A. Egy testvérpár színtévesztő. Születhet-e normál látású testvérük? A testvérek génanyaga a következő: a lány XX (itt mind két kromoszóma hordozza a hibás gént), a fiú XY (itt csak az X hordozza a hibás gént). Születhet jól látó testvérük, ha az anya kromoszómái heterozigóták (azaz csak az egyik X hordozza a hibás információt).
B. Mi a különbség a növények és az állatok gázcseréje között?
Növények: a gázcsere a növényi test belseje és a növényt körülvevő légkör között zajlik. A fotoszintézis során szén-dioxidot építenek be a szerves molekulákba, és a vízből oxigént termelnek. A biológiai oxidáció során viszont a lebontott szerves molekulából képződik szén-dioxid, és a felvett oxigén a terminális oxidációban a hidrogént vízzé oxidálja. Többnyire a levelek fonákján vannak a gázcserenyílások. A levél 1 mm2-es felületén általában sok száz gázcserenyílás található.
Állatok: a heterotróf életmódot folytató állatoknak a lebontó folyamataikhoz kapcsolódik a gázcseréjük. A biológiai oxidációhoz szükséges gázcserét, vagyis az oxigén felvételét és a termelődő szén-dioxid leadását légzésnek nevezzük. Ha a gázcsere a test egész felületén, mintegy szétszórva jelentkezik, ekkor diffúz légzésről beszélünk. A légzés történhet kopoltyúval (rákok, halak), légcsövekkel (rovarok), és tüdővel (kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).
C. Adrenalin hatása: az adrenalin a mellékvese sejtjeiben keletkezik. A máj és az izomsejtekben membránfehérje receptoraihoz kapacsolódva kiváltja a cAMP keletkezését, amely aktiválja a glikogénbontó enzimeket. Ennek hatására a májban glükóz-foszfát, majd egy további lépésben glükóz keletkezik. A glükóz a vérkeringéssel kerül felhasználási helyére, az izomba. Az izomsejtekben is az adrenalin indítja el az izomglikogén lebontását, de csak glükóz-foszfátig, amely ott helyben tovább bontódik tejsavvá. Az izmok glükózellátása tehát két glikogénforrásból is pótlódhat. Hatására tehát extra energia áll az izmok rendelkezésére, ami extra teljesítést tesz lehetővé. Felgyorsul a szívverés, megnő a pulzus.
D. Biológiai album, 65-ös tábla (Biológia III, 83. o.): A szájüregbe bekerülő táplálékot a fogak harapással és rágással felaprítják. A felaprított táplálékot a nyelv keveri össze a nyállal, ekkor kezdi meg működését az amiláz, ami a szájüregben megkezdi a keményítő lebontását. Innen a nyelőcsőbe kerül a táplálék, ahol a perisztaltikus mozgás miatt halad lefelé. Innen a gyomorba kerül, a gyomor a bélcsatorna legtágabb része. Izmos falát belülről nyálkahártya borítja, amelynek mikroszkópos keresztmetszeti képén jól láthatók a bemélyülő gyomormirigyek. A mirigyek által termelt összetett váladék a gyomornedv. Két fontos alkotója a sósav és a fehérjebontó enzim, a pepszin (az amiláz a savas közeg miatt leáll). Az optimális keveredést a gyomor perisztaltikus mozgása segíti elő. A táplálék emésztése már a szájban és a gyomorban is elkezdődött, azonban döntő része a vékonybélben zajlik le. A gyomorból kiinduló vékonybél kezdeti szakaszába (patkóbél) két vezeték is torkollik. Az egyik a máj által termelt epét szállítja. A májban folyamatosan termelődő epe az epehólyagba kerül. Itt besűrűsödik, tárolódik, és időnként az epevezetéken keresztül a vékonybélbe ürül. Az epesavak szerepe részben a zsírok kolloid állapotban tartása, részben pedig a zsírbontó enzimek aktivizálása. A másik vezeték a hasnyálmirigy kivezető csatornája, a hasnyál többféle enzimet tartalmaz. A fehérjebontó enzimek részben aminosavakra, részben kisebb peptidekre bontják a polipetidláncokat, ilyen enzim a tripszin. A szénhidrátbontó enzimek a keményítőt és a glikogént bontják először diszacharidokra, majd azokat tovább egyszerű cukrokra (glükóz), ilyen a hasnyálmirigy-amiláz. A zsírokat bontó enzimek a zsírsavak, ezek a glicerin közti észterkötéseket bontják fel. Az epe és hasnyál a savas gyomortartalmat a vékonybél elején semlegesíti. A bél felületét növelik a bélbolyhok, ezt még megsokszorozza a bélbolyhok hámsejtjének felszínéről kinyúló óriási számú plazmanyúlvány. A víz passzív transzportja mellett, a különböző ionok és szerves építőegységek aktív transzporttal jutnak keresztül a bélbolyhok sejtjeinek membránján. A sejtekből a monoszacharidok és az aminosavak a vérkeringés hajszálereibe jutnak, míg a zsírok többsége a nyirokhajszálerekbe kerül. A bélcsatorna további szakaszában a vékonybél folytatása a vastagbél. Ide kerülnek a felszívódás utáni emészthetetlen táplálékmaradványok nagy mennyiségű vízzel és a benne oldott ásványi sókkal. A vastagbél kezdetén egy tág szakasz, az egyik végén zárt vakbél található, amelyhez a vékony féregnyúlvány kapcsolódik. A vastagbélben nagy mennyiségű baktérium található, ezek az emészthetetlen növényi rostok cellulóztartalmának egy részét lebontják. Anyagcseretermékeikkel megakadályozzák más, esetleg kórokozó baktériumok elszaporodását. A vastagbél szerepe a jelentős mennyiségű víz és só felszívása a béltartalomból. A perisztaltikus mozgás a végbél felé mozgatja a béltartalmat.
Megjegyzés küldése