Japán

Területe: 377 000 km

Négy szigetből áll: Hokkaido-sziget,

                               Shitoka-sziget,

                               Kyoshu-sziget,

                               Hunsugh-sziget

Észak és dél között 3000 km a távolság.

Éghajlata: a monszun kiszámíthatatlan,  nyáron a víz hűvösebb, mint a szárazföld.

A szél a szárazföld felé fúj, ezért sok a csapadék. Átlagosan a csapadék 1800 mm      ( délen 4000 mm). Két tengeráramlása van, egy hideg és egy meleg. A hideg a világ síparadicsoma: Sapporo. Északról dél felé a gabonát felváltja a déligyümölcs. Teatermelés jellemzi az országot. A tűlevelű erdőt felváltja az örökzöld. Az ország területének 80 %-a hegyvidék, 60 működő vulkánja van. A művelhető földterület csekély. Erdőterülete kb. 25 millió hektár. A rendelkezésére álló ásványi nyersanyag kevés.

Gazdasági élet:

1603: Sogun-hadsereg parancsnok átvette a hatalmat a japán császártól. Székhelye: Tokió.

1867-ig a sogun uralkodott, erős központosított hatalom jellemezte ezt az időszakot. Feudális viszonyok jellemezték a világtól teljesen elzárkózott.

1868: Meidosi császár visszaállította a császárságot. Innentől kezdve Japán elindult a modernizáció felé. Nyitott lett a világ felé. Kötelezővé tette az iskolalátogatást, állami segítséggel elindították az iparfejlesztést.

USA-Szu.-val rivalizálás --- Japán a Nyugat elővetett bástyája --- USA támogatja, ezért nem fordított fegyverkezésre pénzt, ezért gazdaságilag fejlett.

Természeti adottságok:

Népesség

1920: A japán társadalom az átmenet utáni időszakba kerül. Utána népességnövekedés kezdődött, majd ez megállt. életkörülmények javulása következtében az élettartam nő, a világon az egyik leghosszabb élettartalmú ország.

Területi elhelyezkedés --- természeti viszonyok, gazdaság

A legnagyobb népsűrűség legfejlettebb ipari területekre jellemző.

Tokaido-vonal: Tokió, Nagoya, Kiote, Yokohama, Osaka

3 nagy ipari tömörülés --- ipari népesség nagy

Népesség átstrukturálódása és a területi átstrukturálódás között párhuzam van --- városba áramlás.

1920: 16,1 % városlakó, ma: 76,2 %.

Japán településrendszer: körülbelül faluk és városok

3 településkategória:

- shi - nagyváros 30 ezer lakos feletti

- machi  vagy cho - 30 ezer lakos alatti kisebb város + néhány falu

- mura vagy son  - több kisebb falu

Népesség átrendeződése:

- városba áramlási folyamat, a faluban maradtak az öregek. Az asszonyok maguk művelték a földet, a férfiak a városba mentek.

- ingáznak a falu és a város között

Japán az energiatermelését fejlesztette magas szintűre: kőolaj, földgáz, atom. Minden másból kevés állt a rendelkezésére --- modernizálni kellett. Nagy hajógyártó, ezért nagy szállitókapacitással rendelkezik.

Behozatalra szorul: szén, kőolaj, vasérc, rézérc, bauxit, fa és só, ezért a kikötőkben alakul ki az ipar.

- kp. - Tokió, Yokohama, Nagaszaki a keresők 25 %-a itt dolgozik, összipari termelés 30%-át itt állítják elő. Kb. 15 millió fő a lakosság.

- vegyipar, kőolajfeldolgozás, elelktroipar, gépkocsigyártás, főleg Nagoyara jellemző, jelentős feldolgozóipar.

- Hosaka, Kiotó: ipari termelés 24 %-a elektronikai, elektrotechnikai ipar a beltenger partvidéke.

- Kyoshu-sziget: termelés 3 %-a a kőolajfeldolgozás

- 500 km-es partvidéki övezet

A kikötőktől távolabb kell szállítani tengerparti hajózás, vasúti szállítás.

Mezőgazdaság:

5,5 millió hektár művelhető

80 %: szántó

10 %: rét

10%: gyümölcsös

Állattenyésztés jelentősége is nő  rizstermesztés folyik a szántóterületek 39 %-án, jelentős exporttermék.

Japán fogyasztásában a halnak nagy szerepe van. Fogyasztás: gabonafélék csökken, egyes főzelék és hús csökken.

Jelentős hal, rizs, árpa, marhahús.                                 

Share this: