Költői képek: az a szövegelem, ami csak a szövegbe beépülve funkcionál képként.
A képszerű kifejezésmód gyakran alkalmazott eszközei a szóképek, trópusok.
Szókép: névátvitel, egy dolog, jelenség vagy fogalom nevének átvitele egy másik dologra vagy fogalomra a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján.
Szóképek csoportosítása:
Hasonlóságon alapuló:
- Metafora
- Megszemélyesítés
- Allegória
Hasonlóságon és érintkezésen alapuló
- Szimbólum
- Szinesztézia
Érintkezésen alapuló
- Metonímia
- Szinekdoché
Hasonlóságon alapuló szóképek
a) Metafora: hasonlóságon alapuló névátvitel, amelyben a két elem az azonosító és az azonosított
„Hálót fon az est, a nagy barna pók.”
Teljes metafora: az azonosító és az azonosított is jelen van
„kikelet a jány, virág a szerelem.”
Csonka metafora: csak az azonosító van jelen, nekünk kell kitalálni, hogy ki/mi az azonosított
„Vígan élem világom, ne ítélj meg virágom.”
b) Megszemélyesítés: elvont dolgokat, élettelen tárgyakat, természeti jelenségeket emberi cselekedetekkel, érzésekkel és tulajdonságokkal ruház fel a szerző.
„Valami titkot súg a végtelenség”
c) allegória: egy hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt mozzanatról-mozzanatra megvilágított metafora
Petőfi: Föltámadott a tenger
Hasonlóságon és érintkezésen alapuló szóképek
a) Szinesztézia: különféle érzékterületekhez tartozó képzeteket kapcsol össze egy képbe.
„Egy kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő.”
b) Szimbólum: valamely gondolati tartalom képben való kifejezése. A szimbólum jelentését a szöveg alapján nekünk kell megfejteni. Lényege nem feltétlenül a fogalmi megértés, hanem inkább a megsejtés, megéreztetés.
Ady: Magyar ugaron
Érintkezésen alapuló
a) Metonímia: névcsere, két fogalom egymásra vonatkoztatása a köztük létrejövő térbeli, anyagbeli és ok-okozati összefüggés alapján.
- Térbeli: „Édes anyám asszony, ne féljen kegyelmed Nem hozok a házra semmi veszedelmet.”
- Anyagbeli: „nincs egy vasam se”
- Ok-okozati: „Előtte sivár halom mered Két szeméből bánat ered, szegény diák”
b) Szinekdoché: együttérzés, vele érzés, rész-egész viszonyon van nem-fajta felcserélésen alapul.
„Itthon vagyunk, pata és küllő a tanyaház előtt megállnak.”
A képszerű kifejezésmód gyakran alkalmazott eszközei a szóképek, trópusok.
Szókép: névátvitel, egy dolog, jelenség vagy fogalom nevének átvitele egy másik dologra vagy fogalomra a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján.
Szóképek csoportosítása:
Hasonlóságon alapuló:
- Metafora
- Megszemélyesítés
- Allegória
Hasonlóságon és érintkezésen alapuló
- Szimbólum
- Szinesztézia
Érintkezésen alapuló
- Metonímia
- Szinekdoché
Hasonlóságon alapuló szóképek
a) Metafora: hasonlóságon alapuló névátvitel, amelyben a két elem az azonosító és az azonosított
„Hálót fon az est, a nagy barna pók.”
Teljes metafora: az azonosító és az azonosított is jelen van
„kikelet a jány, virág a szerelem.”
Csonka metafora: csak az azonosító van jelen, nekünk kell kitalálni, hogy ki/mi az azonosított
„Vígan élem világom, ne ítélj meg virágom.”
b) Megszemélyesítés: elvont dolgokat, élettelen tárgyakat, természeti jelenségeket emberi cselekedetekkel, érzésekkel és tulajdonságokkal ruház fel a szerző.
„Valami titkot súg a végtelenség”
c) allegória: egy hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt mozzanatról-mozzanatra megvilágított metafora
Petőfi: Föltámadott a tenger
Hasonlóságon és érintkezésen alapuló szóképek
a) Szinesztézia: különféle érzékterületekhez tartozó képzeteket kapcsol össze egy képbe.
„Egy kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő.”
b) Szimbólum: valamely gondolati tartalom képben való kifejezése. A szimbólum jelentését a szöveg alapján nekünk kell megfejteni. Lényege nem feltétlenül a fogalmi megértés, hanem inkább a megsejtés, megéreztetés.
Ady: Magyar ugaron
Érintkezésen alapuló
a) Metonímia: névcsere, két fogalom egymásra vonatkoztatása a köztük létrejövő térbeli, anyagbeli és ok-okozati összefüggés alapján.
- Térbeli: „Édes anyám asszony, ne féljen kegyelmed Nem hozok a házra semmi veszedelmet.”
- Anyagbeli: „nincs egy vasam se”
- Ok-okozati: „Előtte sivár halom mered Két szeméből bánat ered, szegény diák”
b) Szinekdoché: együttérzés, vele érzés, rész-egész viszonyon van nem-fajta felcserélésen alapul.
„Itthon vagyunk, pata és küllő a tanyaház előtt megállnak.”
Megjegyzés küldése