Az ökológiai folyamatok és tanulmányozásuk jelentősége. A természetes övezetek fogalma, alaptípusai

Az ökológiai folyamatok
- Előzmény
- Burgess ökológiai elmélete, mely a város növekedési folyamatának egy-egy állapotát elemezte 
- 1926 – Roderick McKenzie – az adott állapot mindig a növekedési fázisban lejátszódó ökológiai folyamat valamely típusának eredménye  ökológiai folyamatok tipológiájának elkészítése
- Kutatásának jelentősége:
- felfedezte, hogy a régiók közötti vándormozgalom gyökeres változást hozhat egy város népességszámában és ökológiájában (míg a népességszám-változás másik két tényezője, a születés és a halálozás lassú, egyenletes változást eredményez)

- Az ökológiai folyamatok 7 típusa McKenzie szerint:
1. Koncentráció - egy terület népsűrűsége azáltal növekszik, hogy egyre több ember koncentrálódik a területen – centripetális folyamat
2. Dekoncentráció - idővel a népesség területi szétszóródása – centrifugális folyamat
3. Centralizáció – népesség sűrűsödése egy központi mag körül – tudatos folyamat (míg a koncentráció spontán)
4. Decentralizáció – egyazon funkciót több terület is hasonló színvonalon elégít ki – központi területen kívül nő a bevásárlóközpontok száma
5. Szegregáció – egy területen belül az azonos típusú emberek, vagy telek-felhasználási módok uralkodóvá válását jelenti
- pl. egy etnikai csoport területi elkülönülése
- telekfelhasználás – pl. autósztráda mentén utazással összefüggő szolgáltató intézmények építésére használnak fel területeket
- bár nincs pozitív, vagy negatív értéktartalma, társadalmi következményei lehetnek pozitívak és negatívak
6. Invázió – egy új népességcsoport, vagy funkció behatolása egy olyan területre, ahol eddig más népességcsoport, vagy funkció dominált – ilyenkor a terület jellege alapvetően megváltozik
7. Szukcesszió – a terület népességének, vagy telek-felhasználási módjának teljes megváltozása – invázió eredménye
- a legtöbb városias területnek át kell esni az invázión és szukcesszión – Burgess átmeneti zónája egyfolytában az invázió és szukcesszió állapotában van


Természetes övezetek

- Előzmény / előfeltételezés:
- a társadalomban működnek olyan erők, melyek a városon belül a népességnek és a funkcióknak valamilyen csoportosulását hozzák létre 
- „természetes erő” – hétköznapi tevékenységek, problémamegoldások
során az emberek kapcsolatba lépnek egymással; ezek a spontán módon
alakuló emberi kapcsolatok alkotják a természetes erőt

- Természetes övezetek fogalma
- Harvey Zorbaugh – „Az aranypart és a slum” – a pozícióért folyó versenyben az emberek kis közösségekké integrálódnak, melyek egységet alkotnak és területileg is elkülönülnek egymástól = a természetes övezetek nem csak térbeni egységet, hanem sajátos kulturális jellemzőkkel rendelkező emberek egységét is jelentik
- a spontán városnövekedés jól elhatárolható övezeteket hoz létre a városon belül, melyek
- jellegzetes, bizonyos szempontból azonos népcsoportokat fognak össze
- gyakran földrajzi képződmények, vagy utak által vannak elválasztva
- határaik általában nem esnek egybe a közigazgatási körzetével
- társadalmi arculatuk karakterisztikus
- a természetes övezet a városon belül mint a tér egy lehatárolható darabja jelenik meg – társadalmi egység, mely mégis csak a fizikai környezetével együtt értelmezhető
- a természetes övezet statikus, melyet dinamikussá az ökológiai folyamatok tesznek; a term. övezetek az ökológiai folyamatok eredményei, ebből következően az állandó változás állapotában vannak

- Természetes övezetek fogalma mellett egyéb strukturális egységek
- zóna
- a legnagyobb területi és társadalmi-gazdasági egység, mely lehatárolásának alapját a területfelhasználás módja képezi
- gazdaságföldrajzi területi egység
- szomszédság
- a városszerkezet legkisebb, még értelmezhető egysége, mely csupán néhány háztömböt foglal magába – építészeti területi egység
- a természetes övezet a városrész, vagy negyed fogalmának felel meg, területi kiterjedését tekintve a zóna és a szomszédság között áll





- A természetes övezetek legkarakterisztikusabb típusai
1. A gettó
- eredete – középkori Nyugat-európai zsidó lakónegyedek, melyek kialakulását és működését a feudális rend határozta meg (csak az élhetett ott, aki zsidó volt, de aki zsidó volt, annak ott kellett élnie)
- a kapitalizmus újrateremtette a gettót, de már nem kőfalakkal, hanem
társadalmi falakkal
- Wirth – a gettó fogalma – különböző etnikumú, vallású emberek által lakott városrész, ahol sajátos minta szerint folyik a társadalmi élet
- a gettó jellemzői Wirth szerint:
- a gettót identitását megőrző kisebbség lakja (környezetétől eltérő kultúra, nyelv, szigorúan betartott normarendszer)
- a gettó befelé erősen integrált, a külső világgal igen korlátozott a kapcsolata
- izolált világ – a társadalom megtűri, de nem fogadja be a gettó lakóit, mert idegeneknek tartja őket
- hogy asszimilálódhassanak a külső társadalomba, fel kellene adniuk másságuk külső jeleit; ugyanakkor asszimilációjukat szinte lehetetlenné teszi a közösség erős identitástudata

2. A szuburbia
- a szuburbia a kertváros, melynek társadalmi jellemzői a következők:
- a kertvárosban a társadalom integrálódásának alapja a folytonosan változó társadalmi értékek követése – ebben az értelemben a gettó ellentéte
- a társadalmi kontroll szorossága – ebben hasonlít a gettóhoz
(közösség által szigorúan elvárt életmód, öltözködés, stb.)
- a két jellemző közül az első a fontosabb, ennek köszönhető a szuburbia lakóinak nagyobb mobilitása
- a szuburbia társadalmi funkciója: egy mobil és anonim társadalomba, valamint a tömegkultúrába már beolvadt emberek társadalmi integrálására szolgál

3. A slum
- fizikai jellemzőket tekintve a szó leromlott, túlzsúfolt területet jelent – azonban nem a fizikai jellemzők adják a lényegét, hanem sajátos társadalma
- a slum lakói a társadalomból kirekedt emberek, akik elveszítették értékeiket, de ezen már nem tudnak, nem is akarnak változtatni



- kétféle slum-típus van, melyek a burgessi átmeneti övezet két eltérő társadalmi karakterű természetes övezetét jelentik
- A nagyváros dzsungele
- a devianciák melegágya – szervezett bűnözés, prostitúció, drog-kereskedelem, ön-, gyilkosság, alkoholizmus, leépült hajléktalanok

- A falu slum
- elöregedett, fizikailag és társadalmilag leromlott negyed
sajátossága, hogy a vidéki életforma bizonyos elemei megtalálhatók benne, bár a kertvárossal ellentétben itt az élet nem csendes, hanem mozgalmas, eleven, nyitott (zajos utcai jelenetek, az utcán megélt magánélet, kocsmai esetek, stb.)

Park és Burgess zónaelmélete

Előzmény:
- 1903- Hurd – “csillagelmélet”- a város középpontja felől, a fő közlekedési utak mentén, csillagszerűen növekszik; ennek oka: a dolgozó népesség a vasút- és villamosvonalakhoz minél közelebb próbál letelepedni 
- személygépkocsi elterjedésével csillag ágai közötti terek feltöltődése

1920-as évek – Ernst Burgess és Robert Ezra Park zónaelmélete
- a város lakói különbözőségük (életmód, letelepedési minták, stb.) szerint területileg is elkülöníthető homogén csoportokra oszthatók 
5 db kör, vagy ovális formájú zóna, városmagból kifelé haladva a következők (162. o. 59. ábra):
• központi, üzleti övezet
• átmeneti övezet
• ipari munkások lakóövezete
• középosztály lakóövezete
• ingázók övezete

- néha két további övezet:
• a mezőgazdasági terület, mely még az ingázási távolságon belül van
• a hátország, vagy mögöttes terület

1. Központi, üzleti övezet
- a szorosan vett belváros területét jelenti
- központi bankok, nagyáruházak, éttermek, mozik, színházak, irodaházak, központi városi intézmények
- Burgess szerint az övezet legfontosabb jellemzői:
- elsősorban az üzleti és kereskedelmi élet , és a szórakoztatóipar létesítményei
- nagy a nappali és kicsi az éjszakai népesség
- magas házak, intenzív beépítés
- nem lakóövezet, bár van rezidens népessége is

2. Átmeneti övezet
- két belső gyűrűre osztható
- belvároshoz közelebb könnyűipari üzemek és nagykereskedelem raktárházainak övezete
- körülötte lakóövezet
- szlamosodás területe – a területen lakók tudják, hogy erre fog terjeszkedni az üzleti övezet, ezért az itt lakást csak átmeneti állapotnak tekintik, csak a minimumot költik a lakásfenntartásra  fokozatos lepusztulás
- az alvilág, a bizonytalan egzisztenciájú rétegek hazája ez a terület (bevándorlók, prostitúció, stb.)
- művészek, missziók, radikális politikai központok, lázadó értelmiség, világmegváltók
- ellentétek (luxuslakások és gettók, luxuséttermek és kopott gyorsbüfék...)

3. Ipari munkások lakóövezet
- munkások, kereskedelmi alkalmazottak + 2. generációs bevándoroltak lakhelye
- terület-felhasználása : kizárólag lakóterület – kétszintes, kétlakásos épületek kis zöldterülettel – földszinten lakik a tulajdonos, emeletet bérbe adja
- itt is vannak gettók, de nyugodtabb körülményekkel, mint az átmeneti övezetben

4. Középosztály lakóövezete
- amerikai születésű alsó középosztály lakóhelye + kiskereskedők, kistisztviselők, rosszul fizetett értelmiségiek
- különálló, kertes családi házak nagyobb méretű kerttel, mint előző zónában
- néhány rezidens jellegű szálloda és apartman

5. Ingázók övezete
- külső határai már kívül eshetnek a város közigazgatási határain, de még városként funkcionáló terület
- felsőközéposztály és felsőosztály lakóhelye
- villaszerű épületek még nagyobb és változatosabb kerttel
- ma már magába foglalja a külvárosokat, elővárosokat is – kétszintes sorházas beépítés, utóbbiaknál minden lakás külön zöldterülettel
- az életmód autóra alapozott (külön a családfőnek és a családnak is)
- nincs szervezett tömegközlekedés, nincsenek járdák és kerékpárutak

Burgess legfontosabb végkövetkeztetései:
• a városközpontból kifelé haladva nő a lakosság társadalmi státusza és a saját tulajdonban levő otthonok aránya, csökken a külföldi születésűek és a bűnelkövetések száma
• a város fizikai és társadalmi mozgása összefügg egymással, melynek mozgatórugója a telekár változása
a város társadalmi és építészeti keresztmetszete egymással ellentétes képet mutat (164. o. 60.ábra)

A posztindusztriális város, mint új városminőség. Az urbanizációs mozgás alapformái és hatásuk a városra

A XX. században a világ fejlett tőkés országaiban a gazdasági növekedés és szerkezetátalakulás városnövekedésre gyakorolt spontán hatása, a tudatos és egységes központi várostervezési törekvések megjelenése, a városépítés új elméleti eredményei és az építési technológiák fejlődése, valamint a motorizációs robbanás által támasztott új igények és lehetőségek megjelenése nyomán megszületett a posztindusztriális város – ez már egy más, új minőségű város.
- 1967 – Szelényi Iván és Nemes Ferenc
- a posztindusztriális város alapvetően új arcát két jelenségre vezették vissza
- a, a város népességének drasztikus emelkedése, metropoliszok kialakulása – a város megszűnt „sziget” lenni
- b, urbanizáció és konurbáció, melynek hatására a városok összenőttek egymással, nagy agglomerációs térségeket hoztak létre – a város megszűnt „egység” lenni

- a, A metropoliszok születése
- az ipari forradalom előtt a városnövekedés meghatározója a közlekedés és kommunális ellátás színvonala (+ a munkamegosztás adott foka) volt – nem volt 1 millió fölötti népességű város
- ipari forradalom után városok számának és méretének gyors növekedése, ma már 10-05 milliós metropoliszok is létrejöttek, a néhány milliós városok már megszokottak
- a városok számának növekedésével drasztikusan megnőtt a városi lakosság aránya az össznépességhez viszonyítva, aminek súlyos következményei:
- a város és a városi életmód problémája a társadalom problémájává nő
- a gyorsütemű urbanizáció hatalmas belső vándormozgalmat indít el – a városlakók többsége éppen faluról felvándorolt, vagy csak első-generációs városlakó – devianciák főleg az új városlakók életmódjában fedezhetők fel
- egyes (különösen a fejlődő) országokban túlurbanizáció jöhet létre, amikor a városnövekedés üteme nagyobb, mint amit a munkamegosztás színvonala indokolna – a városok túltelítettek, munkanélküliség, nyomor a jellemző





- b, A város „eltűnése”
- a preindusztriális város egyértelműen elhatárolódott a környezetétől – gyakran falak is határolták a város földrajzi, döntési, gazdasági és pszichológiai egység, közösség volt egyszerre
- 1961 – Gottmann – a XX. század megapoliszainak már nehéz megtalálni a határát – úgy gondolta, hogy a fejlett országokban belátható időn belül eltűnik a rurális térség és a népesség megapoliszokba tömörül, de ez a jóslata nem vált be, de:
- a modern nagyváros fontos jellemzője, hogy nemcsak lélekszámában, hanem területileg is nagyon megnövekedett 
- ez a területi kiterjedés kétféle urbanizációs mozgás eredménye lehet, melyek hatására a települések sokmagvú, vagy sokközpontú település-agglomerációvá egyesülnek:
- konurbanizáció
- szuburbanizáció

- konurbanizáció
- városok összenövését, -olvadását jelenti, melynek két útja
- nagyvárosi növekedés magába olvasztja a környező kisebb településeket – pl. Párizs, Budapest
- egyforma jelentőségű települések növekedésük során egybeérnek – pl. Köln-Dortmund-Münster
- a konurbanizáció legjellemzőbb az USA-ban, ahol a statisztikai problémák megoldására létrehozták a szabvány nagyvárosi területi egység fogalmát (Standard Metropolitan Area), aminek kritériuma sokat változott – kezdetben: körzet lakossága min. 100 ezer fő, körzet kp.-jában min. 50 ezer fős nagyváros, lakosság min. 70%-a ne a mezőgazdaságban dolgozzon  ma: min. 1 milliós népességszám, amin belül a terület lehet ún. eredeti nagyvárosi statisztikai terület (PMSA), vagy egyesített nagyvárosi statisztikai terület (CMSA).

- szuburbanizáció
- a város központi negyedeinek lakónépessége csökken és a külső kertvárosi kerületeké növekedik
- kialakulása összefügg a személyautó elterjedésével – a közlekedés fejlődésével a napi utazási idő változatlansága mellett a lakó- és munkahely távolsága növekedhet
- amerikai városfejlődésben jelentkezett először az 1920-as években  II. világháború alatt az autótermelés visszaesésével a kertvárosiasodás is megakadt  II. vh. után motorizációs robbanás, ekkor lett igazán jelentős a szuburbanizáció
- ma már USA és Kanada mellett a Ny-európai országokban is jellemző
- a szuburbanizáció később induló, sajátos formája a fringe
- a kertvárosi övezeten kívül fekszik
- vegyes területfelhasználás, lazább beépítettség, egymástól nagy távolságokra fekvő lakóépületek
- ma USA-ban ezeken a területeken nő leggyorsabban a népesség
- vonzó hatású az igazi természetközeli élet lehetősége
- lakói a felső középosztályból kerülnek ki
- push-pull hatás
- pull hatás – családi ház és kert vonzóereje
- push hatás – központi városmag válsága

18. A városökológia mint sajátos városszemlélet. Mivel foglalkozik a városökológia?

Ahhoz, hogy a földrajzi tér egy adott pontján település szülessen, meghatározott természeti, társadalmi és gazdasági feltételeknek kell teljesülni.

1. A természeti környezet szempontja szerint - a terület tartósan állandó lakhelye lehessen nagyobb embercsoportnak 
- az adott terület nem veszélyeztetheti az ott élők életét (túl szélsőséges klíma, földrengésveszély, stb.)
- a területnek biztosítania kell az ott élők létfenntartásának lehetőségét (elegendő víz, élelem, építőanyag)
- (ma már mesterségesen szinte bármilyen kellemetlen hatás kiküszöbölhető...)

2. Társadalmi és gazdasági feltételek – kitüntetett pontok, ahol nagyobb eséllyel alakulhat ki város:
- távolsági utak kereszteződése
- különböző szállítási módok találkozása (vízi szállítás után szárazföldi szállítás)
- fontos nyersanyag a közelben
- különleges természeti adottság, különleges szolgáltatási színvonal (pl. üdülő területek)
- államigazgatás, politika, vallás, kultúra és oktatás központosul
Ezekből minél több van jelen egy helyen, annál nagyobb a lehetősége a város születésének.
Előfordulhat, hogy a körülmények megváltoznak, felborul az egyensúly, a város nem tud alkalmazkodni. Népesség-elvándorlás, a város pusztulása kezdődhet meg. (Pl. Mohendzsodaro azért néptelenedett el, mert az Indus megváltoztatta medrét.)

Az ökológiai környezet nemcsak a település kialakulásában, növekedésében játszik szerepet, hanem formájának milyenségében is. Két példa – ld. 148-149. oldal! -: szaharai falu és floridai lakótelep településszerkezete.







A város formájának alaptípusai

A város formáját a történelem során elsősorban az döntötte el, hogy alapítóik milyen társadalmi/gazdasági funkciót szántak neki  két városi alapforma alakult ki:



- 1. A radiocentrikus, vagy körkörös városforma – védelem-centrikusság
- példa - ókori Bagdad (ld. 150. oldal 56. ábra)
- szabályos kör alaprajz, védőfal négy őrzött, jól ellenőrizhető és védhető kapuval – négy kapun át négy főút a kormányzó és vallási központba, a belvárosba – főutak mentén üzletek, műhelyek
- külső fallal párhuzamosan további két körbefutó védőfal, melyek között nagy népsűrűségű lakónegyedek az alacsonyabb rangú társadalmi rétegek számára
- a radiocentrikus forma két nagy előnye:
- város magas szintű védelme
- központ jó megközelíthetősége
- 2. A négyzetrács forma – hatékony területfelhasználás
- egyenes utcák derékszögben keresztezik egymást, kb. egyforma tömbökre osztva a várost
- az ipari forradalom után épült városoknál gyakori, de a preindusztriális városok között is található 
- 1682 – William Penn – Philadelphia városterve – klasszikus példa (151. oldal 57.ábra)
- előnyök:
- leghatékonyabb területfelhasználás – fontos a kevés és drága telekkel rendelkező területeken
- nincs benne zsákutca – könnyű és gyors megközelítés
- a kereskedelem számára előnyös a főutcára néző, kirakattal ellátott üzletsor


A város terjeszkedése a térben
- háromféle terjeszkedési mód- horizontálisan, vertikálisan, ill. a beépítés sűrűségének fokozása révén
- egyértelmű kapcsolat van az építési és technikai fejlettség és a város növekedési módja között
- városon belüli (csak) gyalogos közlekedés kora – horizontális és vertikális növ. korlátozott; a beépítés lett egyre sűrűbb
- technikai találmányok után (lift, acélváz-szerkezet) vertikális növekedés  magasházak, felhőkarcolók
- közlekedés fejlődésével (vasút, személyautó) horizontális növekedés 
kertvárosi életforma


Mivel foglalkozik a városökológia?

A városökológia a városlakók magatartása és a tágan értelmezett környezeti tényezők közötti összefüggés kutatásával foglalkozó tudomány.
Pl. feltérképezi a városi népesség bizonyos homogén csoportjainak területi elkülönülését, kutatja ezek okait, vizsgálja a városnövekedés területi, társadalmi hatásait, stb.
A klasszikus városökológia a város különböző területi egységeinek azonosítását és feltérképezését tekintette feladatának – mottó: „egy kép száz szónál többet ér”
 térképeken komplex ismerethalmaz ábrázolása.

A városökológiai megfigyelés központjában nem az egyes ember (mint szubjektum), hanem a társadalmi közösség áll. Pl. népszámlálási adatok alapján különböző övezetek lakosságának átlagéletkorát, jövedelmét, foglalkozási szerkezetét, stb. összehasonlítjuk. Ezek a vizsgálatok alapinformációkat adnak a városról, szerkezetének társadalmi összefüggéseiről.
A városökológiai kutatások eredményei nem az egyes emberekre, hanem egy-egy csoportjukra és az egész sokaságra vonatkozóan szolgáltatnak információkat.

A városökológia legnagyobb csapdája, hogy kutatási részeredményei veszélyes általánosításokra csábíthatnak. Pl. ha egy övezetben 100 főből 25 bűnelkövető, azért nem kell általánosítva a többi 75-öt is annak tartani.


19. A klasszikus humánökológia kialakulása. Wirth ökológiai elmélete

A klasszikus humánökológia kialakulása
1. iskola – a Chicagói iskola
- előzmények:
- 1871 – Chicagói tűzvész 
- újjáépítés nagy fellendülést hoz, ami vonzza a bevándorlókat
- gyors növekedés sok hátránnyal – lakáshiány, túlzsúfoltság, silány minőségű, hirtelen építkezések, elavult infrastruktúra; slumosodó területek növekedése, bűnözés, járványok, magas csecsemőhalandóság 
- Chicagói Egyetem Szociológia Tanszék – feladat a modern nagyváros növekedési jellemzőinek megismerése, a növekedésből szármaszó konfliktusok és ezek kezelési lehetőségének kutatása
- 1915 – Robert Ezra Park (tanszékvezető) – „A város.” – módszertan a városszociológiai kutatásokhoz = a városszociológia megszületése
- Park – a humánökológia alaptétele: Az ember tudatos tevékenysége révén létrehozza (felépíti) saját életterét, a várost, mely ezután mint tőle független, objektív erő életének formálójává válik.
- Haeckel német biológus (nagy hatással a városszociológusokra) – azt figyelte meg, hogy az élő organizmusok és környezetük között szoros kapcsolat van, az organizmusokat nem lehet életfeltételeikből kiszakítva vizsgálni – azt kutatta, hogy a különböző ingerekre hogyan reagálnak az élő organizmusok és hogyan hatnak vissza környezetükre – az élő organizmus és környezete kapcsolatát vizsgáló tudományt ökológiának nevezte
- Park – az ökológia szemléletmódja a városi társadalom kutatását is megkönnyíti
- 1921 – Park és Burgess – „Bevezetés a szociológia tudományába.” – elméleti alapok egyetemi hallgatók számára
- klasszikus humánökológia fontos jellemzője, hogy kutatásaiban alapvetően a népszámlálási adatokra támaszkodott –1926-tól hozzáférhetővé vált többek között Chicago népszámlálási adatainak belső területi bontása - megspórolhatták maguknak a saját empírikus adatgyűjtés munkájának és költségének egy részét
- empírikus adatgyűjtés igen széleskörű volt, az információkat aztán térké-peken ábrázolták – telekfelhasználás, a társadalom patológiás tünetei (bűnözés, elmebaj, stb.), különböző profilú üzletek elhelyezkedése, stb.





Wirth ökológiai elmélete
- mindig vitatott kérdés volt a város, az urbanizmus lényegének meghatározása
- 1938 – Louis Wirth – „Az urbanizmus, mint életmód.”
- szerinte az urbanizmus sajátos életforma, mely főleg a városokban alakul ki, de a városok kisugárzása miatt mindenütt fellelhető
- szociológiai szempontból a várost így definiálta: „Társadalmilag heterogén egyének viszonylag nagy sűrűségű és állandó települése.”
- a várost 3, egymást kumuláló tényező határozza meg:
- a nagy népességszám
- a népesség nagy társadalmi heterogenitása
- a nagy népsűrűség

- A nagy népességszám következményei
- amióta létezik a város, a környezetéhez viszonyítva a nagyobb népességet koncentráló képességével tűnt ki – ez az ereje a XX. században ugrásszerűen növekedett 
- az emberi kapcsolatok jellegének megváltozása – társadalmi kontroll gyengülése, devianciák tömegjelenséggé válása
- az emberi kapcsolatok születésének és szétzüllésének lépcsőfokai:
- a bevándorlók nagy tömege miatt a város szükségszerűen különböző népek, kultúrák olvasztótégelyévé válik – a különböző hátterek, gyökerek miatt hiányoznak a rokonsági, szomszédsági kötelékek
- az emberek csak a városuk lakóinak igen kis részét ismerhetik meg,
de még így is többet, mint amennyivel képesek lennének személyes kapcsolatra – minél több emberrel lépnek kapcsolatba, annál kevésbé képes egész személyiségével részt venni a kapcsolatban –
a városban az emberi kapcsolatok szükségszerűen szegmentalizá-lódnak, felületessé, anonimmá, átmenetivé és részlegessé válnak
- az emberek csak a városuk lakóinak igen kis részét ismerhetik meg,
ez az ismeretség is felszínes, szegényes – a kisebb településeken gyakrabban és különböző szerepekben találkoznak egymással, így a kialakult kép sokrétűbb, színesebb; a kistelepülés lakóit elsődleges kapcsolatok kötik össze
- a város lakói különböző élethelyzetekben mindig másokkal találkoznak, ezért elsődleges kapcsolatokat nehéz kialakítani –
a szerepek fregmentalizációja és korlátozódása egy sajátos elidegenedést szül, amit Wirth anómiának nevez és társadalmi kiüresedettséget ért alatta – az ilyen anómiás állapot szükségszerűen összekapcsolódik patológiás tünetekkel (bűnözés, alkoholizmus, stb.)
- a városi embert életszükségletei sok (idegen) emberhez és szervezethez köti, ezekkel másodlagos kapcsolatban áll, függ tőlük, mégis örül, hogy megszabadult az elsődleges függéstől
- a város valamennyi lakóját nem lehet egy helyen összegyűjteni, így az emberek és a felső hatalom között közvetítő közegre van szükség, ez a képviselő – ebben a rendszerben az egyén tehetetlensége miatt elveszíti jelentőségét, egyedül a képviselő fontos, fontossága az általa képviseltek számának növekedésével együtt nő.
- a városi viszonyok felületessége, anonimitása és átmenetisége miatt a városlakó racionális gondolkodásmódúvá válik – ismeretségeit a hasznosság szerint értékeli és köti aszerint, hogy mennyire szolgálják céljait
- összefoglalva: a nagy népességszám az emberi kapcsolatokat sokoldalúan bomlasztja, aminek eredménye: a városi ember növeli szabadságát, mivel megszabadul az elsődleges függéstől, de ennek az ára, hogy elveszíti a spontán önkifejezés, az erkölcs és a részvétel értelmét.

- A nagy népsűrűség következményei
- a népesség száma és sűrűsége egymást feltételező tényezők
- a városok nagy népsűrűségének történelmi okai vannak
- a múltban a közlekedés és a kommunikáció szintje szükségessé tette, hogy az egymás munkáját igénylők közel legyenek egymáshoz – a belvárosi üzleti negyedben a telkek száma korlátozott volt, ami felverte a telekárakat – emiatt nagyon hatékonnyá vált a telekfelhasználás
- a telekárak a lekóterületeken is erősen differenciálódtak, a slumokkal párhuzamosan jómódú negyedek alakultak ki
- nem csak a telekárak befolyásolják a népsűrűséget – szállítás és kommunikáció lehetősége, egészséges, vagy szép környezet, stb.
- a nagyvárosban az emberek kénytelenek nagyon közel élni egymáshoz, ez az élet minden területére igaz – önmagában a zsúfolt tér szükségszerűen megnöveli a találkozások, a társadalmi aktusok számát
- a nagy népsűrűség kedvezőtlen hatásai az emberi magatartásra és kapcsolatokra:
- a fizikai közelség növekedésére az emberek a társadalmi távolságtartás növelésével válaszolnak (védekezés, tartózkodás)  elmagányosodás
- a város szélsőséges ellentétei könnyen szülnek zavart a város működésében – formális ellenőrzési módszerekre, szigorúan előírt rítusokra van szükség  Wirth szerint a nagyváros szimbóluma az óra és a forgalmi rend
- a zsúfoltság nagy népességmozgással társul, ami örökös súrlódást jelent – Wirth ezzel magyarázza a nagyvárosi ember ingerlékenységét, frusztráltságát, amit csak fokoz a gyors élettempó, stb.
- (ma már bizonyított tény, hogy a magas népsűrűségű területen nem szükségszerű a társadalmi kapcsolatok felszínessé és korlátozottá válása – pl. ázsiai városokban a zsúfoltság nem vált ki Wirth-i reakciókat)

- A népesség nagy társadalmi heterogenitásának következményei
- a városok népessége foglalkozását, képzettségét és társadalmi hierarchizáltságát illetően sokkal differenciáltabb, mint a rurális területeké; ezt a különböző bevándorló csoportok sajátos hátterükkel csak tovább fokozzák – a város mindig és minden tekintetben (etnikum, kultúra, társadalomstruktúra, általános életmód, stb.) változatosabb, összetettebb volt, mint a falu
- Wirth szerint a városok nagy társadalmi heterogenitása az a tényező, mely elsősorban felelős a városi élet anonim minőségéért – a heterogenitás miatt az emberek védekezésképpen homogén csoportokat alkotva negyedekbe szegregálódnak.
- a heterogén társadalom kialakulásában és növekedésében a mobilitás játssza a motor szerepét – a városlakó az instabilitást normaként fogadja el – Wirth ezzel magyarázza a városi ember kozmopolitizmusát
- a nagy társadalmi heterogenitás kettős hatású: kedvez az egyéniségnek, ugyanakkor kiegyenlítő, elszürkítő hatású (ez az erősebb hatás!) – Wirth szerint ahol nagy számú ember koncentrálódik, ott elkezdődik az elszemélytelenedés folyamata – ehhez a hátteret a tömegtermelés és tömegfogyasztás adja, ami létrehozza az átlagembert

- Wirth koncepcióját később Robert Redfield kiegészítette folk-társadalom elméletével
- szerinte a tradicionális népi közösség a városi társadalom ellentéte
- a falusi közösség olyan integrált egység, melyet meghatároznak a családi, rokonsági, szomszédsági viszonyok
- amint egy kis közösség utak, ker. kapcsolatok révén integrálódni kezd a társadalomba, elveszíti népi jellegét – az izoláltság megszűnése szükségszerűen társadalmi széthulláshoz vezet
- a népi és urbánus társadalom ellentétes vonásai:

Népi Urbánus
kicsi nagy
izolált a tágabb társadalomba integrált
szájhagyomány írás (nyomtatott médián alapuló)
csoportszolidaritás érzése a csoportszolidaritás hiánya
életmód = kultúra nincs egységes kultúra
rokonságra, családra alapozott nem rokonságra, családra alapozott
vallásos szekularizált
státuszra alapozott gazdaság piacra alapozott gazdaság
hagyományokon alapuló, spontán, személyes, nem kritikus magatartás formalizált szabályok és rendszerek által irányított magatartás

HOWARD, CORBUSIER, WRIGHT, SOLERI KERTVÁROS IDEÁINAK HASONLÓSÁGA ÉS KÜLÖNBSÉGE, A KERTVÁROS KRITIKÁJA

A kertváros idea az amerikai várostervezésre volt a legnagyobb hatással.
De az amerikai nagyvárosok körül végeláthatatlan messzeségbe szétterülő, sokszor nyomasztó monotonitást mutató kertvárosok méltán váltották ki az amerikai szociológusok ellenszenvét és bírálatát.
A legnevesebb bíráló Jane Jacobs volt. Kifogásai:
- Howard hatalmas városromboló eszméket hozott mozgásba
- a város funkciói közül néhányat a végtelenségig leegyszerűsített és azokat önmagában akarta megoldani
- központi problémája az egészséges lakóház volt, de emellett mindent mellékesként kezelt
- nem érdekelték a városnak azok a jelenségei, amiket nem tudott utópiájának szolgálatába állítani
- a metropolisz bonyolult, sokarcú kulturális életéről egyszerűen lemondott
- nem érdekelte, hogy a nagyvárosok hogyan őrzik meg saját rendjüket, hogy cserélik ki eszméiket, hogy működnek politikailag, hogyan lehetne ezeket a funkciókat megerősíteni
Más kritikák legfontosabb nézete:
- az uniformizáltság, szabványosítottság

Saját hazájában azért fogadták el jobban Howard elméletét, mert az angol kertvárosok sokkal kisebbek voltak és általában nem is váltak önálló egységgé, megmaradtak egy nagyváros sajátos részének, részterületének.
De nem csak Howard hozott létre kertváros-tervet.
A város bajait más módon próbálta orvosolni pl. Le Corbusier, aki tul. szerette a várost és különösen értékelte benne a centralizáltságot, a kompaktságot. De ő is érezte, hogy a város már kaotikus, növekedése miatt nem tudja hivatását betölteni. Elhatározta, hogy megmenti a várost. Elvei:
- kis területen nagyszámú ember együttélése, és a teresség, a természet utáni vágy kielégítése egyszerre
- kompakt, gyors, élettel teli, koncentrált városközpont, és körülötte maximális nyugalmat biztosító kertvárosok
- a központ kulturális, kereskedelmi funkciójú, impozáns felhőkarcolókból áll, melyek egyben rezidenciális célokat is szolgáltak
- a felhőkarcolók között pedig hatalmas parkok
- az autóforgalmat gyorsforgalmi utakra terelte (a föld alá és fölé, és azonos szinten való kereszteződés nélkül!), hogy a központi területen zavartalan legyen a gyalogos közlekedés
- a földterület mindössze 5%-át tervezte beépíteni
- akik nem akarnak felhőkarcolókban (tömegesen) élni, azok számára a környező kertvárosi negyedek kínáltak tágas kerttel övezett villákat és családi házakat, de a beépítési arány itt sem haladhatta meg a 15%-t



Sok szociológus bírálta őt azzal, hogy gépiesíti az egyént, Jane Jacobs szerint pedig: Le Corbosier úgy vélte, hogy utópiája az egyén számára maximális szabadságot biztosít, de tervéből úgy tűnik, hogy tul. nem is általában a szabadságra gondolt, hanem a felelősségtől való szabadságra.




A harmadik jelentős kertváros-terv létrehozója Frank Lloyd Wright, aki a város fő problémájának a túlkoncentráltságot tekintette, és a megoldást szintén a decentralizálásban látta, de másképp képzelte el. 1932-ben publikálta „Az eltűnő város” című könyvét, melyben a nagyváros halálát jósolja. Nyugodtan létrehozhatunk szétterjeszkedő, decentralizált egységeket, mert az autó és a telefon megoldja a távolság problémáját.
- Wright a környezethez hangolt építészeti tervezés, az organikus építészet vezető alakja
- az ideális új városról alkotott elképzeléseit „Az élő város” című könyvében írja le
- a város fő jellemzői: gazdasági bázis, nagy kulturális növekedés, organikus építészet, jó kormányzat
- mindenkinek egyenlő élettérre van szüksége (1 acre/fő)
- izolált egyéni birtokok  Broadacre City
- központi intézmény a család
- koherens városi közösség
- roppant kiterjedése ellenére nincs a városnak központja
- a 15 perces átjárhatósági idő itt is feltétel
- egyszeri adóval váltanák meg az emberek a földhasználatot
- totálisan szabad, demokratikus társadalom, lelki és anyagi falak nélküli város és stabil közösség

AZ INDUSZTRIÁLIS VÁROS KRITIKÁJAKÉNT MEGSZÜLETŐ KERTVÁROS ESZME, HOWARD HÁROM MÁGNES ELMÉLETE ÉS AZ ENNEK NYOMÁN SZÜLETŐ KERTVÁROS TERVE

Az 1832-es és az 1849-es kolerajárványok után Angliában jelentős változások indultak meg. Megjelent a társadalomfejlesztés központi irányításának igénye. Amik ezt célozták meg:

1. Állami beavatkozások: - 1835 Városi tanács törvény
- 1847 Egészségügyi törvény
- 1848 Közegészségügyi törvény
- 1851 Általános bérlakás törvény
- 1875 Új Közegészségügyi törvény
- 1890 Munkásosztály lakásügyi törvény
2. Vallási mozgalmak
3. Magánkezdeményezések: az általuk elképzelt ideális város és közösség létrehozásához magántőkét használtak fel. Pl.: Robert Owen (utópikus szocialista várostervező) A települést, mely egy önellátó ipari falu volt, az apósa alapította. Owen 1800-ban vette át a falu irányítását és a köv. 25 évet arra használta, hogy ott megvalósítsa az ideális társadalomról és közösségi életről alkotott elképzeléseit. A településen minden a kommuna életre nevelt. Jellemformáló Intézet, szövetkezeti bolt, a lakóházak.
Kommuna ideája a legnagyobb sikert az Usaban aratta, ez alapján jöttek létre a mormon telepek, pl.: Salt Lake City)




Az indusztrializmus spontán városfejlődésének negatívumai a XIX. sz. közepétől stílus és értékváltást hoztak Anglia építészetében. A század első felére jellemző, túlzsúfoltságot, nagy beépítési sűrűséget eredményező sorházak helyett már sokkal inkább tradicionális, vidékies, előkertes házakat terveztek. A várostervezők elsődleges célja az lett, hogy friss levegőt, tiszta vizet, szabad zöld térségeket, napfényt vigyenek a városba.
Ebből a szemléletből nőtt ki a kertváros-mozgalom, a kertváros eszme, melynek rendszerezett, elméleti megfogalmazása Ebenezer Howard nevéhez (és A jövő kertvárosai című könyvéhez fűződik).



Howard bírósági tudósító volt, aki munkájából adódóan vizsgálta a londoni szegénység helyzetét és felismerte, hogy megkell állítani a városok mértéktelen és szabályozatlan növekedését, és a városi élet jó oldalait (mert az is van neki!) kombinálni kell a falusi, vidéki élet jó oldalaival.

A 3 mágnes, a város, a vidék (falu), és a kertváros előtt állva melyik település lesz a legvonzóbb az emberek számára?
Amelyik a legjobb életfeltételeket kínálja.



VÁROS VIDÉK


term. kizárása társ.-i lehetőség társ. hiánya term. Szépsége
tömegek izolálása szórakozóhelyek munkaleh. hiánya szabad földek
távoli munkahely magas fizetés hosszú munkaidő alacsony fiz.
magas lakbérek, fogl.-i leh. nagy csatornázás hiánya sok víz
árak választéka
túlórák munkanélküliség szórakozás hiánya nap, erdő, hegy
szennyezett lev., csatornázás, köz- nincs közösségi ref. iránti igény
sötét ég világítás szellem
slum paloták zsúfolt lakások elhagyott falvak


ÉS HOVA FOG KÖLTÖZNI AZ EMBER?


KERTVÁROS

természet szépsége, társadalmi lehetőségek
mezők, földek, parkok könnyű megközelítése
alacsony bérleti díjak, magas fizetések
alacsony adók, bőséges munkalehetőség
alacsony árak, nincs robotolás
befektethető földek, tőkebőség
tiszta levegő és víz, jó csatornázás
ragyogó otthonok és kertek
nincs füst, nincsenek slumok


A kertváros az a hely, ami magába sűríti a város és a falu előnyeit, hátrányaikat elhagyva.


Howard a kertvárost mintegy 30 ezer ember számára tervezte, és a várost hat egyforma 5-5 ezer fős kisebb közösségre, szomszédságra osztotta. Minden szomszédság saját iskolával, üzletekkel és munkahelyekkel rendelkezett.
A város szívében helyezkedtek el az egész várost kiszolgáló közintézmények, és ide futottak be a kör alakú település sugárútjai. (Howard kikötötte, hogy ezeket a város bármely pontjából max. 15 perc alatt el kell tudni érni.) A városközpontot nagy park választotta el a lakónegyedektől, melyek a település széle felé táguló köríveket alkotó körutak mentén helyezkedtek el. A családi házakat kertek vették körül. Az ipari üzemek a lakóövezet után, a település szélén helyezkedtek el, és végül magát a települést a vasút fogta körbe. A város szerves egységet képezett a mintegy 2000 hektáros vidékével, mely elsősorban mezőgazdasági terület volt, de néhány kihelyezett intézmény helye is.
Terveiben a szomszédságok városi társadalommá szerveződéséhez hasonlóan, a kertvárosok és vidékük is összefüggő hálózatot hoztak létre a régióban és a régiók szintén összekapcsolódva, egy egész országot lefedő hálózat jöhetett volna létre. Ezáltal a városok mérete is normálisra csökkenhet, és helyreállhat a város és vidék közti egyensúly.
Saját korában ez a terv nem volt sikeres, de Howard halála után munkássága nagy hatással volt a várostervezésre.