- Montánunió
- Euratom
- EGK
szerződései adják + két kiegészítő szerződés.
1987. EU-I egység okmány
1992. Mastrichti szerződés ( = EURÓPAI UNIÓS szerződés )
---- az integrálódás feladatainak, követelményeinek
megfogalmazása
Európai Egyesült Államok megvalósítását fogalmazza meg
-
közös pénz
- bel- és igazságügyi együttműködés
határok nélkül, stb.
Két egymással szembenálló világ volt, amikor ezek a
szerződések létrejöttek --- ma már nem mind aktuális.
I. Ma már nincs se pol-I, se gazd-I, se katonai
szembeszállás
2. Németo. egyesülése --- kinyílt NyEU. határa kelet felé
3. USA viszonya Európához jelentősen megváltozott
A világ 3 nagy gazdasági növekedési pólusa közül az egyik
az EURÓPAI UNIÓ
Táblázat : 1991-es adatok
EURÓPAI UNIÓ társadalmi össztermék : 5514 millió dollár
USA társadalmi össztermék : 5446 millió dollár
---- kb. megegyezik az EU tagországok által előállított
társadalmi össztermék az USA által előállított társadalmi össztermék. ( + azóta
az EU-nak van 3 új tagja - Au, Svéd,
Finno )
A népességet tekintve is az EU a legnagyobb. 16 ezer dollár
az egy főre eső GDP az USA-ban 22 ezer dollár.
17887 EKÜ az egy főre eső GNP az új tagokkal együtt.
+ 32%-os eltérés Dániában
+ 29 %
Németo
+ 9%
Fro
+ 4% I ,
több, mint az átlag
94% NB
77% E
40% Port.
36% Görögo , az
európai átlagot nem érik el
Az EURÓPAI UNIÓ létrehozásának egyik alapcélja a technikai
rés leküzdése. Az USA-val és Japánnal szemben fennálló technikai fejlettségek
különbsége.
1973. Olajválság
USA, Japán gyorsan felismerte --- átalakította a gazdaság
egész struktúráját ( NYEU-nak évekbe telt a felismerés. )
A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS PERIÓDUSAI :
I. 1961-73 - növekedés időszaka NYEU-ban, jóléti államok és
jóléti szolgáltatások megszervezésének időszaka. Jelentős állami beavatkozás
gazdasági növekedés.
II. 1973 - 1984 - struktúra váltásra volt szükség, de
Európa nem hajtotta végre. ---- gazdasági szerkezet válsága jellemző NYEU-ra
Recessziós időszakok : 1974 - 75
1980 -
83 növekvő infláció és munkanélküliség,
beruházási ráta csökkenése, külkereskedelmi mérleg hiánya.
III. 1984 - 1991 - élénkül a gazdaság, növekedés ( nem
nagy, inkább csak stabilizáció) Felismerték, hogy szükség van a gazdasági
változásokra. --- anyagi alapok megteremtése. Az állami beavatkozás nem
tartható fenn olyan mértékben, mint eddig.
IV. 1991 - 1994 - a megindult növekedést egy recesszió
követi.
Ma :
Transznacionalizálódás a NYEU-I gazdaságban . ---- A világ legnagyobb
multinacionális vállalatai között egyre több az európai. A gazdasági fejlődés
motorja Németo. ---- gazdaságnövelő
hatása kiterjed több európai országra. ---- Megkönnyíti azoknak az
országoknak a helyzetét, amelyek be akarnak jutni az EU-ba. Egy növekedési
ciklussal előbbrébb tart NYEU, mint mi.
NYEU ÉS MI :
( táblázat )
Kornai János közgazdász - az elmúlt 4 évtized szakaszai
GAZDASÁGI SZFÉRA SZAKASZAI :
1960-as évek elejétől - 1989-ig reformszocialista bázis.
1989-től : posztszocialista bázis. Rendszerváltástól eltelt
időszak, 1995. Márc. 12-ig. ( BOKROS CSOMAG )
BOKROS CSOMAG JELNTŐSÉGE :
1. 60-as évektől kiépül egy jóléti állami szolgáltatás ( a
megtermelt nemzeti össztermék 70%-ot osztották szét jóléti szolgáltatások
formájában.
- ingyenes oktatás
- ingyenes eü
- teljes
foglalkoztatottság
- stb. )
A lakosság jövedelmének jelentős hányada állami pénz volt
--- fiananszirozása külső forrásokból, kölcsönökből történt, alapját a magyar
gazdaság nem tudta megteremteni.
2. rendszerváltás :
politikai struktúraváltás, + gazdasági struktúraváltás is az Antall-
kormány elkezdte a struktúraváltást.
Benzináremelés --- taxissztrájk
A kormány lemondott a reformokról a hatalmon maradás
érdekében. kb. 20%-kal csökkent a munkából származó jövedelem. A kormány tovább
növelte a társadalmi juttatásokat. --- a nemzeti termelés nem tudta biztosítani
a jóléti szolgáltatások alapjait.
NYEU : A struktúraváltás idején nőtt a munkanélküliség és
az infláció. --- o-n is meg kell fizeti a reform árát.
( -
segélyek - PHARE, stb.
-
külföldi nagy tőkeberuházások )
Ma: Az ország népességének nem egész 1/3-a tartja el az
ország 2/3-t. Növekszik a nyugdíj, ingyenes oktatás, ingyenes eü, munkanélküli
segély. --- alapját meg kell keresni <-> a termelés nem növekszik ----
népesség jövedelmének nagyobb arányú elvonása. ->
Végre kell hajtani a struktúraváltást ahhoz, hogy ne
süllyedjünk ennél is mélyebbre. ---- Nincs más út, mint a jóléti állami
szolgáltatások jelentős csökkentése ---
kiváltja a társadalom ellenállását.