Elektronikus levelezés

Az elektronikus levelezés hálózati szolgáltatás. Szinte mindenki használhatja, akinek böngésző-használatra képes, vagy fellépett egy hálózatra. Tehát hálózati szolgáltatás.

A levél útnak indításáról, fogadásáról, tárolásáról levelező szerverek gondoskodnak mind a feladó, mind a címzett oldalán. Ezt a szolgáltatást minden szolgáltató biztosítja. A szolgáltatás akkor használható teljes körűen, ha rendelkezünk egy olyan névvel, amely az egész világon egyértelműen azonosít. Ezt nevezik levelezési, vagy e-mail címnek.

Internet kapcsolat kialakítása

Az első fajtája a kapcsolódásnak a modemes kapcsolódás amely lassú 56 kbps- os sebességű. Csak telefonvonalon keresztül működik. A díjszabása is előnytelen mert ki kell fizetnünk az előfizetési díjat is és a telefonszámlát is.

ISDN vonal esetében a sebesség gyorsabb 64 vagy 128 kbps. Sorosan vagy USB porton keresztül csatlakozunk egy ISDM terminál adapteréhez. Itt a díj az előfizetés díja és a telefonszámla amit fizetni kell.

Számítógépes vírusok

A 80-as évek közepén még nem sokan vették komolyan azokat a programozókat, akik azt állították, hogy léteznek olyan programok, melyek saját magukat sokszorosítják, a rendszerbe beépülve számítógépeket fertőznek meg, és más rendszereket tesznek tönkre. Napjainkban minden felhasználó hallott a vírusokról, de sajnos csak kevesen vannak tisztában a vírusok fajtáival, fertőzési módjukkal, és a védekezési módszerekkel.

A számítógépes vírusok természetesen programok, amelyek többnyire olyan kicsik, hogy a rendszerben megbújva képesek úgy működni, hogy ne vegyük észre.

Internet szolgáltatásai

1.Az elektronikus levelezés

Az Internet elektronikus leveleit e-mail - az angol ”electronic mail” kifejezésből - elnevezéssel szokás illetni. Az e-mail valójában a felhasználók személyes kommunikációs csatornája a hálózaton, a legrégibb, legalapvetőbb lehetőség az Internet szolgáltatásai közül. Levelezőprogramokkal üzenetek küldhetők a világ más tájaira vagy akár a szomszéd szobába, ahol a címzett néhány másodperc múlva olvashatja a levelet.

Az operációs rendszer és főbb feladatai

Az operációs rendszerek:

Funkciói: a hardver szabályozása, programok futtatása, hibakezelés, kommunikáció a felhasználóval, kapcsolattartás a futó programok között, adatvédelem biztosítása.

Az operációs rendszer csoportosítása:

Felhasználó száma szerint:

Egy felhasználós és egy- vagy többfeladatos

Több felhasználós és egy- vagy többfeladatos.

            Egy időben futtatható alkalmazások:

                        Egyfeladatos (mono tasking)

                        Többfeladatos (multi tasking)

            A gépek összekapcsolása szerint:

                        Hálózatos operációs rendszer

                        Nem hálózatos operációs rendszer

A felhasználói felülete lehet karakteres (pl. DOS) vagy grafikus (pl. Windows, SuSe Linux).

Az operációs rendszer segédprogramjai

Segédprogramok:

§ Állomány- (vagy fájl-) kezelő: Total Commander, Windows Intéző

§ Szövegszerkesztő: Microsoft Office Word, Jegyzettömb

¨ Szöveget lehet vele formázni.

§ Rajzolóprogram: Paint, Corel Draw

¨ Rajzolni, képet átrajzolni, szerkeszteni…

§ Böngészők: Internet Explorer, Mozilla Firefox, Opera

¨ Az Internetet lehet böngészni velük.

§ Levelezőprogram: Outlook Express

¨ Elektronikus leveleket kezeli (letölti az Internetről, küldeni lehet vele és offline módban lehet törölni, olvasni a leveleket és vázlatot írni, …)

§ Azonnali üzenetküldők: Skype, MSN

¨ Beszélgetni lehet segítségükkel.

