„A” 12. tétel: Demográfiai változások Magyarországon

Demográfia: a népességszámmal, és a népesedési folyamatokkal foglalkozik.
A demográfia közel 200 évvel a szociológia előtt alakult különálló, saját kutatási területtel, és módszerekkel rendelkező tudománnyá. Születését John Graunt 1662-ben megjelent könyvétől számítjuk, amelyben a londoni halálozási statisztikai adatok alapján a halandóság törvényszerűségeit és más népesedési folyamatokat vizsgált.

Magyarország népessége 2008 végén előzetes adatok szerint 10 045 000 fő, amely fokozatosan csökken. Az ezer lakosra jutó halálozások száma évről évre meghaladja az élveszületések számát, s ez vezet jelentős népességfogyáshoz.

A korfa egy adott népesség nem és kor szerinti megoszlását oly módon mutatja be, hogy az egyes korévekhez (vagy korcsoportokhoz) tartozóan jobboldalon a nők, baloldalon a férfiak számát ábrázolja egymásra helyezett szalagdiagramok formájában.
Háromféle korfa-típust különböztetünk meg, ahol a korfa formája az adott népesség korstruktúráját is jelzi.

Demográfiai robbanás korfája: piramis alakú korfa

-        magas a születések száma,

-        alacsony az időskorúak aránya,

-        nagy a halandóság,

-        növekvő népességű országok,
a harmadik világ korfája.

Lassú népességnövekedés korfája: harang alakú korfa

-        alacsony a születések száma,

-        alacsony a halálozási arány,

-        magas az átlagéletkor

Csökkenő népességű országok korfája: hagyma alakú korfa

Pl. Magyarország

-        nagyon alacsony a születések száma és egyre csökken,

-        alacsony halálozási arány,

-        magas az átlagéletkor

Magyarország népessége 2013. január 1-jén 9 908 798 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások magas száma miatt csökkenő tendenciát mutat, struktúráját tekintve elöregedő.
2012-ben a születéskor várható élettartam a férfiak és a nők esetében is az eddig számított legmagasabb érték volt, a férfiaknál 71,45 év, a nőknél 78,38 év. A férfiak 6,3 évvel, a nők 4,7 évvel számíthatnak hosszabb életre, mint 1990-ben.

Magyarországon a várható élettartamban nem csak a nemek közti különbség jelentős, hanem regionális szinten is nagy különbségek vannak.
2012-ben a férfiak várható élettartama Budapesten volt a legmagasabb (73,58 év) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (68,95 év), azaz egy budapesti férfi 4,6 évvel hosszabb életre számíthatott, mint egy Borsod megyei.
A nők esetében is Budapesten volt a legmagasabb a várható élettartam (79,23 év) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (76,76 év), ugyanakkor a kettő közötti különbség lényegesen alacsonyabb, mint a férfiak esetében, 2,5 év.
A rendszerváltás óta a nők esetében enyhén csökkentek, a férfiak esetében viszont jelentősen nőttek a területi különbségek a várható élettartamban.

A nemek közötti különbség országosan 6,9 év, Budapesten a legkisebb (5,6 év) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb (8,2 év).

2014-ben 3,2 százalékkal több gyermek született, mint 2013-ban. 1.000 főre 9,3 élve születés jutott, ami 0,03 százalékos növekedést jelent 2013-hoz képest.

Ugyanakkor ezer lakosra 12,8 halálozás jutott tavaly, ez az érték nem változott 2013-hoz viszonyítva.

A természetes fogyás üteme 3,9 ezrelékről (38.089 ember) 2014-ben 3,5 ezrelékre (34.600 ember) mérséklődött.

Share this: