák az atomok elektronfelhőit.
Az atomok atommagjai kölcsönösen vonzzák az atomok elektronfelhőit.
Hogyan jön létre a kötőelektronpár?
Két atom, egy atompálya, amelyen ellentétes spinkvantumszámú elektronok tartózkodik, összeolvad.
Két atom, egy atompálya, amelyen ellentétes spinkvantumszámú elektronok tartózkodik, összeolvad.
Mit nevezünk kötő molekulapályának és mi jellemzi?
Olyan elektronpálya, amely két atom vonzása alatt áll és kéz db ellentétes spinkvantumszámú elekton alkotja.
Olyan elektronpálya, amely két atom vonzása alatt áll és kéz db ellentétes spinkvantumszámú elekton alkotja.
Mit nevezünk kovalens kötésnek?
Amikor két atomot közös elektronpár(ok) kapcsolnak össze.
Amikor két atomot közös elektronpár(ok) kapcsolnak össze.
Miért jönnek létre atomokból molekulák?
Azért, mert molekulaként az atomok energia szintje jóval alacsonyabb.
Azért, mert molekulaként az atomok energia szintje jóval alacsonyabb.
Mikor beszélhetünk egyszeres ill. többszörös kötésről?
Egyszeresről, ha az atomokat egy elektronpálya, többszörösről, ha 2 vagy 3 elektronpálya kapcsolja össze.
Egyszeresről, ha az atomokat egy elektronpálya, többszörösről, ha 2 vagy 3 elektronpálya kapcsolja össze.
Mit nevezünk kötő ill. nemkötő elektronpárnak?
Azokat az elektronokat, amelyek a kovalens kötésben (két atom összekapcsolódásában) nem vesznek részt.
Azokat az elektronokat, amelyek a kovalens kötésben (két atom összekapcsolódásában) nem vesznek részt.
Mit jelöl és hogyan az elektronszerkezeti képlet?
A kapcsolódó atomokat és a kötő ill. nemkötő elektronpárokat.
A kapcsolódó atomokat és a kötő ill. nemkötő elektronpárokat.
Mit nevezünk vegyértéknek és központi atomnak?
A molekulában az-az atom a központi atom, amelyhez a legtöbb atom kapcsolódik. Az atomhoz kapcsolódó elektronpárok száma.
A molekulában az-az atom a központi atom, amelyhez a legtöbb atom kapcsolódik. Az atomhoz kapcsolódó elektronpárok száma.
Mit nevezünk kötési energiának?
Két atom közti kötésszétszakításhoz szükséges energia.
Két atom közti kötésszétszakításhoz szükséges energia.
Milyen összefüggés van az atomok mérete, a kötéstávolság és a kötési energia között?
Minél nagyobb az atomok mérete, a kötéstávolság is annál nagyobb.
Minél nagyobb az atomok mérete, a kötéstávolság is annál nagyobb.
Mi jellemzi a σ és a π kötéseket?
Két atom között az első elektronpár által létrehozott kötés a legerősebb.
Két atom között az első elektronpár által létrehozott kötés a legerősebb.
Hogyan változik a kötéstávolság és a kötési energia a kötések számának növekedésével?
Minél jobban nő, a kötési távolság annál kisebb és a kötési energia annál nagyobb lesz.
Minél jobban nő, a kötési távolság annál kisebb és a kötési energia annál nagyobb lesz.
Mi határozza meg a molekulák térbeli felépülését?
A kötéstávolság, a kötésszög a kötő és nem kötő elektronpárok száma.
A kötéstávolság, a kötésszög a kötő és nem kötő elektronpárok száma.
Mit nevezünk kötésszögnek?
A kapcsolódó elektronok által bezárt szög.
A kapcsolódó elektronok által bezárt szög.
Hogyan helyezkednek el a kötő és nemkötő elektronpárok a molekulában?
Egymástól a lehető legtávolabb.
Egymástól a lehető legtávolabb.
Milyen szerepe van a központi atom nemkötő elektronpárjának és a π kötésnek?
Módosítja a kötésszöget.
Módosítja a kötésszöget.
Mit értünk a molekulák polaritásán?
Azt a jelenséget, amikor a molekulák egyik része pozitív, a másik negatív töltésű.
Azt a jelenséget, amikor a molekulák egyik része pozitív, a másik negatív töltésű.
Mi határozza meg a kémiai kötés polaritását és hogyan?
Ha nagyobb 0-nál.
Ha nagyobb 0-nál.
Mi határozza meg a molekula polaritását két atomos molekula esetén?
A kötéspolarítás.
A kötéspolarítás.
Mi határozza meg a molekula polaritását több atomos molekula esetén?
A kötéspolarítások nagyság és irány szerinti összege határozza meg.
A kötéspolarítások nagyság és irány szerinti összege határozza meg.
Mikor lesz egy többatomos molekula poláris ill. apoláris
A kötéspolaritások nagyság és irány szerinti összege nem 0, apoláris 0.
A kötéspolaritások nagyság és irány szerinti összege nem 0, apoláris 0.
Mi határozza meg és hogyan egy atomhoz kapcsolódó többi atom számát?
Az atomtörzs mérete, a vegyértékelektronok száma.
Az atomtörzs mérete, a vegyértékelektronok száma.
Hány elektronpár tartozhat maximálisan az atomokhoz az egyes periódusokban?
Az elsőben 1 a másodiknál 4 a többinél 5-9
Az elsőben 1 a másodiknál 4 a többinél 5-9
Mit nevezünk delokalizált elektronoknak és delokalizált pályáknak?
Olyan elektronok, amelyek 2-nél több elektron vonzása alatt állnak.
Olyan elektronok, amelyek 2-nél több elektron vonzása alatt állnak.
Mi jellemzi a benzol molekula szerkezetét?
C6H6
C6H6
Hogyan változtatják meg a delokalizált elektronok a σ kötés erősségét?
Kismértékben erősödik.
Kismértékben erősödik.
Mi jellemzi a CO3²ˉ ion szerkezet?
Három pár kötőelektronpár – hat elektron
Három pár kötőelektronpár – hat elektron
III. MOLEKULÁK
ALAPFOGALMAK
| Kovalens kötés: közös elektronpár révén megvalósuló erős, elsőrendű kötés. |
Létrejötte:
- kolligációval: ha mindkét atom (egy-egy ellentétes spinű) elektronjából jön létre a kötés. Pl.
- datív módon: ha a kötést létesítő egyik atomból (donor) származik mindkét elektron (a másik atom az akceptor). Pl.:
| Molekulapálya: az a térrész, amelyen belül a molekulában 90%-os valószínűséggel tartózkodik az elektronpár. A Pauli-elv a molekulapályára is érvényes, tehát egy molekulapályán legfeljebb két, ellentétes spinű elektron tartózkodhat. |
| Kötő elektronpár: olyan elektronpár, amely legalább két atomtörzs erőterébe tartozik (ezek jönnek létre kolligációval vagy datív módon). |
| Nemkötő elektronpár: az az elektronpár, amely kémiai kötést nem létesít, tehát a molekulában is csupán egy atomtörzshöz tartozik. |
Mind a kötő-, mind a nemkötő elektronpárok a kötést létesítő atomok vegyértékelektronjaiból jönnek létre.
A kötő molekulapályák típusai
- Szigma-kötés (
): tengely-szimmetrikus molekulapálya, melynek szimmetriatengelye a két atommagon átmenő egyenes.
- Pi-kötés (
): sík-szimmetrikus molekulapálya, a szimmetriasíkján - mely egyben a pálya csomósíkja is - rajta van a szigma-kötés tengelye.
A kötések száma
- egyszeres kötés: mindig szigma-kötés.
- többszörös kötés: egy szigma- és egy vagy két pi-kötés, ahol a két pi-kötés csomósíkja egymásra merőleges.
A kovalens kötés jellemzői
- Kötési energia
1 mol molekulában, két atom közötti kötés képződését vagy felszakítását kísérő energiaváltozás. (A kötési energia mértékegysége kJ/mol, előjele a
definíciótól függ: ha kötés felszakítási energiáról van szó, akkor pozitív, ha képződésiről, akkor negatív előjelű). Értéke függ:
- az atomok méretétől
- az atomtörzs töltésétől
- az EN-tól
- a kötéseket létesítő elektronpárok számától (attól, hogy egyszeres, kétszeres vagy háromszoros kötésről van-e szó).
- Kötéshossz
A kötést létesítő atomok magjai közötti távolság. Értéke függ:
- az atomok méretétől
- a kötéseket létesítő elektronpárok számától.
Általában igaz, hogy minél nagyobbak a kötést létesítő atomok, annál kisebb a kötésfelszakítási energia és nagyobb a kötéshossz.
A pi-kötés energetikailag kedvezőtlenebb helyet foglal el az atomtörzsek erőterében, ezért kisebb energiával lehet megbontani, mint a szigma-kötést.
- Kötéspolaritás
- Apoláris kötés: ha két atom EN-különbsége 0, tehát a kötő elektronpárok egyforma mértékben tartózkodnak a két atommag erőterében.
[EN= elektronegativitás]
- Poláris kötés: ha a két atom EN-különbsége nem 0. Ekkor a kötést létesítő elektronok többet tartózkodnak a nagyobb EN-ú atomtörzs környezetében. Ez a nagyobb EN-ú atom a kötés részleges negatív pólusa.
Kovalens vegyérték
A molekula egy-egy atomjára vonatkozik. Azt adja meg, hogy hány kötő elektronpár tartozik az adott atomhoz.
Hány kovalens kötést létesíthetnek a különböző elemek atomjai ?
A kisebb atomoknál (az 1. és 2. periódus nagyobb EN-ú elemei) általában legfeljebb a nemesgázszerkezet alakulhat ki az atomtörzs körül, ami azt jelenti, hogy legfeljebb négy elektronpár tartózkodhat az atomtörzs körül. A 3. vagy annál nagyobb sorszámú periódusba tartozó, nagyobb elektronegativitású elemek atomjainak mérete elég nagy ahhoz, hogy nyolcnál több elektron is tartózkodhat körülötte. Ezen elemek atomjainál a maximális lehetőséget a vegyértékelektronok száma adja meg [kivéve, ha még datív kötéssel is képesek megkötni például anionokat ([SiF6]2-)].
Megjegyzés küldése