A felvilágosult abszolutizmus Mária Terézia és II.József korában
1. A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS
Általában elmondható a felvilágosul abszolutizmusról,hogy a feudalizmust igyekszik konzer-válni,eszközrendszere viszont éppen ellentétesen hat.Az abszolutizmus ezen végső formája jellemzően Közép-és Kelet-Európában jelent meg(Poroszország,Oroszország,Habsburg-Birodalom).
Ezek az államok a XVIII.sz-ra jelentős gazdasági lemaradást halmoztak föl,ami már nagyha-talmi állásukat is veszélyeztette.Ezzel együtt az uralkodó és az uralkodó rétegek nem akartak lemondani hatalmukról,ugyanakkor az is jellemző,hogy egyik országban sem alakult ki olyan erős polgárság,amely ezt ki tudta volna kényszeríteni.
A gazdasági problémákat mindhárom államban merkantilista gazdaságpolitikával próbálták meg kezelni,emellett jellemzőek voltak az állami manufaktúraalapítások is.
A kormányzati eszközöket tekintve mindenhol kimutatható a rendek jogainak korlátozása ( pl.:az ogy.szüneteltetése),a rendeletekkel való kormányzás,valamint szakemberek résztvétele a kormányzásban.
A társadalmi feszültségek enyhítésére jelentek meg az abszolutizmusok oktatási-és egésségügyi reformjai,azonban ezekkel a valós problémákat nem tudták megoldani.
2. MÁRIA TERÉZIA (1740-1780)
Az 1740-ben trónra lépő Mária Terézia nem volt könnyű helyzetben,bár trónutódlását az európai fejedelmek által elismert,a magyar ogy. által is elfogadott Pragmatica Sanctio garantálta.
II.Frigyes porosz király szinte a királynő trónra lépése pillanatában megtámadta Ausztriát Szilézia megszerzéséért.Az 1740-1748 -ig tartó osztrák örökösödési háború Poroszország győzelmével és Szilézia elszakadásával végződött,a birodalom azonban fönnmaradt.
Sziléziát a hétéves háborúban (1756-1763) sem sikerült az Osztrák Birodalomnak visz-szaszereznie.
A háborúk a dinasztia számára sürgető szükséggé tették a gazdaság rendbehozatalát,az adózóképesseg fokozását.A birodalomban Magyarországnak mezőgazdasági árutermelő szerepet szántak,s arra törekedtek,hogy a Habsburgok vezette területek gazdasági egységet alkossanak.E politika bizonyítéka az 1754 -ben kiadott merkantilista vámrendelet,melynek célja az osztrák-cseh ipar védelme és piacának biztosítása volt,ezért a birodalom köré védővámhatárt vontak.Az örökös tartományok és Mo. közötti vámhatár lehetővé tette,hogy a magyar mezőgazdasági termékek alacsony vámmal kerüljenek az osztrák; ugyanígy a cseh és osztrák ipari termékek a magyar piacra.
A parasztság helyzetére az 1765-66-os parasztmozgalmak hívta fel az uralkodónő figyelmét.Először a magyar ogy. közreműködésével
akarta szabályozni a kérdést,ám mivel merev elzárkózást tapasztalt, 1767 -ben úrbéri pátens formájában kötelezte az országot jobbágyvédő intézkedései végrehajtására. Szabályozta a jobbágyok földesúri terheit,hogy az állami terhek vállalására képessé tegye őket.(évi 104 nap gyalogrobot,v.52 nap igás)
1773-ban föloszlatja a jezsuita rendet.
Uralkodása vége felé a királynő még egy magyar vonatkozású rendeletet adott ki;a felvilágosodás szellemében fogant Ratio Educationist,az első állami oktatásügyi reformot,mely segítette a laikus értelmiség létrejöttét,gyorsította a hivatalnokképzést,megszervezte a ta-nítóképzést,és a tantárgyreformot .Mo-on emellett egészségügyi reformok sorozata indult meg:megkezdődik az orvos és állatorvosképzés;városonként orvos,járásonként pedig bába végzi az egészségügyi felada-tokat.
Mária Terézia mindezek mellett gyarapította a birodalom területét is:1772 -ben 16 szepességi város,1778 -ban a temesi bánság,1779 -ben Fiume került a birodalomhoz.
Ő tett kísérletet a cigányok letelepítésére is.
2. II.JÓZSEF (1780-1790)
Míg Mária Terézia óvatosan próbálta meg a rendi formák felszámolását és a centralizációt,s
élete végéig fontosnak tartotta az egyház pozícióinak megtartását,addig fia, II.József jóval radikálisabb és főleg gyorsabb változásokat akart.Ő az ún. "türelmetlen reformer".
Nem koronáztatta meg magát a magyar Szent Koronával,hogy ne kelljen az ilyenkor szoká-sos koronázási hitlevélben esküt tenni olyan törvényekre,melyeket nem fog betartani.A koronát Bécsbe vitette,s az emberek ezért csak kalapos királyként emlegették.
A jozefinizmus II.József uralmi rendszere;kísérlet a rendi alkotmány felszámolására,a vallásüldözés megszüntetésére.Gazdasági és kulturális reformpolitika a társadalmi fejlődés érdekében.
Intézkedései:
-Felújítja a Placetum Regiumot (királyi tetszfényjog):a pápai oklevelek kihidetését császári engedélyhez kötötte.
-140 kolostort és zárdát szüntetett meg,kivéve a tanító és gyógyító rendeket.(E miatt történik 1782-ben VI.Pius pápa "fordított Canossa-járása").
-1781-ben kiveszi a cenzúrát a főpapok kezéből:föllendül tudományos-,politikai-, szép-irodalmi sajtó.Pl:Magyar Múzeum-Kassa,Magyar Kurír,Magyar Hírmondó.
-1781-türelmi rendelet:az állampolgári jogok gyakorlását függetlenné tette a felekezeti hovatartozástól,mivel csak egyetlen különbséget volt hajlandó állam és állampolgár között elismerni;a társadalmi hasznosságot.(A törvény csak a katolikusokról,protestánsokról és görögkeletiekről rendelkezett.)
-Államigazgatási és kormányzati reform:Magyarországot 10 kerületre osztotta és a megyéket kiiktatta a közigazgatásból.
-Nyelvrendelet:1784-ben a fejlett itáliai és németalföldi tartományok kivételével hivatalos
nyelvvé a németet tette.
1781-85 között birodalma egész területén megszüntette az örökös jobbágyságot;a jobbágynak engedélyezte a szabad házasodást,mesterség tanulását és a szabad költözést, valamint lehetővé tette,hogy peres ügyeiben független bírósághoz forduljon.
-1787-népszámlálás (Mo-on 9,2 millió fő).
-Térképkészítés,katonai-és kataszteri földmérés (művelési ágak számbavétele).
-Birtokösszeírás,házszámozás,utcanevek.
-1790-től egységes állami földadót akar bevezetni.
Nagyvonalú reformjainak nem kedvezett az adott kor,és ő sem vette figyelembe soknemzetiségű és részenként eltérő fejlettségű birodalma adottságait.Nem törődött azzal,hogy alattvalóit meggyőzze reformjai hasznosságáról;azt gondolta,kötelességük szolgálni az államot,ahogyan uralkodóként ezt teszi ő is.
1788-ban hosszú és súlyos áldozatokkal járó háborúba fogott a törökök ellen,ahol maga is halálosan megbetegedett,s betegágyán türelmi rendelete és jobbágyrendelete kivételével intézkedéseit egyetlen tollvonással visszavonta.
Megjegyzés küldése