„A” 15. tétel: A technológiai-gazdasági fejlődés

A XX. század második felétől olyan technológiai, gazdasági, biológiai fejlődése zajlik, melyek tudományos haladás korának szokás nevezni.

A legdinamikusabban fejlődő ágazatok pl. az informatika, atomenergia, űrkutatás.

Űrkutatás az 1950-es években kezdődött, a hidegháború éveiben. A két szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió versenyeztek egymással.

„A” 14. tétel: A szegénység mutatói, jellemzői

A szegénység több tényezőre vezethető vissza és mind formájában, mind fajtájában igen eltérő lehet. Legfőbb okai közé a pénzhiány sorolható. Ennek következtében az emberek olyan tartósan fennálló, hátrányos helyzetbe kerülnek, melyből saját erejükből általában nem tudnak kikerülni.

„A” 13. tétel: Mai magyar társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás

Társadalmi rétegződés a társadalomban élő egyének és csoportok hierarchikus elrendeződése. A társadalmi rétegeket különböző ismérvek (foglalkoztatás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely …) alapján határozzák meg.

„A” 12. tétel: Demográfiai változások Magyarországon

Demográfia: a népességszámmal, és a népesedési folyamatokkal foglalkozik.
A demográfia közel 200 évvel a szociológia előtt alakult különálló, saját kutatási területtel, és módszerekkel rendelkező tudománnyá. Születését John Graunt 1662-ben megjelent könyvétől számítjuk, amelyben a londoni halálozási statisztikai adatok alapján a halandóság törvényszerűségeit és más népesedési folyamatokat vizsgált.

"A" 11. tétel: A nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség fogalmai

 A nemzet fogalma
- A XIX. században a nacionalizmus hatására többen definiáltak.
- nemzet: történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal, azonos történelmi múlttal rendelkező etnikum

„A”10. tétel: A kultúra és a globalizáció kapcsolata

A globalizáció az egész világra kiterjedő folyamat, amely áthatol a nemzeti határokon.
A globalizáció a nyugat /amerikai/ kultúrát terjeszti minden kontinensen.
A folyamatot erősítik a  multinacionális cégek, melyek a világ nagyon sok pontján alapítanak cégeket, ezek arculata, technológiája azonos.

„A” 6. tétel: A magyar választójog és választási rendszer

 1989. október 23-án kiáltották a Harmadik Magyar Köztársaságot.

Magyarországon többpártrendszeren alapuló parlamentáris demokrácia van.

A modern parlamentarizmus a hatalmi ágak szétválasztásán és a képviseleti rendszeren alapul.

/A három hatalmi ág: törvényhozó hatalom (parlament),
                                   végrehajtó hatalom (kormány),
                                   igazságszolgáltató hatalom (Bíróság).

5. tétel: A Magyar Köztársaság állam-és közigazgatási intézményrendszere

Országgyűlés (parlament)

Az országgyűlés hazánk legfelsőbb állami szerve, a törvényhozás legfontosabb színtere. Az országgyűlést azok a képviselők alkotják, akik az országgyűlési választások alakalmával bekerülnek a parlamentbe. A képviselők száma 386!

„A” 1. tétel: A társadalmi együttélés alapvető szabályai, eredetük, rendeltetésük, változásuk

Az ember társas lény. A történelem során különböző együttélési formákat alakított ki.

Minden társadalom az adott fejlettségi szintnek megfelelően szabályozza az egyének egymáshoz való viszonyát.

„A” 9. tétel: A fiatalkori deviancia különböző formái

Deviáns viselkedés
A társadalom által általánosan elismert viselkedéstől vagy legalábbis a statisztikai átlag magatartásban megjelenő szabálytól való eltérést jelenti.
A devianciához két elem szükséges: az eltérő magatartás és a társadalomnak, vagy egy részének a negatív reagálása.

„A” 8. tétel: A család kulturális, gazdasági és társadalmi

A család a társadalmi kiscsoportok egyike.

Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együttélő kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köti össze.

„A” 7. tétel: Az Európai Unió politikai intézményrendszere

Az európai kontinens egységére /integrációjára, uniójára/ vonatkozó elképzelések már a második világháború előtt megfogalmazódtak, de csak a második világháború után kezdődtek el a tárgyalások az integráció /unió, egység/ létrehozásáról, politikai megfontolásokból.