- Az 1914 júliusában kitörő I. világháború Adyban új küldetéstudatot ébresztett
- Rögtön az első perctől a nacionalista eszmék ellen fordul
- A múlt átértékelődik benne, a humánus értékeket őrző közelmúlt értékké válik
- Félti a magyarságot, amiért vakon idegen érdekekért küzd, együtt érez népével a nagy tragédiában
Emlékezés egy nyár éjszakára
- A halottak élén c. kötet legelső verse.
- 1917-ben jelenik meg a Nyugatban.
- Egy különös éjszaka látomássorozatának emléke a vers
- A vers három részre tagolható:
• a mindennapi valóság képei
• a valóságos világon túlmutató, de ismert jelképek
• a költői én látomásai
- A mű a tetőponton indít: az Apokalipszis dühödt angyalának látomása (elővetíti a teljes pusztulást)
- A világ kettéhasad, minden a visszájára fordul azon az éjszakán („Csörtettek bátran a senkik / És meglapult az igaz ember”)
Falusi idill Megőrül a világ
- ménesünk
- csikónk
- jó kutyánk
- szolgálónk - szeretethiány
- az ember erkölcsileg eltörpül
káosz, iszonyúság, borzalom
- A költő a rettenetes éjszaka emlékének „mind mostanig” hatása alatt áll.
Az eltévedt lovas
- Az emberiség történelmi eltévedését jelenítette meg Ady ebben a művében
- Az elnyúló háború borzalma ekkor már valós fenyegetést jelentett, és erre egyre többen ébredtek rá
- Az történelem útvesztőjében eltévedt emberiség jelképe a lovas
- A lovas nem jelenik meg előttünk, csupán akusztikai elemek hatására idéződik fel bennünk (pl.: „vak ügetés”)
- A táj is kísérteties, félelemmel és szorongással teli a táj, mely egyben az emberi létezés időtlen táját jelképezi
- A jövő teljesen eltűnik, a lovas céltalan, kilátástalan
Ember az embertelenségben
- Ady világháborús költészetének csúcspontja
- Történelmi háttér: Románia titkos szerződése az Antanttal (román csapatok indulnak Erdély felé, az ott élő magyaroknak meneküliük kelett)
- Életrajzi háttér: A csucsai kastély alatt húzódó úto vonult a menekülők áradata
- Nem a magyarságát hanem emberségét hangsúlyozza
- Kulcskifejezés: Ember az embertelenségben
• a címben
• a harmadik vsz. harmadik sorában
• az utolsó sorban
- A vers e két fogalom szembesítése
EMBER
o értelem – uralja az egész költeményt
o érzelem – szív (ötször), erő, makacs hit
EMBERTELENSÉG
o A lét értelmét vesztette
o Téboly, melyet fokoznak a borzalmak
o Rémség, dzsin (a gonosz szellem), a félelemben, rettegésben élés
- Az emberi szervek, amelyek a külső világgal összekötnek, megszűnnek létezni, hisz rátelepednek a rémségek, megsemmisülés fenyegeti az embert:
szívre – puskatus
szemre – rémség
torokra – némaság
agyra – téboly
- Nem egyforma hosszúságú versszakok, szabálytalan rímelés, többszörösen összetett mondatok
Megjegyzés küldése