Hangtörvények

Hang (fonéma):
• A nyelv legkisebb egysége
• Külön-külön nincs jelentésük
• Jelentés megkülönböztető szerepük van
• Betűk segítségével beszédet alkotnak (hangok + betűk = beszéd)
• Nyelv = Beszéd + Írás

A magánhangzók osztályozása:
• Időtartam szerint:
 Rövid (pl.: a)
 Hosszú (pl.: á)
• A nyelv vízszintes mozgása szerint:
 Elöl képzett → magas
 Hátul képzett → mély
• A nyelv függőleges mozgása szerint:
 Felső nyelvállású
 Középső nyelvállású
 Alsó nyelvállású
• Ajakműködés szerint:
 Ajakkerekítéses
 Ajakréses

MAGÁNHANGZÓK
MAGAS MÉLY
KEREKÍTÉSES RÉSES KEREKÍTÉSES RÉSES
FELSŐ Ü, Ű I, Í U, Ú -
KÖZÉPSŐ Ö, Ő É O, Ó -
ALSÓ - E A Á

A mássalhangzók osztályozása:
• Időtartam szerint:
 Rövid (pl.: tol)
 Hosszú (pl.: toll) → kettőzéssel minden mássalhangzóból képezhető hosszú
• Képzés helye szerint:
 Ajakhang
 Foghang
 Szájpadláshang
 Gégehang
• Akadály minősége szerint:
 Zárhang
 Réshang
 Zárréshang
 Orrhang
 Pergőhang

• Hangszalagok állása szerint:
 Zöngés
 Zöngétlen

MÁSSALHANGZÓK
AJAKHANGOK FOGHANGOK SZÁJPADLÁSHANGOK GÉGEHANGOK
ZÖNGÉS B, M, V D, DZ, DZS, L, N, R, Z, ZS G, GY, J, NY -
ZÖNGÉTLEN F, T C, CS, S, SZ, T K, TY H

Magánhangzótörvények:
• A szavakban a magánhangzók szabályos rendben helyezkednek el
• A toldalékok esetében az illeszkedéstörvény érvényesül:
 Amilyen hangrendű a szó, olyan hangrendű a toldalék
 Vegyes hangrendű szavak olyan toldalékot kapnak, amilyen hangrendű a szó utolsó szótaga
 Az összetett szavak toldalékolását az utolsó tag határozza meg
 Az illeszkedéstörvény miatt a toldalékaink 2 vagy 3 alakúak

Mássalhangzótörvények:
• Részleges hasonulás:
 Két egymás melletti mássalhangzó közül az egyik zöngéssége csak kiejtésben megváltozik
 Fajtái:
o Zöngétlenné válás:
 Egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó áll egymás mellett és a zöngétlen hatására az előtte álló zöngés zöngétlen párját ejtjük
 Pl.:
 Háztető → kiejtésben „Hásztető”
 Fogkefe → kiejtésben „Fokkefe”

o Zöngéssé válás:
 Egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó áll egymás mellett és a zöngés hatására az előtte álló zöngétlen zöngés párját ejtjük
 Pl.:
 Ablakban → kiejtésben „Ablagban”

o Képzés helye szerinti részleges hasonulás:
 Két különböző képzésű mássalhangzó áll egymás mellett (általában egy foghang és egy ajakhang) és kiejtésben az egyik képzési helye megváltozik a másik hatására (foghang helyett ajakhangot ejtünk)
 Pl.:
 Különbség → kiejtésben „Külömbség”

• Teljes hasonulás:
 Két egymás melletti mássalhangzó közül az egyik teljesen hasonul a másikhoz
 Fajtái:
o Írásban jelölt:
 Ez + -vel = ezzel
 Ez + -vel = evvel
 Asztal + -val = asztallal
o Írásban jelöletlen (csak kiejtésben):
 Egészség → kiejtésben „Egésség”
 Anyja → kiejtésben „Annya”
 Bátyja → kiejtésben „Báttya”

• Összeolvadás (csak kiejtésben):
 Két különböző képzésű mássalhangzó helyett egy új harmadikat ejtünk
 Pl.:
o Segítség → kiejtésben „Segíccség”
o Mulatság → kiejtésben „Mulaccság”

• Kiesés (csak kiejtésben):
 Három egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik (általában a középső) kiesik
 Pl.:
o Mondta → kiejtésben „Montta”

• Rövidülés (csak kiejtésben):
 Két (három) egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik hosszú, így az kiejtésben megrövidül
 Pl.:
o Otthon → kiejtésben „Monta”
o Többnek → kiejtésben „Töbnek”

• Egyéb fontos mássalhangzó törvények:
 Egy hosszú (kk) és egy ugyanolyan rövid mássalhangzó találkozásakor (kkk):
o Összetett szavak esetében:
 Kötőjelet kell alkalmazni
 Pl.:
 Sakk-kör
 Váll-lövés
 Balett-táncos
o Toldalékos szavak esetében:
 Az egyszerűsítés elve érvényesül
 Pl.:
 Toll + -val = tollal
 Meggy + -vel = meggyel

 A „-d” végű felszólító módú, tárgyas ragozású, E/2 személyű, rövidebb alakú igék esetében:
o Írásban jelölt teljes hasonulás érvényesül
o Pl.:
 Ad + -j = Add
 Fed + -j = Fedd
 Véd + -j = Védd
 Mond + -j = Mondd

 Az „-l”-re végződő igék esetében:
o Általában megtartják eredeti írásmódjukat
o Néhány kivétel:
 Gyúl → Gyullad → Gyullaszt
 Fúl → Fullad → Fullaszt
 A „-ll”-re végződő igék:
o Legnagyobb részének toldalékos alakjában is megtartják a „-ll” alakot
o Pl.:
 Hall → Hallottam
 Mállik → Mállott
 Áll → Állomás
 Száll → Szálloda
o Néhány kivétel:
 Torkollik → Torkolat
 Sarkall → Sarkalatos
 Az „-s”, az „-sz”, a „-z” és a „-dz” végű igék esetében:
o Felszólító módú, E/2 igéknél:
 Írásban jelölt teljes hasonulás történik
 Pl.:
 Edz + -j = Eddz
 Játsz + -j = Játssz
 Néz + -j = Nézz
 Mos + -j = Moss
o A T/1 és T/3 igéknél tárgyas ragozásban:
 Írásban jelölt teljes hasonulás történik
 Pl.:
 Edz + -jük = Eddzük
 Játsz + -ják = Játsszák
 Néz + -jük = Nézzük
 Mos + -ják = Mossák

Share this: