Az ökológiai folyamatok és tanulmányozásuk jelentősége. A természetes övezetek fogalma, alaptípusai

Az ökológiai folyamatok
- Előzmény
- Burgess ökológiai elmélete, mely a város növekedési folyamatának egy-egy állapotát elemezte 
- 1926 – Roderick McKenzie – az adott állapot mindig a növekedési fázisban lejátszódó ökológiai folyamat valamely típusának eredménye  ökológiai folyamatok tipológiájának elkészítése
- Kutatásának jelentősége:
- felfedezte, hogy a régiók közötti vándormozgalom gyökeres változást hozhat egy város népességszámában és ökológiájában (míg a népességszám-változás másik két tényezője, a születés és a halálozás lassú, egyenletes változást eredményez)

- Az ökológiai folyamatok 7 típusa McKenzie szerint:
1. Koncentráció - egy terület népsűrűsége azáltal növekszik, hogy egyre több ember koncentrálódik a területen – centripetális folyamat
2. Dekoncentráció - idővel a népesség területi szétszóródása – centrifugális folyamat
3. Centralizáció – népesség sűrűsödése egy központi mag körül – tudatos folyamat (míg a koncentráció spontán)
4. Decentralizáció – egyazon funkciót több terület is hasonló színvonalon elégít ki – központi területen kívül nő a bevásárlóközpontok száma
5. Szegregáció – egy területen belül az azonos típusú emberek, vagy telek-felhasználási módok uralkodóvá válását jelenti
- pl. egy etnikai csoport területi elkülönülése
- telekfelhasználás – pl. autósztráda mentén utazással összefüggő szolgáltató intézmények építésére használnak fel területeket
- bár nincs pozitív, vagy negatív értéktartalma, társadalmi következményei lehetnek pozitívak és negatívak
6. Invázió – egy új népességcsoport, vagy funkció behatolása egy olyan területre, ahol eddig más népességcsoport, vagy funkció dominált – ilyenkor a terület jellege alapvetően megváltozik
7. Szukcesszió – a terület népességének, vagy telek-felhasználási módjának teljes megváltozása – invázió eredménye
- a legtöbb városias területnek át kell esni az invázión és szukcesszión – Burgess átmeneti zónája egyfolytában az invázió és szukcesszió állapotában van


Természetes övezetek

- Előzmény / előfeltételezés:
- a társadalomban működnek olyan erők, melyek a városon belül a népességnek és a funkcióknak valamilyen csoportosulását hozzák létre 
- „természetes erő” – hétköznapi tevékenységek, problémamegoldások
során az emberek kapcsolatba lépnek egymással; ezek a spontán módon
alakuló emberi kapcsolatok alkotják a természetes erőt

- Természetes övezetek fogalma
- Harvey Zorbaugh – „Az aranypart és a slum” – a pozícióért folyó versenyben az emberek kis közösségekké integrálódnak, melyek egységet alkotnak és területileg is elkülönülnek egymástól = a természetes övezetek nem csak térbeni egységet, hanem sajátos kulturális jellemzőkkel rendelkező emberek egységét is jelentik
- a spontán városnövekedés jól elhatárolható övezeteket hoz létre a városon belül, melyek
- jellegzetes, bizonyos szempontból azonos népcsoportokat fognak össze
- gyakran földrajzi képződmények, vagy utak által vannak elválasztva
- határaik általában nem esnek egybe a közigazgatási körzetével
- társadalmi arculatuk karakterisztikus
- a természetes övezet a városon belül mint a tér egy lehatárolható darabja jelenik meg – társadalmi egység, mely mégis csak a fizikai környezetével együtt értelmezhető
- a természetes övezet statikus, melyet dinamikussá az ökológiai folyamatok tesznek; a term. övezetek az ökológiai folyamatok eredményei, ebből következően az állandó változás állapotában vannak

- Természetes övezetek fogalma mellett egyéb strukturális egységek
- zóna
- a legnagyobb területi és társadalmi-gazdasági egység, mely lehatárolásának alapját a területfelhasználás módja képezi
- gazdaságföldrajzi területi egység
- szomszédság
- a városszerkezet legkisebb, még értelmezhető egysége, mely csupán néhány háztömböt foglal magába – építészeti területi egység
- a természetes övezet a városrész, vagy negyed fogalmának felel meg, területi kiterjedését tekintve a zóna és a szomszédság között áll





- A természetes övezetek legkarakterisztikusabb típusai
1. A gettó
- eredete – középkori Nyugat-európai zsidó lakónegyedek, melyek kialakulását és működését a feudális rend határozta meg (csak az élhetett ott, aki zsidó volt, de aki zsidó volt, annak ott kellett élnie)
- a kapitalizmus újrateremtette a gettót, de már nem kőfalakkal, hanem
társadalmi falakkal
- Wirth – a gettó fogalma – különböző etnikumú, vallású emberek által lakott városrész, ahol sajátos minta szerint folyik a társadalmi élet
- a gettó jellemzői Wirth szerint:
- a gettót identitását megőrző kisebbség lakja (környezetétől eltérő kultúra, nyelv, szigorúan betartott normarendszer)
- a gettó befelé erősen integrált, a külső világgal igen korlátozott a kapcsolata
- izolált világ – a társadalom megtűri, de nem fogadja be a gettó lakóit, mert idegeneknek tartja őket
- hogy asszimilálódhassanak a külső társadalomba, fel kellene adniuk másságuk külső jeleit; ugyanakkor asszimilációjukat szinte lehetetlenné teszi a közösség erős identitástudata

2. A szuburbia
- a szuburbia a kertváros, melynek társadalmi jellemzői a következők:
- a kertvárosban a társadalom integrálódásának alapja a folytonosan változó társadalmi értékek követése – ebben az értelemben a gettó ellentéte
- a társadalmi kontroll szorossága – ebben hasonlít a gettóhoz
(közösség által szigorúan elvárt életmód, öltözködés, stb.)
- a két jellemző közül az első a fontosabb, ennek köszönhető a szuburbia lakóinak nagyobb mobilitása
- a szuburbia társadalmi funkciója: egy mobil és anonim társadalomba, valamint a tömegkultúrába már beolvadt emberek társadalmi integrálására szolgál

3. A slum
- fizikai jellemzőket tekintve a szó leromlott, túlzsúfolt területet jelent – azonban nem a fizikai jellemzők adják a lényegét, hanem sajátos társadalma
- a slum lakói a társadalomból kirekedt emberek, akik elveszítették értékeiket, de ezen már nem tudnak, nem is akarnak változtatni



- kétféle slum-típus van, melyek a burgessi átmeneti övezet két eltérő társadalmi karakterű természetes övezetét jelentik
- A nagyváros dzsungele
- a devianciák melegágya – szervezett bűnözés, prostitúció, drog-kereskedelem, ön-, gyilkosság, alkoholizmus, leépült hajléktalanok

- A falu slum
- elöregedett, fizikailag és társadalmilag leromlott negyed
sajátossága, hogy a vidéki életforma bizonyos elemei megtalálhatók benne, bár a kertvárossal ellentétben itt az élet nem csendes, hanem mozgalmas, eleven, nyitott (zajos utcai jelenetek, az utcán megélt magánélet, kocsmai esetek, stb.)

Share this: