A. A haltenyészetet röntgensugárázás éri, mi történik? Indukált mutáció: amikor tisztába vagyunk a mutáció okával (pl. röntgensugárzás, radioaktív sugárzás, kémiai agyagok hatására, stb.), ha nem tudjuk a kiváltó okokat, akkor spontán mutáció a jelenség neve. Mutáció: öröklődő tulajdonság ugrásszerű megváltozása.
Területekre felosztva: kromoszóma mutáció: a kromoszóma törésével kezdődik, lehet, hogy kiesik, elvész (ezek az információk elvesznek). Lehet, hogy visszanő a kromoszóma, de fordítva, ez fenotípus változás, a bázissorrend felcserélődik. Gén vagy pont mutáció: a DNS bázissorrendjében történik egy kicsi változás.
B. A rovarok széles körben való elterjedésének magyarázata: a külső kitintakaró megjelenik, ez védi a rovart a kiszáradástól és valamennyi mechanikai védelmet is nyújt. Megjelenik a harántcsíkolt izomszövet is, amivel a gyors mozgás lehetősége nyílt meg. Ehhez fejlett érzékszervek fejlődtek ki. Továbbá a rovarokra jellemző a sokféle táplálkozási mód is, így kihasználnak minden táplálékforrást.
C. Emberi idegszövet (idegsejt – neuron):
Nyúlványok: dendrit, sejttest, sejtmag, axon. Van rövid és hosszú nyúlvány (max. 2db van belőle), mérete 1mm – 1m-ig terjedhet. A végén az axon elágazik, ez a végfácska. Az egész idegsejtet membrán alkotja (ez kettős foszfatid hártya). Az axonon kialakulhat velős hüvely, ez az ingerületvezető sebességét változtatja meg (gyorsabb lesz). Neuronok egymáshoz kapcsolódnak, ezt hívjuk szinapszisnak (a kapcsolat neve ez). Ha kicsi a rés, akkor az ingerület átugrik, ekkor elektromos szinapszis, ha nagy a rés, akkor nem tudja átugrani a távolságot, ekkor kémiai szinapszis van. Végfácskák végén szinaptikus hólyagok, ebben kémiai vegyületek vannak, ezek adják át a ingerületet. Ha nyugalomban van az idegsejt, azaz nincs ingerület, akkor mérhető feszültség van a sejten belseje és a külseje között, ez a nyugalmi potenciál, ami –90mV, és ezt az egyenlőtlen ioneloszlás okozza (a sejten kívül Na+, a sejten belül K+ található). Az ionok ilyen eloszlását egy aktív mechanizmusnak, ami a kálium-nátrium pumpának (ez a káliumot beszívja, a nátriumot kilökdösi), működése közben ATP bomlik. Fehérje anionok a sejten belül többen vannak, ezért negatív a potenciál különbség.
Ha ingerület érkezik, akkor depolarizálja a membránt (+50mV), megszűnik a pumpa, és kiváltja az akciós potenciált (+50mV). A sejt addig újra nem ingerelhető, míg vissza nem áll a nyugalmi potenciál (ez pár tized másodperc), ezért egyirányú az ingerület.
Idegsejtjeink száma 10 milliárd, az élet folyamán nem születik több, és egy életkor elérése után elkerülhetetlen a pusztulásuk.
A sejtes tömörülések a szürkeállományt alkotják, az axonok tömörülése az idegszövet fehérállományát alkotja. Idegaxon kötegek a környéki idegrendszerben. Ha ezek az agyban vagy a gerincben vannak, akkor idegpályák. Sejttestek tömörülése a környéki idegrendszerben a dúc, a központja a mag.
D. Biológiai album, 58-as tábla (Biológia II): Hasonló felépítésű és működésű sejtek összessége a szövet.
1. Osztódó szövet (a növények növekedésért felel, a növény élete alatt folyamatosan osztódik).
2. Osztódó szövet származékai (nem osztódnak):
a) Bőrszövet: beborítják a hajtásos növény testének felületét. Szerepe a védelem, elhárítás, a külvilággal való kapcsolat fenntartása. A hajtás bőrszövetében gázcserenyílás található.
b) Szállítószövet: feladata az anyagok nagyobb távolságra való szállítása. Két részből áll: egyrészt a vizet és a benne lévő sókat szállító farész, másrészt háncsrészt, ennek fő szállítóelemei a rosta szövetek (szerves vegyületek szállítása)
c) Alapszövet: a növényi test legnagyobb részét alkotják. Sok zöld színtest van benne. Bennük zajlik a fotoszintetikus szervesanyag-égetés. A raktározó alapszövetek tartalék tápanyagokat, zsírokat, fehérjéket, szénhidrátokat halmoznak fel. Elsősorban fénytől elzárt növényekben, pl. magvakban található.
Megjegyzés küldése