Friss tételek

Babits Mihály A költői én alakulása, a Jónás könyve és Jónás imája

A költői én alakulása

- Babits Mihály költészetében jelentős változások zajlanak le pályája során.
- Életében megtapasztalta boldog békeidők nyugalmát, a világháborúk szörnyűségét egyaránt, mely utóbbinak következtében értékrendje, gondolkodásmódja megváltozott.
- Költői énjének alakulását legkönnyebben művein és a kor eseményeinek ismeretén keresztül érthetjük meg.

Szakaszai
1. szakasz – A romantikus én-kultusz
- In Horatium

Szerkezet
- 1. Szakasz – A romantikus én-kultusz
o In Horatium
 A cím jelentése: Horatiusszal szembe, Horatius ellen
 Főhajtás és szembefordulás az ókor nagy költőjével szemben.
 A mű kezdetén Horatius-idézet – elkülönülő szándék, csupán az értő olvasókhoz kíván szólni, szembe megy a tömegízléssel
 A világ örök mozgásban van (erre utal a láng lobogása, „nem lépsz be kétszer egy patakba” [Hérakleitosz])
 Nem veti el a régi formákat, ám új eszmékre, gondolatokra van szükség – a költészet megújítását tűzi ki célul
 Elveti Horatius filozófiáját, az arany középszer igényét
 A soha-meg-nem-elégedést hirdeti
 Ars poetica jellegű költemény



o Lírikus epilógja
 A költő önmagát, költészetét és törekvéseit vizsgálja
 Míg az In Horatiumban „soha-meg-nem-elégedésről” beszél, itt felismeri teljességvágyának korlátait
 „Csak én bírok versemnek hőse lenni.” – Nem tud elszakadni a romantikus én-kultusztól
 Schopenhauertől kölcsönözte a vak dió és a bűvös kör metaforáját, mely bezártságát jelöli, az emberi megismerés lehetőségének határait
 A valóságból csupán vágy „nyila” képes kitörni
- 2. Szakasz – Sorsközösséget vállal az emberiséggel
o Húsvét előtt
 A háború borzalmai ellen való tiltakozásként a költő saját maga olvasta fel a Zeneakadémia 1916. március 26-i matinéján (Babits nem szívesen szerepelt)
 A rapszódia első részében a háború embertelenségeit, borzalmas képeit vonultatja fel
• A malom képével Vörösmarty: A vén cigány című költeményében találkozunk
• A nemzetek pusztulásának képe pedig Berzsenyi: A magyarokhoz II című művéből származtatható
• Petőfi Egy gondolat bánt engemet… kezdetű verse és Babits csataleírása között is párhuzamot vonhatunk
 A második részben a békevágy kerül a középpontba
 Babits nem a háborús sikereket ünnepli, hanem azt, aki a békét végre kimondja
 A Húsvétot, Krisztus feltámadásának keresztény ünnepét a békével azonosítja
o Cigány a siralomházban
 Babits ezzel a művével összegzi költészetét
 Kezdeti szecessziós korszakát, melynek költészetét egy Isten által teremtett fényes bogárhoz hasonlítja
 Ezeket a háború ideje alatt az expresszionista színezetű versek váltják fel, melyre a trombita hangja utal
 Végül bemutatja, miként váltotta fel a romantikus egyéniségkultuszt a milliókkal való azonosulás vágya
 „Nem magamért sírok én – testvérem van millió.”  Az értük hullajtott könny jelképezi Babits jelenlegi költészetét
 A gondolat már megfogalmazódott korábban Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban című művében is: „Testvéreim vannak számos milliók, / Én védem őket, Ők megvédnek engem”
- 3. Szakasz – A próféta szerepköre
o Jónás könyve
 Műfaja: elbeszélő költemény
 Szellemi önéletrajz, a bibliai Jónás könyve sajátos ábrázolása, parafrázisa
 Vannak különbségek a két mű között
Bibliai Jónás könyve Babits
- Jónás kéri hogy vessék a tengerbe





- Azonnal belátja sorsát






- Ninive népe Jónás szavát hallva megtér, ezért az Úr megbocsát nekik (böjt – zsákruha) - Magányba akar menekülni: a hajófenéken akar megbújni, vagy azt szeretné, hogy egy magányos erdőszélre tegyék ki

- Egy darabig ábrándokban ringatja magát. Jobban kirajzolódik a cethal gyomrában töltött idő, erőteljesebb Jónás panasza

- A nép kineveti Jónást, az Úr néhány jó kedvéért megbocsát a bűnös városnak, és nem pusztítja el  a prófétai küldetést beteljesíteni nehéz feladat

 Jónás prófétai feladatát próbálja beteljesíteni.
• 40 nap a prófécia bekövetkeztéig: A csillag formájú téren, ahol áporodott olaj és dinnyeszag van, sátrak között árusok „alkudtak, csaltak, pöröltek vagy ettek” rongyos, lotykos, ragadós ruhában szakállas arccal, verejtékezve, vérben forgó szemekkel szólt a néphez  kinevették, Kiáltotta: TÉRJ MEG
• 39 nap a prófécia bekövetkeztéig: Egy téren ahol színészek és mívesek csókolóztak a nép előtt, a magas üléssorok csúcsán állt. Kinevették Jónást mikor „bozontos szája” úgy bődült, mint egy bikáé, és halbűzét szagolták az asszonyok, Dörgött: RESZKESS
• 38 nap a prófécia bekövetkeztéig: A királyi házban egy cifra oszlop tetején állt. A Hatalmasoknak táncoltak szép rabszolgák meztelenül, valamint egymást ölték - játékul. ISZONYÚ ÁTKOT KIÁLT
 A mű nyelvi-stilisztikai jellegzetessége
• archaizmusok (régi korok megidézésének eszközei)
o igealakok
 régmúlt [- a, - e, - á, - é] („ rühellé”, „lélegze”, „kére”)
 összetett múlt („csinált vala”)
 régies szintagmák („szeme vérbe forgott”)
 latinizmusok („futván az Urat, mint tolvaj a hóhért”)
 Hogyan leckéztette meg az Úr Jónást?
• a cethallal (a kevélységet jelképezi a hal)
• a niniveiek kinevetik
• a forró homok a talpát égeti
• napkeleti száraztó szelek, sivatagi meleg
• töklevél példázat
o Ha a töklevél egy nap kikelt, másnap elszáradt és Jónás sajnálja, Isten is sajnálja Ninivét (Istenkép: bölcs, igazságos, kiismerhetetlen teremtő)
 Hangneme kevert (köznyelvi elemek – fennkölt archaikus elemek)
o Jónás imája
 A Jónás könyve után egy évvel jelenik meg, az elvállalt próféta szerepét értelmezi
 Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez a „Gazdához” intézett fohász
 A közeli halál gondolatára felhatalmasodik benne a tettvágy, kész követni a Mindenható parancsait

Móricz Zsigmond A Barbárok és az Árvácska

Élete
- 1879 július 2-án született Tiszacsécsén
- Édesapja M. Bálint, felfelé törekvő kisparaszt, édesanyja Pallagi Erzsébet, pap
- Rossz anyagi körülmények
- Iskolák: debreceni református kollégium, Sárospatak, majd Pallagi Gyula magával vitte saját iskolájába, Debrecenben református teológia
- Felesége Holics Eugénia, nem hoz idilli boldogságot (Janka, 1925 áprilisában öngyilkos lesz, közös gyermekeik meghalnak)
- 1911 – írói sikerek, birtokot vesz Leányfalun
- 1915 – haditudósító a keleti fronton
- 1929-1933 – Babits-csal szerkesztik a Nyugatot
- 1936-ban megismerkedik egy kis árva lánnyal, Littkey Erzsébettel (Csibe)
- 1942. szeptember 4-én halt meg Budapesten

Újságok: Az Újság, Nyugat, Pesti Napló
Regények: Sárarany, Az Isten háta mögött, A galamb papné, Kerek Ferkó, A fáklya, Légy jó mindhalálig, Tündérkert, Kivilágos kivirradtig, Úri muri, Forr a bor, Életem regénye, A boldog ember, Árvácska, Rokonok

Barbárok
(1931)

Műfaja: novella (de rokonságot mutat a drámával és a balladával is)

Ismétlések, kihagyások (Moldvában és Háromszéken hasonló témában volt a Megölt havasi pásztor c. ballada) Drámai felépítésű, sok párbeszédű



I. II. III.
Tetőpont: Gyilkosság

Idő: A cselekmény néhány órát vesz igénybe (alkonyattól holdfelkeltéig)



Tér: A nagy puszta egy pontján a három nyája juhász találkozik Tetőpont: A holtak megtalálása
Idő: A gyilkosság óta 10 nap telt el, a cselekmény 1 bő évig tart (nyár elejétől a következő év augusztusáig)


Tér: Bodri juhász felesége az ura és a fia keresésére indul, elmegy egész a Dunántúlra, majd vissza Tetőpont: A gyilkos bevallja tettét
Idő: Pontosan nem tudjuk mennyi idő telt el. A vallatási jelenet a vége felé tart.
„megérett a kötél” – kb. az utolsó 15-20 percnek vagyunk a tanúi
Tér: A tárgyalóteremben Szögedében
A rézveretes szíj mindhárom részben szerepel  motívumként tekinthetjük
Ürügy a gyilkosságra: ezt kötik a Bodri juhász nyakára, hogy holttestét bele tudják húzni a gödörbe. Bodri juhász szépérzékét mutatja a rézveretes szíj. A pandúrok veszik le a szíjat, az azonosítás eszközét a holttestről és elviszik tárgyi bizonyítékként Szegedre. A kilincsre akasztott szíj láttán a Veres juhász megtörik és bevallja bűnét. Itt a ráhatás, a meggyőzés eszköze.


A cím
1. Tárgyilagos ténymegállapítás
Kultúra alatti babonás misztikummal átszőtt világ az alföldi pásztorok élete. Ez szülhetett olyan erkölcsöt, mint a Veres juhészé, aki puszta nyereségvágyból, irigységből (nem tetszett neki hol legeltetett a Bodri juhász) képes arra, hogy brutális kegyetlenséggel megölje embertársát. Megöli ártatlan gyermekét és a pulit is. A két komondort saját két komondorával tépte szét. Emberhez méltatlan, ahogy elkaparják apát és gyermekét a kutyákkal, majd a sírra tüzet raknak, és jóízűen megvacsoráznak.
2. Írói ítélkezés
Magában a novellában az elbeszélő személytelen, kerüli a magyarázatot. A novella drámaiságát nyelvi eszközökkel fokozza Móricz.

− Párbeszédek (szűkszavúak, tömörök, gyakran hiányos mondatokból állnak)
− Hiányzik a közvetlen korfestés
− Hiányzik a direkt írói minősítés

Balladisztikus elemek

„Egy magas fekete asszony bodászott a pusztán, fejér vászonruhája volt…”
A fekete-fehér kontrasztja a népballadák színvilágát idézi.

„Az asszony pedig ment, ment, elment.”
Az ismétlés a népballadák és a népmesék világát is felidézik.

A novella nyelvezete: alapvető nyelve jellemzésének.

Hiteles népnyelv
- hangalakkal (vót, gyün)
- a népi szókincs alakjaival (fogd megek)
- szókapcsolatokkal (ladikos embert lelt)

Móricz parasztábrázolása
- Míg korábban Jókai kedves, kedélyes epizódszereplőkként, Mikszáth pedig romantikus, tündéri bájjal vonta be a parasztságot, Móricz egészen más oldalról közelítette meg sorsukat
- Parasztábrázolása szétrombolta az illúziót, miszerint a falu a derű, és a nyugalom és a megelégedettség színtere. Móricz bemutatta szegénységüket, elégedetlenségüket, nyomorukat. (Hét krajcár)

Naturalisztikus ábrázolásmód
- Móricz a valóságot már-már túlzó részletességgel mutatja be. (Tragédia)





Árvácska
(1931)

Előzmények
- 1936 őszén Móricz megismerkedett egy fiatal lánnyal, Littkei Erzsébettel (Csibe), aki lelencként nevelkedett.
- Móricz megmentette őt az öngyilkosságtól
- Megismerésének élménye, élete története megihlette az írót

Árvácska
- A főszereplő, Csöre életének pár évét követhetjük nyomon a regényben.
- Móricz az ő szemszögéből láttatja az eseményeket.
- Nincs valódi neve (Állami Árvácska
- Pösze, nem tanult meg rendesen beszélni, nem járhatott iskolába
- Árvácskát senki se szereti, mindenhol sérelem éri, ám ő maga viszont szeretetre vágyik, ragaszkodó jellem, csupán azért maradhatott a házaknál, mert hasznot hozott, sorsa az örökös kiszolgáltatottság és megalázottság

Szerkezet
o A művet Móricz hét zsoltárra osztotta.
o Első zsoltár: A Dudáséknál töltött időről szól. Elveszik a neki járó ruhát, nem engedik iskolába, egy leszakított dinnyéért parázzsal égetik meg.
o Második zsoltár: Kadarcs István „elkapja” mikor átszöknek hozzá szőlőt enni, Dudásék is megsajnálják
o Harmadik zsoltár: Sorozatos megaláztatások érik. Meztelensége miatt sok férfi figyeli. Kadarcs István szellemnek öltözve ijesztgeti őket, Dudás lelövi (önvédelemnek állítja be). Csöre tudja csak mi történt igazából.
o Negyedik zsoltár: Elveszik a gyereket Dudásnétól. Nem akar állami gondozásban maradni, megszökik, és egy házba befogadják az éjszakára. Mivel itt ismerték addigi tartóit, visszavitték hozzájuk. Másnap visszakerül a városba, út közben elmagyarázzák neki, hogy csak haszonból tartották és nem szeretetből.
o Ötödik zsoltár: Új helyre kerül Árvácska, Szennyesékhez. Kezdetben Zsaba Márival alszik, ám mikor megtudja, hogy vacsorájában légy volt, hányni kezd, innentől Zsófi, a cseléd mellé kerül. Itt is bántalmazzák és itt se járhat iskolába.

o Hatodik zsoltár: Zsófi mesél neki egy öregemberről, aki aztán elviszi Árvácskát egy templomba. Beszél neki Kadarcs István meggyilkolásáról, aztán beszélnek a csendőrökkel. otthon elverik, mert nem akarta elárulni mit beszéltek. Lúgos vízbe nyomják az arcát és kiütik a fogait. Az orvosnak hazudnia kellett, hogy egy állat tette. Az öregnek vinnie kellett egy bögrét, amibe Zsaba Mari titkon mérget rakott. Árvácska is kapott egy ilyen bögrét, de ő nem szerette a tejet. Oda akarta adni a csecsemőnek, ám Zsaba Mári megakadályoza, férje jobbnak látta visszaadni a gyereket.
o Hetedik zsoltár: Új családhoz kerül, Verőné kezei közé. Először úgy tűnik jobb dolga lesz, aztán befogják a disznó mellé. Enni ugyan adtak, de itt is verték, és életét a lányuk, Ditti is megkeserítette. Karácsonykor nagyon várja, hogy ajándékot kapjon, ám nem kap semmit. Az édesanyja emlékére meggyújtott gyertya leégeti a házat. A család és Árvácska is meghal.

Csokonai Vitéz Mihály A felvilágosult eszme hirdetője és a szerelmi költészete

A felvilágosodás
Előzmények
- A feltörekvő polgárság egyre nagyobb szerephez jut az ipari forradalmak révén.
- A természettudomány jelentős felfedezéseket tesz, mely hatással van az emberek gondolkodására.
- A 18. sz. az ész, a világosság százada.
Jellemzői
- A polgárság ideológiájává (világnézetévé) növi ki magát.
- Szellemi mozgalomként indul, majd művelődéstörténeti korszakká válik.
- Feudalizmus-ellenesség
- Egyház-ellenessé (antiklerikalizmus)
- Racionalizmus (ésszerűsség, célszerűség) [ratio=ész, kidolgozója a francia Descartes – „Gondolkodom, tehát vagyok” (Cogito ergo sum)]
- Empirizmus (A megismerés alapja a tapasztalatszerzés) [kidolgozói: Bacon, Locke (filozófusok)]
- Deizmus (elismerik, hogy Isten teremtette a világot, de a továbbiakban a világ működését a természet törvényeire bízta)

Fontosabb országok
- Anglia
o Itt jelentkezik elsőként a felvilágosodás.
o Angol polgári és ipari forradalom.
o A városi élet fejlődése:
 London nemcsak ipari és kereskedelmi, hanem szellemi központ is.
o Irodalom: független a királyi udvartól.
o Új írótípus, aki írói működéséből, újságírásból próbál megélni  A sajtó fejlődése, 26 napilap megjelenése.
o Az angol felvilágosult irodalom legjelentősebb alakjai:
 Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Jonathan Swift: Gulliver utazásai
- Franciaország
o Később, de fejlettebb formában jelentkezik a felvilágosodás  átveszik az angol tapasztalatokat.
o A francia forradalom előtti időszak, melyben a követelések erősebbek.
o A nagy francia Enciklopédia (1751-1772-ig tartott a szerkesztése).
 Szerkesztője: Denis Diderot
 Segítői:
• Montesquieu
• Voltaire
• Helvetius
• D’Holbach
o A tudományok, mesterségek és a művészetek értelmező szótára ábrákkal.

