Friss tételek

Shakespeare Élete és a Rómeó és Júlia

Élete

- Életéről nem sokat tudunk, az adatok hiányosak, gyakran pontatlanok.
- 1564 körül született Stratford-upon-Avon –ben.
- 18 éves korában feleségül vette Anne Hathaway-t akitől három gyereke is született
- 1586 körül elhagyja családját, életének következő öt éve homályba vész.
- 1592: Az első hír londoni létéről. Kapcsolatba kerül a színházzal.
- Az 1599-ben felépült Globe színház fő részvényese, sikeres színész és drámaíró.
- 1607-ig színészkedett.
- 1616-ban halt meg.

Írói munkássága

- Összesen 37 darabot és 154 szonettet írt
o Tragédiák: Julius Caesar, Hamlet, Lear király, Macbeth, Othello, Antonius és Kleopátra, Romeo és Júlia
o Királydrámák: VIII. Henrik, II.-III. Richárd, Henrik drámák, János király
o Vígjátékok: Szentivánéji álom, Velencei kalmár, Ahogy tetszik, Vízkereszt, Hét veronai nemes, Lóvá tett lovagok, A winsori víg nő, Sok hűhó semmiért, Minden jó ha a vége jó

A középkori színjátszás jellemzői
- A középkori drámákat naturalisztikus alapossággal mutatták be.
- Jellemző az örökös helyszínváltozás
- Különböző helyszíneken történő események egyidejű bemutatása
- A „Keresztény dráma” műfaja

A Globe Színház és az angol színjátszás
- A kívülről nyolcszögletű, belülről kör alakú Globe színház 1599-ben épült fel
- Neve összefügg az épület ormán viselt jelvénnyel, a földgömbbel
- Többemeletes, fából készült a színház, felül nyitott volt, így nappal természetes fény mellett tartották az előadásokat
- A színpad hármas beosztása lehetővé tette a különböző színterek gyors váltását
- Nem voltak díszletek
- A drámák nem felvonásokra, hanem színekre tagolódtak
- A női szerepeket is fiúk alakították
- A „hármas egység” (a hely, idő és cselekmény egységének) igénye nem lépett fel 
- A teret és az időt szabadon kezelték
- Hangulati ellentétesség, a hangnemek keveredése

A reneszánsz
- A renaissance = reneszánsz, újjászületést jelent
- A cél az antik görög és római kultúra újjáélesztése
- 14-16. sz. –re jellemző művelődéstörténeti korszak, stílusirányzat
- Társadalmi alapja a polgárság, bölcsője Itália
- Hazánkban, ahol nem alakult ki ekkor még polgárság, a nemesség töltötte be ezt a szerepet
- A humanizmus a reneszánsz polgárságnak a világi ideológiája. (homo=ember) „Mindennek a mértéke az ember” – emberközpontúság

Rómeó és Júlia
- Az angol reneszánsz első olyan tragédiája, melynek központi témája a szerelem
- A fő konfliktus a reneszánsz értékrend hívei és a középkori értékrend képviselői között feszül.
ÚJ ÉRTÉKREND RÉGI ÉRTÉKREND
- Szabad párválasztás rangtól és névtől függetlenül (tiszta érzések, reneszánsz életszeretet, életöröm)
- Reneszánsz szabadságvágy

- Rómeó, Júlia, Mercutio, Benvolio
- Érdekházasság
- Középkori erkölcsök
- A családok közti ősi viszály már nevetséges, és az okát sem tudják

- Montague, Capulet, Paris
A dajka és Lőrinc barát ingadoznak, Escalus, Verona hercege az események felett áll. Egyensúlyozó szerepe a megoldásban érvényesül.
Mercutio kulcsszereplő
- Tőle tudunk meg legtöbbet a szabadságról, az ifjúság a végtelen lehetőségek és a szabadság kora, de Mercutio korai halála azt bizonyítja, hogy a korlátlan szabadság érzése csak szép álom.
- Mercutio költő is, aki képzeletével képes átformálni a világot (pl.: álma Mab királynőről az I. felvonás 4. jelenetében)
- Az ő halála indítja el a katasztrófát

A mű szerkezete
- EXPOZÍCIÓ : Rómeó el szeretné felejteni szerelmét, Rózát
- BONYODALOM : Rómeó találkozik Júliával a bálon
- CSELEKMÉNY KIBONTAKOZÁSA : Házasságot kötnek, a viszály újra fellángol családjaik között
- TETŐPONT : Rómeó megöli Tybaltot, ezért a herceg száműzi Veronából
- MEGOLDÁS : Rómeó és Júlia halála, a két család megbékélése

A Shakespeare-i dramaturgia
- A hangulati elemek keveredése
- Fordulatos eseménysor
- A véletlenek fontos szerepe
- A kar szerepeltetése a mű elején
- A cselekmény viszonylag egyszerű (párhuzamos)
- Tér: váltakozó színhelyek, Tybalt halála után a belső színterek dominálnak, ezzel párhuzamosan Júlia kerül középpontba
- Idő: Jelen idő, a korfestés hiánya, a történet öt napot ölel fel
- Gyilkosságok, sok vér
- A dajka beszéde az angol népnyelv tükre

Reneszánsz vonások
- A mű legfőbb gondolatai reneszánsz életszemléletet tükröznek
o életszeretet (Mercutio képviseli)
o szabad párválasztás, igaz szerelem
o döntéseiket a szereplők önmaguk kívánják meghozni
- A mű legfőbb a reneszánsz bölcsőjében, Itáliában játszódik
Fordítók
- Vörösmarty, Petőfi és Arany vállalkozása volt „a magyar Shakespeare” megteremtése.
- Petőfi belekezdett a Rómeó és Júlia fordításába.
- További Shakespeare-fordítók:
- Kosztolányi Dezső és Mészöly Dezső (Rómeó és Júlia, valamint Szabó Lőrinc (Macbeth)

ZENEI FELDOLGOZÁS: Prokofjev – Romeo és Júlia
MEGFILMESÍTETTE: Zefirelli – Romeo és Júlia

Mikszáth Kálmán Élete és művei

Élete

- 1847 jan. 16 –án született a Nógrád megyei Szklabonyán jómódú kisbirtokos családban
- Rimaszombaton a református gimnáziumban, Selmecbányán az evangélikus líceumban, és a pesti egyetemen jogot tanult, bár diplomát nem szerzett
- 1871 elején Balassagyarmaton Mauks Mátyás főszolgabíró mellett helyezkedik el esküdtként, majd miután lányába, Ilonába beleszeret de a szülők ellenzik, „megszökteti” a lányt
- Pestre költöznek, itt a Magyar Hírlap szerkesztője lesz, de a rossz anyagi körülményeket nem tudja Ilona elviselni, hazaköltözik
- 1878 és 1880 között a Szegedi Napló munkatársa (árvízi tudósítás)
- 1880 végén visszaköltözik Pestre és a Pesti Hírlapnál helyezkedik el csaknem 25 évig
- 1881: Tót atyafiak, 1882: A jó palócok  siker
- A Petőfi és a Kisfaludy társaság, valamint az MTA is tagjai közé választja
- Utolsó éveiben visszahúzódik hapácsi birtokára, 1907-re elkészül a „Mikszáth-kastély”
- 1910 május 6-án a pesti Vígadóban az ország nagy pompával ünnepelte írói pályájának 40. évfordulóját. Rá két hétre hirtelen meghalt (1910 máj. 28.).

Újszerű parasztábrázolás

- Mikszáth sikereit nagyban köszönheti újszerű parasztábrázolásának
- Míg Jókai műveiben a parasztok csupán mellékszereplők, Mikszáth felfedezi őket az irodalom számára
 Csak erkölcsi oldalról közelíti meg sorsukat
 Felismerteti az olvasókkal, hogy a látszólag együgyű és durva emberek lelkében mély érzések és gondolatok rejlenek
 Ők is megvívják saját, belső csatáikat
 Hősei nem lázadnak, beletörődnek sorsukba, vagy ha fel is lázadnak, csak anarchikus cselekedetekre szánják el magukat (pl.: Az a fekete folt)
 Tetteiket a faluközösség kialakult szokásai (melyek sokszor népi hiedelmek, babonák) irányítják
 Hősei naivak, jószívűek, tiszták (pl.: Bede Anna tartozása)
• A tót atyafiak (1881)
• A jó palócok (1882)

Az a fekete folt

- Mikszáth először a színhelyet rajzolja meg. A táj meseszép (tulipánok, magas százados fák, selymes fű), akárcsak az akol.
- A természet és az ember közel kerül egymáshoz (Anika – a kis bárány)
- Olej Tamás, a mű főszereplője három urat ismert el maga felett
• Istent
• A Taláry herceg őkegyelmességét
• A tekintetes vármegyét
- Először a falusiak szemszögéből láttatja Mikszáth Olejt. A falu elítéli, mivel nem sírt felesége temetésén. Kívülről durva, érzéketlen embernek tűnik, belső életéről senki nem tud. Olej felesége titokzatos hangját hallja.
- Anika 16 éves, gyönyörű lány, kit a természet nevelt. Harmonikus, romlatlan világban élte életét. Ártatlan és naiv.
Romantikus és realista jegyek az elbeszélésben
Romantikus Realista
- Témaválasztás
- Leányszöktetés
- A főhős különös alakja (ahogyan a falusiak látják és amilyen valójában)
- Anika alakja
- Mesei táj - Olej Tamás lélektanilag hiteles ábrázolása
- Környezetrajz (a felvidéki táj valósághű bemutatása)
- Mikszáth arisztokráciával szemben érzett ellenszenve (csípős észrevételek, a Taláry herceg a „selymes szobák hőse”)

Beszterce ostroma
Egy különc ember története
- Folytatásokban a Pesti hírlapban (1894), kötetben 1895-ben jelent meg.
- Gróf Pongrácz István történetét képviselőbarátjától, Pongrácz Károlytól hallotta.
- Az alapötlet tehát anekdota (rövid elbeszélés, nagyrészt meg nem történt, de jellemző mulatságos eseményről), melyet Mikszáth átalakított kissé
- Műfaj: kisregény

A regény felépítése

- Bevezetés
- Estella
- Kedélyes atyafiak Térben és időbe egymástól függetlenül történnek
- A túsz  Pongrácz és Apolka sorsa összefonódik
- Az éj

Az alakok rendszere

- A későn született ember, Gróf Pongrácz István „a magyar Don Quijote”
o Cervantes hőse egyedül marad szolgálójával, mindenki őrültnek véli és kineveti, élete végén bevallja magának kudarcát. A gróf hóbortjaiban az egész vármegye cinkosa, környezete elfogadja, kiszolgálja különcségeit.
o Az emberek szeretik, különb, nemesebb mint környezete.
o Mikszáth sokoldalúan jellemzi, árnyalt lélekrajz.
o A különc arisztokráciát képviseli.

- Az úri svihákok a Behenczy bárók
o Svihák: szlovák szó, megbízhatatlan jellegű embert, szélhámost jelent. Az erkölcsileg lezüllött, élősdivé vált réteg, a dzsentri típusa

- A meggazdagodott polgárság a Trnowszky fivérek
o Három testvér: Péter (kereskedő) [pánszlávokhoz húz], György (orvos), Gáspár (gazda) [magyarok hoz húz]
o György halálával lánya, Apollónia a nagybácsikhoz kerül, - itt-ott vendégeskedve – kik egymásra túllicitálva versengenek egymással (nem szeretetből, ez a versengés a külső szemlélőknek szól

- Mikszáth kesetűsége abban rejlik, hogy a dzsentrik Magyarországon fennen hangoztatott nemes elveit, hagyományait már csak egy „bolond” veszi komolyan.
- Bizakodással tekint viszont Blázy polgármesterre, aki két esztendeig ült a szabadságért Kufstein

Madách Imre Az ember tragédiája – Az eszmék sorsa a Tragédiában

Műfaj: drámai költemény
Keletkezés: 1859. feb. 17. - 1860. már. 26.

Arany János (ekkor a Kisfaludy társaság igazgatója)
a) A Faust gyenge utánzata
b) Tompa Mihálynak írta: „Első tehetség Petőfi óta, aki egészen önálló irányt mutat.
- A nyelv és a verselés darabosságait Arany kijavította (fakszimile – hasonmás kaidás; 4080 sorból 4140 lett)

A keletkezés körülményei
- Nővérét és annak családját román parasztok legyilkolják  csalódás a romantika által eszményített népből
- Felbomlott házassága  Éva alakja és Fráter Erzsébet között párhuzam vonható
- Nemzeti katasztrófa (1848-49)
- A XIV. sz. természettudományának új tanításai hatottak rá
• frendológia (koponyatan)
• morálstatisztika
• biológiai determinizmus (= akarat és cselekvés korlátozottsága)
• entrópia-elv (fagyhalál)

• A Naprendszer kihülését jósolja

A Tragédia felépítése
- A Tragédia 15 színből épül fel.
- Keretszín: A mennyekben; Paradicsom; Paradicsomon kívül
- Múlt: Egyiptom; Athén; Róma (Ókor) Konstantinápoly; Prága I; Párizs (álom az álomban), Prága II (Kőzépkor)
- Jelen: London
- Jövő: Falanszter; Űr; Eszkimó szín
- Keretszín: A Paradicsomon kívül
A konfliktus
- Lucifer (nevének jelentése: Fényt hozó), a tagadás szelleme hiányolja az Úr művéből a harmóniát, nem hajlandó dicsőíteni azt.
- Célja, hogy az ember kétségbe ejtésével az Úr hatalmát gyengítse
- Álmot bocsát Ádámra és Évára, így megmutatva nekik az emberiség jövőjét.

Az eszmék sorsa a Tragédiában
IV. szín (Egyiptom)
Ádám fáraóként kiábrándul az egyéni dicsőségvágyból („Milliók egy miatt”). Megszületik a szabadság-egyenlőség eszme, rabszolgáit felszabadítja.
V. szín (Athén)
Miltiadészként kiábrándul a félrevezetett tömegből, mely a szabadságért küzdő ember vesztét okozza. A szabadság-egyenlőség eszme elbukik.
VI. szín (Róma)
Kiábrándul az élvezeteknek szentelt eszme nélküli életből. Péter apostol szavaival feltűnik a testvériség eszme.
VII. szín (Konstantinápoly)
Tankréd lovagként kiábrándul a vallási fanatizmusra épült társadalomból. (homousion – homoiusion: Krisztus nem azonos az Atyával). A testvériség-eszme elbukik.
VIII. szín (Prága I.)
Keplerként kiábrándul a szabad tudományt korlátozó világból.
IX. szín (Párizs)
Álom az álomban (Kepler álmodik). Dantonként kiábrándul a viszálykodó vezetőkből és az elkorcsosult népből. Hisz a forradalom nagyszerűségében (egyenlőség, testvériség, szabadság)
X. szín (Prága II.)
Keplerként kiábrándul az öncélú tudományból. Lelkesedik a szabad, józan tudományért.
XI. szín (London)
Kiábrándul a forradalom eredményeképp kialakuló szabad társadalomból, a kapitalizmus versenyéből, a pénz mindenhatóságából, mely az embereket egymás ellen fordítja.


XII. szín (Falanszter)
Kiábrándul a szervezett társadalomból, az utópista szocializmus elképzeléseiből, melyben minden a szűk prakticizmusnak van alárendelve.
XIII. - XIV. szín (Az Űr és Eszkimó szín)
Kiábrándul a józan természettudományból, mely nem tudta megoldani az emberiség problémáit.

hegeli tiráda tézis – antitézis – szintézis
(a történeti színekben egy eszme megjelenése, annak kiüresedése majd egy új eszme felbukkanása)

Végkifejlet
- Lucifer terve majdnem teljesül, ám Éva anyasága ezt meghiúsítja
- Az utolsó színben megjelenik az Úr, Ádám kérdésekkel fordul hozzá:
o „E szűk határú lét-e mindenem?”
 Az Úr bizonytalanságban hagyja az embert (arasznyi lét - túlvilági boldogság)
o „Megy-é előbbre majdan fajzatom?”
 Az Úr nem cáfolja meg amit Lucifer megmutatott Ádámnak. („csak az a vég – csak azt tudnám feledni!” – az eszkimó színre utal)
o „Van-é jutalma a nemes kebelnek, / Melyet kigúnyol vérhullásáért / A kislelkű tömeg?”
 Az Angyalok kara: „Tégy bátran hát és ne bánd ha / A tömeg hálátlan is lesz”
 Ne a tömeg háláját, hanem saját önbecsülését tekintse fontosnak az ember.
o „Ki fog feltartani, / Hogy megmaradjak a helyes úton?”
 A lelkében felhangzó szózat, „mely visszaint, s emel”
 Saját lelkiismerete (az ember önállóságát visszaadja az Úr)
 Segítője és társa: Éva
 Lucifer tudása, tagadása, kritikája forrásba hozza az embert: az örökös tagadás új és új küzdelemre lendít (~ Vörösmarty : Gondolatok a könyvtárban, „Mi dolgunk a világon: küzdeni”)
- A mű fő gondolata: „Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál!”
- Ezt már az űrjelenet is előkészíti (A cél halál, az élet küzdelem / S az ember célja e küzdés maga”)

Madách üzenete: A bukott szabadságharc után az elnyomás éveiben egy kilátástalannak tűnő helyzetben bíztat a küzdésre.

Műfaji előzmények: Goethe: Faust, Milton: Az elveszett Paradicsom

A Tragédiára illusztrációi Zichy Mihály és Kass János művei.

Ady Endre Világháborús költészet


- Az 1914 júliusában kitörő I. világháború Adyban új küldetéstudatot ébresztett
- Rögtön az első perctől a nacionalista eszmék ellen fordul
- A múlt átértékelődik benne, a humánus értékeket őrző közelmúlt értékké válik
- Félti a magyarságot, amiért vakon idegen érdekekért küzd, együtt érez népével a nagy tragédiában
Emlékezés egy nyár éjszakára
- A halottak élén c. kötet legelső verse.
- 1917-ben jelenik meg a Nyugatban.
- Egy különös éjszaka látomássorozatának emléke a vers
- A vers három részre tagolható:
• a mindennapi valóság képei
• a valóságos világon túlmutató, de ismert jelképek
• a költői én látomásai
- A mű a tetőponton indít: az Apokalipszis dühödt angyalának látomása (elővetíti a teljes pusztulást)
- A világ kettéhasad, minden a visszájára fordul azon az éjszakán („Csörtettek bátran a senkik / És meglapult az igaz ember”)
Falusi idill   Megőrül a világ
- ménesünk
- csikónk
- jó kutyánk
- szolgálónk - szeretethiány
- az ember erkölcsileg eltörpül
 káosz, iszonyúság, borzalom
- A költő a rettenetes éjszaka emlékének „mind mostanig” hatása alatt áll.

Az eltévedt lovas

- Az emberiség történelmi eltévedését jelenítette meg Ady ebben a művében
- Az elnyúló háború borzalma ekkor már valós fenyegetést jelentett, és erre egyre többen ébredtek rá
- Az történelem útvesztőjében eltévedt emberiség jelképe a lovas
- A lovas nem jelenik meg előttünk, csupán akusztikai elemek hatására idéződik fel bennünk (pl.: „vak ügetés”)
- A táj is kísérteties, félelemmel és szorongással teli a táj, mely egyben az emberi létezés időtlen táját jelképezi
- A jövő teljesen eltűnik, a lovas céltalan, kilátástalan

Ember az embertelenségben
- Ady világháborús költészetének csúcspontja
- Történelmi háttér: Románia titkos szerződése az Antanttal (román csapatok indulnak Erdély felé, az ott élő magyaroknak meneküliük kelett)
- Életrajzi háttér: A csucsai kastély alatt húzódó úto vonult a menekülők áradata
- Nem a magyarságát hanem emberségét hangsúlyozza
- Kulcskifejezés: Ember az embertelenségben
• a címben
• a harmadik vsz. harmadik sorában
• az utolsó sorban
- A vers e két fogalom szembesítése
EMBER
o értelem – uralja az egész költeményt
o érzelem – szív (ötször), erő, makacs hit
EMBERTELENSÉG
o A lét értelmét vesztette
o Téboly, melyet fokoznak a borzalmak
o Rémség, dzsin (a gonosz szellem), a félelemben, rettegésben élés
- Az emberi szervek, amelyek a külső világgal összekötnek, megszűnnek létezni, hisz rátelepednek a rémségek, megsemmisülés fenyegeti az embert:
 szívre – puskatus
 szemre – rémség
 torokra – némaság
 agyra – téboly
- Nem egyforma hosszúságú versszakok, szabálytalan rímelés, többszörösen összetett mondatok

Ady Endre Szerelmi költészete


A Léda-szerelem

- Ady 1903-ban ismerkedik meg Nagyváradon Dióssy Ödönné Brüll Adéllal.
- Adynál idősebb férjes asszony volt.
- Kapcsolatukat az állandó konfliktus és az azt követő egymásra találás jellemezte („megszépítő messzeség”)
- Egyenrangú társa volt Adynak.
- A Léda szerelme szenvedélyesen érzéki, viaskodó jellegű, nagy mámorok és keserűségek jellemzik, mivel túl sokat vártak egymástól
- Kapcsolatuk és költészete pont az ellentéte a harmonikus Csinszka szerelemnek
- Kapcsolatuk 1912-ben ért véget.
Léda hatása Adyra és költészetére

- Segített rátalálni Ady igazi költői hangjára, felhívta figyelmét a modern művészetekre
- szerelmi költészetének ihletője
- Jellemző a szecessziós stílus (a hiábavalóság érzete, halálhangulat) a Léda-versekre.

Héja nász az avaron

- Szokatlan szerelmi szimbólum a héja-pár (~viaskodás)
- A diszharmonikus szerelmet mutatja be Ady
- Az egymásratalálás: „csókos-ütközet”
- A szerelem útja a Nyárból az Őszbe visz
Nyár   Ősz
- Élet
- Ifjúság
- Boldogság - Elmúlás
- Öregség
- Boldogtalanság
- Az utat egyre gyorsuló mogással írja le: útra kelünk – szállunk – űzve szállunk
- A halál és az állandó körforgás és a céltalanság gondolata
Hangutánzó szavak gyakorisága:
- felsorolás
- fokozás
- szokatlan költői kifejezések

Lédával a bálban

- Sejtelmes vízió, modern lélektani ballada
- Kétféle szerelem bemutatása:
o A boldogan bálozó párok (harmónia, öröm, életerő)
o És a halál-arcú fekete pár (Ady és Léda)
- Fő stíluseszköz az ellentétek és a jelzők használata
- A fekete pár belépésekor a sikoltó zene elhal, a boldog párok sikoltva menekülnek mikor táncba kezdenek
- Szecessziós hatás (A szerelem és a halál egybefonása), kifejezi a szerelem ellentmondásait: vágy és taszítás, boldogság és boldogtalanság

Elbocsátó szép üzenet

- Többszöri szakítási próbálkozás után ez a mű vetett véget a Léda-korszaknak
- A költő gőgős, kegyetlen és kiábrándító Lédához intézett utolsó szavaiban
- Megtagadja az asszonyt és a szerelmüket, visszavesz mindent amit egykor adott, kegyes hazugságának tulajdonítja eddigi kapcsolatukat
- Minden nőben önmagát szereti („magamimádó önmagam imáját”)
 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates