Friss tételek
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar nyelvtan. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar nyelvtan. Összes bejegyzés megjelenítése

Érvelés módszerei és érvek fajtái

Érvelés módszerei és érvek fajtái

Érvek fajtái

- Meghatározásból levezetett érv
- Ok-okozati összefüggésből származó érv
- Körülményekből levezetett érv
o bíróságon szokták használni
o pl: bizonyos cselekedetekért a körülményeket hibáztatjuj
- Összehasonlításon alapuló érv
o pl: a barátság olyan, mint a gyümölcsfa. Ápolni, gondozni kell, ha elhanyagoljuk elpusztul.
- Ellentéten alapuló érv
o pl: vidámnak lenni jó  szomorúnak lenni rossz
- Valószínűségen alapuló érv
o pl: vékony hölgy nem tud súlyosabb tárgyat elmozdítani
- Bizonyítékból származtatott érv
o Az állításunk alátámsztására bizonyítékokat, tényeket, statisztikai adatokat használunk fel

Az évelés módszerei:

Indukció:
- Az egyediből az általánosra következtethetünk
- Egyesdi esetből, tényből indulunk ki és ebből vonjuk le az általános következtetést
- Pl: sokat foglalkozok a kutyámmal. Mindig örül, ha hazaérek, sőt még azt is észreveszi, ha szomorú vagyok. Az állatok meghálálják a gondoskodást

Dedukció
- Általános  egyedi
- Előbb egy általános tételt fogalmazunk meg és ebből vonunk le következtetést az egyedi esetre vonatkozóan
- Pl: minden megfontolt ember kerüli a rossz társaságot. Bence mindig megfontoltan gondolkodik. Bence kerüli a rossz társaságot.


Az érvelő szöveg felépítése

Az érvelő szöveg felépítése

Részei:
- Bevezetés  érzelmileg hat
- Elbeszélés •logikai úton kell felépíteni
- Részletezés •olvasó értelmére hatnak
- Bizonyítás
- Cáfolás
- Befejezés  érzelmileg hat

Bevezetés
- Jóindulat megnyerése (megszólítjuk a hallgatóságot, magasztolás)
- Figyelemfelkeltés! (téma újdonsága, újszerűsége, téma fontossága, újszerű megközelítés)
- Téma megjelölése, megértés előkészítése (fontosabb helyszínek, alakok- elemzési pontok)
- Kifejtés menetének vázlata

Elbeszélés
- Az évelés vagy a beszéd fő gondolatának rövid ismertetése (röviden, tömören kifejti a tételmondatot, az érvelés magja)

Részletezés
- Tételmondat részletezése, példákkal való alátámasztása
- Lehet kitérőt tenni (történet, személyes élmény)

Bizonyítás
- Érvek kifejtése, tételmondat érvekkel való alátámasztása

Cáfolás
- Az ellentétes tábor érveit is meg kell cáfolni

Befejezés
- Érzelmekkel hatni az olvasóra, hallgatóra
- Kapcsolódjon az érvelés többi részéhez
- Összegezheti az eddig elmondott gondolatokat
- Utolsó, leghatásosabb érv bevetése
- Olvasók ismételt megszólítása, kérdés feltevése

A mai magyar nyelvváltozatok – társadalmi

A nyelv használata nem egységes, egy adott nyelv különféle változatokban él. Például másképp beszélnek a Dunántúlon és az Alföldön, más egy orvos és egy mérnök beszéde, más az írott szöveg a mindennapi megnyilatkozáshoz képest.
A nyelvváltozat nyelvhasználati szokások együttese, amelyek révén az adott nyelvváltozatot beszélők nyelve elkülönül a többi nyelvváltozattól.
A nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv.
a) Normatív nyelvváltozatok
b) Területi nyelvváltozatok: regiolektusok
c) Társadalmi nyelvváltozatok: szociolektusok

Társadalmi nyelvváltozat
Az emberek szerepe a társadalomban eltérő, különböző tényezők: életkor, nem, foglalkozás, érdeklődési kör stb… csoportokba szerveződnek az emberek. Ez az oka a csoportnyelvek kialakulásának:

1) Szaknyelvek: bizonyos foglalkozásoknak, szakmáknak jellegzetes szókincse/nyelve.
Annyi szaknyelv, ahány szakma.
Legfőbb jellemzője a szakszavak használata, pl.: benzolgyűrű, logaritmus, négyzetgyök

2) Gyermeknyelv vagy dajkanyelv: a kisgyermek illetve a velük beszélgető felnőttek nyelvhasználata.
Jellemző rá a kicsinyítő képzős szavak használata.
Pl.: anyuci, apuci, fincsi, paci

3) Hobbynyelvek: különböző szabadidős tevékenységek nyelvhasználata
Pl.: sport, kártya köréből lehet találni ilyen szavakat

4) Ifjúsági nyelv: 10 éves kortól felnőtt korig jellemző
Sokat merít a szlengből, és jellemzőek a képszerű kifejezések
Pl.: csőbe húz, olajra lép
Igényesebb, választékosabb, mint a szleng

5) Argó vagy tolvajnyelv: eredetileg bűnözök titkos nyelve volt, célja bizonyos dolgok eltitkolás, olyan nyelvváltozat kialakítása, amit mások nem értenek meg
Durva, trágár szavak használata jellemző.
Pl.: meló, lóvé, szajré, haver

6) Szleng: városi nyelvváltozat, bizalmas, játékos, humoros, gyakran közönséges stílusú szavakról ismerhető fel
Finomítva átveszi az argó elemeit.
A társalgási nyelvben és a tömegtájékoztatásban is megtalálható már, de kívül esik az igényes nyelvhasználat körén.
Célja a köznyelvi stílus élénkítése, variálása. Pl.: rizsa, csaj, sóder, csóró, ciki

Normatív és területi nyelvváltozatok

A nyelv használata nem egységes, egy adott nyelv különféle változatokban él. Például másképp beszélnek a Dunántúlon és az Alföldön, más egy orvos és egy mérnök beszéde, más az írott szöveg a mindennapi megnyilatkozáshoz képest.
A nyelvváltozat nyelvhasználati szokások együttese, amelyek révén az adott nyelvváltozatot beszélők nyelve elkülönül a többi nyelvváltozattól.
A nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv.
a) Normatív nyelvváltozatok
b) Területi nyelvváltozatok: regiolektusok
c) Társadalmi nyelvváltozatok: szociolektusok

Normatív nyelvváltozatok
1. Irodalmi nyelv: nem a szépirodalom nyelvhasználata, hanem a nemzeti nyelv legigényesebb írott változata.
2. Köznyelv: a nemzeti nyelv beszélt változata

Területi nyelvváltozatok
 Regionális köznyelv: a nyelvjárások és a köznyelv egymásra hatásának eredményeképpen jött létre. Egy adott területen használt egységes nyelvváltozat, amelyben a tájnyelvi hatások felismerhetők
 Nyelvjárások
• Egy adott területen használt egységes nyelvváltozat, amelyben a tájnyelvi hatások felismerhetők
• A nyelvek földrajzi területenként nyelvjárásokra tagolódnak
• Vannak olyan nyelvek, amelyekben az egyes nyelvjárások között igen nagy különbségek vannak (olasz, német)
• Magyar nyelvjárások között nincsenek megértésbeli problémák, főleg hangtanukban különböznek egymástól
• Szókészletükben és mondattanukban kisebb az eltérés

Nyelvjárási szavak csoportosítása
 Alaki tájszavak: csupán kiejtésükben térnek el pl: csalán - csolán
 Valódi tájszavak: a köznyelvben lévő dolgot a népnyelv egyedi hangsorral jelöli
pl: pampuska = fánk
 Jelentésbeli tájszavak: a köznyelvben meglévő szavak eltérő jelentésben való használata pl: bogár Erdélyben legyet jelent

Nyolc legnagyobb nyelvjárás
1. Nyugati nyelvjárás
• Kettős hangzók használata
• Sok helyzetben rövid i, u, ü
2. Dunántúli nyelvjárás
• Rövid i, u, ü
• Nincsenek kettős hangzók
3. Déli nyelvjárás
• Ö-zés
4. Tiszai nyelvjárás
• i-zés
5. palóc
• a ill á hang
6. északkeleti nyelvjárás
• ö helyett e pl: mögött – megett
7. mezőségi
• helyett a pl: malom – malam
8. székely és csángó nyelvjárás
• legarchaikusabb nyelvjárás
• elbeszélő múlt, régmúlt pl: mene, kért vala

Mássalhangzó törvények

Ha a beszédünkben különféle mássalhangzók kerülnek egymás mellé, akkor ezek hatnak egymásra, az egyik mássalhangzónak vagy esetleg mindkettőnek a kiejtése megváltozik.

Mássalhangzó törvények: a mássalhangzók egymásra hatásában megfigyelhető törvényszerűségek

1) Részleges hasonulás: két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik csupán egyetlen képzési mozzanat tekintetében hasonlítja magához a másikat

 Zöngésség szerinti
 Zöngéssé válás  népdal, versben
 Zöngétlenné válás  dobszó, vízpont
 Képzés helye szerinti: p, b ajakhang előtt álló „n” hangot „m”-nek ejtjük. Pl.:
színpad, különben

2) Teljes hasonulás: ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonlítja a másikat.
 Írásban jelölt: pl.: széppé, virággal (-vá,-vé,-val,-vel)
 Írásban jelöletlen: pl.: anyja, bátyja, éljen

3) Összeolvadás: két különböző mássalhangzó egy harmadik hosszú mássalhangzóvá olvad össze. Pl.: játszik, látszik, barátság, költség

4) Mássalhangzó rövidülés: egy hosszú és egy rövid mássalhangzó egymás mellé kerülése esetén a hosszú mássalhangzót röviden ejtem
pl.: otthon, hallgat

5) Mássalhangzó kiesés: három egymás mellé kerülő különböző mássalhangzó közül az egyik az ejtés során kiesik
pl.: nézd meg, mondta

A képszerűség elemei, stíluseszközei

Költői képek: az a szövegelem, ami csak a szövegbe beépülve funkcionál képként.
A képszerű kifejezésmód gyakran alkalmazott eszközei a szóképek, trópusok.
Szókép: névátvitel, egy dolog, jelenség vagy fogalom nevének átvitele egy másik dologra vagy fogalomra a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján.
Szóképek csoportosítása:
 Hasonlóságon alapuló:
- Metafora
- Megszemélyesítés
- Allegória
 Hasonlóságon és érintkezésen alapuló
- Szimbólum
- Szinesztézia
 Érintkezésen alapuló
- Metonímia
- Szinekdoché

Hasonlóságon alapuló szóképek
a) Metafora: hasonlóságon alapuló névátvitel, amelyben a két elem az azonosító és az azonosított
„Hálót fon az est, a nagy barna pók.”
 Teljes metafora: az azonosító és az azonosított is jelen van
„kikelet a jány, virág a szerelem.”
 Csonka metafora: csak az azonosító van jelen, nekünk kell kitalálni, hogy ki/mi az azonosított
„Vígan élem világom, ne ítélj meg virágom.”
b) Megszemélyesítés: elvont dolgokat, élettelen tárgyakat, természeti jelenségeket emberi cselekedetekkel, érzésekkel és tulajdonságokkal ruház fel a szerző.
„Valami titkot súg a végtelenség”
c) allegória: egy hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt mozzanatról-mozzanatra megvilágított metafora
Petőfi: Föltámadott a tenger

Hasonlóságon és érintkezésen alapuló szóképek
a) Szinesztézia: különféle érzékterületekhez tartozó képzeteket kapcsol össze egy képbe.
„Egy kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő.”
b) Szimbólum: valamely gondolati tartalom képben való kifejezése. A szimbólum jelentését a szöveg alapján nekünk kell megfejteni. Lényege nem feltétlenül a fogalmi megértés, hanem inkább a megsejtés, megéreztetés.
Ady: Magyar ugaron

Érintkezésen alapuló
a) Metonímia: névcsere, két fogalom egymásra vonatkoztatása a köztük létrejövő térbeli, anyagbeli és ok-okozati összefüggés alapján.
- Térbeli: „Édes anyám asszony, ne féljen kegyelmed Nem hozok a házra semmi veszedelmet.”
- Anyagbeli: „nincs egy vasam se”
- Ok-okozati: „Előtte sivár halom mered Két szeméből bánat ered, szegény diák”
b) Szinekdoché: együttérzés, vele érzés, rész-egész viszonyon van nem-fajta felcserélésen alapul.
„Itthon vagyunk, pata és küllő a tanyaház előtt megállnak.”

A szövegösszetartó erő, jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek

A szöveg legfontosabb tulajdonsága a szövegelemek összekapcsoltsága, azaz a szövegösszetartó erő (szövegkohézió).
A szöveg egészére vonatkozó összetartó erő a globális kohézió. A szövegegységet láncszerű összekapcsolását a lineáris kohézió biztosítja.

A szövegösszefüggés nyelvtani kapcsolóelemei, melyek a lineáris kohéziót biztosítják:
1. Névelők
2. Névmások: a névmásokkal való utalásoknak 3 fajtája van:
a) Visszautalunk egy másik egy már ismert elemre: anafora
- Jele: ←
- Pl: tegnap voltam Magdinál, kölcsönkértem tőle a magnóját.
b) Beszédhelyzetre való utalás: delixis
- Jele:↑
- Pl: Így kell élni.
c) Előre utalunk egy még ismeretlen elemre: katafora
- Jele: →
- Pl: Mindenkinek ajánljuk ezt a filmet, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.
3. Határozószók
Pl: délután 5-re legyél kész, akkor indulunk
4. Kötőszó: tehát, ezért, így, úgy….
Pl. Péter gyűlöli Jánost, így Pista is.
5. Igei személyragok, birtokos személyjelek
Pl: Karcsi gyengén szerepelt a felvételi vizsgán, így nem sok esélye van, hogy bejusson a főiskolára
6. Hiányosság: hiányos mondatok.
PL: elvesztettem tegnap 100 Ft-ot z utcán, Kati is.
7. Szórend: mindig az állítmány elé kerül a hangsúlyos rész.
Pl: Péter szereti Annát. ≠ Péter Annát szereti.
8. Egyeztetés
Pl: Pista meglátta Katit, messziről rámosolygott.

Jelentésbeli kapcsolóelemek
- Cím: meghatározza az egész jelentését
- A szöveg kulcsszavai
- Témája
- Ismétlés, rokon értelmű szavak használata
- Alá-felérendeltségi viszony, nem-fogalom, faj-fogalom
Megy a juhász szamáron, földig ér a lába.
Nagy a legény, de nagyobb a boldogtalansága.”
A juhász a legény nem-fogalom alá tartozik.

Alárendelő összetett mondatok

Az összetett mondat kommunikációs szempontból egyetlen mondategész, de tovább tagolható szerkezetileg önálló mondategységekre, azaz tagmondatokra. A tagmondatok közötti kapcsolat alapján megkülönböztetünk alá- és mellérendelő összetett mondatokat.

Alárendelő összetett mondat: tagmondatok nem egyenrangúak, a mellékmondat a főmondat valamely mondatrészét fejti ki. A főmondatban az utalószó, a mellékmondatban a kötőszó utal a mellékmondat típusára.

Megkülönböztetünk:
• Alanyi: Ki korán kell, aranyat lel
• Tárgyi: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra
• Állítmányi: Amilyen a mosdó, olyan a törölköző.
• Határozói: Bámul, mint borjú az újkapura.
• Jelzős: „Nekem áldott az a bölcső, mely magyarrá ringatott.”

Vannak sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok is: hasonlító, feltételes, következményes, megengedő.

Az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet

Szószerkezetnek vagy szintagmák a szavaknál nagyobb, de a mondatnál kisebb egységei a nyelvnek. A szószerkezet mindig két alapszófajú szó kapcsolata.
A szószerkezet tagjai között mindig valamilyen nyelvtani kapcsolat van.
A nyelvtani viszony alapján 3 szószerkezet típust különböztetünk meg:
- Predikatív: hozzárendelő: alany-állítmány kapcsolata
- Alárendelő
- Mellérendelő

Alárendelő
- Alaptagból és bővítményből áll, tehát a tagok nem egyenrangúak
- Felosztásuk az alaptag és a bővítmény közötti nyelvtani viszony alapján:
 Alanyos szószerkezet: anyám sütötte kenyér
 Tárgyas: zenét hallgat, levelet ír
 Határozós
 Időhatározós: estig vár, holnap jön
 Helyhatározós: széken ül, buszon olvas
 Számhatározós: gyakran beszél, kétszer mondta
 Módhatározós: szépen beszél, gyorsan fut
 Állapothatározós: boldogan énekel, fekve olvas
 Eszközhatározós: labdával játszik, villával eszik
 Társhatározós: Péterrel vacsorázik, testvérével nyaral
 Ok-, célhatározós: beszédéért dicsérik, verseiért szeretik, jutalomért küzd
 Fok-mérték határozós: nagyon ügyes, alig beszél
 Tekintethatározós: tornában jó, énekben ügyes
 Eredethatározós: szóból épít, fából készít
 Eredményhatározós: pirosra fest, tisztára mos
 Hasonlító határozós: szebb a testvérénél, tisztább a Tiszánál
 Részeshatározós: Péternek ad, testvérének ír
 Állandó határozós: bízik a szüleiben, hisz a testvérének
 Jelzős:
 Minőségjelzős: piros alma
 Birtokos jelzős: Éva almája
 Mennyiség jelzős: sok alma

Mellérendelő
- Tagok egyenrangúak, köztük logikai viszony van
- Kapcsolatos: szép és okos
 Ellentétes: nem kér, de követel
 Választó: vagy okos vagy szép
 Következtető: szorgalmas, ezért eredményes
 Magyarázó: eredményes, hiszen szorgalmas

Beszéd és nyelv

A nyelv a társadalomban élő emberek beszédtevékenységére szolgáló eszközrendszer, mely alkalmas a valóság tükrözésére.
A társadalmi fejlődés során jött létre, így a társadalmi létezés elengedhetetlen feltétele.
Megkülönböztetünk élő és holt nyelveket. Egy nyelv addig élő, amíg létezik olyan közösség, melynek tagjai használják.
A nyelv a legegyetemesebb jelrendszer, nyelvi jelek sokaságából és azokat összekötő nyelvtani szabályokból áll.
A nyelv az egyes embertől függetlenül létezik és alapja a beszédtevékenységünknek, ezzel szemben a beszéd a nyelv egyéni és aktuális alkalmazása, a nyelv működése és fizikailag érzékelhető megnyilvánulás.

Nyelv beszéd
Jel- és szabályrendszer tevékenység
Hagyományozott aktuális
Társadalmi jelenség egyéni
Független az egyéntől függ az egyéntől
Egyfajta rendszer (ennek) alkalmazása
Kollektív tudatban létezik kollektív szabályrendszer egyéni módon való alkalmazása


Egyfajta eszközkészlet eszközhasználat

A beszéd és a nyelv egymással elválaszthatatlan kölcsönhatásban van, mert a nyelv a beszéd alapja, a beszéd a nyelv alkalmazása.

A közlésfolyamat funkciói és tényezői

Közlésfolyamat=kommunikáció: latin eredetű szó, jelentése: összeköttetés. Az emberek közötti érintkezésnek azt a fajtáját nevezzük kommunikációnak, amely jelek segítségével történik.

Jadobson-féle modell
1. az információ elindítója vagy feladója: aki vagy ami beszél vagy közöl valamit
2. címzett vagy vevő, akinek az üzenetet szánták
3. közvetítő közeg vagy csatorna: az információ továbbításának eszköze
4. közlemény, továbbított információ tárgya, tartalma
5. kódnak nevezzük a közleményt kifejező nyelv vagy jelrendszer elemeit, melyeket a résztvevők kölcsönösen ismernek
6. a kontextus a kommunikációs közeg amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését

Közlésfolyamat funkciói
1. emotív = érzelmi funkció: az üzenetekkel kapcsolatos érzelmeket, indulatokat, hangulatokat fejez ki. Nyelvi kifejezőeszközei az indulatszavak.
2. felhívó: a címzett befolyásolására szolgál. Nyelvi formái: megszólítás, felszólítás, meghívás
3. fatikus = kapcsolattartó: a közlésfolyamat létrehozását, fenntartását, meghosszabbítását célozza. Kifejezőeszközök: köszönés, megszólítás, bemutatás
4. metanyelvi funkció: a nyelv segítségével a nyelvről való beszéld valósul meg.
5. poétikai = esztétikai funkció: hordozója az üzenet, melynek nyelvi megformálásával esztétikai hatást is elérhetünk, szépirodalmi szövegekre jellemző.

