A költői én alakulása
- Babits Mihály költészetében jelentős változások zajlanak le pályája során.
- Életében megtapasztalta boldog békeidők nyugalmát, a világháborúk szörnyűségét egyaránt, mely utóbbinak következtében értékrendje, gondolkodásmódja megváltozott.
- Költői énjének alakulását legkönnyebben művein és a kor eseményeinek ismeretén keresztül érthetjük meg.
Szakaszai
1. szakasz – A romantikus én-kultusz
- In Horatium
Szerkezet
- 1. Szakasz – A romantikus én-kultusz
o In Horatium
A cím jelentése: Horatiusszal szembe, Horatius ellen
Főhajtás és szembefordulás az ókor nagy költőjével szemben.
A mű kezdetén Horatius-idézet – elkülönülő szándék, csupán az értő olvasókhoz kíván szólni, szembe megy a tömegízléssel
A világ örök mozgásban van (erre utal a láng lobogása, „nem lépsz be kétszer egy patakba” [Hérakleitosz])
Nem veti el a régi formákat, ám új eszmékre, gondolatokra van szükség – a költészet megújítását tűzi ki célul
Elveti Horatius filozófiáját, az arany középszer igényét
A soha-meg-nem-elégedést hirdeti
Ars poetica jellegű költemény
o Lírikus epilógja
A költő önmagát, költészetét és törekvéseit vizsgálja
Míg az In Horatiumban „soha-meg-nem-elégedésről” beszél, itt felismeri teljességvágyának korlátait
„Csak én bírok versemnek hőse lenni.” – Nem tud elszakadni a romantikus én-kultusztól
Schopenhauertől kölcsönözte a vak dió és a bűvös kör metaforáját, mely bezártságát jelöli, az emberi megismerés lehetőségének határait
A valóságból csupán vágy „nyila” képes kitörni
- 2. Szakasz – Sorsközösséget vállal az emberiséggel
o Húsvét előtt
A háború borzalmai ellen való tiltakozásként a költő saját maga olvasta fel a Zeneakadémia 1916. március 26-i matinéján (Babits nem szívesen szerepelt)
A rapszódia első részében a háború embertelenségeit, borzalmas képeit vonultatja fel
• A malom képével Vörösmarty: A vén cigány című költeményében találkozunk
• A nemzetek pusztulásának képe pedig Berzsenyi: A magyarokhoz II című művéből származtatható
• Petőfi Egy gondolat bánt engemet… kezdetű verse és Babits csataleírása között is párhuzamot vonhatunk
A második részben a békevágy kerül a középpontba
Babits nem a háborús sikereket ünnepli, hanem azt, aki a békét végre kimondja
A Húsvétot, Krisztus feltámadásának keresztény ünnepét a békével azonosítja
o Cigány a siralomházban
Babits ezzel a művével összegzi költészetét
Kezdeti szecessziós korszakát, melynek költészetét egy Isten által teremtett fényes bogárhoz hasonlítja
Ezeket a háború ideje alatt az expresszionista színezetű versek váltják fel, melyre a trombita hangja utal
Végül bemutatja, miként váltotta fel a romantikus egyéniségkultuszt a milliókkal való azonosulás vágya
„Nem magamért sírok én – testvérem van millió.” Az értük hullajtott könny jelképezi Babits jelenlegi költészetét
A gondolat már megfogalmazódott korábban Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban című művében is: „Testvéreim vannak számos milliók, / Én védem őket, Ők megvédnek engem”
- 3. Szakasz – A próféta szerepköre
o Jónás könyve
Műfaja: elbeszélő költemény
Szellemi önéletrajz, a bibliai Jónás könyve sajátos ábrázolása, parafrázisa
Vannak különbségek a két mű között
Bibliai Jónás könyve Babits
- Jónás kéri hogy vessék a tengerbe
- Azonnal belátja sorsát
- Ninive népe Jónás szavát hallva megtér, ezért az Úr megbocsát nekik (böjt – zsákruha) - Magányba akar menekülni: a hajófenéken akar megbújni, vagy azt szeretné, hogy egy magányos erdőszélre tegyék ki
- Egy darabig ábrándokban ringatja magát. Jobban kirajzolódik a cethal gyomrában töltött idő, erőteljesebb Jónás panasza
- A nép kineveti Jónást, az Úr néhány jó kedvéért megbocsát a bűnös városnak, és nem pusztítja el a prófétai küldetést beteljesíteni nehéz feladat
Jónás prófétai feladatát próbálja beteljesíteni.
• 40 nap a prófécia bekövetkeztéig: A csillag formájú téren, ahol áporodott olaj és dinnyeszag van, sátrak között árusok „alkudtak, csaltak, pöröltek vagy ettek” rongyos, lotykos, ragadós ruhában szakállas arccal, verejtékezve, vérben forgó szemekkel szólt a néphez kinevették, Kiáltotta: TÉRJ MEG
• 39 nap a prófécia bekövetkeztéig: Egy téren ahol színészek és mívesek csókolóztak a nép előtt, a magas üléssorok csúcsán állt. Kinevették Jónást mikor „bozontos szája” úgy bődült, mint egy bikáé, és halbűzét szagolták az asszonyok, Dörgött: RESZKESS
• 38 nap a prófécia bekövetkeztéig: A királyi házban egy cifra oszlop tetején állt. A Hatalmasoknak táncoltak szép rabszolgák meztelenül, valamint egymást ölték - játékul. ISZONYÚ ÁTKOT KIÁLT
A mű nyelvi-stilisztikai jellegzetessége
• archaizmusok (régi korok megidézésének eszközei)
o igealakok
régmúlt [- a, - e, - á, - é] („ rühellé”, „lélegze”, „kére”)
összetett múlt („csinált vala”)
régies szintagmák („szeme vérbe forgott”)
latinizmusok („futván az Urat, mint tolvaj a hóhért”)
Hogyan leckéztette meg az Úr Jónást?
• a cethallal (a kevélységet jelképezi a hal)
• a niniveiek kinevetik
• a forró homok a talpát égeti
• napkeleti száraztó szelek, sivatagi meleg
• töklevél példázat
o Ha a töklevél egy nap kikelt, másnap elszáradt és Jónás sajnálja, Isten is sajnálja Ninivét (Istenkép: bölcs, igazságos, kiismerhetetlen teremtő)
Hangneme kevert (köznyelvi elemek – fennkölt archaikus elemek)
o Jónás imája
A Jónás könyve után egy évvel jelenik meg, az elvállalt próféta szerepét értelmezi
Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez a „Gazdához” intézett fohász
A közeli halál gondolatára felhatalmasodik benne a tettvágy, kész követni a Mindenható parancsait
Megjegyzés küldése