A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko=közös, valens=vegyértékű). Kémiai jellegükben azonos vagy különböző elemek atomjai között jön létre, vegyérték elektronjaik közössé tételével.
Tartalomjegyzék
|
A kötés létrejöttének feltételei
- részecskék effektív ütközése
- megfelelő energia
- pályaátfedés
- ellenkező spinkvantumszámú elektronok
Apoláris kovalens kötés
Apoláris kovalens kötés esetében a kötéskialakító elektronfelhő, az atommagokat összekötő képzeletbeli szakasz felezőpontjára emelt merőleges síkhoz viszonyítva szimmetrikus (a sűrűség egyforma). Tehát az apoláris kovalens kötés azonos atomok között jön létre.
Poláris kovalens kötés
Ha kettő vagy több atom vegyértékelektronjai közös pályán mozognak azt kovalens kötésnek nevezzünk. Például két hidrogén ha találkozik "egyesülnek" mindkettőnek két elektronja lesz, azaz osztoznak azon a kettőn. Tehát: H* + *H = H-H (H2) Poláris kovalens kötés esetében az elektron felhő sűrűsége a képzeletbeli síkhoz viszonyítva nem lesz szimmetrikus, a sűrűség nagyobb lesz a nagyobb elektronvonzó képességgel rendelkező atom esetében.
Típusai
Kovalens kötés kialakulásakor két atomi egy elektronos orbitál átfedésével jön létre, molekulaorbitál jön létre.
Szigma (típusú) kötés (stabil)
Az atommagok közös tengely mentén fednek át és az atomok elfordulhatnak a kötés mentén.Ebben a típusú kötésben a P illetve az S orbitálok vesznek részt. Az elektronpár elektronsűrűsége a kötéssel párhuzamos.
Pi típusú kötés (nem stabil)
A p orbitálok párhuzamosan fednek át (S típusú orbitál nem vesz részt). A kötés nem engedi az atomok elfordulását. Az elektronpár elektronsűrűsége a kötésre merőleges.
A közössé tett elektronok száma szerint
A kovalens kötés lehet:
- egyes kovalens kötés (1-1 elektron) - mindig szigma kötés
- kettős kovalens kötés (2-2 elektron) - 1 szigma és 1 pi kötés
- hármas kovalens kötés (3-3 elektron) - 1 szigma és 2 pi kötés
Az atomok párosítatlan vegyérték elektronjai kötő elektronpárt hoznak létre, amelyek a molekulapályán helyezkednek el, és mindkét atomtörzshöz tartoznak. Nemkötő elektronpárnak nevezzük az atomok párosított vegyérték elektronjait, a molekulán belül is csak egy atomtörzshöz tartoznak.
Szerkezeti képlet (elektron képlet): A molekula olyan képlete, melyben jelöljük a kötő és nemkötő elektronpárokat.
Vegyérték: Megadja a molekulán belül az atomhoz kapcsolódó kötő elektronpárok számát.
Vegyérték: Megadja a molekulán belül az atomhoz kapcsolódó kötő elektronpárok számát.
A kovalens kötés jellemzői
Két atom között kialakuló kovalens kötést a kötéstávolsággal és a kötési energiával jellemezhetünk.
Kötéstávolság
A kötéstávolság két atommag közötti távolságot jelenti a molekulában.
A kötéstávolság két atommag közötti távolságot jelenti a molekulában.
- Jele: d
- Mértékegysége: pikométer (pm)
Kötési energia
A kötési energia kovalens kötés erősségét jellemzi. A kötési energia azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges 1 mol molekulában két adott atom közötti kötés felszakításához.
A kötési energia kovalens kötés erősségét jellemzi. A kötési energia azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges 1 mol molekulában két adott atom közötti kötés felszakításához.
- Jele: Ek
- Mértékegysége: kj/mol
Minél nagyobb az atomok mérete, annál nagyobb a molekulában a kötéstávolság. A nagyobb kötéstávolsághoz viszont egyre kisebb kötési energia tartozik.
Többszörös kovalens kötés
- Két atom között egy elektronpárral létrehozott kötést, egyszeres vagy s-kötésnek nevezzük.
- Két atom között két elektronpárral létrehozott kötést, kétszeres vagy p-kötésnek nevezzük.
- Két atom között három elektronpárral létrehozott kötést, háromszoros vagy p2-kötésnek nevezzük.
- A p-kötés a s-kötés síkjára mindig merőleges energiája kisebb.
- A kötési energia a kötések számával nő. A kötés energiájának növekedésével a kötéstávolság is csökken
. Kémiai je...){kind=link}
Megjegyzés küldése