Tőkepiac
A tőkepiac egy összetett, bonyolult kapcsolatrendszert és folyamatokat jelző fogalom. A tőkepiac magában foglalja a tőkejavak adásvételét, valamint az ezek megvásárlásához szükséges pénztőke megszerzésének piacait is.
A tőkejavak piacán áruk és szolgáltatások adásvétele történik, ami sokban hasonlít a fogyasztási cikkek piacához, egy lényeges eltéréssel: a hasznosság helyett a várható profit a vásárlás indítéka.
A pénztőke piacon a vállalkozáshoz szükséges pénz adásvétele történik. Ennek formája lehet pénz v. értékpapír. A pénz és értékpapír piac azonban nem teljes egészében része a tőkepiacnak: a pénzpiacon találkozik a teljes hitelkereslet és hitelkínálat. A hitelfelvétel egy jelentős hányada nem tőkebefektetési célokat szolgál. Az értékpapírpiacon pedig nem csak a tőkebefektetést szolgáló papírokat forgalmaznak, hanem pl. államkölcsönkötvényeket is. A három részpiac – a tőke-, a pénz- és az értékpapírpiac közötti kapcsolat:
Pénzpiac
A pénztőke legegyszerűbb adásvétele a pénzpiacon történik, ahol közvetlenül vehetnek fel hitelt a vállalkozók befektetéseikhez.
A pénzkölcsönzés ára a kamatláb. A pénz kínálói, a megtakarítók nézőpontjából a kamat a lemondás díja. Annak ellenértéke, hogy a pénz tulajdonosa jelenbeli fogyasztásának egy részéről lemond, valamint lemond a pénz, tőkeként való hasznosításáról. Ezt természetesen annak a reményében teszi, hogy később, a ma elhalasztottnál nagyobb fogyasztásra lesz így módja és kompenzálják a feláldozott jövedelmet.
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a kamat a kölcsöntőke ára, a kölcsönzött pénz bérleti díja.
Minél magasabb a kamatláb, annál inkább nő a pénz kínálata, mert egyrészt növekszik a megtakarítás, másrészt csökkentik az egyéb felhasználási formákat, és ezzel növelik a pénz kínálatát. A kamatláb és a pénzkínálat között egyenes arányosság van.
A kölcsöntőke kereslet mögött, ami a vállalatok egyéni tőkekeresletének összegződése, szintén várakozások húzódnak meg.
A hitel igénybevételétől (a tőkebefektetéstől) várható hozamot veti egybe minden vállalkozó, annak költségével, vagyis a kamattal. A vállalat egyéni tőkekereslet függvényének alapja tehát a tőke határtermék bevétele az MRPk.
Az egyensúlyi kamatláb a lakosság megtakarítási hajlandóságának és a tőkejavak diszkontált hozamának egyensúlyát fejezi ki.
A nominálkamatláb százalékban megadott tényleges kamatláb, ami a hitel pénzbeni értéke változását fejezi ki.
A reálkamatláb a betétként elhelyezett v. kölcsönadott pénz vásárlóerejének változását mutatja.
Értékpapír piac
Az értékpapírok segítségével ugyancsak a megtakarítások válnak tőkejavakká. Ekkor azonban a hitelező és adós kapcsolata személytelen, az értékpapírban megtestesített követelést is értékesíteni lehet. Az értékpapírok piacán tehát egyrészt a vállalkozók hitelhez jutnak – értékpapírok kibocsátásával, másrészt az értékpapírok tulajdonosai is kereskednek egymással. Ezen adásvételek célja már nem a tőkejavak megvásárlása, hanem a forgalomból származó jövedelem megszerzése. Ez a forgalom azonban befolyásolja az értékpapírok árát, és ezen keresztül a tőkebefektetők döntéseit is.
Az értékpapír olyan okirat, amely pénzben kifejezhető jogot (jövedelmet) biztosít a papír tulajdonosának és egyben valamilyen vagyont igazol.
A kötvény
A kötvény, a vállalat által visszafizetési kötelezettség vállalás mellett kibocsátott, meghatározott időre szóló, egyedileg meghatározott kamatozású értékpapír.
Kötvény kibocsátására jogosultak:
- állam,
- központi költségvetési szervek,
- önkormányzatok,
- pénzintézetek
- gazdálkodó szervezetek.
A kötvény kibocsátója kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvényen feltüntetett összeget (a névértéket), annak meghatározott kamatát vagy egyéb járulékait, valamint a vállalt esetleges szolgáltatásokat a megjelölt időben és módon a kötvény mindenkori tulajdonosának megfizeti ill. teljesíti.
A kötvény tulajdonosa a kibocsátó intézmény üzletvitelébe sem beleszólási joggal, sem valóságos, sem formális társtulajdonosi jogokkal nem rendelkezik.
A részvény
A részvény olyan lejárat nélküli értékpapír, amelyet a részvénytársaságok (vállalatok) alapításakor, vagy alaptőkéjük felemelésekor bocsátanak ki, és a vállalat részvénytársasági tőkéjének meghatározott – a névértéknek megfelelő – hányadát testesíti meg.
A részvényest értékpapírja révén vagyoni és tagsági jogok illetik meg (osztalék, szavazati jog).
A tőzsde
A tőzsde már a XIII. században létezett. Az első, a maihoz hasonló szabályozottsággal működő tőzsde a belgiumi Brugge városában alakult.
A Budapesti Áru- és Értéktőzsde 1864-ben nyílt meg, 1948-ig működött, majd 1990. Június 21-én nyitott a BÉT. Az árutőzsde 1989-ben kezdte újra működését.
A tőzsde koncentrált szervezett piac, ahol egymással helyettesíthető cikkek (tömegáruk, értékpapírok, devizák, nemesfémek) adásvétele folyik.
A tőzsdék olyan piacok, amelyek meghatározott helyen, intézményesen működnek és ahol a piac résztvevői a tőzsdei szabályok szerint kötik az üzleteiket. A tőzsde szervezett keretet biztosít arra, hogy a kereslet és a kínálat koncentrálódjék, ami növeli az eladók és a vevők egymásra találásának esélyét és a határidős üzleteknek is biztonságot kölcsönöz.
A tőzsde működésére a nyilvánosság, az ellenőrzöttség, a szabályozottság, a rugalmasság a jellemző. A tőzsde gyorsabbá és biztonságosabbá teszi az üzletkötéseket, lehetővé teszi a tőkék gyors átcsoportosítását, növeli a vállalkozások likviditását.
A tőzsde nemcsak az effektív, hanem a spekulatív (csak nyereségszerzést célzó) ügyletek kötésére is tág lehetőséget biztosít.
A tőzsde típusai:
A tevékenység jellege szerint:
- árutőzsde (nyersanyagok, fémek, mezőgazdasági termékek),
- értéktőzsde (értékpapírok, devizák, nemesfémek)
- áru- és értéktőzsde.
A tőzsdék jogállása és szervezeti rendje szerint:
- európai – kontinentális típusú tőzsdék (közjogi jellegűek, az állam ellenőrzi és felügyeli őket)
- angol – amerikai típusú tőzsdék (magánjogi jellegűek, valamilyen társasági formában működnek, működésük szabályait önállóan alakítják ki és vezetőségüket is önállóan választják)
A magyar tőzsdék angolszász típusúak. Az Általános Terméktőzsde KFT., a Budapesti Értéktőzsde pedig RT. formában működik, önállóságának határait az 1990-es Értékpapír Törvény szabályozza.
A tőzsdei ügyletek:
A teljesítés esedékessége szerint lehetnek:
- prompt ügyletek (azonnal esedékesek),
- termin ügyletek (későbbi időpontban esedékes, határidős).