Közéleti és hivatalos szövegek stílusa

A stílus fogalma: a szöveg nyelvi elemei és a kifejezendő tartalom kapcsolata, választás és elrendezés eredménye, többlettartalommal gazdagítja a szöveget, hatást gyakorol a hallgatóra, lehet gondolati, érzelmi vagy hangulati többlet

stílusréteg: társadalmi érintkezés meghatározott területein és meghatározott helyzetekben tipikusan használt nyelvi-stilisztikai eszközök rendszere.
Megkülönböztetünk
- Magánéleti,
- Közéleti,
- Hivatalos,
- Tudományos,
- Publicisztikai stílusréteget.

Közélet: az emberek társadalmi érintkezésének tere. Közélet része az országos, kulturális, gazdasági, politikai, társadalmi intézmények, iskola, munkahely, vallási, sport vagy egyéb körök élete.

Közéleti szövegek fajtái:
- Szónoki beszéd
- Felszólalás
- Hozzászólás

Szónoki beszéd, retorika
- Célja: meggyőzés
- Kommunikációs funkciója általában felhívó
- Jellemzői:
 Hatásosságra való törekvés
 Érvelés
 Különböző stíluseszközök, alakzatok, szóképek
 Hangzó beszéd zenei eszközei
 Költői kérdések, felkiáltások
 Szóhasználat: igényes, választékos
 Ünnepélyesség, fennkölt hangnem
 Szövegnyelvezete világos
 Szerkezete, felépítése áttekinthető

Hivatalos stílus: az állami szervezeteknek, hatóságoknak, intézményeknek és magánszemélyeknek érintkezésében használatos stílus.

Műfajai:
 Írott:
 Jogszabály
 Rendelet
 törvény
 szabályzat
 kérvény
 felszólítás
 meghatalmazás
 hivatalos levél
 hivatalos helyekre benyújtott életrajz
 Szóbeli:
 Vita
 Hozzászólás
 Tárgyalás
 Előadás
 szónoklat.

Célja felhívás, vagy pontos tájékoztatás

Jellemzői:
- különböző nyelvváltozatokra épül: igényes szintű köznyelvre, a témától, műfajtól függően szakmai nyelvekre
- a szerkesztésmódja egyértelmű és pontos (írásban tagolással érhető el, szóban mondatfonetikai eszközök használatával)
- érzelmi funkció teljesen hiányzik
- nem feltétlenül törekszik a világos, szemléletes mondatszerkesztésre
- többszörösen összetett mondatok
- terjedelmes szószerkezet
- személytelen hangnem
- hiányzik az esztétikai hatásra való törekvés
- képszerűség stíluseszközei hiányoznak
- Gyakoriak a bonyolult mondatszerkezetek, hivatkozások és ismétlések
- Latin eredetű szavak használata megsokszorozódik
- semleges stílushatású szavak
- Tipikus hibák: terjengősség, sablonosság, idegenszerűség.

Nyelv, mint jelrendszer

Mi a jel?
A jel érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható, tapasztalható) jelenség, mely egy másik önmagán túli jelenségre utal.
Minden jel két részből áll:
• Jelölő: amit érzékelünk
• Jelölt: az a tartalom, amelyet a jel felidéz

A jelek közös tulajdonságai
• Érzékszerveinkkel felfogható
• Önmaguknál többet jelentenek
• Általánosító szerepük van
• Adott közösség minden tagja elismeri
• Jelrendszer tagja
• Szerepét az emberi érintkezésben tölti be

Jelölő és a jelölt viszonya
• Hasonlóságon alapuló= ikon (pl: közlekedési lámpa)
• Érintkezésen alapuló = index: jelölő és a jelölt között ok-okozati, térbeli, vagy időbeli kapcsolat van (pl: integetés)
• Társadalmi megállapodáson alapuló= szimbólum (pl: galamb-béke)

A nyelv, mint jelrendszer
• Számos jelrendszer létezik
• Legegyetemesebb jelrendszer a nyelv
• Társadalmi jelenség, mert a társadalom hozza létre és a társadalom nem létezhet nyelv nélkül
• A nyelv jelek sokaságából és az ezeket rendszerző nyelvi szabályokból áll

A nyelv rendszerjellege
Nyelvi jelek egységei:
• Szóelemek
• Szavak
• Szintagmák
• Mondat szöveg
Szavak, szóelemek tovább bonthatók fonémákra = jelentés megkülönböztető szerepű hangokra, ezek már nem nyelvi jelek, csak jelelemek, mivel nem rendelkeznek önálló jelentéssel

Összefoglalás:
A nyelv a kollektív tudatban létezik az egyes embertől függetlenül. A jelelemek és a jelek egymásra épülnek, hierarchikus struktúrát alkotnak. A nyelv 3 fő szintje a hangok-, a szavak- és a mondatok szintje.
Nyelvtan= grammatika: az egyes szintek egymásra épülésének és a jelek szerkesztésének szabályait tartalmazza.

Mi a kommunikáció?

Mi a kommunikáció?

Fogalomértelmezés – többféle megközelítésben (nyelvész, informatikus, művész, pszichológus)

A szó eredete szerint: communis (mn.) – közös, általános à communitas (fn.) – közösség; communico (ige).

Napjainkban legáltalánosabb értelemben: információátvitelt, információcserét jelent valamilyen jelrendszer (pl. a nyelv) segítségével

Szűkebb értelemben: jelentheti az emberi gondolatok cseréjét

Technikai folyamat, melynek során információátvitel, információcsere történik à tényezők, elemek a kommunikáció megvalósulásához

Alapfogalmak:

Közlemény:

Jel, jelsorozat, adatok, amelyek információt "hordoznak", az amit az adó közöl a vevővel.

Forrás (adó):

Az információ forrása, lehet személy, állat, szoftver, gép stb. , amely a közleményt előállítja és továbbítja.

Jelátalakító:

A jeleket legtöbbször fizikailag át kell alakítani, hogy alkalmasak legyenek a továbbításra, például analóg hangjel átalakítása analóg elektromos jellé.

Kódoló:

A jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerve, például analóg jelet digitalizál, digitális jelet tömörít stb.

Információs csatorna:

Az a vezeték, közeg, fizikai mező, amely a közleményt (jeleket) továbbítja.

Dekódoló:

A kódolt közlemény (jelek) visszaalakítását végzi.

Nyelő (vevő):

Az, aki (amely) értelmezi, tárolja a közleményt (jeleket).

Zaj:

A közleményhez, jelhez keveredő, szuperponálódó torzító, zavaró jel,. a digitális jelnél hibás számjegyek is szerepelhetnek.

Kommunikáció iránya alapján:

Simplex: egyirányú átviteli mód. Az egyik gép az adó, a másik a vevő. Ilyen átviteli módon működik például a rádió vagy a televízió.

Half-duplex: változó irányú átviteli mód. Mindkét gép lehet adó vagy vevő, de egy időben csak az egyik irányú adatátvitel lehetséges. Ilyen átviteli módon működik, pl. a CB rádió.

Duplex: kétirányú átviteli mód. Mindkét gép egy időben lehet adó és vevő. Ilyen átviteli módon működik, pl. a telefon.

A kommunikáció etológiai meghatározása

Az emberi kommunikáció (és ezen belül az emberi nyelv is) az állati kommunikáció egyik típusa, amely (szemben a racionalisták által vallott referenciális tudásátadással) úgy fogható fel, mint egy élőlény (akár állat, akár ember) olyan viselkedési aktusa, amely megváltoztatja egy másik állat/ember magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy ez a kommunikáló élőlény számára, sok eset átlagában, fennmaradása, szaporodása szempontjából előnyös.

Tömegkommunikáció

A tömegkommunikáció azon kommunikációs csatornák összefoglaló neve, melynek célja a lehető legtöbb ember egyidejű elérése (rendszerint annyi embert, amekkora az adott ország teljes lakossága). A kifejezés az 1920-as években született, az első, teljes országokat lefedő rádióadók létesülésekor, illetve a hatalmas példányszámban, nem egy esetben már más országokban is terjesztett napi és hetilapok, magazinok jellemzésére. A tömegkommunikáció egyes kritikusai szerint olyan tömegkultúrát alakít ki, melyben a szociális kapcsolatok jelentősen atomizálódnak (a lehető legminimálisabbra csökkennek), mely révén az emberek roppant fogékonnyá válnak a modern tömegkommunikáció behatásaira, elsősorban a propaganda és a reklámok révén.

Informatikai eszközök az irodában

Az utóbbi években felgyorsult technikai fejlődés miatt az irodában a modern informatikai eszközök nélkülözhetetlenné váltak mert a régiek(telex, távirat) lassúsága miatt nem tudta kiszolgálni az igényeket Úgy, mint a:

Számítógép:

Információ megszerzésére, tárolására, feldolgozására és továbbítására használható. Többirányú kommunikációs eszköz.

Fax:

Információ megszerzésére és továbbítására használható. Tárolásra is alkalmas de nem biztonságos mert a hőérzékeny papíron könnyen elveszhet az információ. Ezeket a dokumentumokat archiválni kell. Többirányú kommunikációs eszköz.

Telefon:

Információ megszerzésére és továbbítására használható. Tárolásra az üzenetrögzítőt és hangpostán lehetséges Többirányú kommunikációs eszköz.

Rádió:

Információ megszerzésére használható. Egyirányú kommunikációs eszköz. Nagy tömegeket lehet vele elérni.

Újság:

Információ megszerzésére használható. Egyirányú kommunikációs eszköz. Nagy tömegeket lehet vele elérni. Előnye a rádióval szemben hogy akárhol és akármikor hozzáférhetünk az adatokhoz.

Szakkifejezések

Jel, Jelátalakító, Kódoló, Információs csatorna Dekódoló, Nyelő (vevő) Zaj, etológiai.

A mondat

Fogalma:
• A beszéd legkisebb eleme, a szöveg láncszemnyi része
• Rendszerint nem önmagában áll, hanem a szövegbe ágyazottan

Jellemzői:
• A beszéd alapegysége
• A szöveg láncszemnyi része
• Kommunikációs egység (közlésfolyamatba tehető)
• Az élőszó és az írás önálló szakasza
• Egy teljes, önálló mozzanat

Felosztása:
• Tagolt:
 Teljes:
o Egyszerű:
 Tő
 Bővített
o Összetett:
 Mellérendelő:
 Kapcsolatos
 Ellentétes
 Választó
 Következtető
 Magyarázó
 Alárendelő:
 Alanyi
 Állítmányi
 Tárgyi
 Határozói
 Jelzői
 Sajátos jelentéstartalmú:
 Feltételes (ha)
 Hasonlító (mint)
 Megengedő (bár)
 Következményes (úgyhogy)
 Hiányos
• Tagolatlan

Szintagmatikus szerkezete:
• Szintagma = szószerkezet → egymással logikai vagy grammatikai viszonyban álló mondatrészek (glosszéma)
• A mondat megszerkesztettségén a benne lévő szavak nyelvtani szabályok szerinti szerveződését értjük


• Fajtái:
 Hozzárendelő (Hr):
o Az alany és az állítmány egyenlő rangú, tehát a mondat legfelső szintjén foglalnak helyet
o Pl.:
Bálint nevet.

A - Á
 Mellérendelő (Mr):
o Mellérendelőnek a halmozott mondatrészeket nevezzük
o A mondat bármely szintjén előfordulhatnak, tehát nem helyhez kötöttek
o Pl.:
Anna mszorgalmasan, mszépen és mfürgén feltakarított..

A - Á

Hm Hm Hm
 Alárendelő (Ar):
o Fajtái:
 Tárgyas
 Határozós
 Jelzős
o Pl.:
mMerengve jár a holdsugár a miszellőűzött hfelhők között.

A - Á

Hm Hh

Jmi

Az összetett mondatok:
• Olyan mondatok, amelyek 2 vagy több tagmondatból állnak
• Fajtái:
 Alárendelő:
o A mellékmondat alá van rendelve a főmondatnak, így annak valamely mondatrészét fejezi ki, tehát nem egyenrangúak
o A főmondat és a mellékmondat között szoros nyelvtani kapcsolat van
o Fajtái:
 Alanyi:
 Az alanyi mellékmondat a főmondat alanyát fejezi ki, mellékmondat formájában
 Kérdései: megegyeznek az alany kérdéseivel
 Kötőszavai: aki, amely, hogy
 Utalószavai: az (általában a főmondatban van)

1Nagy munkát vállal az magára, 2ki most kezébe lantot vesz.

ki?

1

2 A
 Állítmányi:
 Az állítmányi alárendelő mondatokban a mellékmondat a névszói állítmányt fejti ki, ezért ha kiegészítjük az igei részével (összetett állítmány), könnyen ráismerünk
 Kérdései: milyen?, mekkora?
 Utalószói: olyan, akkora

1Akkora volt a sár, 2hogy alig lehetett járni.

1

2 Á
 Tárgyi:
 A tárgyi mellékmondat a főmondat tárgyát fejezi ki mellékmondat formájában
 Kérdése: megegyeznek a tárgy kérdéseivel
 Kötőszavai: aki, amely, hogy
 Utalószavai: azt
 Határozói:
 A főmondatban kifejtett cselekvés helyét/ idejét/ módját/ stb. jelöli meg, mellékmondat formájában
 Kérdései: megegyeznek a határozók kérdéseivel
 Kötőszavai:
 hol, ahol, merre, meddig, honnan (helyh.)
 meddig, addig (időh.)
 úgy, ahogy (módh.)
 Jelzői:
 A főmondat valamely minőség-, mennyiség-, birtokos-, vagy értelmező jelzőjét fejezi ki mellékmondat formájában
 Az értelmezési jelzői mellékmondat a főmondat valamelyik névszóval kifejezett mondatrészének az értelmezőjét fejti ki (pl.: Bence, az okos)
 Mellérendelő:
o A mellérendelő összetett mondat tagmondatai, mondategységei között tartalmi és logikai viszony van
o A tagmondatok grammatikailag egyenlő értékűek, azonos szinten (egymás mellett) helyezkednek el
o Fajtái (a tagmondatok közötti tartalmi, logikai viszony alapján):
 Kapcsolatos O−O
 Ellentétes O↔O
 Választó O~O
 Következtető (ok – okozat) O→O
 Magyarázó (okozat – ok) O←O

• A többszörösen összetett mondatokban a mellérendelések összekapcsolódhatnak az alárendelésekkel és bonyolult szerkezetet alkotnak.

A hangalak és a jelentés kapcsolata

Szó:
• Egy szót úgy érzékelünk, hogy a leírt hangalakot látjuk, vagy a kiejtett hangot halljuk, és ezekhez a szavakhoz jelentést kapcsolunk
• SZÓ = HANGALAK + JELENTÉS (SZ = H + J)

Hangutánzó szavak:
• A szó hangalakja és jelentése között nem megegyezésen alapuló, hanem valódi kapcsolat fedezhető fel
• Csoportjai:
 Állathangok utánzása (pl.: csiripel, mekeg)
 Természeti jelenségek hangjának utánzása (pl.: dörög, süvít)
 Tárgyak hangjának utánzása (pl.: csattog, ketyeg)
 Emberi hangok utánzása (pl.: füttyent, visít)
• Jele: H → J

Hangulatfestő szavak:
• A hangutánzó szavakhoz hasonlósan a hangalak és jelentés között valódi kapcsolat fedezhető fel
• A szavak hangsora különféle cselekvések, tulajdonságok hangulatát idézik (pl.: otromba, bandukol, cammog, pipogya)
• Jele: H → J

A magas és mély hangrendű alakpárok:
• Ezeknél is valódi kapcsolat van
• Az alakpárok magas hangrendű tagjai hangalakjukkal közelséget vagy kisebb intenzitást fejez ki, míg a mély hangrendűek távolságot vagy nagyobb intenzitást mutatnak (pl.: tömpe-tompa, gyűr-gyúr, itt-ott, ez-az)

Egyjelentésű szavak:
• A magyar nyelvben kevés ilyen szó van, elsősorban az összetett szavak és a szakszavak tartoznak ide
• Jele: H ─ J
• A leírt vagy elhangzott hangalakhoz egy jelentés kapcsolható
• Pl.: esőcsatorna, napernyő

Többjelentésű szavak:
• A leírt vagy elhangzott hangalakhoz több jelentés társul, melyek egymással összefüggnek, és jelentésszerkezetet alkotnak
• A szavak többértelműségét poliszémiának nevezzük, így a többjelentésű szavakat poliszém szavaknak hívjuk
• A többjelentésű szavak második és további jelentései az elsődleges alapjelentésből fejlődtek ki az emberi megismerés során
• Jele: J1
H ─ J2
J3
• Pl.: fül = - érzékszerv
- kancsó füle
- (zenei) hallás
- a könyv behajtott sarka

Azonos alakú szavak:
• A szavak hangalakjához több jelentésül társul, de a jelentések között semmi összefüggés nincs
• Az azonosság idegenszóval homonímia, az azonos alakú szavakat homonimáknak nevezzük
• Csoportjai:
 Szótári homonimák (a szavak szótári alakjának azonosalakúsága) – pl.: csap, dob, ég, vár
 Nyelvtani homonimák (toldalékos szóalakok azonosalakúsága) – pl.: merek (levest merek, vagy merek úszni)
 Vegyes típusú homonimák (a szótári alakok és a toldalékos szóalakok azonosalakúsága) – pl.: hasad (a te hasad, vagy hasad a nadrágom)
• Jele: J
H ─ J
J
• Pl.: ár = - áru értéke
- cipészszerszám
- áramló víztömeg
- terület-mértékegység

Rokon értelmű szavak:
• Több hangalak hallásakor vagy olvasásakor egy jelentés azonosul az emberben
• A rokonértelműséget idegen szóval szinonímiának, a rokon értelmű szavakat szinonimáknak nevezzük
• Csoportjai:
 Azonos jelentésű szavak:
o Pl.: eb – kutya, csibe – kiscsirke
o Jele: H
J
H

 Hasonló (nem teljesen azonos) jelentésű szavak:
o Pl.: kiabál – ordít – üvölt, eszik – falatozik
o Jele: H J
H J
H J



Hasonló alakú szavak:
• Előfordul, hogy egy szövegben összetévesztenek olyan hasonló hangzású szavakat, amelyek jelentése között ugyan van kapcsolta, de jelentésük mégsem egyezik meg
• A hasonlóalakúságot idegen szóval paronímiának, a hasonló alakú szavakat paronim szavaknak nevezzük
• Csoportjai:
 Alakváltozatok:
o Közös tőből származó szavak, melyek jelentése megegyezik, csak a használatukban, hangulatukban van eltérés
o Pl.: vödör – veder, mienk – miénk
o Jele: H
J
H
 Alakpárok:
o Közös tőből származó szavak, de jelentésük eltérő
o Pl.: fáradság – fáradtság, egyenlőre – egyelőre
o Jele: H ─ J

H ─ J

Ellentétes jelentésű szavak:
• Az ellentétes jelentésű szavakat idegen szóval antinimáknak nevezzük
• Jele: H ─ J

H ─ J

A szóalkotás

Szóelemek:
• A szótő (lexéma) és a toldalékok együtt alkotják a szóalakot (morféma)
• Morfémák csoportosítása:
 Szabad:
o Önálló alakkal és önálló jelentéssel bír
o Csak szótő lehet
 Félszabad:
o Önálló alakkal bír, de csak járulékos jelentése van
o Pl.: névutó, igekötő
 Kötött:
o Nincs önálló alakjuk és jelentésük
o Pl.: toldalékok
• Toldalékok csoportosítása:
 Képző:
o Megváltoztatja a szó jelentését
o A szótő után több is állhat belőle
o Megváltoztathatja a szó szófaját
o Pl.:
 vad → vadász (szófajtartó
 szép → szépít (szófajváltó)
o Képzők:
 Igeképző (-z, -l, -ll)
 Főnévképző (-ás, -és, -ság, -ség, -mány, -mény)
 Melléknévképző (-s, -i)
 Főnévi igenévképző (-ni)
 Folyamatos melléknévi igenévképző (-ó, -ő)
 Befejezett melléknévi igenévképző (-t, -tt)
 Beálló melléknévi igenévképző (-andó, -endő)
 Határozói igenévképző (-va, -ve, -ván, -vén)
 Gyakorító képző (-gat, -get, -dogál, -degél, -dögél)
 Kicsinyítő képző (-ka, -ke, -cska, -cske)
 Műveltető igeképző (-tat, -tet)
 Visszaható igeképző (-kodik, -kedik, -ködik)
 Ható igeképző (-hat, -het)
 Fosztóképző (-tlan, -tlen, -talan, -telen)
 Jel:
o Módosítják a szó jelentését
o Vagy a szótő, vagy a képző után állhat (max. 2)
o Utalhat:
 igeidőre (-t, -tt)
 cselekvő számára (-k)
 birtokra (-m, -d, -ja, -i)
o Jelek:
 Múlt idő jele (-t, -tt)
 Feltételes mód jele (-na, -ne, -ná, -né)
 Felszólító mód jele (-j)
 Többes szám jele (-k)
 Birtokos személyjelek (-m (E/1); -d (E/2); -a, -e, -ja, -je (E/3);
-unk, -ünk (T/1); -tok, -tek, -tök (T/2);
-juk, -jük (T/3))
 Birtokjel (-é)
 Birtoktöbbesítő jel (-i)
 Középfok jele (-bb)
 Felsőfok jele (leg-…-bb)
 Kiemelőjel (-ik)
 Rag:
o Meghatározza a szó mondatbeli szerepét
o A szótőn, a képző után vagy a jel után állhat (max. 1)
o Zárómorféma (nem állhat utána más)
o Ragok:
 Igei személyragok:
 Alanyi ragozás (-k; -sz, -l; Ø; -unk, -ünk; -tok, -tek, -tök; -nak, -nek)
 Tárgyas ragozás (-m; -d; -ja, -i; -juk, -jük; -játok, -itek; -ják, -ik)
 Főnévi igenév személyragjai (-m; -d; -e, -a; -unk, -ünk; -otok, -etek, -ötök; -uk, -ük)
 Tárgy ragjai (-t)
 Birtokos jelző ragjai (-nak, -nek)
 Határozó ragok (-ban, -ben, -tól, -hoz, stb…)
• Szóelemek sorrendje:
 SZÓTŐ + KÉPZŐ + JEL + RAG

Szóképzés:
• A meglévő szókészlet elemeiből a képzők segítségével egy új jelentésű szót hozunk létre. A képzett szó jelentése összefüggésben áll az alapszó jelentésével.
• Fajtái:
 Igéből → igét (szófajtartó):
o Cselekvő igéből → műveltető igét:
 Képzői: -at, -et, -tat, -tet
 Pl.: mosat, ásat
o Cselekvő igéből → visszaható igét:
 Képzői: -odik, -edik, -kodik, -kedik, -ködik, -kozik, -kozik,
-kezik, -közik
 Pl.: mosakodik, borotválkozik
o Cselekvő igéből → szenvedő igét:
 Képzői: -atik, -etik, -tatik, -tetik
 Pl.: nézetik
o Cselekvő igéből → ható ige:
 Képzői: -hat, -het
 Pl.: mondhat, kérhet
 Névszóból → igét
Képző Képzett szó
-l gyalul, fésül
-z(ik) gereblyézik, pipáz(ik)
-ász(ik) halászik, madarászik
-ész(ik) egerészik, heverészik
-kodik bohóckodik
-kedik ügyeskedik
-ködik őrködik
-l csodál, helyesel
-ll sokall, rosszall
-ít szabadít, szépít, takarít
-ul tanul, szabadul
-ül szépül, zöldül
-odik fiatalodik
-edik öregedik

 Igéből → névszót:
Képző Képzett szó
-ás tanulás
-és égés
-at gondolat
-et felelet
-mány tanulmány
-mény építmény
-vány utalvány
-vény öntvény
-tlan (-atlan) tudatlan
-tlen (-etlen) neveletlen

 Névszóból → névszót:
Alapszó Képzőfajta Képző Képzett szó
barát Főnévképző -ság barátság
nép -ség népség
leány Kicsinyítő képző -ka leányka
egér -ke egérke
fiú -acska fiúcska
könyv -ecske könyvecske
Kovács Asszonynévképző -né Kovácsné
Papp -né Pappné
só Fosztóképző -tlan sótlan
erő -tlen erőtlen
szag -talan szagtalan
íz -telen íztelen
iskola Melléknévképző -i iskolai
Sopron -i soproni
hüvelyk Határozatlan számnévképző -nyi hüvelyknyi
tenger -nyi tengernyi
öt Törtszámnévképző -öd ötöd
hét -ed heted
tíz Sorszámnévképző -edik tized
nyolc -adik nyolcad

Szóösszetétel:
• Keletkezése:
 Mondatbeli összefüggés alapján (pl.: szabadidő, hétvége)
 Mondatbeli előzmény nélkül (pl.: mosógép, porszívó)
• Fajtái:
 Mellérendelő szóösszetétel:
o A mellérendelő szóösszetételek ellentétes vagy hasonló tagokból állnak, ahol az előtag és az utótag mindig azonos szófajú szó
o Fajtái:
 Valódi mellérendelő szóösszetétel:
 Az előtagnak és az utótagnak is van önálló hangalakja és jelentése, így ezeket önállóan is használjuk
 Pl.: él-hal, jön-megy, hegyes-völgyes, egy-két, szóbeszéd
 Nem valódi mellérendelő szóösszetétel:
 Vagy az előtagnak vagy az utótagnak nincs önálló jelentése
 Pl.: lót-fut,
 Szókettőzés (szóismétlés):
 Egy szó megkettőzésével keletkezett mellérendelő szóösszetételeket nevezzük szőkettőzésnek
 Pl.: messze-messze, egy-egy, alig-alig, néha-néha
 Ikerszók:
 A hasonló hangzású tagok mellérendelő szóösszetételei az ikerszók
 Pl.: tipeg-topog, dirmeg-dörmög, icipici, hébe-hóba
 Alárendelő szóösszetétel:
o Alanyos szóösszetétel (napsütötte, nyakatekert)
o Tárgyas szóösszetétel (lábtörlő, egyetért)
o Határozós szóösszetétel (magasugrás, célbadobás)
o Jelzős szóösszetétel (tejfölösszájú, tízperc, háztető)
o Jelentéstömörítő szóösszetétel (patyolatfehér, csigalépcső)

Egyéb szóalkotási módszerek (ritkább szóalkotási módok):
• Szóelvonás:
 Kadarka → kadar (borfajta)
 Zűrzavar → zűr
 Nagytakarítást végez → nagytakarít (képzett előtagú főnév igésítése)
• Szórövidítés:
 Tulajdonos → tulaj
 Professzor → prof
 Laboratórium → labor
 Matematika → matek
• Mozaikszók:
 Magyar Tudományos Akadémia → MTI (betűszó)
 Községi Élelmiszer-kereskedelmi Részvénytársaság → közért (szóösszevonás)
 Általános forgalmi adó → áfa
 Liter → l (rövidítés)

• Szórövidítés továbbképzése (becézés):
 Mária → Maris, Marcsi, Marcsa, Mari
• Szóvegyülés (kontamináció):
 Csokor + Bokréta → csokréta
 Zavar + Kerget → zargat
• Szóösszerántás:
 Citrom + Narancs → citrancs (grépfrút)
 Csatorna + Alagút → csalagút

A szófajok

Fogalma:
• A szókészlet szavait közös tulajdonságuk alapján soroljuk a szófajok kategóriájába

 Szótári alak
 Mondatbeli szerep
 Alaki sajátosság

Szófaji kategóriák:
• Ige
• Névszók:
 Főnév
 Melléknév
 Számnév
 névmás
• Egyéb önálló szófajok:
 Határozószó (pl.: most, így)
 Igenév (pl.: olvasó, olvasni)
 Indulatszó (pl.: jaj, ejnye)
• Segédszók (nem önálló szófajok):
 Igekötő (pl.: be, ki, le, fel)
 Névutó (pl.: alatt, mellett)
 Névelő (a, az, egy)
 Kötőszó (pl.: hogy, és, s, de)
 Módosítószó (pl.: sem, bár, vajon)


Az Ige

Fogalma:
• Cselekvést, történést, létezést és állapotot (pl.: fáj) kifejező szófaj
• Az állapottal megnevezett ige független az alany szándékától

Igeidők:
• Jelen (jele: Ø)
• Múlt (jele: -t, -tt)
• Jövő (jele: -ni … fog)

Igemódok:
• Kijelentő (pl.: olvas)
• Felszólító (pl.: olvass)
• Feltételes (pl.: olvasna)

Igeragozások:
• Alanyi (valamit):
 Határozatlan tárgy esetében az ige alanyi ragozásban van
 Pl.: Én → olvasok
Te → olvasol
Ő → olvas
Mi → olvasunk
Ti → olvastok
Ők → olvasnak
• Tárgyas (azt):
 Határozott tárgy esetén az ige tárgyas ragozásban van
 Pl.: Én → olvasom
Te → olvasod
Ő → olvassa
Mi → olvassuk
Ti → olvassátok
Ők → olvassák

Fajtái:
• Cselekvő ige:
 Az alany maga végzi a cselekvést
 Pl.: olvas
 Képzői: Ø
• Műveltető ige:
 Az alany mással végezteti el a cselekvést
 Pl.: olvastat
 Képzői: -at, -et, -tat, -tet
• Szenvedő ige:
 A cselekvést más végzi, de az alany szenvedi el
 Pl.: olvastatik
 Képzői: -atik, -etik, -tatik, -tetik
• Visszaható ige:
 Az alany végzi a cselekvést, ami önmagára hat vissza
 Pl.: mosakodik
 Képzői: -odik, -edik, -ödik, -kodik, -kedik, -ködik
• Ható ige:
 Az alany számára biztosított a lehetőség a cselekvés elvégzésére
 Pl.: olvashat
 Képzői: -hat, -het
• További kisebb igefajták:
 Tartós, huzamos történésű ige (pl.: tanul, nevel, öregszik)
 Mozzanatos ige (pl.: villámlik, zuhan, lobban)
 Gyakorító ige (pl.: olvasgat, tanulgat)

Mondatbeli szerepe:
• Mindig állítmányként szerepel

Stílushatása:
• A szöveg mozgalmassá, cselekvés dússá tétele a lényeg



Az igenév

Fogalma:
• Kettős arculatú szófaj, mivel igei és névszói tulajdonságai is vannak, tehát egy igéből és egy névszóból felépülő szófaj

Fajtái:
• Főnévi igenév:
 Képzője: -ni
 Pl.: olvasni
• Melléknévi igenév:
 Folyamatos:
o Képzője: -ó, -ő
o Pl.: olvasó, nevető
 Befejezett:
o Képzője: -t, -tt
o Pl.: olvasott (levél), írott
 Beálló:
o Képzője: -andó, -endő
o Pl.: olvasandó, keresendő
• Határozói igenév:
 Képzője: -va, -ve, (-ván, -vén)
 Pl.: olvasva, nevetve, (olvasván, nevetvén)


A főnév

Fogalma:
• Élőlények, tárgyak, gondolati fogalmak neveit kifejező szófaj

Fajtái:
• Köznév (pl.: autó, fa)
• Tulajdonnév:
 Márkanév (pl.: Audi)
 Intézménynév (pl.: Magyar Tudományos Akadémia)
 Személynév (pl.: Gergő, Petőfi Sándor)
 Földrajzi név (pl.: Európa, Magyarország, Ópusztaszer)
 Csillagnév (pl.: Jupiter)
 Állatnév (pl.: Morzsa)
 Cím (pl.: Egri csillagok /egyedi cím/, Aktív /állandó cím/)

Mondatbeli szerepe:
• Legtöbbször egy mondat alanyát, tárgyát és határozóját alkotják

Stílushatása:
• Állandóságot, nyugalmat vagy mozdulatlanságot sugall



A melléknév

Fogalma:
• Élőlények, tárgyak tulajdonságát kifejező szófaj

Fokozása:
• Alapfok:
 Jele: Ø
 Pl.: nagy, szép
• Középfok:
 Jele: -bb
 Pl.: nagyobb, szebb
• Felsőfok:
 Jele: leg…bb
 Pl.: legnagyobb, legszebb

Mondatbeli szerepe:
• A mondatokban leggyakrabban jelzőként szerepelnek


A számnév

Fogalma:
• Élőlények, tárgyak mennyiségét, a sorban elfoglalt helyüket kifejező szófaj

Fajtái:
• Határozott:
 Tőszámnév (pl.: tíz)
 Sorszámnév (pl.: tizedik)
 Törtszámnév (pl.: tized)
• Határozatlan:
 Csak hozzávetőlegesen nevezi meg a mennyiséget (pl.: sok, kevés, néhány)


A névmás

Fogalma:
• Valódi névszókat (főnév, melléknév, számnév) helyettesítő szófaj

Fajtái:
• Egyirányú névmások (csak főnevet helyettesít):
 Személyes névmás (én, te, ő, mi, ti, ők)
 Birtokos névmás (pl.: enyém, tied, övé)
 Visszaható névmás (pl.: magam, magad, maga)
 Kölcsönös névmás (egymás)

• Többirányú névmások (főneveket, mellékneveket, számneveket helyettesít):
 Mutató névmás (pl.: ez, olyan, akkora, annyi)
 Kérdő névmás (pl.: ki, milyen, mekkora, mennyi)
 Vonatkozó névmás (pl.: aki, ami, amilyen, ahány, amennyi)
 Határozatlan névmás (pl.: valaki, valami, valamekkora, valahány)
 Általános névmás (pl.: bárki, mindegyik, semmilyen, akárhol)


A határozószók

A cselekvést, történést helyét, idejét, módját és a cselekvő állapotát kifejező szavak.
A nagy részük névmásokból ered.
Pl.: most, így


Az indulatszók

Érzelmeket és indulatokat kifejező szavak.
Pl.: jaj, nosza, ejnye
 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates