A. Mennyi a valószínűsége albínó egyedek létrejöttének, ha az egyik szülő albínó a másik heterozigóta?
A a
a Aa aa
a Aa aa Tehát 50% az esélye a létrejöttének.
B. Kívülről leválik a háncstest (szállítja a nedveket), a fatest pedig egy elhalt rész.
C. Miből adódik a magas láz veszélye?
a) A magas láz kicsapja a fehérjéket, nem csak a kórokozóét, hanem az élőlényét is.
b) Fokozódik a szívműködés, gyorsabb lesz, és ez a szívet fokozottabban veszi igénybe.
Biológiai album, 72-es tábla (Biológia III, 106 – 108 o.): a gerincesek vérkeringési rendszere a szívből és a vérerekből áll, a szív belső üregei a kamra és a pitvar. A kamrát rendkívül fejlett izmos fal veszi körül, a pitvar falában az izomréteg jóval vékonyabb. A szív rendszeres összehúzódása és elernyedése áramoltatja a vért a zárt keringési rendszerben. A szívből a vér a belőle kiinduló verőerek vezetik el. A verőerek a testben egyre finomabb ágakra oszlanak, mígnem a legvékonyabb ágak hajszálerekben folytatódnak. Ezek vékony falán keresztül megy végbe a gázcsere, valamint a tápanyagok és a bomlástermékek kicserélődése a vér és a sejtek között. A hajszálerek vékony gyűjtőerekbe torkollanak, amelyek egyre nagyobb átmérőjű gyűjtőerekbe egyesülnek, és visszaszállítják, a gerincesek osztályaiban ez a zárt anyagszállítási rendszer egyre fejlettebbé vált. A halak vérét az egy pitvarból és egy kamrából álló szív tartja mozgásban. A testből összegyűjtött több szén-dioxidot tartalmazó vér a pitvarba kerül, majd onnan a kamrába jut. A kamra összehúzódása a vért a verőereken keresztül a kopoltyúba hajtja, ahol a hajszálereken át végbemegy a gázcsere. Az oxigénben felfrissült vért a hajszálerekből a gyűjtőerek szedik össze, és elszállítják a test minden részébe. A vér a test hajszálerein át eljut a sejtekig, majd a gyűjtőerek útján visszakerül a pitvarba. A szív – kopoltyú – test – szív keringési rendszer a halakban egyetlen vérkört alakított ki. A kétéltűek szívében a pitvar jobb és bal oldala között egy válaszfal alakult ki az evolúció során. A gyűjtőerek a testből a jobb pitvarba szállítják a szén-dioxidban dúsabb vért, a tüdőből a bal pitvarba az oxigénben gazdagabb vért. Mivel a kétéltűek szívében a kamra még osztatlan, egyetlen kamrájukban mindig kevert vér található. Így a kamrából a verőereken keresztül mind a tüdő felé, mind a test felé egyaránt kevert vér jut ki. Ez természetesen kevesebb oxigén szállítását jelenti. Ezért a kétéltűek a sejtek anyagcseréjéhez elegendő oxigént a bőrükön és a szájuk nyálkahártyáján keresztüli légzéssel pótolják. A kétéltűekben a két pitvar elkülönülése együtt járt a szív – tüdő közötti nagyobbik vérkör kialakulásával. A kétéltűeknek tehát már két vérkörük van. Ez evolúció során a hüllők szívében indult meg a kamra kettéválásának folyamata. Egy részükben a kétéltűekhez hasonlóan még háromüregű a szív, de a legtöbb fajra már a kamra többé-kevésbé kétfelé osztottsága a jellemző. A madarak és az emlősök szíve már négyüregű, vagyis a két pitvar és a két kamra teljesen elkülönült egymástól. A két vérkörbe már nem kerülhet kevert vér, így az oxigénellátás teljessé vált. A test gyűjtőereiből a jobb pitvarba érkező szén-dioxid tartalmú vér a jobb kamrába továbbítódik. A kamra összehúzódása a verőéren keresztül a tüdő hajszálérhálózatába juttatja a vért. A tüdő levegőjéből oxigénnel telítődött vér a tüdő gyűjtőerein keresztül jut vissza a szív bal pitvarába, majd innen a bal kamrába. A kamra összehúzódása a test felé vezető verőerekbe nyomja a vért, amelyekből a hajszálérhálózat juttatja el a test minden részébe. Majd a gyűjtőerek által összeszedett vér újra a jobb
Megjegyzés küldése