Homérosz Odüsszeia és az Iliász

Az eposz

Az eposz verses, nagyepikai alkotás, melynek középpontjában egy nagyobb népcsoport életére kiható esemény áll (Például: háború, honfoglalás). Főhőse olyan személy, aki különleges tulajdonságai miatt az átlagemberek fölé emelkedik. Tettei végrehajtásában természetfeletti lények is segítik.

Az eposz fajtái:

- Naiv eposz

o szerzője sokszor ismeretlen

o az írásbeliség előtt keletkeztek

o szájhagyomány útján terjedtek

 Példák: Kalevala, Gilgames-eposz

- Műeposz

o az írásbeliséghez kötődnek

o szerzőjük ismert

 Példák: Homérosz: Iliász, Homérosz: Odüsszeia, Arany János: Rege a csodaszarvasról, Vörösmarty: Zalán futása, Vergilius: Aeneis, Ariosto: Az elveszett Orlando, Tasso: Megszabadított Jeruzsálem, Cervantes: A Lusiadák, Milton: Elveszett paradicsom, Csokonai: Dorottya (vígeposz), Petőfi: A helység kalapácsa (vígeposz)

Eposzi kellékek

- Téma megjelölés (propozíció) és a múzsa segítségül hívása (invokáció)

- Seregszemle (enumeráció)

- Isteni beavatkozás (deus ex machina)

- Állandó jelzők használata

- Epikus hasonlatok

- Állandó ismétlődések

- Eposzi igazságszolgáltatás

- A dolgok közepébe vágás (in medias res)

Homéroszi kérdés

- Az i.e. 4. századtól máig foglalkoztatja a kutatókat.

- Egy szerző írta-e a két eposzt? - A két eposz más szemléletű, kb. egy emberöltőnyi különbség van a keletkezésük között.

- Saját szerzői lelemény-e a két eposz, vagy szóban terjedő hősmondákból állította össze a szerző?

- Homérosz = A költő

- 7 város tartotta szülöttjének

- Szobrokon vakként ábrázolják

A trójai mondakör

- Tündareósz király feleségét, Lédát elcsábította Zeusz (hattyú képében). Léda két hattyútojást hozott a világra, melyekből Helené és Klütaimnészra, valamint Kasztór és Polüdeukész.

- Helené férje a spártai király Meneláosz, Klütaimnésztra Agamemnón felesége lett

- Thetisz istennő és Péleusz (halandó), a mürmidónok hős királyának lakodalmi ünnepségére nem hívták meg Eriszt, a viszály istennőjét, ezért buszúból a Heszperiszek kertjéből szerzett egy aranyalmát, és begurította „A legszebbnek!” felkiáltással. Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité is harcba szállt az ajándékért. Zeusz Pariszt, a trójai királyfit kérte döntőbírónak, ő pedig Aphroditét választotta, mivel ő a világ legszebb asszonyát, Helenét ígérte cserébe jutalmul. Héra és Pallasz Athéné megharagudott a trójaikra.

- Parisznak sikerült megmenekítenie Helenét Spártából, s magával vitte a királyi kincseket is.

- A görögök nem tűrhették ezt a sérelmet, így az egyesített görög törzsek Agamemnón vezetésével indultak Trója ellen.

- A várost csupán Odüsszeusz furfangos cselével tudták elpusztítani.

Az Iliász

- Kr.e. 8. sz.-ban keletkezett, a trójai háború után körülbelül 500 évvel.

- Egyetlen költő alkotta, a trójai mondakör felhasználásával.

- Témája: a Trójai háború utolsó évének 52 napja: Akhilleusz (ő képviseli az embereszményt) haragjának okáról, következményeiről és feloldódásáról szól.

Az Odüsszeia

- Valamivel később keletkezett, mint az Iliász.

- Szerzője jól ismerte nagy elődje művét, mintaképnek tekintette, túl is akarta szárnyalni.

- Trója elesése után az életben maradt görög harcosok hazatértek otthonukba, Odüsszeusz viszont hosszú és kalandos utat járt be, míg hazaérhetett Ithakába.

Az Odüsszeia szerkezete

12 ének - ELŐZMÉNYEK

- Egy időben két szálon indul a cselekmény:

o I-IV. ének: Ithaka, Pülosz, Spárta

o V-VIII. ének (4): Ogügié, Szkhéria

- IX-XII. énekek: SZKHÉRIA (Odüsszeusz elmeséli kalandjait – a mesés múlt)

12 ének - HAZATÉRÉS

- XIII-XXIV. énekek (12) – Ithaka – Leszámolás a kérőkkel

Odüsszeusz kalandjai

1. Feldúlják Iszmarosz városát, asszonyokat és kincseket rabolnak, ám sokan elesnek saját mohóságuk miatt (Odüsszeusz intelme ellenére is)

2. A lótuszevők szigetén három társ megízleli a lótuszt, így őket csak erőszakkal tudják kiszabadítani.

3. Polüphémosz megvakítása (6 társ odaveszik)

4. Aiolosz isten Aiolé nevű szigetére érkeznek, ahol az isten egy bőrtömlőben adja át a tengeri viharokat keltő szeleket. Ám a társak kibontják azt és Ithaka partjai közeléből visszasodorja őket Aiolosz szigetére.

5. Télephüloszba jutnak, ahol az emberevő óriások sziklákat dobálva összezúzzák Odüsszeusz hajóit. Így 12 hajóból mindössze egy gályával kell folytatniuk az utat.

6. Aiaié szigetén Kirké istennő 21 görög hajóst sertéssé változtatott. Odüsszeusz Hermész segítségével megmenti társait, ezután egy évig élvezik az istennő vendégszeretetét.

7. Kirké tanácsára Odüsszeusz leszáll az Alvilágba, hogy Teiresziásztól jóslatot kérjen. Ezután találkozik édesanyja szellemével, kitől hírt hall, először feleségéről, majd Ithakáról is.

8. Odüsszeusz egyedül a legközelebbi részt, a Sziréneket meri elmondani. Társai fülét viasszal tömi be, magát pedig az árbochoz kötteti. A szirének Odüsszeusz tudásszomját ígérik kielégíteni. Odüsszeusz nem tudott ellenállni, ám a társak megmentették.

9. A Szkülla (tengeri szörny) közelében eveznek el, ahol Odüsszeusz tudatosan feláldozza 6 emberét, hogy a többieket mentse vele.

10. A társak felfalják Héliosz marháit, ám ezt követően irtózatos vihar pusztítja el mindjüket. Csak Odüsszeusz éli túl a hajótörést, őt Kalüpszó szigetén veti ki az ár.

Az Alvilágban

- Az Alvilágba leszállva Odüsszeusz több emberrel is találkozik:

o Teiresziásszal, a thébai vak jóssal

o Édesanyjával, kitől feleségéről, apjáról és Ithakáról hírt kap

o Agamemnónnal, kit felesége Klütaimnészra és annak szeretője Aigiszthosz meggyilkolt

o Akhilleusszal

Állandó jelzők

- Odüsszeusz

o isteni hős, bölcs, isteni férfi, tűrőlelkű, nagyszívű, leleményes, hősszívű, fényes, bajnok, nagy, sokleleményű, isteni sarj

- Pallasz Athéné

o bagolyszemű, zsákmányosztó, pajzstartó Zeusz atyalánya, nagy, elszánt

- Agamemnón

o híres, sereget-vezető

Az Iliász és az Odüsszeia összehasonlítása

I-VII. sor, Akhilleusz haragja, Zeusz akarata EXPOZÍCIÓ I-X. sor, Odüsszeusz jellemzése, igyekszik megmutatni a saját és társai életét is. Héliosz tehenei miatt mind odavesznek a társak.

„in medias res” után Akhilleusz cselekedete, kronológiai sorrend SZERKEZET 24 ének, „in medias res” kezdés után Odüsszeusz jelleme, a cselekmény egyszerre két szálon indul meg

Trója (Ilion), a 10 évből 52 napot mutat be. Jelen idő, a múlt és a jövő csak sejtelmesen van jelen. TÉR, IDŐ Odüsszeusz bolyongásainak (múlt idő) mesés színhelyei, valós helyszínek: Ithaka, Pülosz, Spárta

a jelen idő is jelen van, a jövő jóslatokban jelenik csak meg

A hősi arisztokrácia a kalózkodásból és a háborús csatározásból gyarapította vagyonát A KELETKEZÉS TÖRTÉNELMI HÁTTERE Az arisztokrácia szerepe hanyatlott. A hősi arisztokrácia élősdivé vált. (a kérők Ithakában) A megindult árutermelés és a kereskedelem egyéni kezdeményezést, találékonyságot, szellemi mozgékonyságot kíván.

