Középszintű érettségi [biológia]

A. Fokozott hőtermelés és testsúlycsökkenés, mi okozza? A trioxin serkenti a lebontási folyamatokat. Egyik legjellemzőbb hatása a sejtek oxigénfogyasztásának emelkedése. Az intenzívebb biológiai oxidáció fokozott hőtermeléssel jár együtt. A pajzsmirigy működésének hiányában például az anyagcsere intenzitása akár egyharmadára is csökkenhet. Túltermelése viszont nagy étvágy mellett is testsúlycsökkenést eredményez, mivel erőteljesen a lebontó irányba tolja az anyagcsere-folyamatok egyensúlyát.

B. Oxigén és szerves anyag termelés.

C. Szövet, a véralkotói: folyékony kötőszövet a vér, sejtközötti állomány a vérplazma, ebben úsznak a sejtes elemek. Az emberi vér kb. 5 liter, ennek fele vérplazma. Ez mintegy 90 – 92 %-os vizet és 8 – 10 %-os oldatban lévő ionokat (Na⁺, K⁺, Ca⁺ kationok, ill. Cl^- és HCO₃^- anionok) és szerves molekulákat tartalmaz. Kisebb szerves molekulák közül szénhidrátok, lipidek, glükóz, nukleinsavak anyagcseréjéből származik.

Plazmafehérjék: Albuminok: aminosavakból álló egyszerű fehérjék, vér ozmózis szerepe van, zsírsavak, epesavak szállítása. Globulinok: összetett fehérjék, szervezet védekező funkciói. Fibrinogén: véralvadásban jelentős fehérjék, plazmából a fibrin kicsapódik.

Vörösvértestek: a vörös csontvelőben keletkeznek. Hemoglobin: egyrészt a O₂-t szállítja, másrészt a CO₂-t is szállítja. A vörösvértestek élettartama a vérben 120 nap, innen a lépbe kerül, hemoglobin átalakul epefestékké a májban, a másik részből hemoglobin lesz újból.

A fehérvérsejtek van sejtmagjuk, hemoglobint nem tartalmaz. 1 mm³ vízben 5 – 8000 fehérvérsejt található. 3 csoportjuk van: 1, Granulociták: a vörös csontvelőben képződik. Fogocitózis bekebelezés (baktériumok). Védekező mechanizmus a feladatuk. Genny keletkezik, az a fvs tömeg elhalt. 2, Monociták: vöröscsontvelőben képződik. Szövetekben endocitózissal kiszűrik a fertőzést okozó anyagokat. Bekebelezik a baktériumokat, enzimjeik segítségével lebontják. 3, Limfociták: a nyirok szervekben kialakuló fvs.-ek. Immunrendszer működése. Egy-egy idegen anyag felismerése és hatástalanítása speciálisan.

Vérlemezek: a vörös csontvelőben keletkező sejtekből kialakuló sejtplazma töredék. Ér sérülésekor a vérből vérlemezkék tapadnak az érfalra, rövid idő alatt sűrű massza keletkezik, így az ér falát elsődlegesen elzárja a fibrinogén, a fibrin véralvadás végleges.

D. Biológiai album, 87-es tábla (Biológia IV, 40 – 43. o.): Hallás (egyensúlyozó szerv is): fülünknek három része van: külső-, középső-, belsőfül. Ingere a hallásnak a levegő rezgése. A levegőrezgések áthaladnak a külső fülön és megrezegtetik a dobhártyát) külső és a középső fül határán), ez adja át a középfül felé a rezgést a hallócsontoknak. Három darab hallócsont van, ezek a kalapács, az üllő, és a kengyel. Ezek egymáshoz izületekkel kapcsolódnak és egymásnak tudják átadni a rezgést. A kengyel talpa egy ovális ablakhoz kapcsolódik, ez az ablak ill. hártya választja el a közép ill. belső fület egymástól. A belső fülben folyadék van, és ott található a csiga, ennek bejárata illeszkedik az ovális ablakba. Itt átadódik a rezgés és itt folyadékhullámokat kelt. A csiga belsejét egy alaphártya osztja ketté, ezen az alaphártyán találhatók az idegsejtek (halló sejtek). Magas hangok a csiga bejáratához közeli sejteket hozzák ingerületbe, a mélyebb hangok a beljebb lévőket. A hallósejtek nyúlványai alkotják a hallóideget, amelyek a hangingereket a talamuszon át a halántéklebenyi központba közvetítik.

Egyensúlyozó szervünk a belső részben (három félkörös ívjárat, labirintus), a tér három irányába helyeződik el. Ebben nyomásérzékelő sejtek vannak, a fej mozgatására a folyadék elmozdul, és ezt érzékelik, így érzékeljük a fejünk térbeli helyzetét. A kisagyban van a vegetatív központja az egyensúlyozásnak.

Középszintű érettségi [biológia]

A. Egy testvérpár színtévesztő. Születhet-e normál látású testvérük? A testvérek génanyaga a következő: a lány XX (itt mind két kromoszóma hordozza a hibás gént), a fiú XY (itt csak az X hordozza a hibás gént). Születhet jól látó testvérük, ha az anya kromoszómái heterozigóták (azaz csak az egyik X hordozza a hibás információt).

B. Mi a különbség a növények és az állatok gázcseréje között?

Növények: a gázcsere a növényi test belseje és a növényt körülvevő légkör között zajlik. A fotoszintézis során szén-dioxidot építenek be a szerves molekulákba, és a vízből oxigént termelnek. A biológiai oxidáció során viszont a lebontott szerves molekulából képződik szén-dioxid, és a felvett oxigén a terminális oxidációban a hidrogént vízzé oxidálja. Többnyire a levelek fonákján vannak a gázcserenyílások. A levél 1 mm²-es felületén általában sok száz gázcserenyílás található.

Állatok: a heterotróf életmódot folytató állatoknak a lebontó folyamataikhoz kapcsolódik a gázcseréjük. A biológiai oxidációhoz szükséges gázcserét, vagyis az oxigén felvételét és a termelődő szén-dioxid leadását légzésnek nevezzük. Ha a gázcsere a test egész felületén, mintegy szétszórva jelentkezik, ekkor diffúz légzésről beszélünk. A légzés történhet kopoltyúval (rákok, halak), légcsövekkel (rovarok), és tüdővel (kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).

C. Adrenalin hatása: az adrenalin a mellékvese sejtjeiben keletkezik. A máj és az izomsejtekben membránfehérje receptoraihoz kapacsolódva kiváltja a cAMP keletkezését, amely aktiválja a glikogénbontó enzimeket. Ennek hatására a májban glükóz-foszfát, majd egy további lépésben glükóz keletkezik. A glükóz a vérkeringéssel kerül felhasználási helyére, az izomba. Az izomsejtekben is az adrenalin indítja el az izomglikogén lebontását, de csak glükóz-foszfátig, amely ott helyben tovább bontódik tejsavvá. Az izmok glükózellátása tehát két glikogénforrásból is pótlódhat. Hatására tehát extra energia áll az izmok rendelkezésére, ami extra teljesítést tesz lehetővé. Felgyorsul a szívverés, megnő a pulzus.

D. Biológiai album, 65-ös tábla (Biológia III, 83. o.): A szájüregbe bekerülő táplálékot a fogak harapással és rágással felaprítják. A felaprított táplálékot a nyelv keveri össze a nyállal, ekkor kezdi meg működését az amiláz, ami a szájüregben megkezdi a keményítő lebontását. Innen a nyelőcsőbe kerül a táplálék, ahol a perisztaltikus mozgás miatt halad lefelé. Innen a gyomorba kerül, a gyomor a bélcsatorna legtágabb része. Izmos falát belülről nyálkahártya borítja, amelynek mikroszkópos keresztmetszeti képén jól láthatók a bemélyülő gyomormirigyek. A mirigyek által termelt összetett váladék a gyomornedv. Két fontos alkotója a sósav és a fehérjebontó enzim, a pepszin (az amiláz a savas közeg miatt leáll). Az optimális keveredést a gyomor perisztaltikus mozgása segíti elő. A táplálék emésztése már a szájban és a gyomorban is elkezdődött, azonban döntő része a vékonybélben zajlik le. A gyomorból kiinduló vékonybél kezdeti szakaszába (patkóbél) két vezeték is torkollik. Az egyik a máj által termelt epét szállítja. A májban folyamatosan termelődő epe az epehólyagba kerül. Itt besűrűsödik, tárolódik, és időnként az epevezetéken keresztül a vékonybélbe ürül. Az epesavak szerepe részben a zsírok kolloid állapotban tartása, részben pedig a zsírbontó enzimek aktivizálása. A másik vezeték a hasnyálmirigy kivezető csatornája, a hasnyál többféle enzimet tartalmaz. A fehérjebontó enzimek részben aminosavakra, részben kisebb peptidekre bontják a polipetidláncokat, ilyen enzim a tripszin. A szénhidrátbontó enzimek a keményítőt és a glikogént bontják először diszacharidokra, majd azokat tovább egyszerű cukrokra (glükóz), ilyen a hasnyálmirigy-amiláz. A zsírokat bontó enzimek a zsírsavak, ezek a glicerin közti észterkötéseket bontják fel. Az epe és hasnyál a savas gyomortartalmat a vékonybél elején semlegesíti. A bél felületét növelik a bélbolyhok, ezt még megsokszorozza a bélbolyhok hámsejtjének felszínéről kinyúló óriási számú plazmanyúlvány. A víz passzív transzportja mellett, a különböző ionok és szerves építőegységek aktív transzporttal jutnak keresztül a bélbolyhok sejtjeinek membránján. A sejtekből a monoszacharidok és az aminosavak a vérkeringés hajszálereibe jutnak, míg a zsírok többsége a nyirokhajszálerekbe kerül. A bélcsatorna további szakaszában a vékonybél folytatása a vastagbél. Ide kerülnek a felszívódás utáni emészthetetlen táplálékmaradványok nagy mennyiségű vízzel és a benne oldott ásványi sókkal. A vastagbél kezdetén egy tág szakasz, az egyik végén zárt vakbél található, amelyhez a vékony féregnyúlvány kapcsolódik. A vastagbélben nagy mennyiségű baktérium található, ezek az emészthetetlen növényi rostok cellulóztartalmának egy részét lebontják. Anyagcseretermékeikkel megakadályozzák más, esetleg kórokozó baktériumok elszaporodását. A vastagbél szerepe a jelentős mennyiségű víz és só felszívása a béltartalomból. A perisztaltikus mozgás a végbél felé mozgatja a béltartalmat.

Középszintű érettségi [biológia]

A. I. Mendel-törvény:

I. Az első hibridnemzedékben minden utód egyforma. Mind feno-, mind genotípusukat tekintve. Uniformitás törvénye.

II. A második hibridnemzedékben a szülői tulajdonságok szétválnak.

III. A független öröklődés törvénye: több tulajdonság öröklődésénél a szülői tulajdonságok egymástól függetlenül öröklődnek.

♀\♂	AB	AB
ab	AaBb	AaBb
ab	AaBb	AaBb

Minden utód homozigóta (homológ (azonos felépítésű, de különböző funkciójú kromoszómák) kromoszómák ugyanazon helyén azonos allélok vannak.)

♀\♂	AB	Ab	aB	ab
ab	AaBb	Aabb	aaBb	aabb
Ab	AABb	AAbb	AaBb	Aabb
aB	AaBB	AaBb	aaBB	aaBb
ab	AaBb	Aabb	aaBb	aabb

B. A tápcsatornában, miért vannak nyirokszervek? A szervezet immunrendszerének felépítésében jelentős szerepe van a különböző nyirokszerveknek. Az immunogén anyagok hatására válaszoló limfociták egyik csoportja (a másik csoportja csecsemőmirigyben) a tápcsatorna nyirokképződményeiben alakul ki. Ezek helye a torok- és garatmandulákban, ill. a bélfalban és a féregnyúlványban található. Az említett szervek igen nagy mennyiségben tartalmaznak nyiroktüszőket, amelyek a limfociták kialakulásának helyei.

C. Ivaros szaporodás hogyan biztosítja a fajra jellemző kromoszómaszámot? A meózis során a kromoszómák száma fele annyi, mint az utódsejtekben volt, így jönnek létre az ivarsejtek, a megtermékenyítéskor a haploid ivarsejt egy diploid zigótát hoz létre, és a zigótából számtartó osztódások sorozatával jön létre.

D. Biológia album, 63-as tábla (Biológia II, 28. o.; III. 101. o.): A gyökér rögzíti a növényt, felveszi a vizet és az oldott sókat, majd elszállítja a hajtásokhoz. Módosult a gyökér, ha a táplálék raktározására (raktározó gyökér) vagy kapaszkodásra használja a növény, pl.: sárgarépa, borostyán. A kapaszkodó gyökér csak kapaszkodik, a filodendron léggyökere táplálékot is szállít. Kétféle gyökérzet van:

1. főgyökérrendszer: főgyökerekből és az abból elágazó oldalgyökerekből áll.

2. mellékgyökérrendszer: a mellékgyökereknek is lehetnek oldalgyökereik.

A gyökér középső részét egy viszonylag kis átmérőjű központi henger foglalja magába. Ebben találhatók a farész, ill. a háncsrész különálló szállítónyalábjai alapszövetbe ágyazva.

A tápanyaghiányos képhez (vízkultúrás kísérlet): a növény a számára minimálisan jelenlévő elem/ek arányában hasznosítja a többit is, ez a minimum törvény.

Középszintű érettségi [biológia]

A. Ha növények két csoportjából az egyik zöld, a másik vörös fényt kap, amelyek a zöld fényt kapták elpusztultak, mi történt? A zöld színtest a vörös fénnyel gerjeszthető (a fényből a vörös spektrum), a zöld fénnyel nem. A vörös moszat él a tengerben a legmélyebben, azért mert ide már csak a napfény zöld sugarai hatolnak le (értelemszerűen a vörösmoszat vörös színtestét a zöld fény gerjeszti).

B. A DNS szintézis egyedülálló folyamat, miért? A térszerkezete kettős spirál, meghatározott párosok között (odenin – timin, guanin – citozin) hidrogénkötés tartja fenn a térszerkezetet.

C. AB vércsoportú beteg 0-ás vért kap: a 0-ás vér általános adó, az AB vércsoportúnak mindenki adhat. A véradónál vörösvértest membránján lévő szénhidrátokat kell figyelembe venni, a kapónál pedig a plazmában lévő kicsapó anyagokat.

D. Biológiai album, 51-es tábla (Biológia III): fényenergia megkötése mind a prokarióta, mind az eurokarióta sejtekben különböző színanyagok segítségével történik. A színanyagok a sejtekben a membránok fehérjéihez kötődnek. Az eurokarióta növényi sejtekben az ilyen membránok külön sejtszervecskéket alkotnak, ez a színtest.

Mitokondrium: az eurokarióta sejtekben külön sejtalkotó a mitokondrium (henger formájú, méretük a baktériumokéhoz hasonló). A biológiai oxidációban a glikolízis a sejtplazmában, a citromsav ciklus és a terminális oxidáció a mitokondriumban játszódik le.

Középszintű érettségi [biológia]

A. A haltenyészetet röntgensugárázás éri, mi történik? Indukált mutáció: amikor tisztába vagyunk a mutáció okával (pl. röntgensugárzás, radioaktív sugárzás, kémiai agyagok hatására, stb.), ha nem tudjuk a kiváltó okokat, akkor spontán mutáció a jelenség neve. Mutáció: öröklődő tulajdonság ugrásszerű megváltozása.

Területekre felosztva: kromoszóma mutáció: a kromoszóma törésével kezdődik, lehet, hogy kiesik, elvész (ezek az információk elvesznek). Lehet, hogy visszanő a kromoszóma, de fordítva, ez fenotípus változás, a bázissorrend felcserélődik. Gén vagy pont mutáció: a DNS bázissorrendjében történik egy kicsi változás.

B. A rovarok széles körben való elterjedésének magyarázata: a külső kitintakaró megjelenik, ez védi a rovart a kiszáradástól és valamennyi mechanikai védelmet is nyújt. Megjelenik a harántcsíkolt izomszövet is, amivel a gyors mozgás lehetősége nyílt meg. Ehhez fejlett érzékszervek fejlődtek ki. Továbbá a rovarokra jellemző a sokféle táplálkozási mód is, így kihasználnak minden táplálékforrást.

C. Emberi idegszövet (idegsejt – neuron):

Nyúlványok: dendrit, sejttest, sejtmag, axon. Van rövid és hosszú nyúlvány (max. 2db van belőle), mérete 1mm – 1m-ig terjedhet. A végén az axon elágazik, ez a végfácska. Az egész idegsejtet membrán alkotja (ez kettős foszfatid hártya). Az axonon kialakulhat velős hüvely, ez az ingerületvezető sebességét változtatja meg (gyorsabb lesz). Neuronok egymáshoz kapcsolódnak, ezt hívjuk szinapszisnak (a kapcsolat neve ez). Ha kicsi a rés, akkor az ingerület átugrik, ekkor elektromos szinapszis, ha nagy a rés, akkor nem tudja átugrani a távolságot, ekkor kémiai szinapszis van. Végfácskák végén szinaptikus hólyagok, ebben kémiai vegyületek vannak, ezek adják át a ingerületet. Ha nyugalomban van az idegsejt, azaz nincs ingerület, akkor mérhető feszültség van a sejten belseje és a külseje között, ez a nyugalmi potenciál, ami –90mV, és ezt az egyenlőtlen ioneloszlás okozza (a sejten kívül Na⁺, a sejten belül K⁺ található). Az ionok ilyen eloszlását egy aktív mechanizmusnak, ami a kálium-nátrium pumpának (ez a káliumot beszívja, a nátriumot kilökdösi), működése közben ATP bomlik. Fehérje anionok a sejten belül többen vannak, ezért negatív a potenciál különbség.

Ha ingerület érkezik, akkor depolarizálja a membránt (+50mV), megszűnik a pumpa, és kiváltja az akciós potenciált (+50mV). A sejt addig újra nem ingerelhető, míg vissza nem áll a nyugalmi potenciál (ez pár tized másodperc), ezért egyirányú az ingerület.

Idegsejtjeink száma 10 milliárd, az élet folyamán nem születik több, és egy életkor elérése után elkerülhetetlen a pusztulásuk.

A sejtes tömörülések a szürkeállományt alkotják, az axonok tömörülése az idegszövet fehérállományát alkotja. Idegaxon kötegek a környéki idegrendszerben. Ha ezek az agyban vagy a gerincben vannak, akkor idegpályák. Sejttestek tömörülése a környéki idegrendszerben a dúc, a központja a mag.

D. Biológiai album, 58-as tábla (Biológia II): Hasonló felépítésű és működésű sejtek összessége a szövet.

1. Osztódó szövet (a növények növekedésért felel, a növény élete alatt folyamatosan osztódik).

2. Osztódó szövet származékai (nem osztódnak):

a) Bőrszövet: beborítják a hajtásos növény testének felületét. Szerepe a védelem, elhárítás, a külvilággal való kapcsolat fenntartása. A hajtás bőrszövetében gázcserenyílás található.

b) Szállítószövet: feladata az anyagok nagyobb távolságra való szállítása. Két részből áll: egyrészt a vizet és a benne lévő sókat szállító farész, másrészt háncsrészt, ennek fő szállítóelemei a rosta szövetek (szerves vegyületek szállítása)

c) Alapszövet: a növényi test legnagyobb részét alkotják. Sok zöld színtest van benne. Bennük zajlik a fotoszintetikus szervesanyag-égetés. A raktározó alapszövetek tartalék tápanyagokat, zsírokat, fehérjéket, szénhidrátokat halmoznak fel. Elsősorban fénytől elzárt növényekben, pl. magvakban található.

Középszintű érettségi [biológia]

A. A haltenyészetet röntgensugárázás éri, mi történik? Indukált mutáció: amikor tisztába vagyunk a mutáció okával (pl. röntgensugárzás, radioaktív sugárzás, kémiai agyagok hatására, stb.), ha nem tudjuk a kiváltó okokat, akkor spontán mutáció a jelenség neve. Mutáció: öröklődő tulajdonság ugrásszerű megváltozása.

Területekre felosztva: kromoszóma mutáció: a kromoszóma törésével kezdődik, lehet, hogy kiesik, elvész (ezek az információk elvesznek). Lehet, hogy visszanő a kromoszóma, de fordítva, ez fenotípus változás, a bázissorrend felcserélődik. Gén vagy pont mutáció: a DNS bázissorrendjében történik egy kicsi változás.

B. A rovarok széles körben való elterjedésének magyarázata: a külső kitintakaró megjelenik, ez védi a rovart a kiszáradástól és valamennyi mechanikai védelmet is nyújt. Megjelenik a harántcsíkolt izomszövet is, amivel a gyors mozgás lehetősége nyílt meg. Ehhez fejlett érzékszervek fejlődtek ki. Továbbá a rovarokra jellemző a sokféle táplálkozási mód is, így kihasználnak minden táplálékforrást.

C. Emberi idegszövet (idegsejt – neuron):

Nyúlványok: dendrit, sejttest, sejtmag, axon. Van rövid és hosszú nyúlvány (max. 2db van belőle), mérete 1mm – 1m-ig terjedhet. A végén az axon elágazik, ez a végfácska. Az egész idegsejtet membrán alkotja (ez kettős foszfatid hártya). Az axonon kialakulhat velős hüvely, ez az ingerületvezető sebességét változtatja meg (gyorsabb lesz). Neuronok egymáshoz kapcsolódnak, ezt hívjuk szinapszisnak (a kapcsolat neve ez). Ha kicsi a rés, akkor az ingerület átugrik, ekkor elektromos szinapszis, ha nagy a rés, akkor nem tudja átugrani a távolságot, ekkor kémiai szinapszis van. Végfácskák végén szinaptikus hólyagok, ebben kémiai vegyületek vannak, ezek adják át a ingerületet. Ha nyugalomban van az idegsejt, azaz nincs ingerület, akkor mérhető feszültség van a sejten belseje és a külseje között, ez a nyugalmi potenciál, ami –90mV, és ezt az egyenlőtlen ioneloszlás okozza (a sejten kívül Na⁺, a sejten belül K⁺ található). Az ionok ilyen eloszlását egy aktív mechanizmusnak, ami a kálium-nátrium pumpának (ez a káliumot beszívja, a nátriumot kilökdösi), működése közben ATP bomlik. Fehérje anionok a sejten belül többen vannak, ezért negatív a potenciál különbség.

Ha ingerület érkezik, akkor depolarizálja a membránt (+50mV), megszűnik a pumpa, és kiváltja az akciós potenciált (+50mV). A sejt addig újra nem ingerelhető, míg vissza nem áll a nyugalmi potenciál (ez pár tized másodperc), ezért egyirányú az ingerület.

Idegsejtjeink száma 10 milliárd, az élet folyamán nem születik több, és egy életkor elérése után elkerülhetetlen a pusztulásuk.

A sejtes tömörülések a szürkeállományt alkotják, az axonok tömörülése az idegszövet fehérállományát alkotja. Idegaxon kötegek a környéki idegrendszerben. Ha ezek az agyban vagy a gerincben vannak, akkor idegpályák. Sejttestek tömörülése a környéki idegrendszerben a dúc, a központja a mag.

D. Biológiai album, 58-as tábla (Biológia II): Hasonló felépítésű és működésű sejtek összessége a szövet.

1. Osztódó szövet (a növények növekedésért felel, a növény élete alatt folyamatosan osztódik).

2. Osztódó szövet származékai (nem osztódnak):

a) Bőrszövet: beborítják a hajtásos növény testének felületét. Szerepe a védelem, elhárítás, a külvilággal való kapcsolat fenntartása. A hajtás bőrszövetében gázcserenyílás található.

b) Szállítószövet: feladata az anyagok nagyobb távolságra való szállítása. Két részből áll: egyrészt a vizet és a benne lévő sókat szállító farész, másrészt háncsrészt, ennek fő szállítóelemei a rosta szövetek (szerves vegyületek szállítása)

c) Alapszövet: a növényi test legnagyobb részét alkotják. Sok zöld színtest van benne. Bennük zajlik a fotoszintetikus szervesanyag-égetés. A raktározó alapszövetek tartalék tápanyagokat, zsírokat, fehérjéket, szénhidrátokat halmoznak fel. Elsősorban fénytől elzárt növényekben, pl. magvakban található.

Középszintű érettségi [biológia]

A. Mennyi a valószínűsége albínó egyedek létrejöttének, ha az egyik szülő albínó a másik heterozigóta?

A a

a Aa aa

a Aa aa Tehát 50% az esélye a létrejöttének.

B. Kívülről leválik a háncstest (szállítja a nedveket), a fatest pedig egy elhalt rész.

C. Miből adódik a magas láz veszélye?

a) A magas láz kicsapja a fehérjéket, nem csak a kórokozóét, hanem az élőlényét is.

b) Fokozódik a szívműködés, gyorsabb lesz, és ez a szívet fokozottabban veszi igénybe.

Biológiai album, 72-es tábla (Biológia III, 106 – 108 o.): a gerincesek vérkeringési rendszere a szívből és a vérerekből áll, a szív belső üregei a kamra és a pitvar. A kamrát rendkívül fejlett izmos fal veszi körül, a pitvar falában az izomréteg jóval vékonyabb. A szív rendszeres összehúzódása és elernyedése áramoltatja a vért a zárt keringési rendszerben. A szívből a vér a belőle kiinduló verőerek vezetik el. A verőerek a testben egyre finomabb ágakra oszlanak, mígnem a legvékonyabb ágak hajszálerekben folytatódnak. Ezek vékony falán keresztül megy végbe a gázcsere, valamint a tápanyagok és a bomlástermékek kicserélődése a vér és a sejtek között. A hajszálerek vékony gyűjtőerekbe torkollanak, amelyek egyre nagyobb átmérőjű gyűjtőerekbe egyesülnek, és visszaszállítják, a gerincesek osztályaiban ez a zárt anyagszállítási rendszer egyre fejlettebbé vált. A halak vérét az egy pitvarból és egy kamrából álló szív tartja mozgásban. A testből összegyűjtött több szén-dioxidot tartalmazó vér a pitvarba kerül, majd onnan a kamrába jut. A kamra összehúzódása a vért a verőereken keresztül a kopoltyúba hajtja, ahol a hajszálereken át végbemegy a gázcsere. Az oxigénben felfrissült vért a hajszálerekből a gyűjtőerek szedik össze, és elszállítják a test minden részébe. A vér a test hajszálerein át eljut a sejtekig, majd a gyűjtőerek útján visszakerül a pitvarba. A szív – kopoltyú – test – szív keringési rendszer a halakban egyetlen vérkört alakított ki. A kétéltűek szívében a pitvar jobb és bal oldala között egy válaszfal alakult ki az evolúció során. A gyűjtőerek a testből a jobb pitvarba szállítják a szén-dioxidban dúsabb vért, a tüdőből a bal pitvarba az oxigénben gazdagabb vért. Mivel a kétéltűek szívében a kamra még osztatlan, egyetlen kamrájukban mindig kevert vér található. Így a kamrából a verőereken keresztül mind a tüdő felé, mind a test felé egyaránt kevert vér jut ki. Ez természetesen kevesebb oxigén szállítását jelenti. Ezért a kétéltűek a sejtek anyagcseréjéhez elegendő oxigént a bőrükön és a szájuk nyálkahártyáján keresztüli légzéssel pótolják. A kétéltűekben a két pitvar elkülönülése együtt járt a szív – tüdő közötti nagyobbik vérkör kialakulásával. A kétéltűeknek tehát már két vérkörük van. Ez evolúció során a hüllők szívében indult meg a kamra kettéválásának folyamata. Egy részükben a kétéltűekhez hasonlóan még háromüregű a szív, de a legtöbb fajra már a kamra többé-kevésbé kétfelé osztottsága a jellemző. A madarak és az emlősök szíve már négyüregű, vagyis a két pitvar és a két kamra teljesen elkülönült egymástól. A két vérkörbe már nem kerülhet kevert vér, így az oxigénellátás teljessé vált. A test gyűjtőereiből a jobb pitvarba érkező szén-dioxid tartalmú vér a jobb kamrába továbbítódik. A kamra összehúzódása a verőéren keresztül a tüdő hajszálérhálózatába juttatja a vért. A tüdő levegőjéből oxigénnel telítődött vér a tüdő gyűjtőerein keresztül jut vissza a szív bal pitvarába, majd innen a bal kamrába. A kamra összehúzódása a test felé vezető verőerekbe nyomja a vért, amelyekből a hajszálérhálózat juttatja el a test minden részébe. Majd a gyűjtőerek által összeszedett vér újra a jobb

Középszintű érettségi [biológia]

A. Hosszú esőzés miatt a gyümölcsök felrepednek, miért? Ez az ozmózis (félig áteresztő membrán) miatt van így.

B. Milyen jelrendszer és hogyan határozza meg a fehérjeszintézis menetét? A DNS molekulájában az információ mintegy rejtjelezve, úgynevezett kód formájában található. A kód általánosságban olyan jelek rendszere, amellyel az információ meghatározott úton továbbítható és visszaalakítható. A biológiai kód jelei a bázishármasok, amelyek egy-egy aminosavat fejeznek ki. Az információforrás a DNS, ahonnan a kód átírása a képződő mRNS-molekulára történik. Innen a kód lefordítását az aminosavak jelrendszerére a tRNS-molekulák végzik. Mivel a nukleinsavak bázishármasát négy alapvető bázis alkotja, így három bázisból 4³, vagyis 64-féle bázishármas jöhet létre. Ez jóval több, mint a fehérjéket felépítő 20 aminosav típus, de részben egy-egy aminosavat több bázishármas is kódol, részben egy indító és három láncvégződést záró bázishármas is van közöttük. A lehetséges változatokat egy átfogó táblázatban az aminosav-kódszótár tartalmazza. Mivel a bázishármasok minden élőlényben ugyanazon aminosav beépülését jelentik, ezért a biológiai kód általános érvényű az élővilágban.

A (adenin) – T (timin) (vagy RNS esetén U (uracil))

C (citozin) – G (guanin)

C. Vizet forralunk, 20 ˚C-ra lehűtve élő halat rakunk bele, mi történik? A hal fuldokolni kezd, mert a forraláskor minden oxigén távozott a vízből. Ha többször átöntjük a vizet, mi történik? Az átöntésnél ismét oxigén kerül a vízbe, így a hal normálisan tud lélegezni.

D. Biológia album, 52-es tábla: a gerincvelő a gerinccsatornában végigfutó hengeres szerv, ez a nyaki csigolyák felé elvékonyodik. Csontos védelmét a csigolyák adják. Szelvényezetté a belőle hátsó és mellső gyökérrel kilépő gerincvelői idegek teszik. A szürkeállomány (sejttestek tömege) a gerincvelő esetében H-betűhöz, vagy pillangóhoz hasonlít (és belül van). A H-betű hátulsó két szárának megfelelő részeket hátsó szarvaknak, az elülsőket mellső szarvaknak nevezzük, közöttük kisebb kiemelkedés, az oldalsó szarv figyelhető meg. A gerincvelő többi részét a fehérállomány alkotja, amely idegrostok tömegéből áll. A szürkeállomány szarvai a fehérállományt négy kötegre osztja. A gerincvelő a gerincesek idegrendszerének legősibb reflexközpontja. A gerincvelőbe futó érzőingerületet a háti érződúcban levő idegsejteknek a periféria felé futó nyúlványai veszik fel. Ezeknek az idegsejteknek a másik nyúlványa – a hátsó gyökér közvetítésével – a gerincvelő hátsó (érző) szarvába lép be. A hátsó szarvból az érzőimpulzusok a hátsó kötegben futnak a központi idegrendszer magasabb központjai felé. A központokból a mellső kötegben jönnek lefelé a mozgató-, központi idegrendszeri rostok. Ezek a mellsőszarvi mozgatósejtekhez kapcsolódnak, melyek nyúlványai a mellső gyökéren keresztül lépnek ki és futnak a beidegzendő struktúrákhoz. Az oldalsó kötegben túlnyomórészt vegetatív fel- és leszálló rostokat találunk. A vegetatív mozgató neuronok az oldalsó szarvban találhatók. A gerincvelőből 31 pár ideg lép ki, és ezek mind kevert rostokat tartalmaz. Szelvényezetten lépnek ki, közel párhuzamosan futnak le, és nem lépik át a test középvonalát.

Agy:

Az agyvelő nyúltvelői része: az agyvelő leghátulsó szakasza, hengeres, a felfelé szélesedő, a koponya alapján fekvő szerv. Ürege a negyedik agykamra. Belőle indul ki a hátulsó hét pár agyideg. Életfontosságú vegetatív központokat tartalmaz (vegetatív = akaratunktól független működésű), be- és kilégző, keringési, nyálkahártya (nyelés, hányás, tüsszentés) központok találhatók benne. Ezt a területet a nyakszirtcsont védi. Ha ez sérül meg (koponyalapi), akkor halálhoz is vezethet (légzésbénulás, szívmegállás).

A nyúltvelő felett a híd van, a nagyagy és a kisagy közötti híd, rostokat, pályákat tartalmaz. Itt vannak a nyúltvelői légzőközpontokat szabályozó felsőbb központok.

Kisagy: szürkeállományon kívül helyezkedik el, egy része betüremkedik, és faágszerű képződményt hoz létre. Egyensúlyozást segítő központokat tartalmaz. Kapcsolatban áll a nyúlt-, közép- és nagyaggyal.

Középagy: egységes hengeres szerv, innen is két pár agyideg indul ki, a szemmozgatás ill. alkalmazkodása a feladata.

Nagyagy középagyi része: Talamusz tartalmazza a harmadik agykamrát, ez az érzőpályák átkapcsolódási helye. Hipotalamusz: hormont termel, másrészt hormonálisan szabályozza a hipofizis elülső lebenyét, éhség és jóllakottság központok vannak benne.

Nagyagy: két féltekéből áll, összekapcsolja a két kéregtestet. Csontos védelmét a koponya biztosítja, ezen belül található a keményagyhártya, aztán a pókagyhártya (vérellátás), ez alatt pedig a lágyagyhártya. Kisebb-nagyobb barázdák tekervényekre tagolják az agy felszínét. A nagyagynak kívül van a szürke- (agykéreg), belül a fehérállomány. Fehérállomány pályák:

– fel- és leszállópályák (gerincvelő felől és felé);

– két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák;

– azonos féltekében lévő szürkeállomány két pontját összekötő.

12 pár agyideg: tisztán érző (látó, halló), tisztán mozgató (szemmozgatás), és kevert rostok.

Középszintű érettségi [biológia]

A. Egy kémcső fel van töltve mustármaggal, ellepi a víz, milyen változást tapasztal? A magvak vizet vesznek fel, nő a térfogatuk, elkezdenek csirázni. A víz miatt működésbe lépnek az enzimek, miattuk indul meg a csirázás.

B. A populációban mutáció révén agresszív gén jön létre, mi a feltétele annak, hogy ez a genetikai típusváltozás a fenotípusban is látható legyen? Az, hogy homozigóták jöjjenek létre (homológ kromoszómák ugyanazon helyén ugyan azt a tulajdonságot hordozó génváltozat (alél) van).

C. A szem alkalmazkodása: a két szemüregben helyezkedik el a látás szerve, ami két szemgolyóból áll. A szemgolyókon található szemmozgató izmok segítségével mozog a szem. Kívülről az ínhártya borítja, ennek elülső ¹/₆ része a szaruhártya, az ínhártyán belül van az érhártya, ennek külső része az írisz (pigment sejtek száma határozza meg a szem színét). Az írisz középén lévő lyuk a pupilla. A pupilla fényrekesz (szűkül, tágul, szabályozza a fény mennyiségét). A körkörös izmok beszűkítik a pupillát, a hosszanti izmok kitágítják a pupillát (az érzelmek is hatással vannak a pupillára, a kellemetlenre pl. összeszűkül ). Az írisz mögött helyezkedik el a sugártest, ehhez kapcsolódnak a lencsefelfüggesztő rostok (ha összehúzódnak, akkor laposabb lesz), ezek függesztik fel a szemlencsét, a szemlencse pedig a fókuszt határozza meg. Az érhártyán belül van az ideghártya vagy retina. Ezen találhatók az idegsejtek, a pálcikák és a csapok. A pálcikák a fény-árnyék receptora, a csapok a színlátást teszik lehetővé.

D. Biológiai album, 97-es tábla (Biológia IV. 82. o.): Az első pár képen osztódó zigótát látunk, a második páron szedercsírát, ill. hólyagcsírát, majd a velőcső látható. Az egyedfejlődés embrionális szakasza a zigóta osztódásával veszi kezdetét és a peteburok elhagyásáig, ill. a szülésig tart. Az egymást követő mitózisok során a keletkező sejtek közötti határokat mély barázdák jelzik az osztódó zigóta felületén. Ezért barázdálódás a folyamat neve. Az osztódó sejtek együttesét a petesejtet borító hártyás burok tartja össze. A 16 sejtes állapot leginkább egy szederbogyóra hasonlít, innen ered a szedercsíra elnevezés. Mivel a nagyméretű zigóta sok kisebb sejtre osztódik, a szedercsira lényegében nem nagyobb, mint a megtermékenyített petesejt. A barázdálódás további folyamatában a szedercsírában egy üreg keletkezik, aminek a következtében a sejtek osztódása az így kialakult hólyagcsira falában folytatódik. A hólyagcsira megjelenése átvezet a csíralemezek kialakulásához. A folyamat során a hólyagcsirából úgynevezett bélcsira alakul ki. Ez a legegyszerűbb esetben úgy megy végbe, hogy a hólyagcsira felületének egy részlete betüremkedik a középső üreg felé. Ez a betüremkedő fal alkotja a kialakuló bélcsíra belső csíralemezét, míg a kívül maradó fal a külső csiralemezt. A két csíralemez határán a betüremkedés helye az ősszáj, amely a belső csíralemezzel határolt ősbélüregbe vezet. A csalánozóknál fejlettebb állatoknál a két csíralemez közötti testüregbe a belső csíralemezből sejtek válnak le, amelyekből a középső csíralemez alakul ki. A bélcsíra állapotban megjelenő ősszáj a különböző férgek, a puhatestűek, és az ízeltlábúak további egyedfejlődésben a végleges szájnyílás lesz. Ezért ezeket az állatokat közös néven ősszájú állatoknak nevezzük. A tüskésbőrűek, a gerinchúrosok és a gerincesek egyedfejlődése során az ősszáj vagy elzáródik, vagy végbélnyílássá alakul. Eközben a végleges szájnyílásuk új helyén, az ősbélüreg ellenkező végén keletkezik. Ez az újszájú állatok. A bélcsíra kialakulása után kezdődik meg a gerinces állatokban a központi idegrendszer embrionális kezdeményének a velőcsőnek a kialakulása. A központi idegrendszer kezdeményének a fejlődése a bélcsíra hátoldalán elhelyezkedő területből, a velőlemezből indul ki. Ennek a szélei az embrionális fejlődés során felemelkednek, és egymáshoz hajlanak. Így alakul ki a velőbarázda, amely végül velőcsővé zárul. A bezárulás után a velőcső besüllyed a külső csíralemez alá. és az embrió további fejlődése során a feji végéből az agyvelő, a törzsi részéből pedig a gerincvelő alakul ki.

Középszintű érettségi [biológia]

A Hüllők: szárazföldi gerincesek, erősen elszarusodott bőrük van. Lényegesen tagoltabb a tüdejük.

Négy csoportjuk van:

1. gyíkok,

2. kígyók,

3. teknősök,

4. krokodilok.

Néhány szárazföldi teknős kivételével ragadozók.

Megjelenik a hüllőknél a zárt mellkas, periodikusan lélegeznek.

A keringésük három üreges, két körös. Változó a testhőmérsékletük.

Utóvesével választanak ki (páros szerv).

Vált ivarúak, belsővé válik a megtermékenyítés. Lágy héjú tojásokat raknak.

Kígyók: nincs lábuk. Foguk sincs, ill. ha van, az méregfog. Ez mindig egy méregmiriggyel kapcsolatos. Kiakasztható állkapcsuk, rendkívül erős gyomorsavuk van.

Teknősök: bőrcsontjuk van, ez a hát- és haspajzs. Szájukban éles szarukáva van fogak helyett, ez darabolásra is alkalmas.

Krokodilok: legfejlettebb hüllők. Fogmederben lévő gyökeres foguk van, rágásra alkalmas. A krokodiloknak teljesen zárt, négyüregű szívük van. Két aortarendszerük van, mégis kevert vért kapnak, ezért a hőmérsékletük változó.

Ivadékgondozás: a fészkét őrzi és a tojásból kikelt ivadékait gondozza.

Szárazföldhöz igazodtak a testük felépítésében, ezt igazolja a tüdő, a szaporodás módja, a végtagok jelenléte.

B Az állat és az ember a táplálékot megemészti, miért? Az emésztés lényege a tápanyagoknak (nagymolekulájú szerves anyagok) enzimekkel való bontása monoszaharidokká. Tápcsatornákon keresztül a lebontás helyétől a sejtekhez kell jutnia a lebontott tápanyagnak. Ezt a vér szállítja, a bélből a vérbe, a vérből a sejtekbe jut, ezért kell monomereknek lenniük.

C Biológiai album, 81 tábla (Biológia IV. 7.o.) Növényi hormonok: több hormonjellegű anyag termelődik. Auxin (növényi hormon) a sejtszaporodást serkenti, serkentő hatással van a megnyúlásra (növekedés). A hajtásvégeken és a gyökérvégen is található, ezek növekedését is serkenti. Nem egyenletes az eloszlása, és tud vándorolni a szervezeten belül, a szükséges helyeken nő meg a koncentrációja. A tropizmust (inger által kiváltott helyzetváltoztató mozgás) is az auxin váltja ki. Az auxin az árnyékos oldalon dúsul fel, és így itt elősegíti a növekedést az árnyékos oldalon. A növekedést serkenti, és az etilén nevű hormont is segíti termelődni, ez pedig a növény növekedését gátolja. Ezek megfelelő aránya a megfelelő.

Középszintű érettségi [biológia]

A. Ha kenyérbelet rágva édes ízt érzünk, miért? Azért, mert az amiláz nevű enzim megkezdi a szénhidrátok (keményítők) bontását a szájban.

B. Mi a különbség az egyszikű és a kétszikű növények között?

	egyszikű	kétszikű
gyökér:	kb. azonos hosszúságú bojtos gyökér vagy mellék gyökérzetük van	a főgyökérből oldalt gyökerek válnak le, a leghosszabb, legvastagabb a főgyökér
szár:	az edénynyalábok szórtan helyezkednek el	az edénynyalábok (a növényi szállító szövet elemi, mikroszkópikus) körkörös elrendezésben helyezkednek el
levél:	száron lévő levél, az erezet párhuzamos	nyélen van a levél, az erezete hálózatos
virág:	a virágtartó levelei nem különülnek el csészére és pártára, hanem lepel virágtakarót alkotnak a virág belső szerkezetére a 3 szám vagy ennek többszöröse jellemző	a virágtartó levelei elkülönülnek csészére és pártára, kettős virágtakró, külön nemű virágok a virág belső szerkezetére (porzó, termőlevelek száma, a porzók száma, a termő felépítése) a 4 és az 5 jellemző vagy ezek többszöröse jellemző

Ha a virágban porzó is meg termő is van, akkor kétivarú virág. Ha egy kocsányon több virág, virágzat lakik együtt, a termő és a porzós virág, akkor egylaki, pl.: kukorica. Ha a porzó az egyik növényen, a termő a másik növényen lakik, akkor kétlaki, pl.: kender.

C. Ha egy gőte lárvában kiirtják a tüdőkezdemény, nem fullad meg, miért? Tüdővel lélegeznek, de ez igen fejletlen, kicsi a légző felülete, ezért fontos nekik, hogy mindig nyálkás legyen a bőrük, ha kiszáradnak, elpusztulnak, mivel a bőrlégzésük a jelentősebb.

D. Meiózis:

Első fő szakasz: a sejtciklusban megkettőződőt DNS-állományból a meiózisban kialakulnak a kromoszómák. A két különböző eredetű sorozat lényegében egymásnak megfelelő tagjai homológ párokat alkotnak. A meiózis folyamatának kezdetén közelkerülve egymáshoz, a homológ kromoszómák szorosan összetapadnak, és négy kromatidából álló kromoszóma párt alkotnak. Ezután a párosodott homológ kromoszómák fokozatosan eltávolodnak egymástól, és csupán néhány helyen maradnak továbbra is összetapadva. A két kromoszóma a tapadási pontokon kromatidákkal átkereszteződve, bizonyos szakaszai kicserélődnek egymással. Ennek következtében egyetlen kromoszómán belül apai és anyai eredetű részletek is találhatók. Ez az átkereszteződés jelensége, ami után az új összetétele homológ kromoszómák a sejt középső síkjába rendeződnek, majd a kromoszómapárok egymástól elválva a sejt két ellenkező pólusa felé vándorolnak. A kialakult két utódsejt a DNS újabb megkettőződése nélkül tovább osztódik, ennek végeredménye négy utódsejt lesz, melynek mindegyike a kiindulási sejthez képest feleannyi kromoszómaszámmal rendelkezik. Hímivarú egyedekben mind a négy utódsejt működőképes lesz, míg nőivarúakban az utódsejtekből általában csak egy marad meg petesejtnek.