Az 1832-es és az 1849-es kolerajárványok után Angliában jelentős változások indultak meg. Megjelent a társadalomfejlesztés központi irányításának igénye. Amik ezt célozták meg:
1. Állami beavatkozások: - 1835 Városi tanács törvény
- 1847 Egészségügyi törvény
- 1848 Közegészségügyi törvény
- 1851 Általános bérlakás törvény
- 1875 Új Közegészségügyi törvény
- 1890 Munkásosztály lakásügyi törvény
2. Vallási mozgalmak
3. Magánkezdeményezések: az általuk elképzelt ideális város és közösség létrehozásához magántőkét használtak fel. Pl.: Robert Owen (utópikus szocialista várostervező) A települést, mely egy önellátó ipari falu volt, az apósa alapította. Owen 1800-ban vette át a falu irányítását és a köv. 25 évet arra használta, hogy ott megvalósítsa az ideális társadalomról és közösségi életről alkotott elképzeléseit. A településen minden a kommuna életre nevelt. Jellemformáló Intézet, szövetkezeti bolt, a lakóházak.
Kommuna ideája a legnagyobb sikert az Usaban aratta, ez alapján jöttek létre a mormon telepek, pl.: Salt Lake City)
Az indusztrializmus spontán városfejlődésének negatívumai a XIX. sz. közepétől stílus és értékváltást hoztak Anglia építészetében. A század első felére jellemző, túlzsúfoltságot, nagy beépítési sűrűséget eredményező sorházak helyett már sokkal inkább tradicionális, vidékies, előkertes házakat terveztek. A várostervezők elsődleges célja az lett, hogy friss levegőt, tiszta vizet, szabad zöld térségeket, napfényt vigyenek a városba.
Ebből a szemléletből nőtt ki a kertváros-mozgalom, a kertváros eszme, melynek rendszerezett, elméleti megfogalmazása Ebenezer Howard nevéhez (és A jövő kertvárosai című könyvéhez fűződik).
Howard bírósági tudósító volt, aki munkájából adódóan vizsgálta a londoni szegénység helyzetét és felismerte, hogy megkell állítani a városok mértéktelen és szabályozatlan növekedését, és a városi élet jó oldalait (mert az is van neki!) kombinálni kell a falusi, vidéki élet jó oldalaival.
A 3 mágnes, a város, a vidék (falu), és a kertváros előtt állva melyik település lesz a legvonzóbb az emberek számára?
Amelyik a legjobb életfeltételeket kínálja.
VÁROS VIDÉK
term. kizárása társ.-i lehetőség társ. hiánya term. Szépsége
tömegek izolálása szórakozóhelyek munkaleh. hiánya szabad földek
távoli munkahely magas fizetés hosszú munkaidő alacsony fiz.
magas lakbérek, fogl.-i leh. nagy csatornázás hiánya sok víz
árak választéka
túlórák munkanélküliség szórakozás hiánya nap, erdő, hegy
szennyezett lev., csatornázás, köz- nincs közösségi ref. iránti igény
sötét ég világítás szellem
slum paloták zsúfolt lakások elhagyott falvak
ÉS HOVA FOG KÖLTÖZNI AZ EMBER?
KERTVÁROS
természet szépsége, társadalmi lehetőségek
mezők, földek, parkok könnyű megközelítése
alacsony bérleti díjak, magas fizetések
alacsony adók, bőséges munkalehetőség
alacsony árak, nincs robotolás
befektethető földek, tőkebőség
tiszta levegő és víz, jó csatornázás
ragyogó otthonok és kertek
nincs füst, nincsenek slumok
A kertváros az a hely, ami magába sűríti a város és a falu előnyeit, hátrányaikat elhagyva.
Howard a kertvárost mintegy 30 ezer ember számára tervezte, és a várost hat egyforma 5-5 ezer fős kisebb közösségre, szomszédságra osztotta. Minden szomszédság saját iskolával, üzletekkel és munkahelyekkel rendelkezett.
A város szívében helyezkedtek el az egész várost kiszolgáló közintézmények, és ide futottak be a kör alakú település sugárútjai. (Howard kikötötte, hogy ezeket a város bármely pontjából max. 15 perc alatt el kell tudni érni.) A városközpontot nagy park választotta el a lakónegyedektől, melyek a település széle felé táguló köríveket alkotó körutak mentén helyezkedtek el. A családi házakat kertek vették körül. Az ipari üzemek a lakóövezet után, a település szélén helyezkedtek el, és végül magát a települést a vasút fogta körbe. A város szerves egységet képezett a mintegy 2000 hektáros vidékével, mely elsősorban mezőgazdasági terület volt, de néhány kihelyezett intézmény helye is.
Terveiben a szomszédságok városi társadalommá szerveződéséhez hasonlóan, a kertvárosok és vidékük is összefüggő hálózatot hoztak létre a régióban és a régiók szintén összekapcsolódva, egy egész országot lefedő hálózat jöhetett volna létre. Ezáltal a városok mérete is normálisra csökkenhet, és helyreállhat a város és vidék közti egyensúly.
Saját korában ez a terv nem volt sikeres, de Howard halála után munkássága nagy hatással volt a várostervezésre.
1. Állami beavatkozások: - 1835 Városi tanács törvény
- 1847 Egészségügyi törvény
- 1848 Közegészségügyi törvény
- 1851 Általános bérlakás törvény
- 1875 Új Közegészségügyi törvény
- 1890 Munkásosztály lakásügyi törvény
2. Vallási mozgalmak
3. Magánkezdeményezések: az általuk elképzelt ideális város és közösség létrehozásához magántőkét használtak fel. Pl.: Robert Owen (utópikus szocialista várostervező) A települést, mely egy önellátó ipari falu volt, az apósa alapította. Owen 1800-ban vette át a falu irányítását és a köv. 25 évet arra használta, hogy ott megvalósítsa az ideális társadalomról és közösségi életről alkotott elképzeléseit. A településen minden a kommuna életre nevelt. Jellemformáló Intézet, szövetkezeti bolt, a lakóházak.
Kommuna ideája a legnagyobb sikert az Usaban aratta, ez alapján jöttek létre a mormon telepek, pl.: Salt Lake City)
Az indusztrializmus spontán városfejlődésének negatívumai a XIX. sz. közepétől stílus és értékváltást hoztak Anglia építészetében. A század első felére jellemző, túlzsúfoltságot, nagy beépítési sűrűséget eredményező sorházak helyett már sokkal inkább tradicionális, vidékies, előkertes házakat terveztek. A várostervezők elsődleges célja az lett, hogy friss levegőt, tiszta vizet, szabad zöld térségeket, napfényt vigyenek a városba.
Ebből a szemléletből nőtt ki a kertváros-mozgalom, a kertváros eszme, melynek rendszerezett, elméleti megfogalmazása Ebenezer Howard nevéhez (és A jövő kertvárosai című könyvéhez fűződik).
Howard bírósági tudósító volt, aki munkájából adódóan vizsgálta a londoni szegénység helyzetét és felismerte, hogy megkell állítani a városok mértéktelen és szabályozatlan növekedését, és a városi élet jó oldalait (mert az is van neki!) kombinálni kell a falusi, vidéki élet jó oldalaival.
A 3 mágnes, a város, a vidék (falu), és a kertváros előtt állva melyik település lesz a legvonzóbb az emberek számára?
Amelyik a legjobb életfeltételeket kínálja.
VÁROS VIDÉK
term. kizárása társ.-i lehetőség társ. hiánya term. Szépsége
tömegek izolálása szórakozóhelyek munkaleh. hiánya szabad földek
távoli munkahely magas fizetés hosszú munkaidő alacsony fiz.
magas lakbérek, fogl.-i leh. nagy csatornázás hiánya sok víz
árak választéka
túlórák munkanélküliség szórakozás hiánya nap, erdő, hegy
szennyezett lev., csatornázás, köz- nincs közösségi ref. iránti igény
sötét ég világítás szellem
slum paloták zsúfolt lakások elhagyott falvak
ÉS HOVA FOG KÖLTÖZNI AZ EMBER?
KERTVÁROS
természet szépsége, társadalmi lehetőségek
mezők, földek, parkok könnyű megközelítése
alacsony bérleti díjak, magas fizetések
alacsony adók, bőséges munkalehetőség
alacsony árak, nincs robotolás
befektethető földek, tőkebőség
tiszta levegő és víz, jó csatornázás
ragyogó otthonok és kertek
nincs füst, nincsenek slumok
A kertváros az a hely, ami magába sűríti a város és a falu előnyeit, hátrányaikat elhagyva.
Howard a kertvárost mintegy 30 ezer ember számára tervezte, és a várost hat egyforma 5-5 ezer fős kisebb közösségre, szomszédságra osztotta. Minden szomszédság saját iskolával, üzletekkel és munkahelyekkel rendelkezett.
A város szívében helyezkedtek el az egész várost kiszolgáló közintézmények, és ide futottak be a kör alakú település sugárútjai. (Howard kikötötte, hogy ezeket a város bármely pontjából max. 15 perc alatt el kell tudni érni.) A városközpontot nagy park választotta el a lakónegyedektől, melyek a település széle felé táguló köríveket alkotó körutak mentén helyezkedtek el. A családi házakat kertek vették körül. Az ipari üzemek a lakóövezet után, a település szélén helyezkedtek el, és végül magát a települést a vasút fogta körbe. A város szerves egységet képezett a mintegy 2000 hektáros vidékével, mely elsősorban mezőgazdasági terület volt, de néhány kihelyezett intézmény helye is.
Terveiben a szomszédságok városi társadalommá szerveződéséhez hasonlóan, a kertvárosok és vidékük is összefüggő hálózatot hoztak létre a régióban és a régiók szintén összekapcsolódva, egy egész országot lefedő hálózat jöhetett volna létre. Ezáltal a városok mérete is normálisra csökkenhet, és helyreállhat a város és vidék közti egyensúly.
Saját korában ez a terv nem volt sikeres, de Howard halála után munkássága nagy hatással volt a várostervezésre.
Megjegyzés küldése