A felvilágosodás stílusirányzatai
- Szentimentalizmus
o A romantika felé közeledő irányzat, az empirizmusra épül. Az ész mindenhatóágába vetett hit megrendül, a tapasztalatokra épített lelki folyamatokat elemzi.
o Tipikus szereplői: szenvedélyes szerelmesek, akik például a társadalmi, vagyoni különbségek miatt nem lehetnek egymáséi.
o A szereplők érzelmekben gazdagok, ám cselekvésre képtelenek: szenvednek, gyötrődnek, visszahúzódóak lesznek.
o A sérült lelkű hősök a bánatukkal a természet magányába menekülne  elfordulnak a társadalmi kötöttséget jelentő várostól (a világtól elidegenedett ember).
o Jellemző műnem a líra.
o Jellemző műfaj az elégia.
 Rousseau: Új Héliose
 Kármán József: Fanni hagyományai – napló és levélregény
- Klasszicizmus
o A felvilágosodás uralkodó stílusirányzata
o Classis(latin)=osztály
o Eredeti jelentése: az első, a legjobb osztályba tartozó, kiváló, tökéletes
o Klasszikus alkotás: A művészi mondanivalót tökéletesen alakított formában jeleníti meg, örök érvényű, harmonikus alkotás.
o A polgárság ízlését és erkölcsét tükrözi.
o A klasszicisták racionalisták is egyben.
o Utánzás: Az antik művészet utánzása
o Miért? Mert művészileg tökéleteset alkottak.
- Klasszicizmus legfőbb stílusjegyei az irodalomban
o Mértéktartó, fegyelmezett stílus
o A művészek elvetnek minden felesleges díszítést
o A művek szerkezete áttekinthető
o Jól elkülöníthető részekből álló, logikusan elrendezett egész
o Az előkelők és jómódúak ízléséhez igazodik
o Jellemzi az eleganciára való törekvés, a kényes műgond
o A műnemek, műfajok nem keverednek egymással.
o Merev művészi szabályok (drámai hármas egység. tér, idő, cselekmény egysége, Arisztotelész Poeticáját nagyon is félreértették)
o Legfőbb műfajok: óda, epigramma, eposz, tanmese (a műalkotás erkölcsi célt szolgál), episztola, államregény, művelődési regén
- A rokokó
o Franciaországban bontakozott ki.
o Elnevezése utólagos, a rocaille (kagyló) szóból képezve utal a stílusban általánosan használt szétágazó csigavonalakra és a kagyló motívumára.
o Ez a stílus az udvari arisztokratikus kultúra utolsó kivirágzása.
o Jellemzője az erőteljes díszítettség, a kecsesség, a játékosság, a bájosság.
o Egyik leggyakoribb témája az erotika, az érzékiesség, a szerelem.

A felvilágosodás képviselői
- Franciák
o Voltaire (Candide)
o Rousseau (Új Heloise)
o Carmeille
o Racine
o Moliere

- Németek
o Goethe (Faust)
o Schiller (A kesztyű, Az örömhöz)
o Kölderlin
- Magyarok
o Kazinczy Ferenc
o Berzsenyi Dániel

A magyar felvilágosodás
I. szakasz (1772-1795)
- 1772 – Bessenyei György: Ágis tragédiája
- 1795 – a Martinovics-féle jakobinus mozgalom vezetőinek kivégzése
II. szakasz (1795-1825)
- 1825 – Széchenyi István az országgyűlésen birtokai jövedelmének egy részét felajánlja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítására.

- Sajátos viszonyok:
o Nem volt számottevő polgárság
o A közép- és kisnemesség, a főúri családok tagjai lettek „felvilágosodottak”  a nyugati polgárság forradalmi eszméi átalakultak
o Mi volt a fő cél?
 Az elmaradottság leküzdése
 A kulturális haladás
 A nemzeti kultúra alapjául szolgáló nyelv művelése
o Mária Terézia 1760-ban testőrséget állítatott fel Bécsben  a magyar nemesifjak művelődhettek, megszervezték az első magyar írói társaságot
o Szépirodalmi folyóiratok: Magyar Museum, Orpheus, Uránia, Mindenes Gyüjtemén
o Testőr-írók: Baróczy Sándor, Barcsay Ábrahám, Bessenyei György
o Nyelvújítási harc
 Ortológusok  nyelvújítás ellenzői
 Neológusok  nyelvújítók


Csokonai, a felvilágosult eszme hirdetője

Az estve
- A cím pictúrát, azaz leírást ígér, azonban nagyobb ívű, átfogó-jellegű eszmei és stílushatásokat összegző alkotás
- 1792-ben írta 19 évesen
- Kazinczynak küldte el
- 1794-ben társadalombíráló résszel kiegészítve a Magyar Museumban jelenik meg.
- 1796-van a Diétai Magyar Múzsában jelenik meg, kivéve a középső részt.
- A műben Rousseau hatása érezhető, miszerint a romlott társadalommal szembe kell állni, és vissza kell térni a természethez.

- Szerkezet:
1. Az alkonyat ROKOKÓ leírása
2. A felvilágosodás eszméinek megfogalmazása KLASSZICISTA eszközökkel
3. A zárlat ódai hangja SZENTIMENTALISTA, visszafordulás a természethez

1. Az erdei alkonyat képei
Rokokó idill
Eszközei: hanyatló nap, harmat, rózsák, madárkák
Színek: tündöklő, pirul, aranyos
Akusztikai hatások: bömböl, hangicsál

Megszemélyesítés: „Mosolyog a híves szárnyon járó estve”
Alliteráció: „Barlangjában belől bömböl a mord medve”ű
„vidám melancholia”  mélabú, elérzékenyülés

Az erdő „Egy fűszerszámozott theátromot csinál”
Jelentése: illatosított színház, a fűszerszám a fűszer régi neve.

Az édes koncertek dallamára a Hold rezgő fényénél a gráciák (a báj, a kellem istennői) táncot járnak.

Illatérzék: fűszerszámozott theátrom – mennyei illat: zefírek – enyhe nyugati szellő

„E világba semmi részem sincsen”
Harmónia Diszharmónia
- Természet
- Édes koncertek
- Gráciák tánca
- Nyugalom - Társadalom
- Lárma
- A kevély, a fösvény csörtetése
- Kényektől részeg tolongás

2. „Bódult emberi nem, hát szabad létedre / Mért vertél zárbéklyót tulajdon kezedre?
Az éj, az elviselhetetlen emberi világ, a megromlott társadalom metaforájává válik.
Az eszmefuttatás a Rousseau-i gondolatmenetet követi.
 magántulajdon
 a szabadság elvesztése
 megromlott emberi viszonyok
Leltárszerűen számba veszi a társadalom visszásságait (háborúk, egyenlőtlenség, zsarnoki hatalom, kapzsiság, a jónak született ember bűnbe hajszolása).
A fogalmi érvelés túlsúlya jellemzi ezt a részt.
A korabeli magyar viszonyokra utal a dézsma, a porció, a földterületek bekerítése.

3. A megnyugvást adó természet képéhez tér vissza.
A természet fennkölt hangú, ódai megszólítása.
„Oh arany holdvilág
Oh édes erdei hangzások
Oh áldott természet”

A civilizáció teremtette egyenlőtlenség a természetben nem létezik, itt minden ember egyenlő.
A természet örökös földesura Csokonai  lelki gazdagság (arany holdvilág, éltető levegő, az erdei madarak éneke)




Konstancinápoly
Első változata: Egy város leírása (1785?), iskolai versgyakorlat.
1794-ben ezt a leírást fejtegetéssel egészítette ki.

Konstantinápolyt (Isztambul/Bizánc) idézi elénk.
A távoli városról veszélytelenebb beszélni, mint közvetlenül a hazáról.
A műben megjelenik Voltaire egyházellenességének hatása.

Konkrét képsor:
- Utcák színes forgataga
- Hárem = „damae-bibliotecha”
- „fénylő Stambul”
- „roppant templomok”
- „kőszálnyi mecsetek”

- Filozófiai általánosítások
- Babona, vak buzgóság
- Felidézi azt az időt, amikor még a természetben élt ember boldog volt

- Elítéli a fanatizmust  a minden embert és népet egybeölelő testvériséget hirdeti. A török hívők vakbuzgóságáról szólva a kereszténységről is beszél, erre utal a harang, a pénteki böjt, az oltár, a sekrestye.

A vers befejező része:
- Új világról szóló jövendölés
- Az értelem, a szeretet uralkodik majd.
- A harangokból szerszámot öntenek.
- A cifra tornyok emelése helyett „száz embertárson segítenek”
- A „boldog kor” eljövetelét csak a „késő századtól” reméli





A magánossághoz
- Szentimentalista mű
1. vsz.
- Megszólítja és hívja a Magánosságot
2. vsz.
- Leírja a Magánosság „lakhelyét”, a természetet.
- Filozófiai mondanivalóval is bír: az élet szépségeit és értékeit csak az érzékeny, művelt emberek veszik észre
4 - 5. vsz.
- Az előző részben bemutatott világ ellentétét írja le.
- Leírja, mely helyeket kerüli a Magánosság (királyi udvarokat, városokat), és kinek szül gyötrelmet (fösvények, nagyravágyók)
- Kedveli a szelíd falut, a természetet és az érző szívet
6 - 7. vsz.
- Ismét szemléletváltás: most a magány áldásait, jótéteményeit emeli ki (az erény, vagyis a virtus szülője, a bölcsesség forrása)
- Felvillan a későbbi romantika és a művészi szabadság gondolata
„Midőn teremt új dolgokat
S a semmiből világokat.”
„a sebes villám setétes éjjel”
8 - 9. vsz.
- A magánosság megérti a költőt és hűséges hozzá
- Számára a halál nem elrettentő, hanem kívánatos
10 - 11. vsz.
- Háromszor hangzik el az „Áldott Magánosság” megszólítás, amely a végső magánosságot, az elmúlást sietteti

A tihanyi Ekhóhoz
- Eredeti cím: A füredi parton
- Műfaja: elégia, ódai elemekkel
- Szerkezetileg három részre tagolható



I.
1. versszak
- A megszemélyesített alak megszólítása (invokáció)  ódai jelleg
- Megidézi a visszhangot, a párbeszéd valójában monológ:
- A nimfa csupán a csalódott költő szavait adja vissza (halvány Hold – szentimentális kép; a Hold is egyedül van, nincs társa)
2. versszak
- Füreden mások vigadoznak  A költő magányos, szomorú, boldogságra áhítozik
II.
3 - 6. versszak
- Több az emberség a durva bércekben, mint az emberekben, a jó barátok üldözői lettek.
- Szívtelen emberek, érdekházasság, tiran (zsarnoki) törvény (Lillára utal)
- A művészi kifejezőeszközök is a lelki fájdalom nagyságát sugallják: a vidám, boldog Lilla-verse természeti képeit vad természeti képek váltják fel. Így jut el a panasz-sor csúcsára… „még Lilla is…”
- „Te áldott lélek” – szeretettel emlékszik vissza Lillára
III.
7 - 10. versszak
- Éles vonalakkal válik el a második résztől.
- A költő fájdalmas büszkeséggel visszavonul a társadalomból, és az önként vállalt magánytól remél megoldást.
- A természet magányában remél az lenni, ami a társadalomban nem lehetett.
- „Ember [egyenlő] és polgár [nem alattvaló] leszek.”

Az utolsó szakaszban idősíkot vált
- Jövő idő
- Mint ember, tiszteletet érdemel
- Bízik a kései igazságszolgáltatásban

Csokonai szerelmi költészete
- 1797 nyarán ismerkedik meg Vajda Juliannával (Lilla)
- Kapcsolatuk kilenc boldog hónapig tartott, aztán Lillát férjhez adják máshoz (tiran törvény)

Tartózkodó kérelem
- 1795 előtt Laurához és Rózához írta szerelmes verseit
- Több versét átdolgozta és besorolta a Lilla – érzékeny dalok verseskötetébe.
- A vers miniatűr remekmű
- Rokokó stílus
- Csokonai korában énekelték
- Szimultán verselés: egyszerre ütemhangsúlyos és időmértékes verselésű
- A szerelem tűz (metafora)
- Tűz  Seb  Ír (gyógyír)  Tulipán (metafora)
- „Ajakid harmatozása” = szerelmes szavak
- Költői udvarlás: viszontszerelmet kér kedvesétől, az igenlő válaszért ezer ambrózia csókot ígér
- Az isteni szféra magasságaiba emeli a bókokat
 A keresztény angyali
 Az antik ambrózia összekapcsoló szavakkal

Az esküvés
- Csokonai esküt tesz, hogy örökké szeretni fogja Lillát, viszonzást vár
- Toposzok (hószín kéz, rózsa száj, tűz szem – ezekre esküszik Cs. Lillának.)
- Rokokó stílus
- Szimultán verselés

A boldogság
- Minden megszépül a természetben, vele van Lilla, a kertben leheveredve csókolóznak, iszogatnak, Anakreón verseit olvassák, friss epret esznek  tökéletes boldogság
- jázminos illat, a hűvös este, a susogó szellő, zöld gyepágy, eperillat
- Az utolsó három sorban a költő összegzi boldogságát.







A Reményhez
- A Lilla-versgyűjtemény utolsó verse. Műfaja elégico-óda
Szerkezete:
1 és 4. vsz. Tartalmi, érzelmi párhuzam
2 és 3. vsz. Hangulati ellentétesség
- A Lillával töltött 9 boldog hónap után a lányt férjehz adják, Csokonainak állása sincs  reményei összeomlanak
I. versszak IV. versszak
A megszemélyesített lelkiállapotot, a Reményt szólítja meg:
- Istenségnek látszik
- Csalfa, vak
- A boldogtalanokat hitegeti
- „Csak maradj magadnak” - Az élet értelmetlen lett a veszteségek után.
- Ellentétek:
- Zengő liget  Kietlen liget
- Nap  Éj
- A természet és az emberi táj kiüresedése
- Fájdalmas, egyetemes búcsút vesz: költészettől, jókedvtől, reményektől, szerelmektől  halálvágy

II. versszak III. versszak
- Értéktelített
- Rokokó kert: tavasz, nárciszok, csörgő patak, fák
- „Ezer virággal”
- Rózsák
- Életének reményekkel teli szép korszaka
- A viszonzott szerelem
„Lilla szívét kértem;
S megadá az ég” - Értékvesztett
- Tél
- A kert téli pusztulása: kiszáradt fa, patak, fa
- A rózsák elhervadnak
- Művészi vágyainak kudarca  gyöngykoszorúk (hírnév, dicsőség)
- Lilla elvesztése
„Óh, csak Lillát hagytad volna”

Homérosz Odüsszeia és az Iliász

Az eposz

Az eposz verses, nagyepikai alkotás, melynek középpontjában egy nagyobb népcsoport életére kiható esemény áll (Például: háború, honfoglalás). Főhőse olyan személy, aki különleges tulajdonságai miatt az átlagemberek fölé emelkedik. Tettei végrehajtásában természetfeletti lények is segítik.
Az eposz fajtái:

- Naiv eposz
o szerzője sokszor ismeretlen
o az írásbeliség előtt keletkeztek
o szájhagyomány útján terjedtek
 Példák: Kalevala, Gilgames-eposz
- Műeposz
o az írásbeliséghez kötődnek
o szerzőjük ismert
 Példák: Homérosz: Iliász, Homérosz: Odüsszeia, Arany János: Rege a csodaszarvasról, Vörösmarty: Zalán futása, Vergilius: Aeneis, Ariosto: Az elveszett Orlando, Tasso: Megszabadított Jeruzsálem, Cervantes: A Lusiadák, Milton: Elveszett paradicsom, Csokonai: Dorottya (vígeposz), Petőfi: A helység kalapácsa (vígeposz)

Eposzi kellékek

- Téma megjelölés (propozíció) és a múzsa segítségül hívása (invokáció)
- Seregszemle (enumeráció)
- Isteni beavatkozás (deus ex machina)
- Állandó jelzők használata
- Epikus hasonlatok
- Állandó ismétlődések
- Eposzi igazságszolgáltatás
- A dolgok közepébe vágás (in medias res)
Homéroszi kérdés
- Az i.e. 4. századtól máig foglalkoztatja a kutatókat.
- Egy szerző írta-e a két eposzt? - A két eposz más szemléletű, kb. egy emberöltőnyi különbség van a keletkezésük között.
- Saját szerzői lelemény-e a két eposz, vagy szóban terjedő hősmondákból állította össze a szerző?
- Homérosz = A költő
- 7 város tartotta szülöttjének
- Szobrokon vakként ábrázolják
A trójai mondakör
- Tündareósz király feleségét, Lédát elcsábította Zeusz (hattyú képében). Léda két hattyútojást hozott a világra, melyekből Helené és Klütaimnészra, valamint Kasztór és Polüdeukész.
- Helené férje a spártai király Meneláosz, Klütaimnésztra Agamemnón felesége lett
- Thetisz istennő és Péleusz (halandó), a mürmidónok hős királyának lakodalmi ünnepségére nem hívták meg Eriszt, a viszály istennőjét, ezért buszúból a Heszperiszek kertjéből szerzett egy aranyalmát, és begurította „A legszebbnek!” felkiáltással. Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité is harcba szállt az ajándékért. Zeusz Pariszt, a trójai királyfit kérte döntőbírónak, ő pedig Aphroditét választotta, mivel ő a világ legszebb asszonyát, Helenét ígérte cserébe jutalmul. Héra és Pallasz Athéné megharagudott a trójaikra.
- Parisznak sikerült megmenekítenie Helenét Spártából, s magával vitte a királyi kincseket is.
- A görögök nem tűrhették ezt a sérelmet, így az egyesített görög törzsek Agamemnón vezetésével indultak Trója ellen.
- A várost csupán Odüsszeusz furfangos cselével tudták elpusztítani.
Az Iliász

- Kr.e. 8. sz.-ban keletkezett, a trójai háború után körülbelül 500 évvel.
- Egyetlen költő alkotta, a trójai mondakör felhasználásával.
- Témája: a Trójai háború utolsó évének 52 napja: Akhilleusz (ő képviseli az embereszményt) haragjának okáról, következményeiről és feloldódásáról szól.
Az Odüsszeia

- Valamivel később keletkezett, mint az Iliász.
- Szerzője jól ismerte nagy elődje művét, mintaképnek tekintette, túl is akarta szárnyalni.
- Trója elesése után az életben maradt görög harcosok hazatértek otthonukba, Odüsszeusz viszont hosszú és kalandos utat járt be, míg hazaérhetett Ithakába.

Az Odüsszeia szerkezete

12 ének - ELŐZMÉNYEK
- Egy időben két szálon indul a cselekmény:
o I-IV. ének: Ithaka, Pülosz, Spárta
o V-VIII. ének (4): Ogügié, Szkhéria
- IX-XII. énekek: SZKHÉRIA (Odüsszeusz elmeséli kalandjait – a mesés múlt)

12 ének - HAZATÉRÉS
- XIII-XXIV. énekek (12) – Ithaka – Leszámolás a kérőkkel

Odüsszeusz kalandjai

1. Feldúlják Iszmarosz városát, asszonyokat és kincseket rabolnak, ám sokan elesnek saját mohóságuk miatt (Odüsszeusz intelme ellenére is)
2. A lótuszevők szigetén három társ megízleli a lótuszt, így őket csak erőszakkal tudják kiszabadítani.
3. Polüphémosz megvakítása (6 társ odaveszik)
4. Aiolosz isten Aiolé nevű szigetére érkeznek, ahol az isten egy bőrtömlőben adja át a tengeri viharokat keltő szeleket. Ám a társak kibontják azt és Ithaka partjai közeléből visszasodorja őket Aiolosz szigetére.
5. Télephüloszba jutnak, ahol az emberevő óriások sziklákat dobálva összezúzzák Odüsszeusz hajóit. Így 12 hajóból mindössze egy gályával kell folytatniuk az utat.
6. Aiaié szigetén Kirké istennő 21 görög hajóst sertéssé változtatott. Odüsszeusz Hermész segítségével megmenti társait, ezután egy évig élvezik az istennő vendégszeretetét.
7. Kirké tanácsára Odüsszeusz leszáll az Alvilágba, hogy Teiresziásztól jóslatot kérjen. Ezután találkozik édesanyja szellemével, kitől hírt hall, először feleségéről, majd Ithakáról is.
8. Odüsszeusz egyedül a legközelebbi részt, a Sziréneket meri elmondani. Társai fülét viasszal tömi be, magát pedig az árbochoz kötteti. A szirének Odüsszeusz tudásszomját ígérik kielégíteni. Odüsszeusz nem tudott ellenállni, ám a társak megmentették.
9. A Szkülla (tengeri szörny) közelében eveznek el, ahol Odüsszeusz tudatosan feláldozza 6 emberét, hogy a többieket mentse vele.
10. A társak felfalják Héliosz marháit, ám ezt követően irtózatos vihar pusztítja el mindjüket. Csak Odüsszeusz éli túl a hajótörést, őt Kalüpszó szigetén veti ki az ár.

Az Alvilágban
- Az Alvilágba leszállva Odüsszeusz több emberrel is találkozik:
o Teiresziásszal, a thébai vak jóssal
o Édesanyjával, kitől feleségéről, apjáról és Ithakáról hírt kap
o Agamemnónnal, kit felesége Klütaimnészra és annak szeretője Aigiszthosz meggyilkolt
o Akhilleusszal

Állandó jelzők
- Odüsszeusz
o isteni hős, bölcs, isteni férfi, tűrőlelkű, nagyszívű, leleményes, hősszívű, fényes, bajnok, nagy, sokleleményű, isteni sarj
- Pallasz Athéné
o bagolyszemű, zsákmányosztó, pajzstartó Zeusz atyalánya, nagy, elszánt
- Agamemnón
o híres, sereget-vezető





Az Iliász és az Odüsszeia összehasonlítása
I-VII. sor, Akhilleusz haragja, Zeusz akarata EXPOZÍCIÓ I-X. sor, Odüsszeusz jellemzése, igyekszik megmutatni a saját és társai életét is. Héliosz tehenei miatt mind odavesznek a társak.
„in medias res” után Akhilleusz cselekedete, kronológiai sorrend SZERKEZET 24 ének, „in medias res” kezdés után Odüsszeusz jelleme, a cselekmény egyszerre két szálon indul meg
Trója (Ilion), a 10 évből 52 napot mutat be. Jelen idő, a múlt és a jövő csak sejtelmesen van jelen. TÉR, IDŐ Odüsszeusz bolyongásainak (múlt idő) mesés színhelyei, valós helyszínek: Ithaka, Pülosz, Spárta
a jelen idő is jelen van, a jövő jóslatokban jelenik csak meg
A hősi arisztokrácia a kalózkodásból és a háborús csatározásból gyarapította vagyonát A KELETKEZÉS TÖRTÉNELMI HÁTTERE Az arisztokrácia szerepe hanyatlott. A hősi arisztokrácia élősdivé vált. (a kérők Ithakában) A megindult árutermelés és a kereskedelem egyéni kezdeményezést, találékonyságot, szellemi mozgékonyságot kíván.
Hősi (heroikus) életeszményt megtestesítő harcos. EMBERESZMÉNYE Sokat tapasztalt, bölcs, leleményes ember



A hírnévvel nyert halhatatlanság. Akhilleusz két emberi magatartás között választhat:
1. hosszú, békés, de dicstelen élet
2. a hősi halállal megszerezhető halhatatlan hírnév  ezt választotta LEGFŐBB ÉRTÉK Az élet.
A hősi értékrend válsága Alvilág
Akhilleusz: Isteni származású (Thetisz fia), harci kiválóság, halált megvető bátorság, emberi nagyság. Sorsát előre ismeri, azt tudatosan vállalja.
Jelleme fejlődik:
- vad harag (barátja, Patroklosz halála)
- fájdalom  majd megbocsátás
- Priamosz – apai fájdalom  szánalom A FŐHŐS JELLEMZŐI Odüsszeusz:
Földi király (Laertész fia), okos, bölcs, leleményes, az eszét használja
katonai erények:
vitéz, bátor, sorsát vállalja és tudatosan alakítja
fényes, isteni hős, gyorslábú, dicső Akhilleusz EPOSZI JELZŐK (a jellemzés sajátos eszközei) bölcs, nagyszívű, leleményes, isteni bajnok, hősszívű, fényes, tűrőlelkű, sokattűrt, tarkaeszű Odüsszeusz
Az emberek az istenek játékszerei. Az istenek részt vesznek a harcban, pártfogolják AZ ISTENEK SZEREPE Az istenek tisztes távolságból figyelik az eseményeket. A végzet az emberek jellemében rejlik.  Az ember alakíthatja is a sorsát.



Homérosz műfordítók
- Devecseri Gábor, Mészöly Gedeon, Gyomlay Gyula

A ókori görög vallás
- A politeizmus, ellentétben a monoteizmussal, több istenben való hitet jelenti. A politeizmus szó a görög politheos szóból ered (poli (több) + theosz (isten)), szabad fordításban több (sok) istent jelent.
A ókori görög istenek
- Zeusz: a legfőbb isten az Olümposzon, Kronosz és Rheia fia, az istenek 3. nemzedékének vezetője (Jupiter)
- Hadész: Kronosz és Rheia gyermeke, az Alvilág ura/az alvilágban lakik (Pluto)
- Héra: 300 éves szerelem után Zeusz felesége és nővére, az Olümposz királynője (Juno)
- Démétér: a Föld istennője, Zeusz testvére (Ceres)
- Hesztia: Zeusz testvére, a családi tűzhely istennője (Veszta)
- Apollón: Létó és Zeusz gyermeke, a költészet, nap, világosság, jóslás, zene istene, a Múzsák karának vezetője (Apollo)
- Artemisz: Létó és Zeusz gyermeke, vadászat és vadállatok szűz istennője, Apollón ikertestvére (Diana)
- Aphrodité: a szépség és szerelem istennője (Venus)
- Arész: Héra és Zeusz gyermeke, a harc és háború istene (Mars)
- Dionüszosz: Zeusz és a halandó Szemelé fia, a bor és szőlő istene (Bacchus)
- Héphaisztosz: Héra gyermeke, istenek kovácsa, a tűz és kovácsmesterség istene (Vulcanus)
- Hermész: Zeusz és Maia gyermeke, az istenek hírnöke, a halottak követője, a kereskedők, szónokok, tolvajok védője (Mercurius)
- Pallasz Athéné: Zeusz fejéből pattant ki, a városvédő mesterségek és tudományok védnöke, a bölcsesség, jog, művészetek oltalmazó istennője (Minerva)
- Poszeidón: Kronosz és Rheia gyermeke, a tenger istene (Neptunus)



Időmértékes verselés
- A ritmust a hosszú és rövid szótagok váltakozása adja.
a. hosszú a szótag (jele: _ )
ha benne a magánhangzó hosszú, vagy ha a magánhangzó rövid, de kettő vagy több magánhangzó követi. Szóhatárt nem veszünk figyelembe.

b. Rövid a szótag (jele: U )
ha benne a magánhangzó rövid, és csak egy mássalhangzó követi.

Verslábak
- spondeus: - -
- daktilus: - U U

A Hexameter
- Jellegzetes időmértékes verssor, amely daktilusokból és spondeusokból áll. Minden sor hat verslábat tartalmaz.
- A daktilusok és a spondeusok szabadon váltakoznak, de az ötödik versláb mindig daktilus, a hatodik spondeus vagy trocheus.
Példa: Férfiuról szólj nékem múzsa, ki sokfele bolygott
- U U | - - |- - | - U U | - U U | - -

Shakespeare Élete és a Rómeó és Júlia

Élete

- Életéről nem sokat tudunk, az adatok hiányosak, gyakran pontatlanok.
- 1564 körül született Stratford-upon-Avon –ben.
- 18 éves korában feleségül vette Anne Hathaway-t akitől három gyereke is született
- 1586 körül elhagyja családját, életének következő öt éve homályba vész.
- 1592: Az első hír londoni létéről. Kapcsolatba kerül a színházzal.
- Az 1599-ben felépült Globe színház fő részvényese, sikeres színész és drámaíró.
- 1607-ig színészkedett.
- 1616-ban halt meg.

Írói munkássága

- Összesen 37 darabot és 154 szonettet írt
o Tragédiák: Julius Caesar, Hamlet, Lear király, Macbeth, Othello, Antonius és Kleopátra, Romeo és Júlia
o Királydrámák: VIII. Henrik, II.-III. Richárd, Henrik drámák, János király
o Vígjátékok: Szentivánéji álom, Velencei kalmár, Ahogy tetszik, Vízkereszt, Hét veronai nemes, Lóvá tett lovagok, A winsori víg nő, Sok hűhó semmiért, Minden jó ha a vége jó

A középkori színjátszás jellemzői
- A középkori drámákat naturalisztikus alapossággal mutatták be.
- Jellemző az örökös helyszínváltozás
- Különböző helyszíneken történő események egyidejű bemutatása
- A „Keresztény dráma” műfaja

A Globe Színház és az angol színjátszás
- A kívülről nyolcszögletű, belülről kör alakú Globe színház 1599-ben épült fel
- Neve összefügg az épület ormán viselt jelvénnyel, a földgömbbel
- Többemeletes, fából készült a színház, felül nyitott volt, így nappal természetes fény mellett tartották az előadásokat
- A színpad hármas beosztása lehetővé tette a különböző színterek gyors váltását
- Nem voltak díszletek
- A drámák nem felvonásokra, hanem színekre tagolódtak
- A női szerepeket is fiúk alakították
- A „hármas egység” (a hely, idő és cselekmény egységének) igénye nem lépett fel 
- A teret és az időt szabadon kezelték
- Hangulati ellentétesség, a hangnemek keveredése

A reneszánsz
- A renaissance = reneszánsz, újjászületést jelent
- A cél az antik görög és római kultúra újjáélesztése
- 14-16. sz. –re jellemző művelődéstörténeti korszak, stílusirányzat
- Társadalmi alapja a polgárság, bölcsője Itália
- Hazánkban, ahol nem alakult ki ekkor még polgárság, a nemesség töltötte be ezt a szerepet
- A humanizmus a reneszánsz polgárságnak a világi ideológiája. (homo=ember) „Mindennek a mértéke az ember” – emberközpontúság

Rómeó és Júlia
- Az angol reneszánsz első olyan tragédiája, melynek központi témája a szerelem
- A fő konfliktus a reneszánsz értékrend hívei és a középkori értékrend képviselői között feszül.
ÚJ ÉRTÉKREND RÉGI ÉRTÉKREND
- Szabad párválasztás rangtól és névtől függetlenül (tiszta érzések, reneszánsz életszeretet, életöröm)
- Reneszánsz szabadságvágy

- Rómeó, Júlia, Mercutio, Benvolio
- Érdekházasság
- Középkori erkölcsök
- A családok közti ősi viszály már nevetséges, és az okát sem tudják

- Montague, Capulet, Paris
A dajka és Lőrinc barát ingadoznak, Escalus, Verona hercege az események felett áll. Egyensúlyozó szerepe a megoldásban érvényesül.
Mercutio kulcsszereplő
- Tőle tudunk meg legtöbbet a szabadságról, az ifjúság a végtelen lehetőségek és a szabadság kora, de Mercutio korai halála azt bizonyítja, hogy a korlátlan szabadság érzése csak szép álom.
- Mercutio költő is, aki képzeletével képes átformálni a világot (pl.: álma Mab királynőről az I. felvonás 4. jelenetében)
- Az ő halála indítja el a katasztrófát

A mű szerkezete
- EXPOZÍCIÓ : Rómeó el szeretné felejteni szerelmét, Rózát
- BONYODALOM : Rómeó találkozik Júliával a bálon
- CSELEKMÉNY KIBONTAKOZÁSA : Házasságot kötnek, a viszály újra fellángol családjaik között
- TETŐPONT : Rómeó megöli Tybaltot, ezért a herceg száműzi Veronából
- MEGOLDÁS : Rómeó és Júlia halála, a két család megbékélése

A Shakespeare-i dramaturgia
- A hangulati elemek keveredése
- Fordulatos eseménysor
- A véletlenek fontos szerepe
- A kar szerepeltetése a mű elején
- A cselekmény viszonylag egyszerű (párhuzamos)
- Tér: váltakozó színhelyek, Tybalt halála után a belső színterek dominálnak, ezzel párhuzamosan Júlia kerül középpontba
- Idő: Jelen idő, a korfestés hiánya, a történet öt napot ölel fel
- Gyilkosságok, sok vér
- A dajka beszéde az angol népnyelv tükre

Reneszánsz vonások
- A mű legfőbb gondolatai reneszánsz életszemléletet tükröznek
o életszeretet (Mercutio képviseli)
o szabad párválasztás, igaz szerelem
o döntéseiket a szereplők önmaguk kívánják meghozni
- A mű legfőbb a reneszánsz bölcsőjében, Itáliában játszódik
Fordítók
- Vörösmarty, Petőfi és Arany vállalkozása volt „a magyar Shakespeare” megteremtése.
- Petőfi belekezdett a Rómeó és Júlia fordításába.
- További Shakespeare-fordítók:
- Kosztolányi Dezső és Mészöly Dezső (Rómeó és Júlia, valamint Szabó Lőrinc (Macbeth)

ZENEI FELDOLGOZÁS: Prokofjev – Romeo és Júlia
MEGFILMESÍTETTE: Zefirelli – Romeo és Júlia

Mikszáth Kálmán Élete és művei

Élete

- 1847 jan. 16 –án született a Nógrád megyei Szklabonyán jómódú kisbirtokos családban
- Rimaszombaton a református gimnáziumban, Selmecbányán az evangélikus líceumban, és a pesti egyetemen jogot tanult, bár diplomát nem szerzett
- 1871 elején Balassagyarmaton Mauks Mátyás főszolgabíró mellett helyezkedik el esküdtként, majd miután lányába, Ilonába beleszeret de a szülők ellenzik, „megszökteti” a lányt
- Pestre költöznek, itt a Magyar Hírlap szerkesztője lesz, de a rossz anyagi körülményeket nem tudja Ilona elviselni, hazaköltözik
- 1878 és 1880 között a Szegedi Napló munkatársa (árvízi tudósítás)
- 1880 végén visszaköltözik Pestre és a Pesti Hírlapnál helyezkedik el csaknem 25 évig
- 1881: Tót atyafiak, 1882: A jó palócok  siker
- A Petőfi és a Kisfaludy társaság, valamint az MTA is tagjai közé választja
- Utolsó éveiben visszahúzódik hapácsi birtokára, 1907-re elkészül a „Mikszáth-kastély”
- 1910 május 6-án a pesti Vígadóban az ország nagy pompával ünnepelte írói pályájának 40. évfordulóját. Rá két hétre hirtelen meghalt (1910 máj. 28.).

Újszerű parasztábrázolás

- Mikszáth sikereit nagyban köszönheti újszerű parasztábrázolásának
- Míg Jókai műveiben a parasztok csupán mellékszereplők, Mikszáth felfedezi őket az irodalom számára
 Csak erkölcsi oldalról közelíti meg sorsukat
 Felismerteti az olvasókkal, hogy a látszólag együgyű és durva emberek lelkében mély érzések és gondolatok rejlenek
 Ők is megvívják saját, belső csatáikat
 Hősei nem lázadnak, beletörődnek sorsukba, vagy ha fel is lázadnak, csak anarchikus cselekedetekre szánják el magukat (pl.: Az a fekete folt)
 Tetteiket a faluközösség kialakult szokásai (melyek sokszor népi hiedelmek, babonák) irányítják
 Hősei naivak, jószívűek, tiszták (pl.: Bede Anna tartozása)
• A tót atyafiak (1881)
• A jó palócok (1882)

Az a fekete folt

- Mikszáth először a színhelyet rajzolja meg. A táj meseszép (tulipánok, magas százados fák, selymes fű), akárcsak az akol.
- A természet és az ember közel kerül egymáshoz (Anika – a kis bárány)
- Olej Tamás, a mű főszereplője három urat ismert el maga felett
• Istent
• A Taláry herceg őkegyelmességét
• A tekintetes vármegyét
- Először a falusiak szemszögéből láttatja Mikszáth Olejt. A falu elítéli, mivel nem sírt felesége temetésén. Kívülről durva, érzéketlen embernek tűnik, belső életéről senki nem tud. Olej felesége titokzatos hangját hallja.
- Anika 16 éves, gyönyörű lány, kit a természet nevelt. Harmonikus, romlatlan világban élte életét. Ártatlan és naiv.
Romantikus és realista jegyek az elbeszélésben
Romantikus Realista
- Témaválasztás
- Leányszöktetés
- A főhős különös alakja (ahogyan a falusiak látják és amilyen valójában)
- Anika alakja
- Mesei táj - Olej Tamás lélektanilag hiteles ábrázolása
- Környezetrajz (a felvidéki táj valósághű bemutatása)
- Mikszáth arisztokráciával szemben érzett ellenszenve (csípős észrevételek, a Taláry herceg a „selymes szobák hőse”)

Beszterce ostroma
Egy különc ember története
- Folytatásokban a Pesti hírlapban (1894), kötetben 1895-ben jelent meg.
- Gróf Pongrácz István történetét képviselőbarátjától, Pongrácz Károlytól hallotta.
- Az alapötlet tehát anekdota (rövid elbeszélés, nagyrészt meg nem történt, de jellemző mulatságos eseményről), melyet Mikszáth átalakított kissé
- Műfaj: kisregény

A regény felépítése

- Bevezetés
- Estella
- Kedélyes atyafiak Térben és időbe egymástól függetlenül történnek
- A túsz  Pongrácz és Apolka sorsa összefonódik
- Az éj

Az alakok rendszere

- A későn született ember, Gróf Pongrácz István „a magyar Don Quijote”
o Cervantes hőse egyedül marad szolgálójával, mindenki őrültnek véli és kineveti, élete végén bevallja magának kudarcát. A gróf hóbortjaiban az egész vármegye cinkosa, környezete elfogadja, kiszolgálja különcségeit.
o Az emberek szeretik, különb, nemesebb mint környezete.
o Mikszáth sokoldalúan jellemzi, árnyalt lélekrajz.
o A különc arisztokráciát képviseli.

- Az úri svihákok a Behenczy bárók
o Svihák: szlovák szó, megbízhatatlan jellegű embert, szélhámost jelent. Az erkölcsileg lezüllött, élősdivé vált réteg, a dzsentri típusa

- A meggazdagodott polgárság a Trnowszky fivérek
o Három testvér: Péter (kereskedő) [pánszlávokhoz húz], György (orvos), Gáspár (gazda) [magyarok hoz húz]
o György halálával lánya, Apollónia a nagybácsikhoz kerül, - itt-ott vendégeskedve – kik egymásra túllicitálva versengenek egymással (nem szeretetből, ez a versengés a külső szemlélőknek szól

- Mikszáth kesetűsége abban rejlik, hogy a dzsentrik Magyarországon fennen hangoztatott nemes elveit, hagyományait már csak egy „bolond” veszi komolyan.
- Bizakodással tekint viszont Blázy polgármesterre, aki két esztendeig ült a szabadságért Kufstein

Madách Imre Az ember tragédiája – Az eszmék sorsa a Tragédiában

Műfaj: drámai költemény
Keletkezés: 1859. feb. 17. - 1860. már. 26.

Arany János (ekkor a Kisfaludy társaság igazgatója)
a) A Faust gyenge utánzata
b) Tompa Mihálynak írta: „Első tehetség Petőfi óta, aki egészen önálló irányt mutat.
- A nyelv és a verselés darabosságait Arany kijavította (fakszimile – hasonmás kaidás; 4080 sorból 4140 lett)

A keletkezés körülményei
- Nővérét és annak családját román parasztok legyilkolják  csalódás a romantika által eszményített népből
- Felbomlott házassága  Éva alakja és Fráter Erzsébet között párhuzam vonható
- Nemzeti katasztrófa (1848-49)
- A XIV. sz. természettudományának új tanításai hatottak rá
• frendológia (koponyatan)
• morálstatisztika
• biológiai determinizmus (= akarat és cselekvés korlátozottsága)
• entrópia-elv (fagyhalál)

• A Naprendszer kihülését jósolja

A Tragédia felépítése
- A Tragédia 15 színből épül fel.
- Keretszín: A mennyekben; Paradicsom; Paradicsomon kívül
- Múlt: Egyiptom; Athén; Róma (Ókor) Konstantinápoly; Prága I; Párizs (álom az álomban), Prága II (Kőzépkor)
- Jelen: London
- Jövő: Falanszter; Űr; Eszkimó szín
- Keretszín: A Paradicsomon kívül
A konfliktus
- Lucifer (nevének jelentése: Fényt hozó), a tagadás szelleme hiányolja az Úr művéből a harmóniát, nem hajlandó dicsőíteni azt.
- Célja, hogy az ember kétségbe ejtésével az Úr hatalmát gyengítse
- Álmot bocsát Ádámra és Évára, így megmutatva nekik az emberiség jövőjét.

Az eszmék sorsa a Tragédiában
IV. szín (Egyiptom)
Ádám fáraóként kiábrándul az egyéni dicsőségvágyból („Milliók egy miatt”). Megszületik a szabadság-egyenlőség eszme, rabszolgáit felszabadítja.
V. szín (Athén)
Miltiadészként kiábrándul a félrevezetett tömegből, mely a szabadságért küzdő ember vesztét okozza. A szabadság-egyenlőség eszme elbukik.
VI. szín (Róma)
Kiábrándul az élvezeteknek szentelt eszme nélküli életből. Péter apostol szavaival feltűnik a testvériség eszme.
VII. szín (Konstantinápoly)
Tankréd lovagként kiábrándul a vallási fanatizmusra épült társadalomból. (homousion – homoiusion: Krisztus nem azonos az Atyával). A testvériség-eszme elbukik.
VIII. szín (Prága I.)
Keplerként kiábrándul a szabad tudományt korlátozó világból.
IX. szín (Párizs)
Álom az álomban (Kepler álmodik). Dantonként kiábrándul a viszálykodó vezetőkből és az elkorcsosult népből. Hisz a forradalom nagyszerűségében (egyenlőség, testvériség, szabadság)
X. szín (Prága II.)
Keplerként kiábrándul az öncélú tudományból. Lelkesedik a szabad, józan tudományért.
XI. szín (London)
Kiábrándul a forradalom eredményeképp kialakuló szabad társadalomból, a kapitalizmus versenyéből, a pénz mindenhatóságából, mely az embereket egymás ellen fordítja.


XII. szín (Falanszter)
Kiábrándul a szervezett társadalomból, az utópista szocializmus elképzeléseiből, melyben minden a szűk prakticizmusnak van alárendelve.
XIII. - XIV. szín (Az Űr és Eszkimó szín)
Kiábrándul a józan természettudományból, mely nem tudta megoldani az emberiség problémáit.

hegeli tiráda tézis – antitézis – szintézis
(a történeti színekben egy eszme megjelenése, annak kiüresedése majd egy új eszme felbukkanása)

Végkifejlet
- Lucifer terve majdnem teljesül, ám Éva anyasága ezt meghiúsítja
- Az utolsó színben megjelenik az Úr, Ádám kérdésekkel fordul hozzá:
o „E szűk határú lét-e mindenem?”
 Az Úr bizonytalanságban hagyja az embert (arasznyi lét - túlvilági boldogság)
o „Megy-é előbbre majdan fajzatom?”
 Az Úr nem cáfolja meg amit Lucifer megmutatott Ádámnak. („csak az a vég – csak azt tudnám feledni!” – az eszkimó színre utal)
o „Van-é jutalma a nemes kebelnek, / Melyet kigúnyol vérhullásáért / A kislelkű tömeg?”
 Az Angyalok kara: „Tégy bátran hát és ne bánd ha / A tömeg hálátlan is lesz”
 Ne a tömeg háláját, hanem saját önbecsülését tekintse fontosnak az ember.
o „Ki fog feltartani, / Hogy megmaradjak a helyes úton?”
 A lelkében felhangzó szózat, „mely visszaint, s emel”
 Saját lelkiismerete (az ember önállóságát visszaadja az Úr)
 Segítője és társa: Éva
 Lucifer tudása, tagadása, kritikája forrásba hozza az embert: az örökös tagadás új és új küzdelemre lendít (~ Vörösmarty : Gondolatok a könyvtárban, „Mi dolgunk a világon: küzdeni”)
- A mű fő gondolata: „Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál!”
- Ezt már az űrjelenet is előkészíti (A cél halál, az élet küzdelem / S az ember célja e küzdés maga”)

Madách üzenete: A bukott szabadságharc után az elnyomás éveiben egy kilátástalannak tűnő helyzetben bíztat a küzdésre.

Műfaji előzmények: Goethe: Faust, Milton: Az elveszett Paradicsom

A Tragédiára illusztrációi Zichy Mihály és Kass János művei.

Ady Endre Világháborús költészet


- Az 1914 júliusában kitörő I. világháború Adyban új küldetéstudatot ébresztett
- Rögtön az első perctől a nacionalista eszmék ellen fordul
- A múlt átértékelődik benne, a humánus értékeket őrző közelmúlt értékké válik
- Félti a magyarságot, amiért vakon idegen érdekekért küzd, együtt érez népével a nagy tragédiában
Emlékezés egy nyár éjszakára
- A halottak élén c. kötet legelső verse.
- 1917-ben jelenik meg a Nyugatban.
- Egy különös éjszaka látomássorozatának emléke a vers
- A vers három részre tagolható:
• a mindennapi valóság képei
• a valóságos világon túlmutató, de ismert jelképek
• a költői én látomásai
- A mű a tetőponton indít: az Apokalipszis dühödt angyalának látomása (elővetíti a teljes pusztulást)
- A világ kettéhasad, minden a visszájára fordul azon az éjszakán („Csörtettek bátran a senkik / És meglapult az igaz ember”)
Falusi idill   Megőrül a világ
- ménesünk
- csikónk
- jó kutyánk
- szolgálónk - szeretethiány
- az ember erkölcsileg eltörpül
 káosz, iszonyúság, borzalom
- A költő a rettenetes éjszaka emlékének „mind mostanig” hatása alatt áll.

Az eltévedt lovas

- Az emberiség történelmi eltévedését jelenítette meg Ady ebben a művében
- Az elnyúló háború borzalma ekkor már valós fenyegetést jelentett, és erre egyre többen ébredtek rá
- Az történelem útvesztőjében eltévedt emberiség jelképe a lovas
- A lovas nem jelenik meg előttünk, csupán akusztikai elemek hatására idéződik fel bennünk (pl.: „vak ügetés”)
- A táj is kísérteties, félelemmel és szorongással teli a táj, mely egyben az emberi létezés időtlen táját jelképezi
- A jövő teljesen eltűnik, a lovas céltalan, kilátástalan

Ember az embertelenségben
- Ady világháborús költészetének csúcspontja
- Történelmi háttér: Románia titkos szerződése az Antanttal (román csapatok indulnak Erdély felé, az ott élő magyaroknak meneküliük kelett)
- Életrajzi háttér: A csucsai kastély alatt húzódó úto vonult a menekülők áradata
- Nem a magyarságát hanem emberségét hangsúlyozza
- Kulcskifejezés: Ember az embertelenségben
• a címben
• a harmadik vsz. harmadik sorában
• az utolsó sorban
- A vers e két fogalom szembesítése
EMBER
o értelem – uralja az egész költeményt
o érzelem – szív (ötször), erő, makacs hit
EMBERTELENSÉG
o A lét értelmét vesztette
o Téboly, melyet fokoznak a borzalmak
o Rémség, dzsin (a gonosz szellem), a félelemben, rettegésben élés
- Az emberi szervek, amelyek a külső világgal összekötnek, megszűnnek létezni, hisz rátelepednek a rémségek, megsemmisülés fenyegeti az embert:
 szívre – puskatus
 szemre – rémség
 torokra – némaság
 agyra – téboly
- Nem egyforma hosszúságú versszakok, szabálytalan rímelés, többszörösen összetett mondatok

Ady Endre Szerelmi költészete


A Léda-szerelem

- Ady 1903-ban ismerkedik meg Nagyváradon Dióssy Ödönné Brüll Adéllal.
- Adynál idősebb férjes asszony volt.
- Kapcsolatukat az állandó konfliktus és az azt követő egymásra találás jellemezte („megszépítő messzeség”)
- Egyenrangú társa volt Adynak.
- A Léda szerelme szenvedélyesen érzéki, viaskodó jellegű, nagy mámorok és keserűségek jellemzik, mivel túl sokat vártak egymástól
- Kapcsolatuk és költészete pont az ellentéte a harmonikus Csinszka szerelemnek
- Kapcsolatuk 1912-ben ért véget.
Léda hatása Adyra és költészetére

- Segített rátalálni Ady igazi költői hangjára, felhívta figyelmét a modern művészetekre
- szerelmi költészetének ihletője
- Jellemző a szecessziós stílus (a hiábavalóság érzete, halálhangulat) a Léda-versekre.

Héja nász az avaron

- Szokatlan szerelmi szimbólum a héja-pár (~viaskodás)
- A diszharmonikus szerelmet mutatja be Ady
- Az egymásratalálás: „csókos-ütközet”
- A szerelem útja a Nyárból az Őszbe visz
Nyár   Ősz
- Élet
- Ifjúság
- Boldogság - Elmúlás
- Öregség
- Boldogtalanság
- Az utat egyre gyorsuló mogással írja le: útra kelünk – szállunk – űzve szállunk
- A halál és az állandó körforgás és a céltalanság gondolata
Hangutánzó szavak gyakorisága:
- felsorolás
- fokozás
- szokatlan költői kifejezések

Lédával a bálban

- Sejtelmes vízió, modern lélektani ballada
- Kétféle szerelem bemutatása:
o A boldogan bálozó párok (harmónia, öröm, életerő)
o És a halál-arcú fekete pár (Ady és Léda)
- Fő stíluseszköz az ellentétek és a jelzők használata
- A fekete pár belépésekor a sikoltó zene elhal, a boldog párok sikoltva menekülnek mikor táncba kezdenek
- Szecessziós hatás (A szerelem és a halál egybefonása), kifejezi a szerelem ellentmondásait: vágy és taszítás, boldogság és boldogtalanság

Elbocsátó szép üzenet

- Többszöri szakítási próbálkozás után ez a mű vetett véget a Léda-korszaknak
- A költő gőgős, kegyetlen és kiábrándító Lédához intézett utolsó szavaiban
- Megtagadja az asszonyt és a szerelmüket, visszavesz mindent amit egykor adott, kegyes hazugságának tulajdonítja eddigi kapcsolatukat
- Minden nőben önmagát szereti („magamimádó önmagam imáját”)
 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates