„A” 8. tétel: A család kulturális, gazdasági és társadalmi

A család a társadalmi kiscsoportok egyike.

Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együttélő kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köti össze.

A család tagjai közös háztartásban élnek, közös a kultúrájuk, mely valamilyen nagyobb társadalmi csoport kultúrájából származik.
A statisztikában négyféle családi állapotot különböztetnek meg:

-          nőtlen, hajadon

-          házas

-          elvált

-          özvegy

A család formái:
1. magcsalád/nukleáris család/: férj, feleség, gyerek/ek
2. csonka család: egyedül álló szülő neveli a gyereket/gyerekeket
3. kibővített család /nagycsalád/: a családmaggal a nagyszülők is együttélnek (Több generáció él együtt.)

A családtól meg kell különböztetni a háztartás fogalmát. Ez az együttlakó és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó (étkező, tartós javakat közösen használó) emberek csoportja, akik általában, de nem szükségképpen rokonok.

A család belső fejlődése alapján megkülönböztethetők a család életciklusai.

Reuben Hill amerikai szociológus 9 ciklust különböztetett meg:

- újonnan házasodott,
- újdonsült szülők,
- iskola előtti iskolás gyermekkel rendelkező,
- ifjúval élő,
- fiatal felnőttel élő,
- gyermekét útra bocsátó,
- poszt-szülői,
- idős családokat.
A ciklusokhoz különböző sajátosságok társulnak.






A család funkciói

- termelési funkció, az ipari forradalom előtti –posztindusztriális- társadalmakban ez a funkció
  volt a legfontosabb, mert a család gazdasági egységet alkotott,
  A házasság megkötésénél is gazdasági szempontokat vettek figyelembe, s mivel a család

  gazdasági egység is volt, ezért a válások sem voltak jellemzőek.
- fogyasztási funkció, ennek a funkciónak a fontossága is csökken, mert a családtagok
  fogyasztásaik jelentős részét nem otthon folytatják, hanem pl. iskola, munkahely …
- reprodukciós funkció, utódok/gyermekek vállalása
- felnőttek pszichés védelme, napjainkban ez lenne a család legfontosabb funkciója, a családtagok
  érzelmi biztonságot adhatnának egymásnak, ill. gondoskodnának a beteg, idős családtagokról.
  Napjainkban a házasságkötésnek az érzelmek játszanak szerepet, viszont az érzelmek könnyen
  változnak, így egyre gyakoribban a válások, így ezt a funkcióját is nehezen tölti be a család.
- gyermekek szocializációja, a család mellett az óvoda, iskola, a barátok, a TV, az internet is
  hatással van a gyermekekre.

A fejlett országokban, így Magyarországon is a család jellemzői jelentősen megváltoztak :

1. Az első házasságkötés átlagos életkora kitolódott.

2. Megnőtt a házasságon kívül együtt élők aránya.

3. Az 1960-as évek közepének fordulatával megnőtt a házasságon kívül születések aránya.

4. Egyidejűleg emelkedett a válási arányszám.

5. Megnőtt a csonkacsaládok száma. Az ilyen háztartások körében gyakoribb a szegénység.

6. Megnőtt az egyszemélyes háztartásban élők aránya. Ennek egyik oka, hogy az idős
    házaspárok özveggyé válnak, másik oka, hogy az elváltak nem házasodnak újra, illetve a
    fiatal felnőttek még nem házasodnak meg, de megengedhetik maguknak, hogy önálló
    háztartásban éljenek.

7. Csökken a családok gyermekszáma.
A csökkenés okai:
- az urbanizáció,
- a társadalomban kialakuló nagymértékű mozgás
- a tudati viszonyok átalakulása (pl. valláserkölcsi befolyás csökkenése, a nők karrier-ambíciói)
- a műveltségi szint emelkedése és ezzel az igények fokozódása a gyermekneveléssel szemben
- a védekezési eszközök fejlődése és hozzáférhetősége
- a civilizált életmód és értékfelfogás következményeként az egyén jelentőségének növekedése a családdal, mint közösséggel szemben.

Share this: