1. Gazdasági helyzet
a) gyökértelen kapitalista fejlődés
* ipari tőke jelentős része külföldi (Francia)
* ipari felszereltség gyenge
* nincs életképes hazai termelés
* az ipar fejlődése a külföldi érdekeltség miatt nem hoz létre életképes bázist egy polgári demokráciához
b) mezőgazdaság
* fejletlen, elmaradt (pl.: faeke)
* nagybirtokrendszer
* lakosság legnagyobb részét a parasztság adta
2. Politikai csoportok
a) Orosz Népszövetsége
- földbirtokosok
- gazdag parasztok
- polgárság
- munkásság egy része
céljuk: az abszolutista cári rendszer fenntartása.
b) Október 17.-e szövetség (Oktobristák)
- liberális földesurak
- ipari nagypolgárok
céljuk: * alkotmányos monarchia rendszere
* szabadságjogok kivívása
* nagyhatalmi dinasztikus politika
c) Kadet párt (Alkotmányos demokrata párt)
céljuk: * alkotmányos monarchia
* felelős kormány
* általános választójog
* szabadságjogok
* földosztás
* DE NEM FORRADALMI MEGOLDÁST KERESNEK!
d) Eszer párt
- szociál forradalmárok
- parasztok, munkások
- értelmiségiek
céljuk: * föld, falu, parasztság problémáinak megoldása
* forradalmi terrort alkalmaz
* nem egységes
* polgári átalakulást akartak
* nem szükséges szocialista forradalom egy proletár diktatúrához
e) OSZDMP
- Marxista munkások, értelmiség
1903-as kongresszus:
-minimális program: Polgári forradalommal a cárizmus megdöntése.
-maximális program: Szocialista forradalommal proletár diktatúra.
2 frakciója van:
1. Mensevikek: vezetőjük Maltov. Nyugati típusú szoc.dem. pártbázisuk a szakszervezetek
2. Bolsevikok: vezetőjük Lenin. Maxista Forradalmi Párt
- 1917 elején Oroszország kimerültség és tűréshatárán mindenki a háború befejezését akarja
- 1917 január 22. általános sztrájk (Az 1905-ös forradalom évfordulóján)
- 1917 március 3. Putyilov gyár munkásainak sztrájkja -> cári csapatok a tömegbe lőnek
- 1917 március 8. nemzetközi nőnap -> sztrájk
- 1917 március 10. általános sztrájk -> cári parancs a letörésére, DE: katonaság átáll a felkelőkhöz
- 1917 március 12. polgári demokratikus forradalom győz
- 1917 március 12. megalakul a Munkásküldöttek Szovjetjeinek Ideiglenes Végrehajtó Bizottsága
(szovjet: választott szerv, mely helyi hatalmi funkciókat lát el, TANÁCS)
- 1917 március 12. megalakul a duma ideiglenes bizottsága
- megalakul az Ideiglenes Forradalmi Kormány, és kezdetét veszi a kettős hatalom
1. az Ideiglenes Forradalmi Kormány
fő bázisa a Kadet párt.
Tagjai:
* Eszerek
* Mensevikek
* Oktobristák
* Kadétok
2. pétervári szovjet
Tagjai: * Eszerek
* Mensevikek
* Bolsevikok
- 1917 március 15. lemondott II. Miklós cár és Lvov herceg lett az Ideiglenes Kormány (IK) elnöke.
külügyminiszter: - Miljukov
hadügyminiszter: - Gucskov
igazságügy: - Kerenszkij
- 1917-ben az eszer - mensevik párt által irányított szovjetekhez csatlakoztak az emigrációból hazatérő
bolsevik vezetők: Lenin, Trockij, Zinovjev, Buharin. E politikusok ettől kezdve marxista - kommunista
alapon a hatalom megszerzését tűzték ki célul szocialista forradalommal. E vezetők Svácból jönnek
Németországon át, és valószínűleg a Központi Hatalmak még pénzelte is őket, mert sejtették, hogy ezzel
Oroszországban zűrzavart okoznak.
- A "hivatalos" hatalom, az IK tömegek főbb követeléseit nem tudta teljesíteni. Sem kenyeret, sem békét
sem földet nem adott. Lenin - látva a határozatlan politikusokat - kiadta nézeteit, az "Áprilisi téziseket"
Leírja, hogy a polgári demokratikus forradalom békés permanens úton megy át majd szocialista forradalomba.
Lenin ekkor még nem beszél gyors bolsevik hatalomátvételről. Leírja, hogy az IK semmit sem ad a tömegeknek,
így azok a szovjeteket fogják támogatni, és így a szovjetek átveszik a hatalmat. Legfontosabb feladat tehát,
hogy a szovjetekbe bolsevik többség alakuljon ki.
- 1917 jún. 16 - júl. 7.: Első szovjetkongresszus. 10% bolsevik, többi mensevik és eszer.
- Az IK újabb támadást indított, amely a híres eszer politikusról a "Kerenszkij-offenzíva" nevet kapta.
A támadás összeomlott. Az akció óriási felháborodást váltott ki a lakosság körében. Béketüntetéseket
szerveztek. A szovjetek is kihasználták a helyzetet. Mensevik, eszer jelszavak: "Bizalmat az IK-nak"
Bolsevikok jelszavai: * "Le a háborúval"
* "Le a tíz kapitalista miniszterrel"
* "Minden hatalmat a szovjeteknek"
- 1917 július 17. Bolsevik felkelési kísérlet Péterváron -> Több bolsevik vezetőt letartóztatnak.
Lenin illegalitásba vonul (Finnországba).
- A válság újabb kormányalakításhoz vezet: Lvov lemond és 1917 július 30-án Kerenszkij-kormány megalakul.
A kormányban eszerek és mensevikek vannak.
Eközben azonban a júliusi válság és a baloldali hatalomátvétel réme miatt a jobboldal is aktiválódik
És szeptember 7 és 12 között kitör a Kornyilov-lázadás, de a felfegyverzett munkásság megvédte
Szentpétervárt.
- Válaszul a mensevikek és eszerek Kerenszkij vezetésével öt tagú direktóriumot állítanak fel -> felszólított
minden demokratikus szervezetet, hogy küldjön képviselőket az az Országos Demokratikus Tanácsba.
A tanácskozás szeptember 22-én kezdődik.
- 1917 szeptember 14.-én Oroszországot köztársasággá nyilvánítják.
- Az IK továbbra sem tud úrrá lenni a helyzeten. Hatalma ekkor már csak látszólagos. Bolsevikok eközben erősödnek
Ehhez hozzájárul, hogy a szovjet mensevik elnök, Cseidze lemond és utóda a bolsevik Lev Trocij lett.
3. Az októberi bolsevik hatalomátvétel
November 7-én (Október 25.) nyitották meg a II. Összoroszországi Szovjetkongresszust. A kormány erre a napra
várta a felkelést. Lenin javaslatára azonban a hatalomátvétel már november hatodikán (Okt. 24) elkezdődött.
Az államcsíny menete:
* A felkelés központja a Szmolnij-palotában volt.
* A Vörös Gárda és az egyéb katonai alakulatok sorra megszállták Pétervár stratégiailag fontos pontjait.
(posta, távíró, hidak, utak, vonatállomások, stb...)
* November 7-én éjjel elfoglalták a téli palotát, a kormány székhelyét (egyedül itt volt komolyabb
fegyveres harc.) Kerenszkij elmenekült.
* November 7-én győzött a szocialista forradalom.
- 1917 november 7-én éjjel megnyitották a II. Összoroszországi Szovjetkongresszust. És hosszas viták után elfogadták
Lenin javaslatát, miszerint a kongresszus kezébe veszi a hatalmat. Ezzel kezdetét vette a szovjet-
hatalom, a proletárdiktatúra.
- A kongresszus elfogadta: * hatalomról szóló dekrétum: Minden hatalom a dolgozó nép és a vele szövetséges parasztságé
* békéről szól dekrétum: Igazságos, annexió nélküli béke, a titkos diplomácia megszüntetése,
a népek egyenjogúságának és szuverenitásának elve.
* földről szóló dekrétum: megszűnt a föld magántulajdona, nacionalizálták a földet, és
használatra átadták a parasztságnak (a földosztást a bolsevikok átmeneti intézkedésnek
tekintették).
A második szovjet kongresszus törvényesítette a bolsevik kormányt, melyet Népbiztosok Tanácsának neveztek.
Elnök: Lenin
Külügy: Trockij
Nemzetiségi ügyek: Sztálin
- A mensevikek és eszerek nem fogadták el a történteket és létrehozták a Hon és Forradalommentő Bizottságot.
A szakszervezetek ultimátumban követelték a Népbiztosok Tanácsától, hogy a mensevikeket és az eszereket is
vegyék be a kormányba.
Válasz ->
- A szovjet hatalom kiépítése: (A) a szovjet hatalom első intézkedései:
* A bolsevikok létrehozták az Oroszországi Rendkívüli bizottságot, a VCSK-t, közismertebb nevén a Csekát.
Ez hírhedt politikai rendőrség volt, a diktatúra terrorszervezete, amely különböző neveken (VCSK, GPU, NKVD,
MVD, KGB) egészen 1992-ig fennállott.
* Középkori címek, rangok eltörlése.
* Az állam és az egyház szétválasztása.
* "vallásszabadság" amely nagymérvű ateista propaganda meghirdetésével járt együtt (az ateizmus a
bolsevik párt központi ideológiája volt) a vallásszabadság kimondását hamarosan az egyház üldözése
követte.
* Nők egyenjogúságának biztosítása.
* 8 órás munkaidő bevezetése
* Népbíróságok, munkásmilíciák felállítása (A hatalom eszközei)
* Az államigazgatás újjászervezése: alapjai a helyi szovjetek (választott testületek), azonban a hangzatos elv,
miszerint a helyi szovjetekben a lakosság ténylegesen beleszólhat sorsának
intézésébe, nem valósult meg. A szovjetekben bolsevikok ültek, vagy cári
bürokraták, akik előbb-utóbb a központi tervek illetve a párt utasításainak
végrehajtóivá váltak.
* A legfelsőbb Népgazdasági Tanács létrehozása. Széleskörű államosítás.
* A háború előtti és alatti cári adósságokat a szovjethatalom nem ismerte el.
(B) a háború befejezésének kérdése:
3 álláspont:
1. Buharin és a "baloldali kommunisták" szerint folytatni kell a háborút, hogy a
szovjet eszme elterjedjen, és világforradalom legyen.
2. Lenin, Kamenyev és Sztálin szerint béke kell bármi áron.
3. Trockij szerint "se béke, se háború", majd a közelgő világforradalom megoldja a
helyzetet.
1918 elején újabb német támadás érte Oroszországot, ezt Pszhovnál és Narvánál ugyan megállította a
vörös Hadsereg, mégis kénytelenek voltak 1918 március 3-án Breszt-Litovszkban aláírni a békeszerződést.
A béke: * súlyos területi veszteségek
* Oroszországnak le kell mondania Baltikumról, Belorussziáról + Ukrajna egy részéről -> Oroszország
nyersanyagban leggazdagabb iparilag legfejlettebb területét vesztette el.
(C) a parlamenti keretek felszámolása:
A Népbiztosok Tanácsa 1918 január 18-ra összehívta az Alkotmányozó Gyűlést. A Gyűlésben többségbe kerültek
az eszerek. A bolsevikok indítványozták, hogy az Alkotmányozó Gyűlés csak reprezentatív tényleges hatalommal
nem rendelkező szervezet legyen. A Gyűlés az indítványt nem fogadta el, majd érvénytelennek nyilvánította
a szovjethatalomról szóló dekrétumot. A KVB (Központi Végrehajtó Bizottság) válaszul egy határozattal felosz-
latta az Alkotmányozó Gyűlést.
- A proletár hatalom államgépezete
1918 július: szovjetek 5. kongresszusa. Feladat: a proletár hatalom szerveinek megalkotása. Elfogadták az első
szovjet alkotmányt. -> * kongresszus 2 évente ülésezik
* jogkört a központi végrehajtó bizottság gyakorolja
-> eszerek ellene vannak ennek az alkotmánynak -> 1918 július 6. Moszkva
eszer felkelés, de leverik -> 1918 augusztus 30. Dora Kaplan merénylete
Lenin ellen.
1918 és 1922 között Polgárháború és intervenció dúlt.
- A hadikommunizmus
A Szovjet győzelem ára a forradalmi terror, az úgynevezett hadikommunizmus alkalmazása volt
jellemzői: - rekvirálások
- jegyrendszer
- munkakényszer
- teljeskörű államosítás
- hadkötelezettség
- áru és pénzviszonyok felszámolása
következményei: - Kronstadti matrózlázadás 1921
- Tömeges parasztfelkelések
- A bolsevik hatalommal való szembenállás más megnyilvánulásai
A Szovjetunió első 10 éve
(A) A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1921 márciusában űlésező 10. kongresszusa
meghírdette a hadikommunizmus helyett az új gazdaságpolitikát a NEP-et.(+ elhatározták a Kronstadti matrózlázadás leverését is.)
eredmények: - terménybeszolgáltatás helyett terményadó
- pénzforgalom visszaállítása
- vállalkozások (magánipar) részleges, ellenőrzött visszaállítása
- szociális intézkedések: 8 órás munkaidő, szabadságolás lehetősége,
az éhinség enyhítése
- koncessziók árusítása
A NEP elakadt Sztálin utasítására, de bevezetése kezdeti sikereket hozott. Főleg a parasztság
életkörülményei javultak.
(B) 1922 december 30.-án megalakult a CCCP Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Szovejtunió.
Az ország tényleges irányítói az államhatalommal szorosan összefonódó párt vezető szervei lettek:
A párt Végrehajtó Bizottsága (tágabb testület) és a Politikai Iroda (egészen szűk körű és a leginkább
meghatározó)
1924-ben elfogadták az első Szocialista alkotmányt, miszerint a szövetségi állam egyenjogú
népek önkéntes szövetsége, amely biztosítja a szabad kiválás jogát is + biztosítja valamennyi polgár
szabad nyelvhasználatát is. Mindezek a jogok azonban csak papíron léteztek.
1922-ben Sztálint az SZKP főtitkárává választották.
Már Lenin betegeskedése idején megkezdte a párt és az államvezetés fontos posztjainak híveivel való
betöltését.
1924 január: Lenin meghal. Politikai örököse Sztálin, hozzákezdett a szocializmus egy országban való
felépítéséhez. Azt vallotta, minden eszközzel biztosítani kell a szocialista gazdasági formák győzelmét
a magántőke felett.
A párton belül már az 1920-as évek elején hatalmi ellentétek jelentkeztek ideológiai síkon.
Az egyik csoport: Sztálin - Kamenyev - Zinovjev úgy vélte, hogy a SZU-ban akkor is győz a szocializmus,
ha máshol tartósan fennmarad a kapitalizmus. (Ez a Szocializmus egy országban való felépítése.)
A másik csoport: Trockij vezetésével úgy vélte, hogy feltétlenül szükséges a forradalmak győzelme nemzetközi
szinten is. Valójában azonban a Lenin utódlása körül való vita folyt.
Sztálin tudatosan óriási hatalmat épített ki. (oszd meg és uralkodj alapon) Saját hatalma alá vonta a
hadsereget és a politikai irodában is ő szerezte meg a legnagyobb hatalmat.
Trockij, Kamanyev, Zinovjev elszigetelődtek.
Sztálin úgy döntött, hogy megszabadul ellenfeleitől. Pl.: 1925-ben Frunze hadügyi népbiztos gyanús
körülmények között eltűnt. Legjobb barátját, Vorosilovot nevezte ki helyére.
1926-27 folyamán kiszorította a pártból Trockij és Zinovjev mellett minden gondolkodó és neki ellentálló
embert. Trockijt például 1928-ban elűzte, de még 1940-ben Mexikóban is elérte Sztálin keze, ugyanis
Trockijt egy jégcsákánnyal a fejében találták meg.
Az 1927-es pártkongresszuson már mindenki Sztálint éltette. (Aki élni akart.)
Kimondták a "Szocializmus egy országban" elmélet helyességét. 1927-re a gazdasági termelés meghaladta
a Világháború előtti szintet. Sztálin 1928-ban a parasztság mélységes felháborodása ellenére bejelentette
a mezőgazdaság teljes kollektivizálását, és a gazdag parasztságnak, az un. kulákságnak a teljes felszámolását.
Kiépítette a SZU-t behálózó GULAG-ot, a büntetőtáborokat.
A kollektivizálás durva végrehajtásának eredményeképp nagy állami gazdaságok, kolhozok és szovhozok jöttek létre.
Az életszínvonal csökkent (pl.: 1932-33-ban Ukrajnában 5 millió ember halt éhen.)
Embertelen iparfejlesztési programot dolgoztak ki. Preobrazsenszkij "eredeti szocialista felhalmozás elmélete"
szerint a parasztságtól elvett többlet adó adná az iparfejlesztés alapját. Az iparfejlesztés tervutasításos
rendszerben zajlott.
Tervek jellemzői: - emberi munka teljeskörű kihasználása
- irreális határidők (Sztahanov, munkaverseny)
Az erőltetett fejlesztés eredményeként 1500 új üzem épült. Felfutott az olajtermelés, vasgyártás,
villamosítás.
1934-ben egy bátortalan kísérletet tettek Sztálin eltávolítására. Helyébe a Leningrádi párttitkárt
Kirovot akarták megtenni. A szavazás során Kirov 3, míg Szálin 292 ellenszavazatot kapott.
Kicserélték a neveket, így Szálin maradt a főtitkár. Akik az adminisztrációs csalást megcsinálták
Sztálin még akkor kivégeztette.
1934 decemberében Kirovot meggyilkolták. Nagy tisztogatás kezdődött. Sok halálos ítéletet hoztak és
többszázezer embert zártak ki a pártból. 1937-ben "lefejezte" a hadsereget, és kivégeztette a tisztikar
nagy részét.
1936-ra elkészült az új alkotmány Buharin szerkesztésében. Az egypártrendszer mellett viszonylag széleskörű
állampolgári jogokat biztosított, de ez is csak kirakattárgy maradt.
Sztálin kiépítette a totális diktatúráját.
Jellemzői: - nyílt terror alkalmazás
- bíróságokon nincs fellebbezés, nincs nyilvánosság
- törvényes a fizikai erőszak, terror, koncepciós perek sokasága
- mindenható az NKVD (belügyi népbiztonság), melyet Jogoda, majd Jezsov vezetett
- egyre nőtt a GULAG létszáma (Az idehurcolt áldozatok létszám milliós nagyságú)
- tisztogatások a Vörös Hadseregben és az osztályharc fokozódásának elmélete
