la „A” 6. tétel: A magyar választójog és választási rendszer - Érettségi vizsga tételek gyűjteménye
Friss tételek

2015. jún. 12.

„A” 6. tétel: A magyar választójog és választási rendszer



 1989. október 23-án kiáltották a Harmadik Magyar Köztársaságot.
Magyarországon többpártrendszeren alapuló parlamentáris demokrácia van.
A modern parlamentarizmus a hatalmi ágak szétválasztásán és a képviseleti rendszeren alapul.
/A három hatalmi ág: törvényhozó hatalom (parlament),
                                   végrehajtó hatalom (kormány),
                                   igazságszolgáltató hatalom (Bíróság).

Ezt a felosztást még a felvilágosodás korában Montesquieu fogalmazta meg./


Választójog: politikai alapjog, közügyekben való részvétel joga, az állampolgár politikai véleményének kinyilvánítási eszköze.

Megkülönböztetünk aktív választójogot (választás lehetősége) és passzív választójogot (megválasztható valaki valamely tisztségre).
Választási alapelvek: - általános: 18 év feletti magyar állampolgár választhat, kivéve
                                      bűncselekmény miatt elítéltek, elmebetegek
                                    - egyenlő: mindenki szavazata ugyanannyit ér
                                    - titkos: nem hozzák nyilvánosságra, hogy kire szavazunk
                                    - közvetlen: jelöltekre szavazunk.


A választási rendszernek 3 típusa van:
1. többségi választási rendszer, ahol közvetlenül a egyéni jelöltekre kell szavazni
2. arányos választási rendszer, ahol pártokra kell szavazni.
3. vegyes választási rendszer, ahol a szavazók egyéni jelöltekre és pártokra is szavaznak,
A magyar választási rendszer vegyes, mert a többségi és az arányos választási rendszer egyszerre van jelen a rendszerben.
A szavazáskor minden választópolgár két szavazólapot kap:
1. szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre,
2. szavazólap a pártok listájára történő szavazáshoz.

A választásokat választási kampány előzi meg.
A kampányban a pártok megnevezik jelöltjeiket.
Az a jelölt akinek sikerült 1000 ajánlószelvényt („kopogtató cédula”)  összegyűjtenie, indulhat a választáson.
Ők lesznek az egyéni választókerületek jelöltjei.
Az országos listát azok a pártok állíthatnak, melyek legalább 9 megyében és Budapesten, összesen legalább 27 egyéni jelöltet tudnak indítani.
Csak azok a pártok részesülnek a parlamenti helyekből (mandátumokból), amelyek átlépték a parlamentbe jutás 5%-os küszöbét.

2014-es választáson már a határon túli magyarok is szavazhatnak, ha rendelkeznek magyar állampolgársággal. Ók csak a pártok listáira szavazhatnak, egyéni jelöltekre nem.

2014-től az országgyűlésen 199 képviselő kaphat helyet.
Az egyéni választókerületben 106 képviselőt lehet megválasztani, a pártok listáin 93 képviselő juthat be a parlamentbe.
/Napjainkban még 386 képviselőből áll a parlament, az alaptörvény csökkentette le a képviselők számát 199 főre./

A szavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok fele elment szavazni.
Az új alaptörvény szerint a választás egyfordulós lesz, mert az az egyéni jelölt győz, aki a szavazatok többségét megszerzi.
/Eddig, csak akkor győzött a jelölt, ha megszerezte az érvényes szavazatok több mint felét, ha egyik jelölt sem szerezte meg, akkor második fordulót írtak ki, s azon már az győzött az, akire a legtöbben szavaztak./

Az országgyűlési képviselőket négy évre választják meg.
Az Országgyűlés Budapesten, a Duna-parton 1902-ben épült Országházban ülésezik, melyet Stendl Imre tervei alapján építettek neogótikus, eklektikus stílusban. Európa 2. legnagyobb parlamenti épülete.

Share this:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates