Műfaj: drámai költemény
Keletkezés: 1859. feb. 17. - 1860. már. 26.
Arany János (ekkor a Kisfaludy társaság igazgatója)
a) A Faust gyenge utánzata
b) Tompa Mihálynak írta: „Első tehetség Petőfi óta, aki egészen önálló irányt mutat.
- A nyelv és a verselés darabosságait Arany kijavította (fakszimile – hasonmás kaidás; 4080 sorból 4140 lett)
A keletkezés körülményei
- Nővérét és annak családját román parasztok legyilkolják csalódás a romantika által eszményített népből
- Felbomlott házassága Éva alakja és Fráter Erzsébet között párhuzam vonható
- Nemzeti katasztrófa (1848-49)
- A XIV. sz. természettudományának új tanításai hatottak rá
• frendológia (koponyatan)
• morálstatisztika
• biológiai determinizmus (= akarat és cselekvés korlátozottsága)
• entrópia-elv (fagyhalál)
• A Naprendszer kihülését jósolja
A Tragédia felépítése
- A Tragédia 15 színből épül fel.
- Keretszín: A mennyekben; Paradicsom; Paradicsomon kívül
- Múlt: Egyiptom; Athén; Róma (Ókor) Konstantinápoly; Prága I; Párizs (álom az álomban), Prága II (Kőzépkor)
- Jelen: London
- Jövő: Falanszter; Űr; Eszkimó szín
- Keretszín: A Paradicsomon kívül
A konfliktus
- Lucifer (nevének jelentése: Fényt hozó), a tagadás szelleme hiányolja az Úr művéből a harmóniát, nem hajlandó dicsőíteni azt.
- Célja, hogy az ember kétségbe ejtésével az Úr hatalmát gyengítse
- Álmot bocsát Ádámra és Évára, így megmutatva nekik az emberiség jövőjét.
Az eszmék sorsa a Tragédiában
IV. szín (Egyiptom)
Ádám fáraóként kiábrándul az egyéni dicsőségvágyból („Milliók egy miatt”). Megszületik a szabadság-egyenlőség eszme, rabszolgáit felszabadítja.
V. szín (Athén)
Miltiadészként kiábrándul a félrevezetett tömegből, mely a szabadságért küzdő ember vesztét okozza. A szabadság-egyenlőség eszme elbukik.
VI. szín (Róma)
Kiábrándul az élvezeteknek szentelt eszme nélküli életből. Péter apostol szavaival feltűnik a testvériség eszme.
VII. szín (Konstantinápoly)
Tankréd lovagként kiábrándul a vallási fanatizmusra épült társadalomból. (homousion – homoiusion: Krisztus nem azonos az Atyával). A testvériség-eszme elbukik.
VIII. szín (Prága I.)
Keplerként kiábrándul a szabad tudományt korlátozó világból.
IX. szín (Párizs)
Álom az álomban (Kepler álmodik). Dantonként kiábrándul a viszálykodó vezetőkből és az elkorcsosult népből. Hisz a forradalom nagyszerűségében (egyenlőség, testvériség, szabadság)
X. szín (Prága II.)
Keplerként kiábrándul az öncélú tudományból. Lelkesedik a szabad, józan tudományért.
XI. szín (London)
Kiábrándul a forradalom eredményeképp kialakuló szabad társadalomból, a kapitalizmus versenyéből, a pénz mindenhatóságából, mely az embereket egymás ellen fordítja.
XII. szín (Falanszter)
Kiábrándul a szervezett társadalomból, az utópista szocializmus elképzeléseiből, melyben minden a szűk prakticizmusnak van alárendelve.
XIII. - XIV. szín (Az Űr és Eszkimó szín)
Kiábrándul a józan természettudományból, mely nem tudta megoldani az emberiség problémáit.
hegeli tiráda tézis – antitézis – szintézis
(a történeti színekben egy eszme megjelenése, annak kiüresedése majd egy új eszme felbukkanása)
Végkifejlet
- Lucifer terve majdnem teljesül, ám Éva anyasága ezt meghiúsítja
- Az utolsó színben megjelenik az Úr, Ádám kérdésekkel fordul hozzá:
o „E szűk határú lét-e mindenem?”
Az Úr bizonytalanságban hagyja az embert (arasznyi lét - túlvilági boldogság)
o „Megy-é előbbre majdan fajzatom?”
Az Úr nem cáfolja meg amit Lucifer megmutatott Ádámnak. („csak az a vég – csak azt tudnám feledni!” – az eszkimó színre utal)
o „Van-é jutalma a nemes kebelnek, / Melyet kigúnyol vérhullásáért / A kislelkű tömeg?”
Az Angyalok kara: „Tégy bátran hát és ne bánd ha / A tömeg hálátlan is lesz”
Ne a tömeg háláját, hanem saját önbecsülését tekintse fontosnak az ember.
o „Ki fog feltartani, / Hogy megmaradjak a helyes úton?”
A lelkében felhangzó szózat, „mely visszaint, s emel”
Saját lelkiismerete (az ember önállóságát visszaadja az Úr)
Segítője és társa: Éva
Lucifer tudása, tagadása, kritikája forrásba hozza az embert: az örökös tagadás új és új küzdelemre lendít (~ Vörösmarty : Gondolatok a könyvtárban, „Mi dolgunk a világon: küzdeni”)
- A mű fő gondolata: „Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál!”
- Ezt már az űrjelenet is előkészíti (A cél halál, az élet küzdelem / S az ember célja e küzdés maga”)
Madách üzenete: A bukott szabadságharc után az elnyomás éveiben egy kilátástalannak tűnő helyzetben bíztat a küzdésre.
Műfaji előzmények: Goethe: Faust, Milton: Az elveszett Paradicsom
A Tragédiára illusztrációi Zichy Mihály és Kass János művei.
Megjegyzés küldése