§ Tömörítő program: WinZip

¨ Fájlok tömörítésére szolgál.

A szoftverek csoportosításai

A számítógépünk hardvere önmagában működésképtelen. Nem tartalmaz ugyanis semmiféle végrehajtandó tevékenységlistát, programot. Ahhoz, hogy egyáltalán elindítsuk már szoftver kell. Az pedig, hogy szöveget szerkesszünk vagy nyilvántartást vezessünk, szintén valamilyen programot igényel.

A szoftver a számítógépet működtető és azon futó programok összessége.

Keresés az interneten

A WEB több tízmilliónyi honlapján több száz millió oldalnyi információ van már most, és ezek száma napról napra nő.Ebben az információ áradatban eligazodni, a nekünk szükséges adatokat megtalálni nagyon nehéz. Erre szolgálnak a kereső programok. A WEB-en nincs egységes módszer a keresésre. Nagyon sok cég készít indexelt adatbázisokat, melyek pásztázzák a WEB oldalakat és eltárolják ezek információit. Ezek között lehet a saját speciális keresőszoftverükkel dolgozni.A WEB rendszerű keresőknek alapvetően két fő fajtájukat különböztetjük meg, a tematikus keresőket, és a kulcsszavas keresőket.

Számítógép hálózatok

Hálózat fogalma

Számítógépek csoportja, amelyek képesek emberi felügyelet nélkül (automatikusan) egymással kommunikálni, adatokat cserélni.

Hálózat-alkalmazás célja

Erőforrások megosztása: hardvererőforrások (processzor, merevlemez, CD, nyomtató), szoftvererőforrások (programok, adatok)

Adatok továbbítása: fájlok (dokumentumok, képek, multimédia), kommunikáció (levél, fax, sms, chat, nettelefon, videokonferencia)

Munkavégzés: megbízhatóság növelése, párhuzamos munkavégzés

Háttértárak

Az operatív memória a gép kikapcsolása után elvesznek a rajta tárolt adatok. Ennek megoldása, hogy olyan tároló elemre kell az adatot elmenteni, mely a gép kikapcsolt állapotában is megőrzi a tartalmát.

Jelenleg 3 féle elven működnek az ilyen tárolók:

• Mágneses elvű háttértárak (winchester, floppy)
• Elektronikus, vagy Flash memória (pen drive, memóriakártya
• Optikai tárolók

Számítógépes legalapvetőbb beviteli perifériák

Billentyűzet

A billentyűzet az egyik legfontosabb beviteli eszköz. A szabványos magyar billentyűzet 102 nyomógombos az ékezetes betűk nagy száma miatt. A hardver szempontjából a billentyűzet, egy szinkron kommunikációs port. A PC billentyűzete maga is egy különálló számítógép, amelynek csupán annyi a feladata, hogy a billentyű kapcsolómátrixot folyamatosan letapogassa, majd a letapogatás eredményét kódolva elküldje a gépnek.

Egy-egy gombnak több jelentése is lehet az éppen érvényben lévő állapottól, valamint a billentyűvel együtt megnyomott funkcióváltó billentyűktől függően.

Szkennerek

A szkenner (más néven lapolvasó) a számítógép olyan perifériája, mely szövegek, képek digitalizálására, számítógépbe való bevitelére szolgál.

Működése:

A lapolvasó feladata: a látható információt digitális információvá alakítsa át. Aztán a már gépben lévő információt a legkülönfélébb programok segítségével fel lehet dolgozni. A képdigitalizáló, vagy angol nevén scanner (magyarítva szokás ezért szkennernek is nevezni) lehetővé teszi, hogy ábrákat, szöveges dokumentumokat képként a számítógépbe jutassunk. Amennyiben szöveget digitalizálunk vele, akkor abból még csak kép lesz, amit OCR programmal át lehet alakítani szöveggé.