A. Fokozott hőtermelés és testsúlycsökkenés, mi okozza? A trioxin serkenti a lebontási folyamatokat. Egyik legjellemzőbb hatása a sejtek oxigénfogyasztásának emelkedése. Az intenzívebb biológiai oxidáció fokozott hőtermeléssel jár együtt. A pajzsmirigy működésének hiányában például az anyagcsere intenzitása akár egyharmadára is csökkenhet. Túltermelése viszont nagy étvágy mellett is testsúlycsökkenést eredményez, mivel erőteljesen a lebontó irányba tolja az anyagcsere-folyamatok egyensúlyát.
B. Oxigén és szerves anyag termelés.
C. Szövet, a véralkotói: folyékony kötőszövet a vér, sejtközötti állomány a vérplazma, ebben úsznak a sejtes elemek. Az emberi vér kb.
Plazmafehérjék: Albuminok: aminosavakból álló egyszerű fehérjék, vér ozmózis szerepe van, zsírsavak, epesavak szállítása. Globulinok: összetett fehérjék, szervezet védekező funkciói. Fibrinogén: véralvadásban jelentős fehérjék, plazmából a fibrin kicsapódik.
Vörösvértestek: a vörös csontvelőben keletkeznek. Hemoglobin: egyrészt a O2-t szállítja, másrészt a CO2-t is szállítja. A vörösvértestek élettartama a vérben 120 nap, innen a lépbe kerül, hemoglobin átalakul epefestékké a májban, a másik részből hemoglobin lesz újból.
A fehérvérsejtek van sejtmagjuk, hemoglobint nem tartalmaz. 1 mm3 vízben 5 – 8000 fehérvérsejt található. 3 csoportjuk van: 1, Granulociták: a vörös csontvelőben képződik. Fogocitózis bekebelezés (baktériumok). Védekező mechanizmus a feladatuk. Genny keletkezik, az a fvs tömeg elhalt. 2, Monociták: vöröscsontvelőben képződik. Szövetekben endocitózissal kiszűrik a fertőzést okozó anyagokat. Bekebelezik a baktériumokat, enzimjeik segítségével lebontják. 3, Limfociták: a nyirok szervekben kialakuló fvs.-ek. Immunrendszer működése. Egy-egy idegen anyag felismerése és hatástalanítása speciálisan.
Vérlemezek: a vörös csontvelőben keletkező sejtekből kialakuló sejtplazma töredék. Ér sérülésekor a vérből vérlemezkék tapadnak az érfalra, rövid idő alatt sűrű massza keletkezik, így az ér falát elsődlegesen elzárja a fibrinogén, a fibrin véralvadás végleges.
D. Biológiai album, 87-es tábla (Biológia IV, 40 – 43. o.): Hallás (egyensúlyozó szerv is): fülünknek három része van: külső-, középső-, belsőfül. Ingere a hallásnak a levegő rezgése. A levegőrezgések áthaladnak a külső fülön és megrezegtetik a dobhártyát) külső és a középső fül határán), ez adja át a középfül felé a rezgést a hallócsontoknak. Három darab hallócsont van, ezek a kalapács, az üllő, és a kengyel. Ezek egymáshoz izületekkel kapcsolódnak és egymásnak tudják átadni a rezgést. A kengyel talpa egy ovális ablakhoz kapcsolódik, ez az ablak ill. hártya választja el a közép ill. belső fület egymástól. A belső fülben folyadék van, és ott található a csiga, ennek bejárata illeszkedik az ovális ablakba. Itt átadódik a rezgés és itt folyadékhullámokat kelt. A csiga belsejét egy alaphártya osztja ketté, ezen az alaphártyán találhatók az idegsejtek (halló sejtek). Magas hangok a csiga bejáratához közeli sejteket hozzák ingerületbe, a mélyebb hangok a beljebb lévőket. A hallósejtek nyúlványai alkotják a hallóideget, amelyek a hangingereket a talamuszon át a halántéklebenyi központba közvetítik.
Egyensúlyozó szervünk a belső részben (három félkörös ívjárat, labirintus), a tér három irányába helyeződik el. Ebben nyomásérzékelő sejtek vannak, a fej mozgatására a folyadék elmozdul, és ezt érzékelik, így érzékeljük a fejünk térbeli helyzetét. A kisagyban van a vegetatív központja az egyensúlyozásnak.
Megjegyzés küldése