Élete
- 1879 július 2-án született Tiszacsécsén
- Édesapja M. Bálint, felfelé törekvő kisparaszt, édesanyja Pallagi Erzsébet, pap
- Rossz anyagi körülmények
- Iskolák: debreceni református kollégium, Sárospatak, majd Pallagi Gyula magával vitte saját iskolájába, Debrecenben református teológia
- Felesége Holics Eugénia, nem hoz idilli boldogságot (Janka, 1925 áprilisában öngyilkos lesz, közös gyermekeik meghalnak)
- 1911 – írói sikerek, birtokot vesz Leányfalun
- 1915 – haditudósító a keleti fronton
- 1929-1933 – Babits-csal szerkesztik a Nyugatot
- 1936-ban megismerkedik egy kis árva lánnyal, Littkey Erzsébettel (Csibe)
- 1942. szeptember 4-én halt meg Budapesten
Újságok: Az Újság, Nyugat, Pesti Napló
Regények: Sárarany, Az Isten háta mögött, A galamb papné, Kerek Ferkó, A fáklya, Légy jó mindhalálig, Tündérkert, Kivilágos kivirradtig, Úri muri, Forr a bor, Életem regénye, A boldog ember, Árvácska, Rokonok
Barbárok
(1931)
Műfaja: novella (de rokonságot mutat a drámával és a balladával is)
Ismétlések, kihagyások (Moldvában és Háromszéken hasonló témában volt a Megölt havasi pásztor c. ballada) Drámai felépítésű, sok párbeszédű
I. II. III.
Tetőpont: Gyilkosság
Idő: A cselekmény néhány órát vesz igénybe (alkonyattól holdfelkeltéig)
Tér: A nagy puszta egy pontján a három nyája juhász találkozik Tetőpont: A holtak megtalálása
Idő: A gyilkosság óta 10 nap telt el, a cselekmény 1 bő évig tart (nyár elejétől a következő év augusztusáig)
Tér: Bodri juhász felesége az ura és a fia keresésére indul, elmegy egész a Dunántúlra, majd vissza Tetőpont: A gyilkos bevallja tettét
Idő: Pontosan nem tudjuk mennyi idő telt el. A vallatási jelenet a vége felé tart.
„megérett a kötél” – kb. az utolsó 15-20 percnek vagyunk a tanúi
Tér: A tárgyalóteremben Szögedében
A rézveretes szíj mindhárom részben szerepel motívumként tekinthetjük
Ürügy a gyilkosságra: ezt kötik a Bodri juhász nyakára, hogy holttestét bele tudják húzni a gödörbe. Bodri juhász szépérzékét mutatja a rézveretes szíj. A pandúrok veszik le a szíjat, az azonosítás eszközét a holttestről és elviszik tárgyi bizonyítékként Szegedre. A kilincsre akasztott szíj láttán a Veres juhász megtörik és bevallja bűnét. Itt a ráhatás, a meggyőzés eszköze.
A cím
1. Tárgyilagos ténymegállapítás
Kultúra alatti babonás misztikummal átszőtt világ az alföldi pásztorok élete. Ez szülhetett olyan erkölcsöt, mint a Veres juhészé, aki puszta nyereségvágyból, irigységből (nem tetszett neki hol legeltetett a Bodri juhász) képes arra, hogy brutális kegyetlenséggel megölje embertársát. Megöli ártatlan gyermekét és a pulit is. A két komondort saját két komondorával tépte szét. Emberhez méltatlan, ahogy elkaparják apát és gyermekét a kutyákkal, majd a sírra tüzet raknak, és jóízűen megvacsoráznak.
2. Írói ítélkezés
Magában a novellában az elbeszélő személytelen, kerüli a magyarázatot. A novella drámaiságát nyelvi eszközökkel fokozza Móricz.
− Párbeszédek (szűkszavúak, tömörök, gyakran hiányos mondatokból állnak)
− Hiányzik a közvetlen korfestés
− Hiányzik a direkt írói minősítés
Balladisztikus elemek
„Egy magas fekete asszony bodászott a pusztán, fejér vászonruhája volt…”
A fekete-fehér kontrasztja a népballadák színvilágát idézi.
„Az asszony pedig ment, ment, elment.”
Az ismétlés a népballadák és a népmesék világát is felidézik.
A novella nyelvezete: alapvető nyelve jellemzésének.
Hiteles népnyelv
- hangalakkal (vót, gyün)
- a népi szókincs alakjaival (fogd megek)
- szókapcsolatokkal (ladikos embert lelt)
Móricz parasztábrázolása
- Míg korábban Jókai kedves, kedélyes epizódszereplőkként, Mikszáth pedig romantikus, tündéri bájjal vonta be a parasztságot, Móricz egészen más oldalról közelítette meg sorsukat
- Parasztábrázolása szétrombolta az illúziót, miszerint a falu a derű, és a nyugalom és a megelégedettség színtere. Móricz bemutatta szegénységüket, elégedetlenségüket, nyomorukat. (Hét krajcár)
Naturalisztikus ábrázolásmód
- Móricz a valóságot már-már túlzó részletességgel mutatja be. (Tragédia)
Árvácska
(1931)
Előzmények
- 1936 őszén Móricz megismerkedett egy fiatal lánnyal, Littkei Erzsébettel (Csibe), aki lelencként nevelkedett.
- Móricz megmentette őt az öngyilkosságtól
- Megismerésének élménye, élete története megihlette az írót
Árvácska
- A főszereplő, Csöre életének pár évét követhetjük nyomon a regényben.
- Móricz az ő szemszögéből láttatja az eseményeket.
- Nincs valódi neve (Állami Árvácska
- Pösze, nem tanult meg rendesen beszélni, nem járhatott iskolába
- Árvácskát senki se szereti, mindenhol sérelem éri, ám ő maga viszont szeretetre vágyik, ragaszkodó jellem, csupán azért maradhatott a házaknál, mert hasznot hozott, sorsa az örökös kiszolgáltatottság és megalázottság
Szerkezet
o A művet Móricz hét zsoltárra osztotta.
o Első zsoltár: A Dudáséknál töltött időről szól. Elveszik a neki járó ruhát, nem engedik iskolába, egy leszakított dinnyéért parázzsal égetik meg.
o Második zsoltár: Kadarcs István „elkapja” mikor átszöknek hozzá szőlőt enni, Dudásék is megsajnálják
o Harmadik zsoltár: Sorozatos megaláztatások érik. Meztelensége miatt sok férfi figyeli. Kadarcs István szellemnek öltözve ijesztgeti őket, Dudás lelövi (önvédelemnek állítja be). Csöre tudja csak mi történt igazából.
o Negyedik zsoltár: Elveszik a gyereket Dudásnétól. Nem akar állami gondozásban maradni, megszökik, és egy házba befogadják az éjszakára. Mivel itt ismerték addigi tartóit, visszavitték hozzájuk. Másnap visszakerül a városba, út közben elmagyarázzák neki, hogy csak haszonból tartották és nem szeretetből.
o Ötödik zsoltár: Új helyre kerül Árvácska, Szennyesékhez. Kezdetben Zsaba Márival alszik, ám mikor megtudja, hogy vacsorájában légy volt, hányni kezd, innentől Zsófi, a cseléd mellé kerül. Itt is bántalmazzák és itt se járhat iskolába.
o Hatodik zsoltár: Zsófi mesél neki egy öregemberről, aki aztán elviszi Árvácskát egy templomba. Beszél neki Kadarcs István meggyilkolásáról, aztán beszélnek a csendőrökkel. otthon elverik, mert nem akarta elárulni mit beszéltek. Lúgos vízbe nyomják az arcát és kiütik a fogait. Az orvosnak hazudnia kellett, hogy egy állat tette. Az öregnek vinnie kellett egy bögrét, amibe Zsaba Mari titkon mérget rakott. Árvácska is kapott egy ilyen bögrét, de ő nem szerette a tejet. Oda akarta adni a csecsemőnek, ám Zsaba Mári megakadályoza, férje jobbnak látta visszaadni a gyereket.
o Hetedik zsoltár: Új családhoz kerül, Verőné kezei közé. Először úgy tűnik jobb dolga lesz, aztán befogják a disznó mellé. Enni ugyan adtak, de itt is verték, és életét a lányuk, Ditti is megkeserítette. Karácsonykor nagyon várja, hogy ajándékot kapjon, ám nem kap semmit. Az édesanyja emlékére meggyújtott gyertya leégeti a házat. A család és Árvácska is meghal.
Megjegyzés küldése