Hősi (heroikus) életeszményt megtestesítő harcos. EMBERESZMÉNYE Sokat tapasztalt, bölcs, leleményes ember

A hírnévvel nyert halhatatlanság. Akhilleusz két emberi magatartás között választhat:

1. hosszú, békés, de dicstelen élet

2. a hősi halállal megszerezhető halhatatlan hírnév  ezt választotta LEGFŐBB ÉRTÉK Az élet.

A hősi értékrend válsága Alvilág

Akhilleusz: Isteni származású (Thetisz fia), harci kiválóság, halált megvető bátorság, emberi nagyság. Sorsát előre ismeri, azt tudatosan vállalja.

Jelleme fejlődik:

- vad harag (barátja, Patroklosz halála)

- fájdalom  majd megbocsátás

- Priamosz – apai fájdalom  szánalom A FŐHŐS JELLEMZŐI Odüsszeusz:

Földi király (Laertész fia), okos, bölcs, leleményes, az eszét használja

katonai erények:

vitéz, bátor, sorsát vállalja és tudatosan alakítja

fényes, isteni hős, gyorslábú, dicső Akhilleusz EPOSZI JELZŐK (a jellemzés sajátos eszközei) bölcs, nagyszívű, leleményes, isteni bajnok, hősszívű, fényes, tűrőlelkű, sokattűrt, tarkaeszű Odüsszeusz

Az emberek az istenek játékszerei. Az istenek részt vesznek a harcban, pártfogolják AZ ISTENEK SZEREPE Az istenek tisztes távolságból figyelik az eseményeket. A végzet az emberek jellemében rejlik.  Az ember alakíthatja is a sorsát.

Homérosz műfordítók

- Devecseri Gábor, Mészöly Gedeon, Gyomlay Gyula

A ókori görög vallás

- A politeizmus, ellentétben a monoteizmussal, több istenben való hitet jelenti. A politeizmus szó a görög politheos szóból ered (poli (több) + theosz (isten)), szabad fordításban több (sok) istent jelent.

A ókori görög istenek

- Zeusz: a legfőbb isten az Olümposzon, Kronosz és Rheia fia, az istenek 3. nemzedékének vezetője (Jupiter)

- Hadész: Kronosz és Rheia gyermeke, az Alvilág ura/az alvilágban lakik (Pluto)

- Héra: 300 éves szerelem után Zeusz felesége és nővére, az Olümposz királynője (Juno)

- Démétér: a Föld istennője, Zeusz testvére (Ceres)

- Hesztia: Zeusz testvére, a családi tűzhely istennője (Veszta)

- Apollón: Létó és Zeusz gyermeke, a költészet, nap, világosság, jóslás, zene istene, a Múzsák karának vezetője (Apollo)

- Artemisz: Létó és Zeusz gyermeke, vadászat és vadállatok szűz istennője, Apollón ikertestvére (Diana)

- Aphrodité: a szépség és szerelem istennője (Venus)

- Arész: Héra és Zeusz gyermeke, a harc és háború istene (Mars)

- Dionüszosz: Zeusz és a halandó Szemelé fia, a bor és szőlő istene (Bacchus)

- Héphaisztosz: Héra gyermeke, istenek kovácsa, a tűz és kovácsmesterség istene (Vulcanus)

- Hermész: Zeusz és Maia gyermeke, az istenek hírnöke, a halottak követője, a kereskedők, szónokok, tolvajok védője (Mercurius)

- Pallasz Athéné: Zeusz fejéből pattant ki, a városvédő mesterségek és tudományok védnöke, a bölcsesség, jog, művészetek oltalmazó istennője (Minerva)

- Poszeidón: Kronosz és Rheia gyermeke, a tenger istene (Neptunus)

Időmértékes verselés

- A ritmust a hosszú és rövid szótagok váltakozása adja.

a. hosszú a szótag (jele: _ )

ha benne a magánhangzó hosszú, vagy ha a magánhangzó rövid, de kettő vagy több magánhangzó követi. Szóhatárt nem veszünk figyelembe.

b. Rövid a szótag (jele: U )

ha benne a magánhangzó rövid, és csak egy mássalhangzó követi.

Verslábak

- spondeus: - -

- daktilus: - U U

A Hexameter

- Jellegzetes időmértékes verssor, amely daktilusokból és spondeusokból áll. Minden sor hat verslábat tartalmaz.

- A daktilusok és a spondeusok szabadon váltakoznak, de az ötödik versláb mindig daktilus, a hatodik spondeus vagy trocheus.

Példa: Férfiuról szólj nékem múzsa, ki sokfele bolygott

- U U | - - |- - | - U U | - U U | - -

Share this: