A. Hosszú esőzés miatt a gyümölcsök felrepednek, miért? Ez az ozmózis (félig áteresztő membrán) miatt van így.
B. Milyen jelrendszer és hogyan határozza meg a fehérjeszintézis menetét? A DNS molekulájában az információ mintegy rejtjelezve, úgynevezett kód formájában található. A kód általánosságban olyan jelek rendszere, amellyel az információ meghatározott úton továbbítható és visszaalakítható. A biológiai kód jelei a bázishármasok, amelyek egy-egy aminosavat fejeznek ki. Az információforrás a DNS, ahonnan a kód átírása a képződő mRNS-molekulára történik. Innen a kód lefordítását az aminosavak jelrendszerére a tRNS-molekulák végzik. Mivel a nukleinsavak bázishármasát négy alapvető bázis alkotja, így három bázisból 43, vagyis 64-féle bázishármas jöhet létre. Ez jóval több, mint a fehérjéket felépítő 20 aminosav típus, de részben egy-egy aminosavat több bázishármas is kódol, részben egy indító és három láncvégződést záró bázishármas is van közöttük. A lehetséges változatokat egy átfogó táblázatban az aminosav-kódszótár tartalmazza. Mivel a bázishármasok minden élőlényben ugyanazon aminosav beépülését jelentik, ezért a biológiai kód általános érvényű az élővilágban.
A (adenin) – T (timin) (vagy RNS esetén U (uracil))
C (citozin) – G (guanin)
C. Vizet forralunk, 20 ˚C-ra lehűtve élő halat rakunk bele, mi történik? A hal fuldokolni kezd, mert a forraláskor minden oxigén távozott a vízből. Ha többször átöntjük a vizet, mi történik? Az átöntésnél ismét oxigén kerül a vízbe, így a hal normálisan tud lélegezni.
D. Biológia album, 52-es tábla: a gerincvelő a gerinccsatornában végigfutó hengeres szerv, ez a nyaki csigolyák felé elvékonyodik. Csontos védelmét a csigolyák adják. Szelvényezetté a belőle hátsó és mellső gyökérrel kilépő gerincvelői idegek teszik. A szürkeállomány (sejttestek tömege) a gerincvelő esetében H-betűhöz, vagy pillangóhoz hasonlít (és belül van). A H-betű hátulsó két szárának megfelelő részeket hátsó szarvaknak, az elülsőket mellső szarvaknak nevezzük, közöttük kisebb kiemelkedés, az oldalsó szarv figyelhető meg. A gerincvelő többi részét a fehérállomány alkotja, amely idegrostok tömegéből áll. A szürkeállomány szarvai a fehérállományt négy kötegre osztja. A gerincvelő a gerincesek idegrendszerének legősibb reflexközpontja. A gerincvelőbe futó érzőingerületet a háti érződúcban levő idegsejteknek a periféria felé futó nyúlványai veszik fel. Ezeknek az idegsejteknek a másik nyúlványa – a hátsó gyökér közvetítésével – a gerincvelő hátsó (érző) szarvába lép be. A hátsó szarvból az érzőimpulzusok a hátsó kötegben futnak a központi idegrendszer magasabb központjai felé. A központokból a mellső kötegben jönnek lefelé a mozgató-, központi idegrendszeri rostok. Ezek a mellsőszarvi mozgatósejtekhez kapcsolódnak, melyek nyúlványai a mellső gyökéren keresztül lépnek ki és futnak a beidegzendő struktúrákhoz. Az oldalsó kötegben túlnyomórészt vegetatív fel- és leszálló rostokat találunk. A vegetatív mozgató neuronok az oldalsó szarvban találhatók. A gerincvelőből 31 pár ideg lép ki, és ezek mind kevert rostokat tartalmaz. Szelvényezetten lépnek ki, közel párhuzamosan futnak le, és nem lépik át a test középvonalát.
Agy:
Az agyvelő nyúltvelői része: az agyvelő leghátulsó szakasza, hengeres, a felfelé szélesedő, a koponya alapján fekvő szerv. Ürege a negyedik agykamra. Belőle indul ki a hátulsó hét pár agyideg. Életfontosságú vegetatív központokat tartalmaz (vegetatív = akaratunktól független működésű), be- és kilégző, keringési, nyálkahártya (nyelés, hányás, tüsszentés) központok találhatók benne. Ezt a területet a nyakszirtcsont védi. Ha ez sérül meg (koponyalapi), akkor halálhoz is vezethet (légzésbénulás, szívmegállás).
A nyúltvelő felett a híd van, a nagyagy és a kisagy közötti híd, rostokat, pályákat tartalmaz. Itt vannak a nyúltvelői légzőközpontokat szabályozó felsőbb központok.
Kisagy: szürkeállományon kívül helyezkedik el, egy része betüremkedik, és faágszerű képződményt hoz létre. Egyensúlyozást segítő központokat tartalmaz. Kapcsolatban áll a nyúlt-, közép- és nagyaggyal.
Középagy: egységes hengeres szerv, innen is két pár agyideg indul ki, a szemmozgatás ill. alkalmazkodása a feladata.
Nagyagy középagyi része: Talamusz tartalmazza a harmadik agykamrát, ez az érzőpályák átkapcsolódási helye. Hipotalamusz: hormont termel, másrészt hormonálisan szabályozza a hipofizis elülső lebenyét, éhség és jóllakottság központok vannak benne.
Nagyagy: két féltekéből áll, összekapcsolja a két kéregtestet. Csontos védelmét a koponya biztosítja, ezen belül található a keményagyhártya, aztán a pókagyhártya (vérellátás), ez alatt pedig a lágyagyhártya. Kisebb-nagyobb barázdák tekervényekre tagolják az agy felszínét. A nagyagynak kívül van a szürke- (agykéreg), belül a fehérállomány. Fehérállomány pályák:
– fel- és leszállópályák (gerincvelő felől és felé);
– két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák;
– azonos féltekében lévő szürkeállomány két pontját összekötő.
12 pár agyideg: tisztán érző (látó, halló), tisztán mozgató (szemmozgatás), és kevert rostok.
Megjegyzés küldése